Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-15 / 110. szám
1990. AUGUSZTUS 15. Néplap 3 A több mint négy évtizedes múltra visszatekintő kisújszállási Kunszövnél az idén úgy alakították át a szövetkezet szervezetét, tulajdoni formáját, hogy ezzel termelésük is hatékonyabb lett. A négy részre vált szövetkezet egyik egysége a Szitázó és Üzemi Szolgáltató Kft., melynek alaptevékenysége a szitanyomásra épül. Nagy megrendelőjük a Tisza Cipőgyár mezőtúri egysége, akiknek papucsfelsőrészekre szitáznak. Fotó: Mészáros Ki legyen a polgármester? A döntés joga a szelevényieké Mint annyiszor a történelemben, Szelevény önállóságát 1977-ben ismét elvesztette, mivel az akkori tanácsrendelet kimondta, hogy Kunszentmártonhoz kell csatolni. Tizenhárom évig, mint azt a helyiek elmondták,nem volt a településnek soha igazi gazdája. Bár azt is beszélték, hogy az elmúlt tizenhárom évben a kunszentmártoni vezetőkkel nem volt bajuk, a lehető legtöbb segítséget megkapták, hogy önállóan döntsenek a sorsukról. Kapcsoltunk... Lesz-e több telefonunk? Hányszor hallottuk már, hogy az ország, a gazdasági szerkezet- váltás, a műszaki haladás lázában ég. Persze nem is lehet ez másképpen, mert ellenkező esetben hamarosan pályán kívül nézhetünk a fejlődőnek titulált ázsiai országok után, amelyek ma már az USA és Japán piaci pozócióit is veszélyeztetik. S hogy egyáltalán megteremthessük az esélyt a felzárkózáshoz, sok más egyéb mellett komoly infrastruktúrára - út-, vasúthálózatra, telefonra, telexre, telefaxra - van szükség. A gazdasági szakemberek igazán csak a megmondhatói, hogy a távközlés fejletlensége mennyi fejtörést, bosszúságot okoz számukra naponta, s ami egyáltalán nem lényegtelen, komoly károkkal is jár, hisz bizonyára megszámolni sem lehetne, hogy hány üzlet esett kútba errefelé amiatt, Elváltak a postától Sajnos nem így van. Ezért aztán Kovács László, a Jász-Nágy- kun-Szolnok Megyei Távközlési Üzem vezetője is óva intett attól, hogy valamiféle rózsaszínű fátyolba burkolózzunk, és azt higgyük, hogy egycsapásra megoldódik minden. Először is arról faggattam a szakembert, hogy valójában mi tette indokolttá azt a lépést, hogy 1990. január elsejével elváltak a postától, és önállóan tevékenykednek tovább. Mint hallottuk, a távközlés intenzív fejlesztése érdekében külföldi tőkére van szükség, mert saját erőből képtelenek lennénk ezt a feladatot megoldani. Annál is inkább is így van ez, mert évtizedek alatt felháborítóan kevés összeget fordítottak erre a területre, talán az egytizedét annak, mint azokban az országokban, ahol a távközlés ma fejlett színvonalon áll. Nyilván ebből adódik elmaradottságunk, aminek következményeként Európában - ha a telefonellátottságot vesz- szük szemügyre - bizony az utolsók közt kullogunk. Nos, hogy ez a helyzet megváltozzon, mint említettük, pénzre és nem is kevés pénzre van szükség. Igenám, csakhogy a külföldiek olyan feltétellel voltak hajlandóak tőkét fektetni a fejlesztésbe, ha a Magyar Posta a távközlés vagyonát fehéren-fe- ketén kimutatja, mert a leendő hitelezők kerek-perec megKönnyebben elérhetők leszünk A fejlesztésekből természetesen szűkebb pátriánk is részesedik. Ugyanis már megtörtént a megyében, a meglévő mellett egy új elektronikus telefon- központ helyének kijelölése, amely 20 ezer vonalkapacitású lesz. Segítségével nemcsak Szolnokot, hanem a megye más településeit is gyorsabban el lehet N.T. A martfűi Tisza Cipőgyárban Menedzselik az ötletembereket mert nem tudtak időben egymással kapcsolatot teremteni a tárgyaló felek. Persze mára úgy tűnik, mintha okultunk volna a rossz tapasztalatokból, vagy talán több menedzserszemlélet, reklámérzék, egészséges erőszakosság szorult az emberekbe, hisz egyre többször hallani, hogy a távközlés fejlesztése elengedhetetlen és sürgető feladattá vált. Ám ez nem jelenti azt, hogy egyik pillanatról a másikra megoldódik minden gond. Pedig hajlamosak vagyunk ezt hinni, mivel számtalan példát sorolhatnánk arra, hogy kis nép vagyunk, de nagyok az illúzióink. Mindig is szívesen hittünk a huszáros rohamokban, abban, hogy a magyaros furfang, a zsenialitás isteni szikrája pótolhatja mindazt, amit hosszútávon elmulasztottunk. mondták, hogy nem kívánják az egyéb postai szolgáltatásokat - például levél-, vagy hírlapkézbesítést - dotálni a biztosított pénzből. Magyarán: szét kellett válni, és tiszta helyzetet kellett teremteni. így a posta január elsejével három részre - a Műsorszóró Vállalatra, a Távközlési Vállalatra - szakadt, emellett természetesen megmaradt a posta is, amely a klasszikus szolgáltatásait végzi. Bizonyára mindennek is köszönhető, hogy több mint félmillió új telefonvonalat ígér 1993- ig az országnak a nemrégiben jóváhagyott tíz esztendőre szóló telefonfejlesztési program. Ez a növekedés nagyjából megfelel a jelenleg nyilvántartott igényléseknek, s így tíz éven belül a mostani egymillióról várhatóan hárommillióra növekszik a hazai telefonvonalak száma. A program első három esztendejében létesítendő 520 ezer állomás beruházási költségeire összesen 84 milliárd forintot szánnak, melynek negyedét - 322 millió dollárt - konvertibilis devizában kell előteremteni. A tervek szerint 150 millió dollárt a Világbanktól, 100 milliót pedig az Európai Beruházási Banktól köl- csönzünk tizenötéves lejáratra, öt év türelmi idővel. A fennmaradó részt pedig egyfelől külföldi kötvényjegyzésekkel teremtik elő, másfelől pedig újabb hitelekből fedezik. majd érni. Elsődleges cél tulajdonképpen az, hogy minden település vagy a forgalmasabb, jelentősebb cégek bekapcsolódhassanak az országos, illetve a nemzetközi távhívó-hálózatba. Ennek a törekvésnek eredményét legelőször is a karcagiak érzik majd, hisz ott még ebben az esztendőben üzembe helyeznek Öttagú elöljáróság irányította a falu közügyéit. Juhász János a Csongrád megyei Szegvárról került Szelevényre. Tőle kérdeztem meg: mit szólnak ahhoz, hogy a település visszakapja önállóságát az önkormányzati választás után? Nagyon jó volna, - hangzott a válasz, - de szerintem nincs olyan igyekvő személy, aki polgármesternek alkalmas lenne. Elmentek a faluból az ilyenek, az öregek maradtak. Az biztos, hogy az emberek között napi téma, hogy mi lesz velük? Állítólag, gyűlés is volt, de nem szivárgott ki semmi.- Kedves! - mondja János bácsi -, hogy tudja majd a falu ellátni a pedagógusokat, tisztviselőket, miből? Nincs bevétele, a jószágtartás elsorvad. A gulya is úgy lett megoldva, hogy 41 ember írta alá a levelet,amit a Magyar Rádiónak küldtek.- Maguknak kellene-e föld?- Tőlem 1959-ben elvettek kettő katasztrális hold földet, azt szeretném visszakapni - így a válasz. A felesége közbevág, mondja, hogy Szegváron szülői örökségéből három holdat vettek el tőle. Öt év alatt fizettek érte 860 forintot. Egy karórát és egy étkészletet vett belőle, hogy valami emlék maradjon szüleitől. Dávid Gézát régről ismerem. Kérdezem, véleménye szerint a falu élni kíván-e alkotmányos jogával? Egyértelmű választ kaptam. Mindenképpen önállóak akarnak lenni. Már 1989-ben is így volt, csak akkor valahogy elodázták a "leválást", pedig a falugyűlés 60 százaléka arra szavazott.- Ha a falu úgy döntene, kit tartana alkalmasnak polgármesternek?- Juhász László vízvezetékszerelőt, agilis, fiatal. Véleménye még az, hogy sürgősen össze kell hívni a falugyűlést. Mátyus Gábor, az elöljáróság tagja, aki egyébként Kun- szentmártonban dolgozik a Körösmenti TSz-ben. Régi ismerősként érdeklődtem, hol tartanak az önkormányzati választás előkészítésével, illetve egyáltalán tárgyaltak-e már az esetleges önállóságról?- Szelevény törekszik az önál-, lóságra - mondja, de az elöljáróság nem kezdeményezi. 1989- ben a HNF siettette a leválást, de mi a politikai hangulatot úgy ítéltük meg akkor, hogy nem alkalmas az időpont.- Igaz, hogy 60 százaléka a szavazóknak amellett döntött a felugyűlésen, hogy önálló legyen Szelevény?- Ez is igaz, de kb. 35 ember vett részt ezen a gyűlésen. Eny- nyien nem dönthetnek az egész lakosság helyett.- Kit tartana jó polgármesternek az elöljáróság és a falu?- Eddig még személyre szóló javaslat nem hangzott el.- Kitől várják a kezdeményezést?- Szelevényen csak egy párt van, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt sze- levényi szervezete. Kezdeményezzék ők, amihez az elöljáróság minden segítséget megad. Közben befutott Bozsik József elöljáró. Kezdjük a lényegnél. A pedagógus férfi a kérdésre, hol tartanak az esetleges önállósággal, ami alkotmányos joga minden falunak, röviden válaszol:- Sehol. Mi nem kezdeményezünk semmit. Kezdeményezze a FKgP az önállóságot, és keressen fel Enyedi Ferenc elnök bennünket, akkor mi hivatalból továbbítjuk az illetékesek felé az ügyet. Közben elmondja, hogy a lakosság felajánlásokat gyűjt a templom restaurálására, és invitál, nézzem meg, ha befejeztük a beszélgetést, hogy minden középület szépen karbantartott rendben van, csak még a templom ... Megjegyzem, maga a falu is szépen gondozott, tiszta, minden ház előtt virágok vannak. Amiért a falu igen szép elismerésben is részesült pár évvel ezelőtt. Utam következő állomása Enyedi Ferenchez, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szelevényi szervezetének elnökéhez vezetett. Elmondta, hogy hárman vannak a vezetőségben, ő az elnök, ifj. Sándor- fi István a titkár (édesapja három-négy évig az MSZMP titkára volt a faluban) és Herczeg Gábor a gazdaságvezető. Hozzáteszi: Szelevény lakóinak többsége pártjának véleményével egyezően kéri, hogy váljon le Betelepülés Kunszentmártontól. O kereste már többször Bozsik József elöljárót ez ügyben, mivel ez az ő dolguk még, de szabadsága miatt a falutól távol volt az elöljáró. Bozsik Józsefet 13-án megkeresi, hogy augusztus 26-ra vagy 27-re hívja össze a falugyűlést, mert sürgősen intézni kell a dolgokat. Egyébként pártja minden hó első vasárnap délután 15 órakor tartja ülését. A leválás okait magyarázza: hiába fodultak az autóbusz helyközi járat összegének csökkentése ügyében, nem történt semmi változás, sőt mivel Kunszentmárton város lett a villanyszámla összege is negatív hatással volt az itt élőkre. Megtudom, hogy polgármester-jelöltként főiskolát végzett pedagógusra gondolnak, jegyzőnek pedig egy jogot végzett fiatalemberre esett a választás. Neveket még nem mondott Enyedi Ferenc. Megtudom azt is, hogy 463 kataszrális hold szántó földet, 16 kh szőlőt, 2 kh kaszálót kémek művelésre vissza. Összehasonlításként érdeklődöm. Szelevény ossz mezőgazdasági területe mennyi? 5300 hektár szántó, 310 hektár kaszáló és 25 hektár szőlő. Vagyis 10 százalékát sem éri el a visszakért föld. Utam, illetve a megkérdezettek utolsó állomására érkeztem. Kovács István családjával együtt a szépen gondozott utcai szilva- fákról szedik a szilvát. A kertbe beérve csodálatos szőlőskertjével dicsekszik. Van is mire, hiszen közel két kilós szőlőfürtök hálálják meg a jó gazda gondoskodását. Ő is ismerősként fogadott, és úgy tűnik barkóbázni is jól tud, mert kérdés nélkül is válaszolt. Tudod, szükséges a szelevényi község önállósága, a községnek nincs gazdája. A szelevényi embereknek van igényük a társadalmi tevékenységre. Szeretnek és kívánnak is belekóstolni a közéletiségbe. Az elmúlt évben félre lett tájékoztatva az akkori Néplap is. Igaz,a kevés létszámra hivatkoztak. Én is ott voltam és kb. még 45 fő és valóban 60 % az önállóság mellett voksolt. Kit tudnál javasolni polgármesternek és jegyzőnek. Bátorkodom a magam és széleskörű ismerőseim nevében is kinyilvánítani, hogy a nép polgármesternek Vincze Albert pedagógust, jegyzőnek pedig Korponai István közgazdászt biztos, hogy megválasztaná. Ennél alkalmasabb és népszerűbb személyeket, akik megfelelő iskolai és vezetői gyakorlattal is rendelkeznek, Szelevényen aligha találni. Mi mást tehetnénk e véleményhez: most a szelevényieké a jog, hogy ennek igazáról döntsenek. Veres István Az iparági újítómozgalomban mindig élenjáró martfűi Tisza Cipőgyár "ötletemberekből" álló törzsgárdája a jelenlegi változó, nehezedő gazdasági helyzetben is fontos jelentőséget tulajdonít a gazdaságosságot javító, a minőséget erősítő újításoknak, találmányoknak, sőt azt vallják: erre most nagyobb szükség van, mint bármikor volt a vállalat történetében. A szavakat tettekkel erősítik meg. Az év első felében 13 millió forint volt az utókalkulált gazdasági eredmény. Az újításokból származó megtakarítás meghaladta a korábbi évek hasonló időszakának az eredményét. Tavaly egész évben 21 millió forintot tett ki az okos szellemi termékekből eredő nyereség, s most 1990-ben - úgy vélik- eléri vagy meghaladja a 28 millió forintot. A gazdasági élet, a vállalati munka országosan, így Martfűn is állandó mozgásban van, bizonyára különféle változásokra is számítani kell. Egy azonban bizonyos, iparjogvédelem nélkül nem élhet meg, nem működhet eredményesen sem a nagy vagy középüzem, állami vagy magánszektor. Az iparjogvédelem fogalomkörébe tartozik az újító és feltaláló munka, védjegy, ipariminta, licencia, know-how és más egyéb, ezek nélegy gócközpontot, melynek segítségével Karcagot, Kisújszállást, Kenderest, Kunhegyest, Bánhalmát, Berekfürdőt, Kunmadarast közvetlenül lehet majd telefonon hívni. Ugyanakkor még az idén a tiszafüredi konténerközpontot is bekötik a távhívásba, de ott is épül egy új központ. Az viszont csöppet sem vigasztaló, hogy a Jászságban és a Tiszazugban egyelőre nem változik a helyzet. Például a jászberényi telefonközpont pillanatnyilag teljesen telített, s lehetséges, hogy csak úgy tudnak enyhíteni a gondokon, ha majd a lakosság is hozzájárul a fejlesztésekhez. Ami pedig a megyeszékhelyet illeti: Szolnokon jelenleg nyolcezer telefonigénylőt tartanak számon, s mivel a kötvényesekkel már végeztek, most a kötvény nélküli igénylők kerülnek sorra. A telefonra várók közül a vállalatnál a jelenlegi szabályozás szerint először is a közülete- ket, orvosokat, szolgáltató kisiparosokat, vagyis azokat veszik előre, akiknek munkájukhoz nélkülözhetetlen a telefon. Ugyanakkor a tíz évnél régebbi igénylők is előnyt élveznek. Kérdésünkre válaszolva Kovács László azt is elmondta, hogy tavaly Szolnokon 3500-zal nőtt a beszélőhelyek száma, ami megfeszített munkát igényelt tőlük, hisz ez ötszöröse az előző évi telefonszaporulatnak. Az idén 2200 telefont kötnek be a megyeszékhelyen, azért "csak" ennyit, mert nem szeretnék a hálózat karbantartását sem elhanyagolni, mivel az a későbbiekben esetleg megbosszulhatja magát. A jelenlegi telefonközpontban pillanatnyilag még ötezer szabadvonal-kapacitás van, s így a jövő esztendőben Szolnokon intenzíven folytatják a telefonok bekapcsolását. Emellett persze a megye más településeit sem szeretnék elhanyagolni. Elszomorító adatok Lapozgatom a Magyar Értelmező Kéziszótárt, mely szerint a telefon elektromos áram segítségével hangokat továbbító berendezés. Még jó, hogy szerepel benne, mert legtöbben csak a hiányát érzik. S hogy ez mennyire így van, ennek bizonyítására álljon itt néhány adat. 1988-ban a megyében száz lakosra 7,64 százalék, Szolnokon viszont 18,37 százalék beszélőhely jutott. Az 1989-es adatok szerint a megyében ugyancsak száz lakosra vetítve 8,16 százalék, a megye- székhelyen pedig 21,45 százalék beszélőhely van. És ehhez nem kell különösebb kommentár. kül hatékonyan működő cég nem létezhet. Bár az újító mozgalom körül az elmúlt években, évtizedekben sok volt a bürokrácia, a vitustánc, az újítási díjak körüli vita, huzavona. A Tisza Cipőgyáriak kitűnő menedzser munkával mindig áthidalták a kritikus időszakokat és megfelelő tiszteletet, rangot adtak az újítóknak, feltalálóknak, anyagiakkal is általában tisztességesen honorálták a hasznot hozó sok ötlet, újítás, szabadalom "kiagyalóját". Erre törrekszik, koncentrál az idén is a vállalat újítási irodája.
