Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-02 / 99. szám
1990. AUGUSZTUS 2. Néplap 7 Törvénytervezet a termőföld tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről Az alábbi törvénytervezet az alapja a héten megindult társadalmi vitának és a hivatalos tárcaközi egyeztetésnek. Az 1990. július 30. előtti dátumozású tervezetek nem tekinthetők a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos álláspontjának A termőföld a mezőgazdasági termelés alapvető tényezője, a falusi lakosság számottevő hányadának megélhetési forrása. A jelenlegi mezőgazdasági termelési viszonyok között a termelőszövetkezeti mozgalom zsákutcába jutott. A mezőgazdaság továbbfejlesztését a földhöz kapcsolódó tulajdonjog visszaállításán alapuló vállalkozó gazdaságok kialakítása biztosítja. Ezt oly módon kell végrehajtani, hogy a föld tulajdona elsősorban azokhoz kerüljön, akik azt a jövőben megmüveükA törvény megalkotását az a körülmény is indokolja, hogy az elmúlt évtizedek eltorzult politikájának igazságtalan intézkedései a parasztság tömegeit fosztották meg a föld tulajdonától. Módot kell nyújtani arra, hogy a termőföld tulajdonától jogtalanul megfosztottak - ha igénylik - ismét mint tulajdonosok vegyenek részt a mezőgazdasági termelésben. A tulajdoni állapot rendezését a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának romlása is szükségszerűen megköveteli. A tulajdoni rendezéssel egyidőben gondoskodni kell arról, hogy olyan agrárpolitika kerüljön kialakításra, amely a szociális piacgazdaságnak megfelelően elsősorban a természetes személyek magántulajdonán alapul. A vázolt célok megvalósítása érdekében - ügyelve a termelés folyamatos biztosítására, továbbá arra, hogy a törvény végrehajtása során visszaélések ne következzenek be - a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja. L§ A törvény hatálya kiterjed anra a termőföldre, amely: a) állami és szövetkezeti tulajdonban van, b) 1978. március 1. napját követően mezőgazdasági nagyüzem vagyoni hozzájárulásaként gazdasági társaság - kivéve a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokat - tulajdonába került. 2. § (1) E törvény alapján kérelemre termőföldtulajdont szerezhet az a belföldi természetes személy, aki a) mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja, nyugdíjasa (a továbbiakban együtt: igénylő); b) akinek termőföld tulajdonát 1947. december 31. napját követően- földfelajánlás, vagy- földrendezés, vagy- földmegváltás címén, kivéve az 1967. évi IV. törvény alapján kisajátítási áron megváltott területet, vagy- az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, illetve az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. XXVI. törvény hatálya alá tartoznak, amennyiben termőföldtulajdonukat a semmissé nyílvánított büntető ítélettel, vagy- kártalanítás nélkül, vagy aránytalanul alacsony ellenérték fejében államigazgatási intézkedéssel - ide nem értve a kisajátítást és a közút céljára történő igénybevételt - vonták el. (A továbbiakban együtt: eredeti tulajdonos) c) az eredeti tulajdonos örököse (A továbbiakban: örökös) (2) E törvény alapján termőföld tulajdont szerezhetnek azok a mezőgazdasági tevékenység folytatására, vagy elősegítésére létrejött szervezetek (legeltetési bizottságok, erdőbirtokossságok, tejszövetkezetek, stb.), amelyek termőföldtulajdonát 1947. december 31-et követően elvonták. (A továbbiakban együtt: megszűnt szervezetek.) 3. § (1) Az igénylő (2.paragrafus (l)bek. a)pont) az alábbi feltételek megléte esetén - a (2) bekezdésben meghatározott térítés ellenében - szerezhet egy hektár ötezer négyzetméter tulajdont: a) tagsági viszonya, illetőleg munka- viszonya 1987. december 21. napján már fennállt, vagy ezt követően létesítette első tagsági, vagy munkaviszonyát, feltéve, ha a tagsági viszony létesítését megelőzően sem állt munkaviszonyban és, b) termőföldtulajdonnal nem rendelkezik, illetőleg tulajdona az említett mértéket nem éri el és, c) munkáját túlnyomórészt a mező- gazdasági nagyüzem mezőgazdasági alaptevékenységében végzi, illetőleg nyugdíjasként végezte, vagy d) munkáját nem vagy túlnyomórészt nem a mezőgazdasági nagyüzem alaptevékenységében végzi, illetőleg nyugdíjasként végezte és lakóhelye azon a településen van, ahol a mezőgazdasági nagyüzem termőföldje fekszik és kötelezettséget vállal az igényelt termőföld megművelésére. (2) A térítés mértéke a termőföld kataszteri tiszta jövedelem (A továbbiakban: AK érték) 1.000-2.500 szorzatának megfelelő forint összege. (3) A (2) bekezdés szerinti térítést a Földművelésügyi Minisztérium által kezelt Földvédelmi Alapba kell befizetni. 4. § (1) Az eredeti tulajdonos ^.paragrafus (l)bek. b)pont) tulajdonjogát legfeljebb 100 ha termőföld mértékéig térítés, illeték és költségmentesen kell visszaállítani. (2) Az eredeti tulajdonostól igénybevett erdők tulajdonjoga a zártkertben lévő, illetőleg hat hektárt meg nem haladó erdő kivételével csak erdőbirtokosság keretében állítható vissza, egyéb esetben az igénybevett erdő AK értéke négyszeresének megfelelő szántó vagy gyep művelési ágú termőföldet kell az eredeti tulajdonosnak biztosítani. 5. § (1) Az örökös (2.paragrafus (l)bek. c) pont) örökrésze erejéig - legfeljebb 100 ha mértékig - akkor szerezhet termőföldtulajdont. ha vállalja az e törvény alapján tulajdonába kerülő termőföld hasznosítását, valamint az öröklési illeték megfizetését. (2) Erdőre vonatkozó igény esetében a 4. paragrafus (2) bekezdését kell alkalmazni. 6. § Megszűnt szervezet (2.paragrafus (2)bek.) csak akkor kérheti földtulajdona visszaállítását, ha a rá vonatkozó jogszabály szerint működik, vagy újjáalakult. 7. § (I) Az e törvény alapján benyújtott termőföld iránti igányeket a következő sorrend szerint kell kielégíteni: a) a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozó igénylő; b) az eredeti tulajdonos; c) az örökös; d) a mezőgazdasági alaptevékenységben nem dolgozó igénylő; e) megszűnt szervezet. ■ (2) Az (1) bekezdésben foglalt igények kielégítése után fennmaradó termő- földterületből az igénylő (l)bek. a) és d) pont a 3.paragrafus (Íjbekezdésében meghatározott mértéken felül is szerezhetnek tulajdont a 3.paragrafus ©bekezdésében meghatározott térítés ellenében. (3) Az igények kielégítése után fennmaradó termőföldek közül a) a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában levők továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak; b) az állami tulajdonban levők pedig a termőföld fekvése szerint illetékes ön- kormányzat tulajdonába kerülnek. 8. § "A" változat: A (15. Paragrafus "A" változatának elfogadása esetén) Földtulajdon rendezésére elsőfokon eljáró hatóságként minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, Földrendező Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell alakítani. "B" változat: A (15. Paragrafus "B" változatának elfogadása esetén) Földtulajdon rendezésére minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, Földrendező Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell alakítani. 9. § (1) A Bizottság két tagját az igénylők közül, két tagját a helyi önkormányzat tagjai közül a helyi önkormányzat testületé választja meg. A bizottság tagja ezen felül a helyben legtöbb szavazatot kapott három parlamenti párt által kijelölt egy-egy személy, továbbá a település területén működő legeltetési társulat elnöke, valamint a tulajdonrendezéssel érintett mezőgazdasági nagyüzem képviselője. A Bizottság tagját a választó, ületve kijelölő szerv visszahívhatja. (2) A Bizottság titkári teendőit községekben az önkormányzat igazgatási szervének vezetője, városokban, fővárosi kerületekben az önkormányzat mező- gazdasági igazgatási feladatokat ellátó igazgatási szervének vezetője látja el. (3) A Bizottság elnökét tagjai közül választja meg. (4) A Bizottság ülésén az érintett körzeti földhivatal képviselője tanácskozási joggal vesz részt. 10. § A termőföld iránti kérelmet - a 2. paragrafusban előírt feltételek igazolására alkalmas okirat (okiratok) egyidejű csatolásával - a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatalnál e törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. 1L§ A Földhivatal a beérkezett kérelmeket a 10. paragrafusban megjelölt határidő lejártát követő 90 napon belül művelési ág és a jelenlegi tulajdonosok (használók) szerint csoportosítva átadja az igényelt termőföldek fekvése szerinti Bizottságnak. A kérelmek átadásával egyidejűleg közli a termőföld helyrajzi számát, a fekvésének beazonosítására alkalmas egyéb adatot, a művelési ágát, a kataszteri tiszta jövedelmét (a továbbiakban: a termőföldre vonatkozó adatokat), valamint azt is, hogy a tulajdoni részként azt melyik gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, vagy társadalmi szervezet területéhez csatolták, illetőleg a termőföldet jelenleg ténylegesen ki, milyen jogcímen használja. 12. § (1) A Bizottság az üléséről jegyzőkönyv vezet és hatáskörébe tartozó ügyekben többségi szavazással dönt. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább a tagok kétharmada részt vesz. (3) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A Bizottság - az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas módon - határozattal dönt a visszajuttatott termőföldről, a kérelmező tulajdonhoz való jogosultságáról, a termőföld kiméréséről és ennek költségviseléséről, az esetleges beruházásokból és a kataszteri tiszta jövedelem változásából adódó értékkülönbség megállapításáról, illetőleg megtérítéséről, a használatba adás időpontjáról, valamint megállapítja a termőföldért fizetendő térítést és dönt a kedvezményekről. 13. § (1) A beérkezett igényeket az állam, valamint a termelőszövetkezet tulajdonában lévő földekből kell kielégíteni, oly módon, hogy az eredeti tulajdonos lehetőleg eredeti tulajdonát kapja vissza. (2) A tulajdonos részére eredeti föld- tulajdona helyett e földterület kataszteri tiszta jövedelmének megfelelő értékű termőföldet (csereföldet) kell kiadni, ha a) az igényelt termőföld nem azonosítható, b) a termőföld rendeltetését időközben megváltoztatták, c) a tulajdonos eredeti tulajdona erdő volt, vagy termőföldjét beerdősítették, d) ugyanezt a termőföldet 1947. december 31. napját követően több egymást követő tulajdonostól jogtalan tulajdonelvonással vonták el és ily módon ugyanarra a földterületre többen tartanak igényt, e) a termőföldön harmadik személynek jóhiszeműen szerzett tulajdonjoga áll fenn, f) ha az eredeti termőföldtulajdon visszaállítása a földrajzi vagy terepviszonyok változása folytán a szomszédos földek megművelését jelentős mértékben megnehezíti vagy megdrágítja. (3) Az eredeti tulajdonos kérheti csereföld kijelölését, ha a) a termőtalaj jelentősen leromlott, vagy nagymértékben károsodott és az eredeti állapot helyreállítása aránytalanul nagy költséggel járna, b) a termőföld művelési ágát megváltoztatták, c) a termőföldön olyan telepítést, meliorációt, vagy egyéb beruházást végeztek, melynek megtérítését az eredeti tulajdonos nem tudja vállalni, d) a termőföld fekvése szerinti település területén az igények nem elégíthetők ki. 14. § Ha eredeti tulajdonosnak minősülő örökösök együttesen igényelnek vissza termőföldet, vagy több szomszédos föld- tulajdonos együttesen kéri, akkor részükre a termrőföldet egy tagban kell kijelölni. 15. § "A" változat: A Bizottság eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld kijelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visz- szaállításával kapcsolatos egyéb kérdésekben a Bizottság határozatától számított 30 napon belül a megyei (fővárosi) Földrendező Bizottsághoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A megyei (fővárosi) Földrendező Bizottság határozatától számított 30 napon belül a termőföld fekvése szerint illetékes Bírósághoz keresettel lehet fordulni. "B" változat: A Bizottság eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visssza- juttatott termőföld kijelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visszaállításával kapcsolatos egyéb vitás ügyekben a termőföld fekvése szerint illetékes Bírósághoz keresettel lehet fordulni. 16. § (1) Az e törvény alapján szerzett termőföld rendeltetését - a kisajátítás esetét kivéve - a szerzés időpontjától számított öt évig tilos megváltoztatni. (2) Az e törvény alapján szerzett termőföldet a tulajdonszerzéstől számított öt évig a föld fekvése szerinti önkormányzat kártalanítás nélkül önkormányzati tulajdonba veheti, amennyiben a tulajdonos - tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos - művelési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget. 17. § A Bizottsági eljárások befejezéséig az e törvény hatálya alá tartozó termőföldet elidegenítési és terhelési tilalom terheli. 18. § (1) E törvény alapján hatezer négyzetméternél kisebb méretű földrészlet nem alakítható ki, kivéve ha a visszaigényelt eredeti földrészlet nagysága ennél kisebb. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a visszaigényelt eredeti termőföldön fennálló közös tulajdon megszüntetésére. 19. § (1) A visszajuttatott termőföldet tehermentesen kell az eredeti tulajdonosnak visszajuttatni. A terhek rendezése az addigi tulajdonos vagy kezelő feladata. (2) Az eredeti tulajdonos a visszajuttatott termőföldre kötött haszonbérleti szerződést - a visszajuttatástól számított egy éven belül - hat hónapos felmondással a gazdasági év végére felmondhatja, ha a termőföld megművelésére maga kíván vállalkozni. Egyébként a haszbnbér- leti szerződés az eredeti megállapodásnak megfelelően érvényben marad. 20. § (1) Felhatalmazást kap a Bizottság arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a) nyugdíjas igénylő esetén az e törvényben írtaknál kedvezőbb tulajdon- szerzési feltételeket állapítson meg; b) a 2. paragrafus hatálya alá nem tartozó személyek e törvény alapján történő tulajdonszerzési jogosultságát is megállapítsa; c) legfeljebb ötéves időtartamra részletfizetést engedélyezzen. (2) A visszajuttatott termőföld és az eredeti tulajdonostól elvont termőföld között jelentkező értékkülönbözetet a Bizottság - szakértők bevonásával - állapítja meg. Ennek összegét a másik félnek az köteles megtéríteni, aki az értékkülönbözettel gazdagodott. Az értékkülönbözet tárgyában keletkezett vitában a bíróság dönt. (3) Ha az eredeti tulajdonos részére igénylése alapján termőföldet juttattak vissza, amennyiben a jogtalan tulajdonelvonás során kapta a csereföldet, azt az önkormányzat részére kell átadni, a pénzbeli megváltást pedig a kifizető szervnek, vagy jogutódjának vissza kell fizetni. 2L§ Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben megállapítsa azoknak a különleges célú (környezetvédelmi, kutatási-fejlesztési, oktatási, stb.) állami tulajdonú termőföldeknek és a hozzátartozó vagyonnak a körét, amelyek tekintetében továbbra is indokolt az állami tulajdon fenntartása, és az érintett miniszterekkel egyetértésben kijelölje e termőföld és egyéb vagyon kezelőjét. 22. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. A törvénynek a földhivatalok közreműködésével és az ingatlannyilvántartás vezetésével kapcsolatos végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a földrendező bizottságok, (a megyei, fővárosi földrendező bizottságok) szervezésével és működésével ösz- szefuggő feladatok végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel együttesen gondoskodik. (2) Az e törvény végrehajtásából adódó valamennyi költséget a központi költségvetésből kell biztosítani. (3) Az e törvény alkalmazásában használt fogalmakat a földről szóló 1987. évi I. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. (MTI)
