Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-13 / 108. szám
Néplap 1990. AUGUSZTUS 13 A szerkesztőség postájából Egy kisgazda töprengései Bogdán Béla, az FKgP szolnoki szervezetének alelnöke ezt a címet adta írásának: Független kisgazda töprengések a termelő- föld tulajdonról, a hozzá kapcsolódó rehabilitációról. Úgy látszik- úja -, a közös tulajdoni gazdálkodási forma szerte a világon csődbejutott az elavultnak tartott- magántulajdonon felépülő - társadalmi rendszerekkel ellentétben. Kézenfekvőnek látszik tehát a magántulajdonba adással, illetve visszaadással az esélyek megjavítása. Kormányunk, helyesebben a parlament, a szocialista társadalmi rendszerből továbbvitt elvek figyelembevételével próbálja a magántulajdon mértékét és formáját szabályozni úgy, hogy a "tömegek kizsákmányolásának” látszatát elkerülje, a privatizálás ne sértse a tulajdonhoz nem jutók érzéseit és érdekeit, ne rombolja le például az óriási költségen megalkotott mezőgazdasági nagyüzemeket. Igazi kutyaszorító ez az ország és kormányzata számára! Elsősorban a mezőgazdaságban dúl a tőkehiány. A külföldi tőke számára nem kecsegtető a mezőgazdaság, mivel jövedelmezősége általában gyengébb más gazdasági ágazatokénál, fejlett országokban is támogatást igényel. Sajnos, nincs igazi fizetőképes felvevőpiac sem. Az eredményesség olyan intenzív műveléssel javítható, amely csak magángazdaságokban valósítható meg! Esélyegyenlőséget, társadalmi igazságot! Sok százezer tsz-tag és tsz- nyugdíjas képviseletében írok. A jobbágyságot közel másfél évszázada eltörölték kis hazánkban. Mégis, a 20. század végén ránk újra egy modem rabszolga- sors vár. Újból a kirekesztettek sorsát kapjuk osztályrészül, most egy másik szélsőség részéről. A polgári demokráciába csak úgy tudunk eljutni, ha valamennyien lehetőséget kapunk. Mi nem erre a kilátástalanság- ra, kisemmizettségre szavaztunk. Ugyanúgy, mint a pártállamban, a mi nevünkben akarnak bennünket kisemmizni. A megajánlott másfél hektár az éhenha- láshoz sok, a normális élethez kevés. Miért nem a közmegegyezésre, az esélyegyenlőségre törekszik ez a földtörvény? Kénytelenek vagyunk saját hazánkban hontalannak lenni? Muszáj egy kisgazda-vezető kénye- kedvének, bosszúja célpontjának lennünk? Nem mi vettük el a földet (mi akkor még meg se születtünk), nem mi tudjuk a sérelmeket orvosolni. Mi is akarjuk a magántulajdont, de esélyegyenlőséget és társadalmi igazságot is szeretnénk. Kereskedelem és vezetés Anélkül, hogy a piac "vámszedőit" védelmeznénk, megjegyezzük: a zöldségféléknek soha, sehol nem volt, feltehetően nem is lesz egyforma az ára. Ezt mindenkor a kereslet-kínálat diktálja. Az olvasók kedvéért jegyezzük meg: levélírónk több városban tapasztalt napi árakkal vetette össze a helyieket. Egy felvetése jogos: miért nincs látható helyen kifüggesztve, hogy mikor, miért, mennyi helypénzt kell fizetni? Balogh József írt még a hozzáértés hiányáról, a nemtörődömségről. A vevőcsalogatónak nem nevezhető bolti környezetről egyszer megpróbált nyugati vendégei előtt magyarázkodni. Hiába. A kosz szükségszerűségét még a szombatra való hivatkozással se fogadták el. "Bízom a város népében, hogy nem ez kell már itt sem és oldódnak az elmúlt 40 év rossz hatásai, beidegződései, félelmei" - vélekedett. Levélmorzsák Péli István a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Örményes községi szervezetének elnöke sikeres kisgazda-napról számolt be. Az augusztus 4-i rendezvényre mintegy negyvenen mentek el. Vendégük Dögéi Imre volt, a tavaszi országgyűlési képviselőjelöltjük, aki a győztes MDF-je- lölttől alig 300 szavazattal maradt el. Tudatták vele, hogy az örmé- nyesi kisgazdák szívesen látnák őt jelöltként az önkormányzati választás alkalmából polgármesterként. A vendég a bizalmat megköszönte, végleges választ azonban nem adott.- *** M.F.-né Szolnokról így írt: "...Az anyagi javak igazságosabb elosztását kérjük. Hogyan lehet azt megengedni, hogy akik vezetésével, irányításával tönkrement az ország, még ma is a jólétben dúskálnak?..." Többe kerül a lé... Nevessek vagy bosszankodjak? - Ezen töprengtem, amikor a Felszabadulás úti gyógyszertárba mentem egy kis üveggel benzint vásárolni. A blokkomra ez volt írva: 5,60 MD 6,00 Nem tudtam, mi az az MD, és megkérdeztem. A munkadíj! Hogy én erre nem gondoltam! Hat forintért öntötték az üvegembe az 5,60-ért vásárolt benzint. Nem tartott fél percig se. Ha kiszámolnánk, szép kis órabér jönne ki. Abba is belenyugodnék, hogy nem ingyen csinálták. De az naTúri Miklósné Hozzászólás cikkeinkhez Ennél rövidebben? Földi Sándor szolnoki nyugdíjas főkertész minden bizonynyal a július 28-i, a 168 órában elhangzott témára reagál. Nézze el nekünk, hogy levelét nem közöljük. Aki nem hallotta a rádióadást, nem érti, nem értheti sorait sem. *** Tamás József szolnoki kisnyugdíjas olvasónk hosszú leveléből szemelvények következnek. (Tulajdonképpen több cikkhez szánta észrevételeit.) Nem baj, hogy a megye képviselői nem vettek részt a parlament eddigi handabandázásában. Jónak tartja, hogy sok az értelmiségi a parlamentben. Negyven évig nem sokan voltak, szenvedjük is a következményeit. Úgy tapasztalja, hogy olykor sok honatya hiányzik az ülésteremből. Tamás Józsefet felháborítja, ahogyan az adóhivatal minősíti az adófizetőket. Az a véleménye, hogy a szovjet csapatok 45 évi itt-tartóz- kodás után bizony, vonuljanak ki hazánkból. Helyesnek ítéli, ha az emberek politizálnak, bátran elmondják véleményüket. A pártállam emberei juttatták az országot válságba. Azzal nem ért egyet, hogy sokan szemünk előtt élvezik meg nem érdemelt magas jövedelmüket és kiváltságaikat. Meggyőződése - írta -, hogy a tisztességes, becsületes, emberséges vezetőknek, beosztottaknak nincs mitől félniük! A népellenes bűncselekményeket elkövetők pedig a magyar jogállam törvényei szerint, független magyar bíróság előtt feleljenek tetteikért. Tamás József magáról keveset tudat: honvéd törzsőrmesterként szolgált 1957-ben Karcagon. A Münnich-féle terrorkülönítmény hat tagja hat órán keresztül verte kegyetlenül. Egy órányi időtt kapott arra, hogy családjával együtt elhagyja lakását... A következő évben: népbírósági ítélet. Az idén rehabilitálták, előléptették. gyón magas nekem, hogy többe került a munkadíj, mint a benzin. Még mindig hitetlenkedtem. A válasz: "Ez a szabály és miniszteri rSndelet”. Erre már nem tudtam mit szólni, sőt még ma se tudok napirendre térni fölötte. Ezek után nem csodálkoznék, ha a fagyialtosnál külön felszámítanák, amiért a tölcsérbe töltik a fagyit, az üzletben pedig, amiért a paradicsomot, citromot belerakják a zacskóba. A tárgyalóteremből Kedvtelésből rádiómagnót, kényszerből (?!) Simsont lopott "Milyen kereskedelmet és milyen városi vezetést igényel a törökszentmiklósi lakosság, a nép? E költőinek tűnő kérdésre nem lehet más«a válasz, mint hogy a jelenlegire semmiesetre sincs szüksége! A piacot évek óta olyan kereskedők uralják, akik a Szolnokról és Budapestről hozott terményeket többszörös haszonnal adják el. Kiktől kapták az engedélyeket? A jelenlegi tanácsi vezetőktől, akiknek - elmondásuk szerint - semmi ráhaA termelőföldről alkotott törvénytervezet legutóbbi olvasatában a termelőszövetkezeteknek kedvez és a helyi önkormányzatok mezőgazdasági tevékenységét segíti majd. Ezek alátámasztására néhány megállapítás: 1. Az örökösre kényszerített illetékfizetés elnyeli a termeléshez szükséges tőkét. 2. A termelőföld hosszú ideig nem terhelhető és nem értékesíthető, tehát hitel- szerzésre nem használható. 3. A föld nélküli igénylő csak térítés ellenében juthat földtulajdonhoz, az nem ad igazi lehetőséget kis mértékénél fogva. A kisgazdák nem látják alaposnak a privatizáció során várt termelés- visszaesés aggodalmát. Inkább a túltermelés veszélye fenyeget. A fentiekből arra is következtethetünk, hogy a földtulajdoni rehabilitáció csak erősen részleges lesz. A tulajdoni rehabilitációt, azaz a korábbi jogokba való visszahelyezést nem szabad nyűgnek tekinteni a nemzet nyakán! Jogalapnak kell azt tekinteni, a jövőre nézve, amely elejét veszi a korábbiakhoz hasonló jogsérelmeknek. Az időtartama esetektől és mértéktől függően akár több évre is elhúzódhatna. A várakozási idő alatt a leendő gazda megteremthetné a szükséges anyagi feltételeket. A gyakorlati végrehajtás pedig munkalehetőséget adna sok fiatal agrárszakembernek, akik tevékenységük során alaposan megismerkednének egy-egy térség adottságaival. Az Európához - az európai színvonalhoz - elvezető javaslat valamennyiünk érdekében készen áll, az európai színvonalhoz felkészült szakemberek részéről. A földtulajdonosok döntő része nem akar már a 40 évvel ezelőtti kékkötős, robotolós korszakban sínylődni. Igen, mi Európához, nem pedig a Balkánhoz akarunk tartozni. Európába az vezessen minket, aki már járt Európában. Tengesse életét a nekünk szánt sorsban az, aki magának alkot földtörvényt. Mi nem leszünk szenvedő alanyai. Mi eddig is Európához akartunk tartozni, csakhogy a pártállam politikai rendszere akadályozott bennünket azzal, hogy az ösztönzési feltételek kialakítását nem engedte. A tervezet szerint a jelenlegi politikai rendszer az ösztönzés alapját, a termelőeszközt nem akarja biztosítani hozzá. Európai színvonalon akarunk dolgozni, élni - európai feltételek között. Olyan törvényt alkossanak a törvényhozók, ami számunkra ezt lehetővé teszi. Hubai Imre Karcag tásuk nincs az árakra... Tényleg nincs? Ezt nem fogadom el, mivel olcsó MDF-piac megszervezésével már tavaly kísérleteztem, de ingyenes árusításra helyet a piacon, a környező parkolókban nem adtak. Az országban működő MDF-piacok mindenhol ingyen jutnak piaci napokon is árusító helyekhez. Nálunk ezt nem piaci napokra ígérték csak..." - Többek között ezeket írta levelében Balogh József törökszentmiklósi lakos. Az olvasószerkesztő úgy minősítené, ha netán erre volna szükség: Kiss Erika korrekt tudósítást adott a jászberényi három termelőszövetkezet és az öt párt vezetőinek több mint négyórás eszmecseréjéről. (Július 25- én jelent meg "A téeszek működési formája változtatásra szorul" címmel.) A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum jászberényi szervezete egy-egy olvashatatlan aláírással küldött levélben kéri: kifogásukat a lehető legközelebbi számban jelentessük meg. A levelet aláírta még Borbély Istvánné, akiről tudjuk, hogy a Vállalkozók Pártja képviseletében volt jelen az említett megbeszélésen. "A tanácskozáson részt vevő újságíró sajnos, inkább kommentálja az eseményt - valószínű saját érzései szerint -, mint az ott elhangzottak alapján röviden leírta volna. Ha ezt tette volna, megtudta volna a tisztelt olvasó: miként vélekednek a tárgyalófelek képviselői, melyek azok az ellentétek, melyek ütköznek egymással, melyek azok, ahol találkozási pontok vannak. Honnan tudhatja meg az olvasó, hogy a jelenlévő tsz-vezetők közül melyik elnök mennyire és mióta tudja a változtatás szükségességét? Idézzük a szövegrészt: "a tsz-elnökök jól tudják, az eddigi működési forma változtatásra szorul". Arra gondolhatott, hogyha az egyik Borbástól rádiómagnót és egyéb tárgyakat lopott, akkor nem is olyan nagy bűit, ha a másiknak a motorját emeli el. A zsákmányt ugyanis valamilyen módon el kell szállítania. Arról, hogy helyesen okoskodik, egy olyan utcai kapu győzte meg, amely nem volt kulcsra zárva és két olyan garázs, amelynek nyitva hagyott ajtaja még a hívatlan vendéget is magához édesgette. Mészáros István, Jász- szentandrás, Járási iskola út 13 szám alatti lakos különben se szorult ilyen édesgetésre. Ő kitárt kapuk hívása, nyitott ajtók csalogatása nélkül is benyitott idegen portákra, besurrant vagy behatolt a könnyű zsákmányt ígérő lakásokba. A hatvani születésű, 24 éves fiatalembernek már "neve" is volt, olyan, amilyet a bűnüldöző szervek jegyeznek és számításba vesznek, ha valahol történt valami. A bíróságon se csengett idegenül a Mészáros István név, hiszen fiatal kora ellenére már többször volt büntetve. Legutóbb a Jászberényi Városi Bíróság ítélte el lopás, garázdaság és más bűncselekmények miatt. Mint különös visszaeső, akkor egy év börtön- büntetést kapott. Büntetését letöltve 1989 nyarán szabadult. Már nem emlékszik rá, mennyire örült a szabadulásának, de hogy nem ujjongott, az szinte biztos. A "civil életben" ugyanis valahogy talajtalan volt, Hogyan tudja meg az olvasó a kisgazdák rendezési elképzeléseit? Kik ellenezték vagy támogatták azt? Az újságíró summásan úgy intézi el, hogy ezt szinte mindenki ellenezte. Pedig ez nem így volt, hiszen az MDF, a Vállalkozók Pártja egyetértett azzal, míg az SZDSZ és a Fidesz részben értett vele egyet. Akik ellenezték ezt a földprogram-tervezetet, legfőképpen a tsz-elnökök soraiból kerültek ki. Ez részükről érthető, mert ez a tervezet ellentétes tendenciájú a földmagántulajdon mezőgazdasági kollektivizálásával. Mi úgy gondoljuk, hogy gazdasági egységeink vezetői nem jószántukból jöttek arra rá, hogy a jelenlegi gazdasági modell nem tartható, hanem politikai és gazdasági nyomás kényszerítette erre őket. Ebben persze egyik-mánem tudott mit kezdeni magával. Talán ezzel is magyarázható, hogy amikor a tavaly december 4-i bűncselekménye ügyében "meghívást kapott a bíróságról", nem Jászszentanórásról, nem is szülővárosából, hanem a fővárosi B V Intézetből indult el (természetesen kísérővel), hogy eleget tegyen az "invitálásnak". Az említett napon - már késő este volt - Jászapátiban, miután elfogyasztotta azt a szeszmeny- nyiséget, amely meghozta a bátorságát, besétált B.F. helyi lakos udvarába. Onnan már csak pár lépésre volt a garázs, ahol egy Trabant pihent. Mészáros kiszerelte a kocsiból a rádiómagnót, a hozzátartozó két hangfalat és kiegészítette a zsákmányt néhány más autófelszerelési tárggyal. Ekkor jutott eszébe, hogy a lopott holmit valamivel el is kell szállítania. Átsétált a szomszédba, ahol B.J. garázsa várta nyitott ajtóval. Egy Simson segédmotor-kerékpár nyerte meg a tetszését, felpakolta rá a zsákmányt és elrobogott. A Jászberényi Városi Bíróság Táborosné dr.Varga Rozália Tanácsa hozott ítéletet Mészáros István ügyében. Többrendbeli lopás miatt - mint többszörös visszaesőt - 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. ■ésalGondolatébresztő meglepetés ellen Mindenekelőtt köszönöm, hogy szervezetünk Állásfoglalását lapjukban közölték. Erre a megnyilvánulásra július 26-án Kis Péter tollából reflexió jelent meg. Anélkül, hogy vissza akarnék élni a szerkesztőség vagy az olvasók türelmével, kérem, adjanak helyt az erre íródott, igazán rövid válaszunknak. "Igen vagy nem - ezt itt a kérdés" című írásában Kis Péter úr * meglepődésének ad hangot. VáMajd meglátja... Sok mindent hallottunk-láttunk már az elmúlt egy év alatt az országgyűlésben. Úgy gondolom, ha másoknak lehetett mindenfélét - narancsot, rozst, búzakalászt - kitenni, érdemes lenne az Új Néplap július 24-ei és 31-ei számát is (vagy az utóbbiból kiemelt és sokszorosított, Levelek Az oldalt összeállította: Farkas Ferencné sik gazdasági vezető szabadabb szellemet alakított ki környezetében, de a lényeg nem változott meg. Befejezésül még annyit: nemcsak a pártok készülnek a helyhatósági választásokra, hanem szőkébb lakóhelyünk állampolgárai is változást akarnak környezetükben. Bizonyára figyelembe vette (mármint az újságíró - a szerk.), csupán teijedelmi okokból nem fért bele a cikkbe, hogy a jelenlévő tsz-vezetők nem egybehangzóan vallották, hogy a helyi önkormányzatokhoz kell alakítani az üzemi tevékenységet, ha kell, a tsz-ek szétválása árán is, kisebb egységekre tagozódva. Az ezeken a területeken létrejövő egységeknek az önkormányzatok gazdasági bázisává kell vállaszként és gondolati vezérfonalként ezúton ajánlom szíves figyelmébe a latin közmondást: "Ha ketten mondják ugyanarról ugyanazt - az nem ugyanaz!" - Amit esetünkre így vonatkoztathatnék: "Ha ugyanaz mond ugyanarról mást - az lehet, hogy ugyanaz!" Hegedűs Endre az MDF Kisújszállási Városi Szervezetének elnöke a hazából a honba című írást) minden képviselő és miniszter asztalára letenni. Az említett cikk egyetlen mondattöredékére gondolok főként: "Majd meglátja, ha kitörli szeméből a port..." Ezt ajánlom a tisztánlátáshoz mindenkinek - javasolta Pete Péter szolnoki olvasónk. »
