Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-16 / 111. szám

8 1990. AUGUSZTUS 16. Néplap AZ OLDALAS OLCSÓ Palóc oldalas Hozzávalók: 75 dkg olda­las, egy üveg vágott zöldbab, egy kis doboz paradicsompüré, egy kiskanálnyi reszelt vörös­hagyma, só, őrölt bors, egy ge­rezd fokhagyma, késhegynyi babérpor. Az oldalast úgy vágjuk fel, hogy minden darabban két bor­dacsont legyen. Másfél deci vi­zet öntünk a kuktafazékba, és a rácsot beletéve erre fektetjük a húsdarabokat. A kuktát lezárva, a jelzéstől számítva 20 percig puhítjuk, majd tűzálló tálra átté- ve a húsdarabokat, a forró sütő­ben ropogósra sütjük. Ezután a zsírt, ami kisült belőle, egy kis lábasba átöntjük, megpirítjuk benne a reszelt vöröshagymát, hozzáadjuk a paradicsompürét, és kétszer annyi zöldbablevet, mint amennyi a paradicsom tér­fogata volt. ( A konzerves do­bozzal könnyűszerrel kimérhet­jük.) Sóval, őrölt borssal, ba­bérlevélporral megtört fok­hagymával ízesítjük, egy-két percig forraljuk, majd belefor­gatjuk a leszűrt zöldbabot. Ezt a paradicsomos, fűszeres zöldba­bot a húsdarabokra halmozzuk, és a sütőbe visszatéve, éppen csak átmelegítjük, de ezt már nem pirítjuk meg. Oldalas vadasan Hozzávalók: 80 dkg oldalas, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg fehér­répa, egy fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, egy citrom, egy kiskanál . cukor, egy evőkanál zsír, egy evőkanál liszt, só, egy evőkanál mustár, 2 babérlevél, néhány szem bors. Az oldalast megsózzuk, tep­sibe fektetve félig megsütjük. Kevés zsíron a cikkekre vágott vöröshagymát, a karikákra vá­gott sárga-és fehérrépát megpi­rítjuk. Hozzáadjuk a csontok mentén felszeletelt oldalast, és aláöntünk négy deci vizet Ba­bérlevéllel, mustárral egész borssal, citromlével ízesítve pu­hára pároljuk. A tejfölt liszttel kikeverjük, ezzel besűrítjük az oldalas levét, és néhány percig forraljuk. A vele főtt zöldségek, kel együtt tálaljuk. Roston sült oldalas Hozzávalók: egy kg oldalas, 3 dkg vaj, egy kiskanál hagy­makrém, háromnegyed dl ke­tchup, egy dl száraz fehérbor, néhány csepp borecet, egy kis­kanál méz, kiskanálnyi mustár, egy gerezd fokhagyma, kevés őrölt bors (Worcester-mártás). Kétujjnyi darabokra vágjuk, enyhén megsózzuk az oldalast, és kuktafazékban, a betéten, másfél deci vizet aláöntve, a jel­zéstől számítva 30 percig párol­juk. Közben a vajon megpirít­juk a hagymakrémet, hozzáad­juk a tört fokhagymát, a ketchu­pöt, a bort, a mézet, meg a mus­tárt, és pár csepp borecettel íze­sítve, öt percig forraljuk. A megpuhult oldalasdarabokat egymás mellé tűzálló tálba tesszük, és a forró sütőben, élénk tűznél 15 percig sütjük. Ezután megkenjük a fűszeres mártással, és sötétvörösre pirít­juk, de vigyázzunk, nehogy a méz miatt a teteje megégjen. Eredetileg roston készül. Pákozdi Judit Aki tudja, hova kell vetni a foltot... Rongyoszsákok poétája Gondolnák, hogy vannak, akik a rongyoszsákokból is képe­sek költeményeket alkotni, tex­tilkölteményeket? Ilyen poéta Czáka Sarolta, aki budapesti foltvarrókörének első nyilvános kiállítására Székesfehérvárt sze­melte ki. Mi kell ehhez a kézimunká­hoz? Néhány rongyoszsák, vég­telen türelem és teremtő fantázia.- Honnan ez a foltmánia, ked­ves Sarolta?- A foltvarrásról öt éve hallot­tam először, és rögvest belesze­rettem. Az első lépésekben térí­tőkét, párnákat készítettem ezzel a technikával. Salzburgban, az 1988-as nemzetközi foltmozaik kiállításon megcsodálhattam a gyönyörű mai és muzeális értékű darabokat. Ekkor határoztam el, hogy a magyar nőkkel is megis­mertetem ezt a kézművességet. Tavaly januárban verbúváltam azt a csapatot, amely Margaréta foltvarrókör néven működik. Másfél év alatt hat nagyméretű takarót készítettünk közösen, és folyik egy újabb kaláka, a minta neve: Belváros.- Mi valójában a foltmozaik? - kérdezem a rongyoszsákok poé­tájától.- Szabályos, mértani idomú, vagy szabálytalan alakú textilda­rabokból mozaikszerűen össze­varrt kép, takaró, párna, függöny, falikép. A mozaikvarrás az első fázis. Ezt az anyagot összedol­gozzák egy vatelin jellegű tölte­lékkel és egy béléssel. A három réteget aztán együttesen tűzik, steppelik. Amerikában a népművészet rangján kezelik ezt a kézimun­kát. Valójában Európából került Amerikába, a bevándorlók vitték magukkal. Az öltözködés törté­nete azonban a kínaiaknak tulaj­donítja az első steppelt, három rétegű darabokat. Egyes források szerint a középkori lovagok is hasonló ruhadarabokat hordtak kemény páncéljuk alatt. Az eredetileg egyszerű, funk­cionális holmiból idővel dísz­tárgy lett. A 16. században Fran­ciaországban már selyemből és damasztból, a spanyolok bár­sonyból és brokátból készítettek mind bonyolultabb kézimunká­kat. Mégis a quilt (összevarrt, tű­zött takaró) elsősorban az egy­szerű ember szerény törekvése a kényelemre, a puha anyagok ter­mészetes melegének élvezetére, no és a takarékosságra. A sokféle kézimunka rene­szánszával most újra nevelődik ez a képesség. A szükségnek nagy szerep jut ebben. Valójában a legnagyobb úr, a szükség te­remtette ezt a művészetet is. Amerikában az iparosodás előtt Párnák szinte megfizethetetlen luxusnak számító import áru volt a textil. Érthető tehát, ha a megkopott holmiknak minden darabját föl­használták. A népi fordulat szerint: szebb a csúnya folt, mint a szép lyuk, szebb a foltos, mint a rongyos. Nem akarom a ránk váró gazda­sági helyzetet dramatizálni, de meggyőződésem, hogy újra nagy szükség lesz az asszonyok lele­ményére. Aki tudja, hova kell vetni a foltot, azaz érti a dolgát, az kevésbé lesz a szegényebb le­hetőségek rabja. Többek között erről is szól a folt művészeinek “Margarétás dala”. Zágoni Erzsébet VIZSGÁLÓDÁS Vízszintes: 1. Leonardo da Vinci megállapításának első része: (zárt betűk: T,H,S). 14. Egyik ismert re­génye az Egy asszony meg a lánya (Alberto). 15. Vastag sárgarépa. 16. Fejrevaló. 17. Porszemcse! 18. Ógörög színházépület. 19. Barbi- zoni tájképfestő (Jean Baptiste Ca­mille, 1796-1875). 20. Az egyipto­mi vallás szerint az istenek királya. 22. Kicsinyítő képző. 23. Virágból egy darab. 24. Működő vulkán az Antarktiszon. 26.... and eggs; son­ka tojással. 27. Páros fagott! 28. Külföldi hanglemezmárka. . 29. Képzőművészeti alkotás, névelő­vel. 31. Káté! 32. Igen, szlovákul. 33. Zsinórozott magyaros férfika­bát. 35. Fehér Klára regénye. 38. Régi NDK-beli fényképezőgép márkaneve. 40. Egykori kis értékű pénz, névelővel. 42. ASolaris írója. 43. A lengyel pénz, röv. 44. Pana­szosan közli mondanivalóját. 46. Közel-keleti magaslat. 48. Tagadó­szó. 49. Gyakorító igeképző. 50. Erős igyekezet. 52. Kicsinyítő kép­zőpár. 53. Francia sziget Marseille előtt. 55. Sav a háztartásban. 56. Apró léptekkel halad. 57. Ház épül rajta. 60. Siló egynemű betűi. 61. Emírség a Perzsa-öböl mellett. 62. Biográfia szerzője. 64. Terítési kel­lék. Függőleges: 1. Annyi mint, röv. 2. Rámába foglalt. 3. Bazalt vulká­ni kúp az Órmény-fennsíkon. 4. Terményt szelei, tájszóval. 5. Ün­nepélyesen átad. 6. Jeladó eszköz. 7. Szakasz szakasza! 8. Cirkuszi mutatványos. 9. Szolmizációs hang. 10. Román autómárka. 11. Tódor becézése. 12. A kén és a tellur vegyjele. 13. Cseh férfinév. 17. Görög betű. 19. A megállapítás befejező része: (zárt betűk: M,L,A). 20. Becézett női név. 21. Névutó, röviden. 24. A legmaga­sabb rendű élőlény. 25. A Bambi írója (Félix). 26. Német balettmes­ter (Henn). 28. A Bajkál-tó vizét vezeti a Jenyiszejbe. 30. Olimpiai bajnok szovjet kalapácsvető (Ro­muald). 32. ... Vera; magyar film címe. 43. Kellemes szag. 36. Hazai rockegyüttes. 37. Csirizzel bekent. 39. Acsszerszám. 41. Francia film­színész (Jean). 45. A völgy irányá­ba. 47. Egykori tömegmérték. 48. Gyújtóbombák töltőanyaga. 51. Cimkedarab! 52. Szájat szélesre nyit. 54. Rovartojás. 56. Komá- rom-Esztergom megyei város. 58. Vadász rejtekhelye. 59. Kölyök, angolul, él. A rókahájból nem hi­ányzik! 63. Fél perc! 64. Liech­tensteini autók jelzése. 65. Az ezüst vegyjele. Nagy Balázs Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 19. számú sorok meg- féjtése, augusztus 23-ig. Gyógyító szavak című, augusz­tus 2-án közölt rejtvényünk helyes megfejtése: Részvéttel és panasz- szal nem lehet gyógyítani a meg­történteket. - Könyvutalványt nyert: Bódi Sándorné Szolnok, Szűcs Sándorné Szolnok, Vallyon Borbála Szolnok. (Az utalványo­kat postán küldjük el.) Soha nem a gyerek a hibás! Látogatóban a gyermekintenzív osztályon A kórterem hirtelen forogni kezd ve­lem. Bevallom, szédülök, s a szívembe hasít a fájdalom. De mi ez ahhoz képest, amit itt a Hetényi kórház gyermekintenzív osztályán kezelés alatt álló apróságok el­szenvednek - a szülői gondatlanság követ­kezményeként! Égési sérültek. Az abla­kon át nézem a tőlem jobbra lévő rácsos ágyban félmeztelenül ülő csöppséget. Lá­tom a hátán a frissen forrázott, hatalmas vörös foltot, a sebeket kopaszra nyírt kis fején, amire rázúdult a magára rántott edényből a víz. Előttem három kiságy. Jobbról a kamillás gőzölés, balról a forró- víz, középen a leves “áldozata”. Éppen az ő szülei várakoztak a folyosón az ügyele­tes orvosra. Szűcs doktor igyekezett meg­magyarázni a kisírt szemű édesanyának: ne siettessék a hazavitelt, bízzák az orvo­sokra. Szépen gyógyul a kicsi, az oldala már hegmentes, de a kis lábfején még szakszerű kezelést igényel... Nincsenek életveszélyben, nem azért vannak az intenzív osztályon ezek a sérült gyerekek, hiszen a nagyon súlyos esetek, amelyeknél sürgős műtét szükséges, to­vábbkerülnek. Itt a n-m. fokú égési sérül­tek gyógyulását igyekeznek lerövidíteni, az egész osztály jól felkészült erre, a nő­vérek is ragyogóan értik a módját. Nagyon munkaigényes a feladatuk. A kis betegek jól, viszonylag gyorsan és szépen gyó­gyulnak, de az “egyszerűbb” II. fokú ese­tek is már két-három hét kórházi ápolást igényelnek.- A legtöbb bajunk az égett gyerekek szüleivel van - jegyzi meg dr. Szűcs Sán­dor, - vinnék haza mielőbb őket. Pedig a nagy sebfelület, ha nincs megfelelően ke­zelve, jobbik esetben “csak” torzító heg­gel gyógyul, rosszabb esetben vérmérge­zés is előfordulhat. Intjük a szülőket: vár­ják ki a gyógyulást, ne halmozzák hibáju­kat! Mert soha nem a gyerek a hibás! Mindig a felnőtt valamilyen mulasztása miatt éri baj! Említi az orvos a családi jeleneteket, amelyek ott zajlanak a szemük előtt: a szülők egymásnak esnek, a felelősséget igyekeznek a másik nyakába varmi. A gyerek pedig... természetesen meggyó­gyul, és míg fel nem nő, nem tulajdonít különösebb jelentőséget a sérülés mara­dandó nyomainak, felnőttként azonban... Éppen egy 13 évvel ezelőtt a mellkasán megégett (ez a leggyakoribb, és különö­sen lányoknál tragikus) lány vizsgálatáról érkezett vissza osztályára, ecseteli, mi­lyen súlyos pszichés gondok származtak a régi balesetből. És most jön a meglepő információ: eze­lőtt csak télen, főként a disznóvágási idő­szakban szenvedtek a gyerekek ilyen égé­si sérüléseket, nyáron egyáltalán nem volt hasonló esetük. Most pedig szinte folya­matosan négy-öt égett gyereket kezelnek az osztályon. Mi történt? Fáradtak, türel­metlenek a szülők, szeretik, hát persze, hogy szeretik gyermeküket, de nem fi­gyelnek rá eléggé!- A csecsemő az anyjával együtt, annak ölében ül az asztalnál. Ott a forró leves, anyuka a kanálban fújja-hűti, közben a kicsi a kezével belekap, magára rántja... ugyanígy a forró vizet, tejet a tűzhelyről... Kérem, nincs a kisgyereknek keresnivaló­ja a konyhában; ne adjanak elé forró ételt; a fürdőszobába csak akkor vigyék be, ami­kor már megfelelő hőmérsékletű a fürdő­víz - beleejt a kicsi valamit a kádba, utá­nakap - és kész a baj! Csecsemőnél tilos a kamillás gőzölés! Mit említsek még...? Itt a nyár, a bográcsos főzések, emelkedett hangulat a tűz körül - a gyerek a parázsba kap-lép-esik... A gyereknek az a dolga, hogy játsszon, rosszalkodjon - azért gye­rek. Figyelni kell rá! Mit tanácsol az orvos, ha már megtör­tént a baj?-Hűtsék le a gyereket folyó csapvíz alatt, amilyen gyorsan csak lehet, és ne várják tehetetlenül a mentőket, az orvost, hiszen ha a sérült 30-40 percen belül ér a kórházba, akkor már késő. Főleg a “zsíré- getteknek” nagy segítség, ha 15 percen belül lehűtik a forró bőrt. Akár ruhástól is bele lehet tenni a vízbe, ha nem sikerült ruházatától (ami melegen tartja a bőrt) megszabadítani. Nem kell tüdőgyulladás­tól - fejégettnél agyhártya-gyulladástól tartani. Ahűtés akadályozza afelhevülést, csökkenti a seb mélységét és a fájdalmat is enyhíti. Steril lepedőbe kell csavarni ezután a gyereket és semmit nem szabad rákenni az égett testrészre, bőrfelületre - az írisz se használ! Valamennyi szülő nevében csak meg­köszönhetem a tanácsokat, s az orvossal együtt intem a felnőtteket: soha nem a gyerek a hibás!- rónai ­“Nagymama virágos kertje”

Next

/
Oldalképek
Tartalom