Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-11 / 80. szám

jAsz-nagykun-szolnok megyei napilap Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakán Viták kereszttüzében a kormány gazdasági csomagterve Houston - politikai nyilatkozat Üdvözli a Szovjetunió reformtörekvéseit Üdvözöljük, hogy a közép- és kelet-európai országok elnyomó rendszereit a népek által szaba­don választott kormányok vál­tották fel, és a legutóbbi ottani események tükrében sürgetjük Romániát, csatlakozzék a térség pozitív folyamataihoz - mondja a Hetek tanácskozásáról kiadott politikai nyilatkozat. A doku­mentum, amelyet James Baker amerikai külügyminiszter is­mertetett kedden, üdvözli „a Szovjetunió szándékát, hogy ha­ladjon a demokratikus politikai rendszer felé, a törekvést, hogy a piacgazdaság elvei alapján megreformálja gazdaságát. E változások lehetővé teszik majd a Szovjetunió számára, hogy eleget tegyen kötelezettségeinek a demokrácián és a piacgazda­ság elvein alapuló államok kö­zösségében.” A nyilatkozat elismer bizo­nyos kínai változásokat de to­vábbi politikai és gazdasági re­formokat sürget, elsősorban az emberi jogok területén. A dokumentum kitér arra, hogy a találkozó résztvevői kö­rében nagy aggodalmat keltett a nemzetiségi és vallási türelmet­lenség feléledése. E türelmet­lenség csak konfliktusokhoz ve­zethet, amelyek veszélyeztethe­tik az alapvető emberi jogokat, a politikai és a gazdasági fejlő­dést. Megválasztotta a kongresszus Gorbacsov a szovjet párt főtitkára Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka kedden az idei pénzügyi egyensúly javítását szolgáló tör­vényjavaslatok, illetve országgyűlési határozat- ■ tervezet vitájával folytatta munkáját. Az ülés keddi munkáját megnyitva az elnöklő Szabad György közölte, hogy a kérdések sora tovább bővült: Bethlen István (MDF) a Belügy­minisztérium kezelésében lévő villalakásokról és tulajdonosaikról kíván felvilágosítást kapni. Napirenden kívül kért szót a kulturális, oktatá­si, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizott­ság előadójaként Balázsi Tibor. Ismertette azt az állásfoglalást, amelyet a bizottság a megyei lapkiadó vállalatokkal, illetve lapokkal kapcso­latban fogadott el, azután, hogy az MSZP elnök­sége lemondott ezek tulajdonjogáról. A bizott­ság múlt heti ülésén konszenzussal elfogadott állásfoglalás hangoztatja: az MSZMP állam­párti minőségéből eredően jutott a megyei lapok és lapkiadó vállalatok tulajdonjogához. Jog­utódja, az MSZP minden erkölcsi és politikai folytonosságot tagad az állampárttal. Ezzel a törekvéssel erkölcsileg és politikailag kizárólag az áll összhangban, ha a Magyar Szocialista Párt a megyei lapok és lapkiadó vállalatok tulajdon­jogáról önként lemond. A bizottság szükséges­nek tartja, hogy az ekként az állam tulajdonába került lapok és lapkiadó vállalatok privatizáci­ójának feltételrendszerét az Állami Vagyonügy­nökség az Országgyűlés illetékes bizottságaival egyeztesse, és felügyelje a privatizációt. A napirenden szereplő kérdésekre visszatérve Szabad György elsőként Rabár Ferenc pénz­ügyminiszternek adta meg a szót. A pénzügyminiszter expozéja Rabár elmondotta, hogy a tervezett, a lakosságot és a vállalatokat egyaránt hátrá­nyosan érintő intézkedésekre azért kényszerült a kormány, mert teljesíteni akarja a Nem­zetközi Valutalappal kötött megállapodást, amelyben még az előző vezetés vállalta: a költségvetés idei deficitje nem haladhatja meg a 10 mil­liárd forintot. Rabár Ferenc szerint már a kormányváltás időszakában lényegesen, mintegy 17 milliárd forinttal nagyobb volt a hiány a meg­engedettnél, s jelentős, mint­egy 5 milliárd forint értékű többletigény is jelentkezett. A kormány még meg sem kezd­te a működését, a költségveté­si hiány túllépése máris meg­haladta a 21,7 milliárd forin­tot. A szigorító intézkedése­ket tehát a kényszerhelyzet diktálja. Összességében arra töre­kedtek a programcsomag össze- 'llítása során, hogy - bár az inf­láció gyorsulása elkerülhetetlen - a tovább gyűrűző inflációs ha­tást elkerüljék. Az intézkedések egyenkénti hatása kicsi, mégis sok apró változásra törekednek, mert azok következménye job­ban felmérhető, és így a kor- mánv nagyobb biztonságra tud törekedni. Alapvető szempont volt a támogatások jelentős csökkentése, és a nyereségadó­kedvezmények szűkítése is. Az intézkedések egy része a vállala­tok, szövetkezetek jövedelmét csökkenti. A mezőgazdasági ex­porttámogatások lefaragása, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek tá­mogatásainak csökkentése, a nyereségadó-kedvezmények egy részének megvonása, az állami vagyon utáni osztalék emelése, valamint az üzem- anyagár-emelés’ 14,5 milliár­dos bevételt jelent a költség- vetés számára. A lakosságot érintő intéz­kedések - a cigaretta, az alko­hol, a háztartási tüzelőanya­gok árának emelése - össze­sen 7,4 milliárddal növelik a költségvetés bevételeit. Ezenkívül az államháztartás helyzetét úgy is javítani kí­vánják, hogy lefaragják az igazgatási költségeket. Fel­használják az állami tarta­lékkészlet egy részét, csök­kentik a Kereskedelempoliti­kai Alap támogatását, és szű­kítik a Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendelkezé­sére álló forrásait. Ugyanak­kor a költségvetés mintegy 2,5 milliárd forintot fordít a lakosság növekvő terheinek el­lensúlyozását szolgáló szociál­politikai intézkedésekre. A pénzügyminiszter részlete­sen kifejtette, hogy a mostani rö­vid távú intézkedések már szoro­san illeszkednek a kormány ki­dolgozás alatt lévő 3 éves közép­(Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsovot választották a Szovjetunió Pártja Központi Bizottságának főtitkárává. Az 59 éves politikus, aki egy személyben a Szovjetunió elnöke is, másodszor lett a szovjet párt vezetője. Az SZKP XVIII. kongresszusának küldöttei kedden nyolc személy jelölését vitatták meg, de hatan visszaléptek, elsősorban Gorbacsov javára, így a szovjet vezető végül Tyejmuraz Avalianyi- val, Kiszeljovszk Város pártbizottságának első tit­kárával maradt versenyben. A küldöttek előtt nyolc óra után hirdették ki a választások eredményét. Eszerint Gorbacsovra 3411 küldött szavazott, elle­ne 1116-an voksoltak. Avalianyi 501 támogató szavazatot kapott, ellene 4026-an szavaztak. A szervezeti szabályzat módosítása értelmében a főtitkárt most választotta meg először a kong­resszus, nem pedig a Központi Bizottság. Melózva pihenni? - ez itt a kérdés Talán lehetne végezni egy szabályos szociológiai felmérést arról, hogyan alakulnak nyaralási szokásaink a lehetőségek függvényében, és miként fest a kép 1990 nyarán. Lehetne, de érdemes-e? - kérdezhetik sokan joggal. Érdekes lehet a téma a kutató szempontjából, és meglehet azoknak is, akik a társadalom pulzusán tartva kezüket, igyekeznek figyelni a ritmusváltozásokra, s a kór pontos diagnosztizálása után a megfelelő terápiát alkalmazva kísérelnének meg segíteni a bajon. De egyáltalán van-e erre gyógyszer? Hatékony, gyors orvoslás a nyilvánvaló rosszabbodásra? Mert bizony bajocskák vannak, ezt tudományos közvéleménykutatás nélküf is meg lehet állapí­tani. Nő az infláció, emelkednek az árak, és a munkában kifáradt szervezet regenerálására egyre kevesebb jut, sőt, a létbizonytalanság némelyeket arra késztet, hogy az úgynevezett pihenősza­badságukat is munkával, mégpedig kemény munkával töltsék, hogy az így szerzett jövedelemmel megadhassák adósságaikat, lyukakat tömhessenek be a házi költségvetésben, esetleg valami tartalékot biztosítsanak az egyre nehezedő időkre. /Folytatás a 3. oldalon/ Ipartestületi tanácskozás Országos értkezlet: Pakson, szeptemberben Harmincötök Bécsi előkészítő A Helsinki Záróokmány 35 aláíró államának párizsi csúcsta­lálkozójára az a történelmi fel­adat vár, hogy alapvető döntése­ket hbzzon Európa jövőjéről, amint azt a' Helsinkiben 1975- ben tartott előző csúcsértekezlet is tette. Ezt fejtette ki Bécsben kedden, a párizsi tanácskozást előkészítő bizottság első ülésén Thomas Klestil, az osztrák kül­ügyminisztérium - államtitkári hatáskörű - főtitkára. Az ő elnök­letével kezdte el a csúcsértekez­letre való sok irányú felkészülés megbeszéléseit a 35 ország - 33 európai állam, továbbá az Egye­sült Államok és Kanada - magas rangú diplomatákból álló .kül­döttsége. Minden jelenlegi KIOSZ- alapszervezetnek át kell alakul­nia ipartestületté, vagy ha KI- OSZ-alapszervezetként kíván tovább működni, akkor saját alapszabálya szerint jogi sze­mélyként be kell magát jegyez­tetnie. így foglaltak állást ked­den Gyöngyösön, az Ipartestüle­tek Országos Szövetsége első - ősszel megrendezendő - kong­resszusát előkészítő ülésen. A gyöngyösi tanácskozáson har­minc ipartestület és öt KIOSZ- alapszervezet képviseltette ma­gát. A résztvevők úgy döntöttek, hogy az ipartestületek és a ma­gyar magánvállalkozók első nagy összejövetelét szeptember 10-én, a Tolna megyei Pakson rendezik meg. Az értekezlet résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a KIOSZ nem csekély vagyonát célszerű együtt tartani. Az ipartestületek ezenkívül arra törekednek, hogy megőrizzék a korábbi időkből származó vagyonukat, azt önál­lóan óhajtják kezelni. A további­akban hangsúlyozták: elhatárol­ják magukat a szűkén értelme­zett pártérdekektől. Zagyvarékason is készülnek Emlékmű a második Mezőtúr a fazekasok Mekkája Tisztesség a munkának, az alkotó embernek világháború áldozatainak A megye néhány településén már állítottak emléket a második világháború áldozatainak. A Szolnokhoz közeli Zagyvaréka­son, amelynek lakói közül több mint 100-an vesztették életüket a háborús veszedelmekben - akár hadifogságban, harctéren vagy koncentrációs táborban -, a ta­nács úgy döntött, hogy szobrot állítanak örök mementóként az áldozatoknak. A hozzá szüksé­ges pénzösszeget egyrészt maga a tanács adja, másrészt közado­mányokból biztosítják. Ezért fordul az emlékműbizottság mindenkihez, a községből el­származottakhoz is, hogy ki-ki tehetsége és szándéka szerint tá­mogassa a nemes cél elérését, az emlékmű létrehozását. Az em­lékműpályázatra beérkezett szo­bortervet közszemlén már lát­hatta is a lakosság, a művelődési ház egyik termében állították ki, hogy véleményt mondhasson ró­la. Ä katonaalak, melyhez szelí­den hajol oda kedvese, akitől el­szakítja őt talán örökre az átkos háború - ez jelképezné az emlé­kezés gondolatát. A szobrot a község főterén, a templom előtti parkban kívánják felállítani, az első világháborús emlékmű kö­zelében, avatását pedig a halot­tak napjára tervezik. Fekete György helyettes államtitkár (jobblról) megnyitóbeszédét mondja. Megnyitották az országos fazekas- találkozót Az elmúlt évtizedben már ha­gyománnyá vált, hogy Mezőtú­ron - a híres túri hagyományok­hoz, mesterekhez kötődve - két­évenként fazekastalálkozót és két hétig tartó fazekastábort ren­deznek. A fazekasok - elsősor­ban a fiatalok - számára ezek a találkozók tapasztalatokban is mindig élménydúsak voltak. Az első alkalommal a túri, majd ezt követően a hódmezővásárhelyi, karcagi és a mezőcsáti kerámia volt a tábor központi témája, ez­úttal pedig a vöröskerámia kö­vetkezett sorra. A táborba a vöröskerámiát mí­velő fazekasokat a Népi Iparmű­vészeti Tanács pályázata alapján a város hívta meg. Ezúttal 22 Ifjú Népművész vagy Népi Iparmű- (Foly tatás a 2. oldalon) . ; VÄp^^V \ ' 'Y* (" a ^-rvlifc^-' ' -v -! ’■■■' ■ '

Next

/
Oldalképek
Tartalom