Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-16 / 111. szám

1990. AUGUSZTUS 16. 9 Néplap családi körben Ä pszichológus válaszol " Gyönyörű képességünk, a rend..." Elgondolkozva József Attila verssorán, úgy vélem, a rend valóban "gyönyörű képesség", a civilizált ember különös kiváltsága az álla­tokkal és a primitív népekkel szemben. A kisgyermeknek sincs meg még az igénye a rend iránt, holmiját összevissza dobálja, az elmoz­dított tárgyaknak nem találja meg az eredeti helyét. A szocializáció folyamatában sajátítja el a rendrakás képességét és a rendszeretetet a szülők elvárásai és példaadása alapján. Miért szép a rend? Nehéz megmagyarázni; nem érti, inkább érzi az ember, hogy kellemesebb és megnyugtatóbb, ha mindennek meg­szokott helye van az íróasztalon, vagy ha a székek viszonylag egyen­letes távolságra sorakoznak a teremben. (Bár az összevisszaság is lehet "festői".) A rendszeretet és rendetlenség ellentétpárjáról a régi, pavlovi felosztás szerinti "tudóstípus" és "művésztípus" jut az eszembe. Nem mintha nem lennének szép számú kivételek, de a komoly tudósról a rend - katonásan sorakozó fóliánsok, papírra vetett sűrű és egyenletes sorok, tévedhetetlenül levezetett képletek - jut az ember eszébe. A rendetlenség: a kiürített poharak, a szétdobált papírlapok, összevissza hajigáit modelltárgyak képzete a művészt idézi fel bennünk. A rendszeretet és rendetlenség bizonyos fokig személyiség-sajá­tosságok, amelyek a gyermekkori nevelésben alapozódnak meg. Ugyanaz a személy mégis másképp viszonyulhat a rendhez más-más lelkiállapotban. A rend és a rendetlenség egyaránt túlzásba is vihető. Kényelmet­len, szinte kellemetlen a vendégek és az ottlakók számára az a lakás, amelyben minden apró tárgy kínos precízséggel, mereven ül a helyén. . De a túlzott lazaság, összevisszaság is kellemetlen lehet a látogatók­nak. A túlzások szintén személyiségi sajátosságok, de szélsőséges eset­ben betegségtünetek is lehetnek. Vannak olyan neurotikus szemé­lyek, akiknél szinte beteges mértékben nyilvánul meg a rendezkedés (ellenállhatatlan kényszert éreznek, hogy többször ellenőrizzék és megigazgassák a tárgyakat). Bizonyos személyiségzavarban szenve­dő emberek pedig szinte nem tűrik a rendet, holmijukat szétdobálják, esetleg a mások által teremtett rendet is szándékosan feldúlják. A tárgyak külső rendje és a bennünk lakozó "rend" összefügg egymással. Megfigyelhetjük, hogy a külső rendetlenség lazává teheti, de el is bizonytalaníthatja és felzaklathatja az embert, a külső rend pedig belül is megnyugtatja. Sokan ösztönösen is alkalmazzák az utóbbit, például ha önbizonytalanság, belső kétségek, érzelmi ellent- . mondások gyötörnek valakit, akkor (főleg a nők) szekrényében buz­gón rendezgetni kezd. Ezzel levezeti feszültségét, és közben - észre­vétlenül - bizonyos mértékben rendezi gondolatait is, így megnyu­godhat és megoldáshoz juthat. Társadalmi szinten is vannak korok és körülmények, amikor az egzisztenciális bizonytalanság, az érdekek összeütközése, az eszmék és értékek zűrzavara, az indulatok kavargása egyre inkább felkelti az emberben a "rend" iránti igényt. József Attila is ilyen korban élt, és több versében sóvárogja ezt a rendet. Ma sincs ez másképpen, így aktuális lehet egy másik verssora is: "Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet..." ________________________________Dr, Ignácz Piroska G YERMEKVILÁG A huszadik század világutazói V. forduló 1. Kiváló természettudósunk - aki hétéves korában meg se muk­kant még magyarul, tizenkilenc évesen géplakatos Bécsben, majd Kőszegen fotográfus volt - a Természettudományi Társa­ságtól megbízást kapott a hazai pókfauna megírására. Ha össze­olvassátok az alábbi meghatáro­zások helyes megfejtéseinek kezdőbetűit, megtudhatjátok, ki is volt ő? Merre járt madártani tanulmányúton? Hol áll az em­lékmúzeuma? A Buci királyfi meseírója A magyar himnusz megzené- sítője A 18. századi szabadságharc vezére A Micimackó írója A Toldi kiváló rímfaragója A Lila fecske költője A Damjanich tábornok re­gényírója A Csilicsala kitalálója A Koldus és királyfi szerzője Az első magyar verses nyelv­emlékünk 2.1886-ban az alábbi apróhir­detés jelent meg az egyik napi­lapban: "Expedíciót szervezek egy távoli kontinensre, útitár­sammal, Ludwig von Höhnel- lel. Célom: Afrika térképéről az utolsó fehér folt eltüntetése. A megteendő út hossza közel 3000 km. Olyanok jelentkezzenek, akiket kemény fából faragtak, s nem ijednek meg a saját árnyé­kuktól! Jelige: Sáromberke gróf­ja" Ki volt a feladó? Rajzoljátok le az útvonalat, amelyet a "tudo­mány úttörője" expedíciójával megtett! 3. Se eleje, se vége: .ÁR. Női név .AT. Dél-afrikai öves állat .PE. Tavaszi gyümölcs .NT. Fegyelmez - régiesen .YI. Régi fegyver Ha a hiányzó betűket helyesen pótoljátok, megkapjátok annak a világhírű régésznek a nevét, aki Belső-Azsiában végzett kutatá­sokat. 4. Két magyar utazó nevét rej­tettük el két anagrammában, összekevertem Barkácstanács Nyári lábbelik - spárgából Spárgából készült fonattal di­vatos nyári cipőt és szandált ké­szíthetünk, ha van némi kéz­ügyességünk. Ehhez szükségünk van kaptafára, valamint vastag és középvastag puha spárgára, ami copfszerűen jól fonható, illetve hajtogatható. 1./ Hajtogatott fonattal és var­rással készül a szandál. Ezt utó­lag bélelhetjük ki úgy, hogy a kaptafára szorosan rávarrjuk a vászönbélést, majd szépen le­vesszük, és a kész felsőrészbe belehelyezzük. A talp természetesen vasta­gabb fonatból készül, mint a fel- sőrész. Deszkára rajzolt cipő körvonalaira 1-1 szöget ütünk (fent, a talptól 2-3 cm-re és a saroktól 3 cm-re), a fonatot a két szög körül tekergetjük, míg a talp körvonalától körkörösen leg­alább egy centiméternél jobban kiáll. Ha így készen vagyunk, nagy kárpitostűvel vagy egy he­gyén lyukas árral összevarrjuk, a fonat végét elvágjuk, el vékonyít­juk, és hozzávarrjuk a talphoz. 2./ Varrott felsőrésszel úgy ké­szítünk cipőt, hogy az előbb is­mertetett módon felvarrt bélésre dolgozzuk rá a fonatot, fent, a fűzőrésznél kezdve. Három­négy pár hurkot hagyunk, majd folyamatosan körbevarrjuk a fo­natot a bélésre. A cipő talprészét is kitöltjük, itt egészen nagy öl­tésekkel dolgozhatunk. Ha mind a két félcipő készen van, akkor - a vastagabb fonatból - vízszinte­sen fektetve, körkörösen rávarr­juk a rámát. Amikor az egyik félcipő kész, a rámát hozzámér­jük a másikhoz, nehogy felemás legyen a cipő. 3./ A sarkat úgy készítjük, hogy a fonatból n betűt formá­lunk, ezt körültekerjük fonattal, majd elvágjuk, elkötjük. A kész sarkat a talphoz varrjuk, a talpat az erősen felvarrt rámához vagy egyenesen a cipőhöz, szandál- hoz erősítjük fel. ____ B urgonyás kenyér Nem kis örömünkre szolgált az a levél, amit Törökszentmik- lósról hozott á posta. Családi ro­vatunk olvasója, Hricza Istvánná vette a fáradságot, hogy gazda­gítsa receptjével összeállításun­kat. Mint írja: Minden évben sokat írnak, be­szélnek augusztus húszadika al­kalmával a kenyérről. Én kb. hu­szonöt éve itthon, a gáztűzhely­ben sütöm a szép és jó kenyeretv annak ellenére, hogy egy ABC- nek a kenyérosztályán dolgoz­tam. Én dupla adagot sütök, és nejlonba csavarva, a fagyasztóba betéve, étkezés előtt kb. 8-10 órával kiveszem, és friss kenye­rem van. Több tésztához a sütési idő 60 perc. íme, a pontos recept, amit köszönettel adunk közre: Hozzávalók: 1 kg liszt, 1 evő­kanál só, 4 dl langyos víz, 2 db burgonya, 5 dkg élesztő Kb. 1 dl vízben, csipet cukor­ral, az élesztőt felfuttatom. A burgonyát kockára vágva meg­főzöm, összetöröm. Galuska lágyságú kovászt készítek, 1 óra hosszat kelesztem, tetejére lisz­tet szórva, ruhával letakarva. A megmaradt vízben feloldom a sót, hozzáadom a megkelt ko­vászhoz, illetve a lisztet is. Ezt jól kidagasztom, betakarva újabb húsz percet pihentetem. Ezt a műveletet még egyszer megismétlem. A harmadik da- gasztás után olajjal kikent tef­lontepsibe teszem a kenyértész­tát. Itt fél órát pihen, közben a sütőt előmelegítem, a kenyér te­tejét ízlés szerint bevágom és vízzel bekenem. Nagy lángon üzemel a sütő 15 percig, majd takarékra veszem 30 percig. A sütő elzárása után még 10 percig sütőben hagyom, s ami­kor kiveszem a tepsiből, vízzel lekenek . Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet CHOBKTŐY ERNA VINNJOKY LEA Kik ők és melyik földrészen, milyen jellegű kutatásokat vé­geztek? 5. Milyen kapcsolat fűzte össze a két nevezetes utazó-fel­fedezőt, akik közül az idősebb híres Azsia-utazó, állattani és néprajzi gyűjtő, a fiatalabb pedig "eltartott" Afrika-kutató, felfe­dező volt. Mi a nevük? írjátok le az idő­sebb utazó híres könyvének cí­mét! Hol van az a nemzetközi légi- forgalmi kikötő, amely a fiata­labb kutató nevét viseli? A megfejtéseket a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyer­mekkönyvtárába kell eljuttatno­tok (5000 Szolnok, Kossuth tér 4.), a megjelenést követő hét péntekéig. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki, melye­ket a könyvtár postán juttat el a nyerteseknek. Öltözködési tanácsok • • Ha On teltkarcsú... A molett nők ügyeljenek A gömbölyded, molett nők szelíd színekbe, egyszerű fazonú ruhákba öl­tözzenek. Előnyös számukra a kétré­szes öltözék: szé­les, bő ingblúz, és hozzá egyenes vo­nalú szoknya. Lehetőleg kerül­jék a feszes farmer- nadrágot és a bő, csupa hajtással készült libegős nadrágot is. He­lyette klasszikus fazonú, mérsékel­ten bő nadrágokat vegyenek fel. Csak az égyré- szes fürdőruhát ajánljuk. Fontos a szabása: kereszt­mintás felsőrész és szok­nyaszerű alsórész fedje a combok tövét. Igen előnyös a pasztellszínű vagy hosszában csíkos anyag­ból készült fürdőruha. Ke­rüljék a feltűnő színű, nagyvirágmintás, fodrok­kal díszített, combnál ma­gasan felszabott és csillo­gó, fényes anyagból ké­szült fürdőruhákat. A nadrág egyszínű vagy vékony csíkozású anyag­ból készüljön, egy-egy haj­tással, és hozzá lezser, bő, könnyű anyagból készült blúz illik. A derekat nem kell kihangsúlyozni. a ruha és a kosztüm sza­bására. Nem áll jól a sál­gallér vagy csónak-kivá­gás. A kosztüm kabátja ér­jen csípőig, és a szoknya akkor előnyös, ha felül le- varrott a hajtása (csípőig), vagy egyenes vonalú. Kerülendők a derékig érő kabátkák vagy mellények, plisszírozott szoknyák. In­kább egy számmal na­gyobb méretú ruhát vegye­nek a molettek, minthogy feszüljenek rajtuk a ru­hák, kihangsúlyozva a "domborulatokat". Ételed legyen orvosságod A polcokon sorakozó élel­miszeráruk gazdag kínálata megnyugtatja a betérőt, hogy Jászberényben a Pipa utcai ND (Natura-Diéta) bolt nem­csak jó tanácsokkal szolgál. A feltételeit is megteremti annak, hogy azok, akik a ha­gyományos táplálkozás he­lyett (vagy mellett) a gyom­rot. májat vagy szívet kímélő reformtáplálkozást választ­ják, azok ki is tudnak tartani választásuk mellett. A tenyérnyi boltban szinte minden.olyan termék, diabe­tikus készítmény megtalál­ható, amely az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhe­tetlen. Hetente egyszer (a ké­sőbbiekben majd többször) teljes kiőrlésű, barna búza- és rozskenyeret kínálnak. A lisztérzékenyek örömére sokféle, a szokásosnál egész­ségesebb és kímélőbb készít­ménnyel járulnak hozzá a változatos étrendhez. A naponta használatos közszükségleti cikkek mel­lett különböző diabetikus édességek, cukorkák, rostos italok gazdag kínálatával is hozzájárulnak ahhoz, hogy a reformtáplálkozás ne járjon együtt a lemondással. A nagy választék, az ajánlott recep­tek helyes használata ugyan­is lehetővé teszi a megszo­kott és kedvelt ízek elkészíté­sét (és megőrzését). Különleges és hasznos szolgáltatása a "natura diétá­nak". hogy olyan gazdag iro­dalmat. sokféle szakkönyvet és receptet ajánl, amely érté­kes tanácsokat ad a korszerű táplálkozáshoz. A szakköny­vekben lapozva kiderül, hogy mottója is lehetne a re­formtáplálkozásnak a köny­vespolc feletti felirat: "Sok betegség pusztán étrenddel is gyógyítható".-illés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom