Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-01 / 98. szám

2 1990. AUGUSZTUS 1. Elfogadhatatlan az "igazságos háború" minősítés Sajtótájékoztató az MSZP Elnökségének üléséről / Folytatás az 1. oldalróll hangzott el többek között a pártelnökség keddi üléséről szó­ló sajtótájékoztatón. A testület sajnálatosnak tartotta, hogy a parlament elnöke szó nélkül hagyta a kijelentést, s nem adott lehetőséget a reagálásra. Horn Gyula pártelnök az elnökség na­pirendjén szereplő témákról szólva hangsúlyozta: a testület megállapítása szerint a népsza­vazás kimenetele az előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott, hiszen a mintegy 14 százalékos részvételi arány csalódás azok számára, akik felkarolták a kezdeménye­zést. A szocialista párt vélemé­nye szerint az átalakulási folya­matban a nép által választott köz- társasági elnök mindenképpen stabilizálóbb szerepet játszhatna. Hozzátette: a többi parlamenti párt negatív hozzáállása is hoz­zájárult a sikertelenséghez, s az időpont is alkalmatlan volt egy ilyen horderejű vállalkozás lebo­nyolítására. A társadalmi szervezetek ke­zelői jogával kapcsolatban az MSZP Elnöksége állást foglalt abban, hogy az indítvány olyan kitételt is tartalmaz, amely disz­kriminatív, s elfogadhatatlan a párt számára. (MTI) Részvénytársasággá alakult a Népszabadság második legnagyobb médiavál­lalkozása -140 millióval, vagyis 41,1 százalékkal részesedik. A Szabad Sajtó Alapítvány 108,5 millióval, az Agrobank 50 milli­óval, az Általános Értékforgalmi Bank és a Láng Kiadó pedig 20- 20 millióval szállt be a vállalko­zásba. A Népszabadság szer­kesztőségének kollektív rész­vénye - amely 1,5 millió forint - különleges jogokkal bír: például főszerkesztőt csak a szerkesztő­ség egyetértésével lehet kine­vezni, s szavuk lesz minden, a szerkesztőséget érintő kérdés­ben. A szerkesztőség felállását is­mertetve elmondta: az rt. igazga­tótanácsának az elnök-főszer­kesztő mellett Breitner Miklós vezérigazgató és Lengyel L. László igazgató a tagja, a 104 újságírót foglalkoztató szer­kesztőség munkáját pedig Ke­reszty András irányítja. A külföldi partnert bemutatva szólt arról, hogy a német cégnek a-világ harminc országában van­nak vállalkozásai. Fő profilja a napilap- és folyóirat-kiadás, de foglalkozik hanglemez- és mag­nófelvételek kiadásával, s meg­jelent az elektronikus médiák­ban is. A német vállalat előtt egyébként több más - így olasz, kanadai - céggel is tárgyalásokat folytattak. Kérdésekre válaszolva a tájé­koztatók kiemelték: a rész­vényesek között nem szerepel ugyan a Hírlapkiadó, de az ala­pítók megvizsgálják annak a le­hetőségét, hogy a későbbiekben - épületapporttal - beszállhat-e a társaságba; ugyanígy megnézik, hogy a munkatársak miként ré­szesedhetnének. A tervek sze­rint egyébként a Hírlapkiadóra bízzák eddigi kiadói tevékeny­ségüket. Uj vezető négy nagyvállalat élén Új vezérigazgatók veszik át augusztus 1-től a MALÉV, a MÁV, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszó­ró Vállalat irányítását. Ezzel kezdetét vette az a vezetőváltási folyamat, amelyet Siklós Csaba közlekedési és hírközlési mi­niszter röviddel hivatalba lépése után rendelt el. Ennek lényege egyébként az, hogy a tárca fel­ügyelete alá tartozó vállalatok élére pályázati úton, folyamato­san új vezetőket neveznek ki. Az első - egy hónappal ezelőtt kiírt - pályázat eredményét kedden, sajtótájékoztatón ismertette a miniszter. Mint elmondta, a tárca részé­ről - a kormánnyal egyetértésben - a következők kaptak bizalmat az állami irányítás alatt álló nagyvállalatok vezetésére: a Magyar Államvasutaknál Csá- rádi János 52 éves okleveles közlekedési és gazdasági mér­nök, a MÁV budapesti igazgató­ságának eddigi vezetője; a MA- LEV-nál Déri Tamás 42 éves villamos üzemmérnök, idegen- forgalmi szakközgazdász, a Ma­lév Air Tours igazgatója; a Ma­gyar Távközlési Vállalatnál Horváth Pál 41 éves villa­mosmérnök, aki 1973 óta a posta dolgozója; a Magyar Műsorszó­ró Vállalatnál Bartha József 48 éves villamosmérnök, a Műsor­szóró Vállalat eddigi fejlesztési vezérigazgató-helyettese. A miniszter a pályázatról szól­va egyúttal azt is megjegyezte: meglepetés volt, hogy a nagy ér­deklődés ellenére vállalaton kí­vülről jóformán senki, s belülről is csak a korábbi felső vezetői kör jelentkezett. Mivel azonban a kinevezések az állam érdekei­nek figyelembevételével történ­tek, a koalíciós kormány az új emberektől is elvárja, hogy min­den erejükkel a kormány politi­káját szolgálják. A Szovjetunió pontosan teljesíti kötelezettségeit Omelicsev vezérezredes a csapatkivonásokról A Kelet-Európábán és Mon­góliában állomásozó szovjet csapatok kivonása a tervezett ütemben folyik - jelentette ki kedden Bronyiszlav Omelicsev vezérezredes, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnöké­nek első helyettese. A szovjet katonai vezető an­nak alkalmából adott nyilatko­zatot a TASZSZ szovjet hírügy­nökségnek, hogy újabb szaka­szához érkezett acsapatkivonás. Elmondta, hogy 1990. au­gusztus 1-ig, vagyis az elmúlt hét hónap leforgása alatt az érin­tett országokból több mint 52 ezer katona - a kivonandó állo­mány 65 százaléka -, 900 harc­kocsi - az előírtak 58 százaléka -, közel 900 tüzérségi ágyú - 63 százalék -, valamint több mint száz repülőgép - mintegy 72 szá­zalék - tért vissza a Szovjet­unióba. Magyarországgal kapcsolat­ban Omelicsev úgy nyilatkozott, hogy az ország területét eddig két rakétás- és egy légvédelmi- rakétás dandár, egy légvédelmi­rakétás ezred, négy önálló zász­lóalj és három repülőezred hagy­ta el. Befejezéséhez közeledik a harckocsi-hadosztály kivonása. Közölte azt is, hogy az NDK- ban állomásozó Nyugati és a Lengyelországban állomásozó Északi Hadseregcsoport állomá­nyából mintegy háromezer sze­mélyt leszereltek. A szovjet katonai vezető le­szögezte: a Szovjetunió kötele­zettségeit pontosan, a határidők­nek megfelelően hajtja végre. "Lehívhatjuk" a 160 millió SDR -es részletet Szeptemberben kezdődnek a tárgyalások az IMF-fel a hároméves megállapodásról / Folytatás az 1. oldalról! eddig teljesítette áz egyéves hi­tel-megállapodásban foglaltakat, így hazánk - az IMF igazgató taná­csa kedvező döntése nyomán - le­hívhatja az egyéves, 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme = 206 millió dollár) készenléti hitel má­sodik 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik ne­gyedévben esedékes, ám ennek le­hívását is egy újabb szakértői vizs­gálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptember­ben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműkö­déssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kor­mány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program - a piacgazdaság kiépítése mellett - alapvetően a külső eladó­sodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpoliti­ka fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben leg­alább másfél milliárd dollár több­letet kell előállítania a külkereske­delemben, az idegenforgalomban, s a külföldieknek nyújtott szolgál­tatásoknál összesen. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföldi köl­csönök kamatainak kifizetésére. Ha ez sikerül - a Magyar Nemzeti Bank szerint -, biztosítható kül­földről az a kétmilliárd dollár is évente, ami a lejáró hitelek törlesz­téséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2-1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magán pénzpiacokon, 500-700 millió dollár hitelhez pedig hozzá­juthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Be­ruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. Alapvető azonban, hogy lét­rejöjjön a megállapodás a Nemzet­közi Valutaalappal, e nélkül ugyanis a magánbankok is bizal­matlanná válhatnak, s a nemzetkö­zi pénzügyi szervezetek is csök­kentik hitelezésüket. (MTI) Rehabilitálták Bokor Imrét Teljes mértékben rehabilitálták Bokor Imre mér­nök-ezredest - jelentette be Keleti György ezredes, a honvédelmi tárca szóvivője azon a keddi sajtótá­jékoztatón, amelyen az ügy részleteit ismertették a Honvédelmi Minisztériumban. Mint ismeretes Bokor ezredest tavaly a katonai vezetés nyugállományba helyezte a múlt év őszén megjelent Kiskirályok mundérban című könyve és az általa kiváltott vihar miatt. A könyv megállapí­tásai ugyanis az akkori Honvédelmi Minisztérium vezetését és a tábornoki kar néhány tagját, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoksá­gát érzékenyen érintette. Akkor a honvédelmi mi­niszter úgy értékelte, hogy Bokor Imre ezredes könyvének megírása során etikailag elfogadhatat­lan eszközöket alkalmazott, s ezzel vétett a tiszti becsület íratlan szabályai ellen. Ezért őt a további hivatásos szolgálat alól felmentette, s tavaly no­vember elsejével nyugállományba helyezte. Für Lajos honvédelmi miniszter részletesen átte­kintette Bokor Imre nyugállományba helyezésének körülményeit, s úgy ítélte meg, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem kellő megalapozott­sággal, és méltánytalanul került sor. Ezért az előz­ményekre és Bokor ezredes tudományos felké­szültségére való tekintettel, az egész magyar hon­védség érdekét szem előtt tartva a honvédelmi mi­niszter úgy intézkedett, hogy Bokor Imrét augusz­tus elsejével a honvédség hivatásos állományába yisszaveszi. Ezzel egyidőben kinevezték a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokának hadtu­dományi helyettesévé. Felmentés - megbízás A vállalati központ dolgozóinak jelenlétében július 31-én ünnepélyes keretek között Kottái Tamás, a MÉH Tröszt vezérigazgatója - érde­mei elismerése mellett - felmentette beosztá­sából Egri Tibort, a Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat igazgatóját, aki 1975 óta látta el az igazgatói teendőket és augusztus 1-jétől saját kérésére, elérve az öregségi nyugdíjkorhatárt nyugdíjba távozik. Miután a MÉH vállalatok a reprivatizá­ciós program keretében az elsők között kerülnek átalakításra - az átalakulásig - Mészáros József, a vállalat kereskedel­mi igazgató-helyettese kapott megbízást az igazgatói teendők ellátására. Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyag- íasznosító Vállalat Debrecen *32161/ 1* Bll ReszvenytarsaMigkent műkö­dik tovább a Népszabadság. Az ország legnagyobb példányszá­mú napilapja hétfőn a német Bertelsmann AG-val kötött "há­zasságot". Az rt. további tagjai: a Szabad Sajtó Alapítvány - a lap korábbi tulajdonosa, amely a lappal kapcsolatos összes jogot átruházta az rt-re; az Agro­bank, az Általános Értékforgal­mi Bank , valamint a Láng Ki­adó. A vállalkozás hátterét Eöt­vös Pál főszerkesztő, egyben az rt. igazgatótanácsának elnöke, valamint Kereszty András fele­lős szerkesztő és Gunter JThie- len, a Bertelsmann AG igazgató- tanácsának tagja kedden sajtótá­jékoztatón ismertette a Magyar Sajtó Házában. Eötvös Pál beszámolt arról, hogy a részvénytársaság 340 millió forintos alaptőkéjéből a 155 esztendeje működő német cég - amely egyébként a világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom