Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-11 / 80. szám

Néplap 1990. JULIUS 11 Viták kereszttüzében a kormány gazdasági csomagterve (Folytatás az 1. oldalról) távú koncepciójába, amelynek alapvető célja Magyarországon a piacgazdaság rövid időn belüli kiépítése. Piacgazdaság A koncepció megvalósítása során tervezik a jelenlegi ár-, bér-, támogatási, adó-, és vám­rendszer felülvizsgálatát és alap­vető reformját. A pénzügy- miniszter hangsúlyozta: elkerül; heteden a meglévő torzulások megszüntetése, a gazdaság libe­ralizálását a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani. A jelenlegi elképzelések szerint ez a szakasz mintegy 4-6 hónapot fog igénybe venni, de a jövő év végére az átalakulás valószínű­leg befejeződik és addigra kiala­kul a piacgazdaság. Az átalaku­lás időszakában azonban jelen­tős feszültségek várhatók, ame­lyek megoldására a kormánynak számottevő tartalékra van szük­sége. Éppen ezért úgy tervezik, hogy tárgyalásokat kezdenek a nemzetközi pénzintézetekkel, így a Nemzetközi Valutaalap­pal, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) valamint a ma­gánbankokkal a tartalékokhoz szükséges források előteremté­sére. Azt is tervezik, hogy a ké­sőbb esedékessé váló hitelek fel­vételét előbbre hozzák, bizto­sítva a nem várt fejlemények el­lensúlyozásához szükséges pénzügyi fedezetet. A kormány jelenleg körvonalazódó 3 éves koncepciója szerint az alkalmaz­kodás időszaka 1991 végére le­zárulhat, s ezt követően 1993 kö­zepéig már valóságos növekedés kezdődhet meg a magyar gazda­ságban. Ehhez a koncepcióhoz szoro­san illeszkednek azok a tervezett intézkedések, amelyek a kor­mány mostani programcsomag­jában szerepelnek. Ezek ugyanis hozzájárulnak a gazdaságban meglévő torzulások csökkenté­séhez, másrészt biztosítják, hogy továbbra is fennmaradjon a jó együttműködés Magyarország és a nemzetközi pénzintézetek között. Az expozé után a javaslatok együttes általános vitájában elő­ször a képviselőcsoportok és a függetlenek megbízott előadói ismertették frakcióik állásfogla­lását a csomagtervről. A frakciók vezérszónokai kö­zül elsőként hozzászóló Szabó Iván (MDF) a lépések fő okaként azt jelölte meg, hogy az előző kormány az 1990. évi költségve­tésben irreálisan számolt a 10 milliárd forintos hiánnyal, illet­ve tévesen prognosztizált 20 szá­zalék alatti inflációt. Éppen ezért - mondta Szabó Iván - az 1990. évi költségvetés, amelyet nem az új kormány készített, nem épít­hető be a rendszerváltás gazda­ságiprogramjába. Teliér Gyula (SZDSZ) már bevezetőjében leszögezte: a sza­baddemokratáknak nem áll módjukban elfogadni a kormány által beterjesztett pénzügyi cso­magtervet. Hozzáfűzte: az SZDSZ nem a költségvetési egyensúly javítására benyújtott ár- és adóemelések miatt tartja elfogadhatatlannak a tervezetet, hanem a benne szereplő tételek indoklását nem tartja megalapo­zottnak. A szabaddemokrata szónok az előterjesztés legvi­tatottabb pontjának minősítette, hogy nem vet számot az intézke­déseknek a családi költségvetés­re gyakorolt hatásával. Torgyán József (FKgP) fel­szólalásában a mostani kény­szerintézkedések eredőjeként a bolsevizmus 45 éve alatt okozott károkat jelölte meg. A csomagterv elfogadása mel­lett agitálva végül azon vélemé­nyének adott hangot, hogy Ma­gyarországot a jelenlegi válsá­gos helyzetből csak a hármas ke­reszténydemokrata koalíció (MDF-FKgP-KDNP) tudja ki­vezetni, mert ezt a koalíciót tá­mogatja Nyugat-Európa. képviselőnő szintén felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az intézkedé­sek egy része, ellentétben a kor­mányprogramban ígértekkel, inflációnövekedéssel fenyeget. Füzessy Tibor (KDNP) egyet­értett azokkal, akik a képviselők elé terjesztett intézkedéssoroza­tot olyan „félcsomagtervnek” minősítették, amelynek másik felét - remélhetően - a gazdaság talpra állítását célzó javaslatok adják. Mint mondta-bízva a kor­mány szakértelmében és jószán- dékában - a keresz­ténydemokraták támogatják a csomagterv elfogadását. Függetlenek: nem Erőforrások Békési László (MSZP) elöljá­róban leszögezte: pártja nem vi­tatja, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítására szük­ség van. Ugyanakkor bífálta, hogy a csomagterv és a kor­mányprogram tézisei ellentmon­danak egymásnak.-Szükséges­nek látta volna, hogy a tervezetet egy konzisztens privatizációs programmal együtt terjessze elő a kormány. Majd arról szólt, hogy a 25 milliárd forintra tervezett intéz­kedési csomagból körülbelül 12 milliárd forintot érintő elképze­lések pártja számára elfogadha­tatlanok. Ezek közé sorolta az üzemanyagár-emelést, illetve a villamosenergiaár-emelést. Sze­rinte e 12 milliárd forint részbeni pótlására más erőforrások is len­nének. Ungár Klára (Fidesz) kifejtet­te: az előterjesztés legnagyobb problémája az intézkedések át­gondolatlansága, a számítási se­gédanyagok hiánya. Utóbbi ele­ve meggátolja az ellenzéket ab- ban, hogy konstruktív legyen. A Fodor István független képvi­selő elismerve a pénzügyi egyensúly érdekében bizonyos intézkedések jogosultságát, be­jelentette: a javasolt törvénymó­dosításokat, valamint a határoza­ti javaslat elfogadását a függet­len képviselők nem támogatják. A nap folyamán - napirenden szereplő javaslatcsomag vitáját megszakítva - interpellációkat, kérdéseket tárgyalt az Ország- gyűlés. Horváth Vilmos (SZDSZ) a különböző rendű és hatalmasságú kiskirályok elszá­moltatása tárgyában interpellált. A képviselő feltette a kérdést: meddig tétovázik még a kor­mány; egyáltalán szándékában áll-e az elszámoltatást végrehaj­tani. Az interpellációra Balsai Ist­ván válaszolt. Az igazság­ügyminiszter megalapozatlan­nak tartotta a képviselőnek azt az értékelését, miszerint a kormány semmit sem tett a választási kampány során tett ígéretek be­váltása érdekében. A kormány határozott szándéka, hogy mind­azokkal szemben, akik bűncse­lekményt követtek el az elmúlt rendszerben, a törvény teljes szi­gorával járjanak el. Nem szándé­kozik viszont boszorkányüldö­zést kezdeményezni, kollektív felelősségre vonást célzó tör­vényjavaslatot beterjeszteni a parlament elé. Kádár Iván (SZDSZ) a kisvál­lalkozók helyzete tárgyában in­terpellált a pénzügy- miniszterhez. A képviselő kifo­gásolta, hogy az idei évre érvé­nyes jövedelemadó, illetve vál­lalkozási nyereségadó olyan közgazdasági környezetet te­remt, amely már jórészt gazda­ságtalanná teszi a kisvállalkozók működését. Az interpellációra válaszolva Rabár Ferenc pénzügyminiszter nem osztotta mindenben a Kádár Iván által felvetett gondolatokat. Mindazonáltal a pénzügy- miniszter is úgy ítélte, hogy fe­lülvizsgálatra szorul a képviselő által is említett törvény. Végeze­tül javaslatot tett arra, hogy a Pénzügyminisztérium az érintett érdekképviseletek bevonásával vizsgálja felül a nyugtaadásra kötelezett vállalkozók körét. A kérdésekre áttérve elsőként Hága Antónia (SZDSZ) az or­szágos cigány művelődési köz­pont létesítése felől érdeklődött a művelődési minisztertől. And- rásfalvy Bertalan művelő­désügyi és közoktatási níiniszter közölte, hogy a cigány művelő­dési intézmények kérdése állan­dóan napirenden van. Ennek ér­telmében a Láng Művelődési Központ tervezett megvalósítá­sára a tárca 10 millió forintot felajánlott hozzájárulásként. Varga Mihály (Fidesz) a kör­nyezetvédelmi és a honvédelmi minisztert kérdezte a kivonuló szovjet csapatok által okozott környezetszennyezésről. A kér­désre Tarján Lászlóné válaszolt. A környezetvédelmi államtitkár rendkívül időszerűnek ítélte a kérdést, amely egyben módot ad arra is, hogy a tárca kifejthesse álláspontját a lakosságot oly élénken foglalkoztató kérdésről. Beszámolt arról, hogy a Veszp­rém térségében történt olaj- szennyezés és a még fel nem de­rített környezeti károk felméré­sét nagy erőkkel végzik. Folyik a károk felmérése Kunmadaras térségében is. Az amerikai és a magyar szakembereket ebbe a munkába is be kívánják vonni. A csomagtervről véleményt mondott az Országgyűlés több szakbizottságának előadója is. A vitában az ellenzéki képviselők többnyire elvetették a kormány által beterjesztett programcso­magot. Nincs döntés Végülis a T. Ház tagjai úgy határoztak, az általános vitát nem zárják le, szerdán még szót kapnak a kedden írásban felszó­lalásukat jelző képviselők, s ezt követően szavaznak a csomag­tervben szereplő törvényjavasla­tok és az országgyűlési határo­zattervezet részletes vitára bo­csátásáról. Szerdán délelőtt egyébként ki­lenc országgyűlési bizottság is tárgyal, s a parlament plenáris ülését délután 14 órakor folytat­ják a képviselők. Elkészült az igazi földtörvény Nem engednek a „47-ből” A Kisdazdapárt sajtótájé­koztatója Többféle valódi és áltervezet után immár elkészült a földtörvény igazi tervezete - jelentette be Omolnár Miklós pártszóvivő, a Független Kisgazdapárt elnöksé­gének és parlamenti frakciójának keddi sajtótájékoztatóján, az Or­szágházban. A jogszabálytervezet változat­lanul az 1947-es állapotoknak megfelelően kívánja szabályozni a földtulajdoni viszonyokat. A tulaj­doni viszonyok rendezése a tör­vénytervezet értelmében azt jelen­ti, hogy a földtulajdon - állampol­gárságra való tekintet nélkül - azt illeti meg, akinek a termőföld 1947. december 31-én, illetve nemzetiségieknél 1944. december 31 -én tulajdonában volt, vagy azt követően a termőföldön a polgári jog szabályai szerint szerzett tulaj­donjogot. A földek kötelező mű­velésére, illetve hasznosítására kü­lön jogszabályt alkotna a törvény- hozás. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Független Kisgazdapárt előzete­sen tárgyalássorozaton egyeztette álláspontját koalíciós partnereivel-, s bár nem minden részletkérdés­ben teljes az egyetértés, a Kisgaz­dapárt a parlamenti vita során sem fog engedni a „47-ből”, hiszen nincs más, jogilag rendezett státu­sa a földállapotoknak. A törvény- tervezet gondol azokra is, akik a tulajdonjog rendezése miatt föld nélkül maradnak. Amennyiben az igényjogosultak kielégítése után az állami gazdaság, illetve szövet­kezet tulajdonában, illetve szabad kezelésében termőföld marad, úgy az 1986. január 1-je óta tagsági viszonnyal rendelkező termelő­szövetkezeti tagok, illetve állami gazdaságok dolgozói részére ma­ximum 2,5 hektár tulajdon ádható. Mivel 1,3 millió hektár annak a termőföldnek a mennyisége, ami eredetileg nagybirtok volt, és visszaadására most sem kerül sor, ez bőven kielégíti a várható igé­nyeket - mondták a párt képviselői. Egy kérdésre válaszolva Győri- ványi Sándor munkaügyi minisz­ter kifejtette, hogy senkit sem akarnak vidékre visszakényszen­tem, ám tudomásul kell venni: 300 ezer az ingázók száma, ők értenek is a mezőgazdasági tevékenység­hez, hiszen háztáji gazdaságaik­ban jelenleg is gyakorolják azt. Ha csak töredékük telepedik le végle­gesen, és műveli korábbi földtulaj­donát vagy örökségét, esetleg föl­det bérel, jelentősen enyhül a mun­kanélküliség okozta várható társa­dalmi feszültség. A föld eltartóképessége ugyan a jelenlegi termelési szerkezetben véges, de búzából, kukoricából a jövőben csak annyit kell termelni, amennyi a belföldi piac igénye, il­letőleg amennyi gazdaságosan ér­tékesíthető a külpiacon, ez pedig lényegesen kevesebb, mint amennyit jelenleg az ország mező­gazdasága előállít. Egy ésszerű struktúraváltással, az élőmunka­igényes növénykultúrák elterjesz­tésével a föld eltartóképességének még óriási tartalékai vannak - mindezt már Zsíros Géza függet­len kisgazda képviselő fejtette ki, ugyancsak egy kérdésre válaszol­va. Megnyitották az országos fazekastalálkozót (Folytatás az 1. oldalról) vész érkezett Mezőtúrra, kik 5-5 remekművüket ajánlották fel a fazekasok Mekkájának, az alföl­di városnak. Az új művelődési központ ku­polacsarnokában bemutatták a közönségnek a különböző ma­gyar tájegységek vöröskerámiá­it, a mezőtúrit, a gömörit, a kalo­csait, csákvárit, tatait, sárospata­kit, szentesit, stb. A pompás kiállítást, egyben a fazekastábort Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében ki­emelte, hogy világszerte növek­szik az egyéniséget kívánó és hordozó kézi munka megbecsü­lése, az alkotás tisztelete. Kife­jezte azt a reményét, hogy a ma­gyar tehetségek útja nem lesz annyira göröngyös az új Magyar- országon, mint eddig, hiszen a mesterségek évtizedei következ­íVarCamentijegyze t "Hagy korogjon, csak ragyogjon" Aki ismeri a jász ember lelkületét, az tudja, hogy soha nem volt képes megbarát­kozni azzal a helyzettel, hogy a megyének a rivális város, Szolnok legyen a székhelye. Ha Szolnokon valami nagyobb beruházás épült, Jászberényben felszisszentek. Meg voltak győződve, hogy az ő rovásukra ter­jeszkedik, s válik egyre követhetetlenebb házhalmazzá Szolnok. A parlamenti ülésszak hétfői napján dr. Kiss Zoltán jászberényi SZDSZ-es képvise­lő az önkormányzat megszerveződésével kapcsolatban elevenítette fel a Jászság egy­kori függetlenségét, amit Mária Teréziától vásároltak meg, nem kevés megváltás fejé­ben. Már ebből a felvetésből kitűnt, hogy a jászok ismét forgatnak valamit a fejükben. Tegnap délelőtt a felszólalás indítékáról kérdeztem a képviselőt.- A Jászság történelmi múltjában egyér­telműen kimutatható a mindenkori függet­lenségre való törekvés. A Jász-Nagykun ka­pitányságnak még semmi köze nem volt Szolnokhoz, de a térséghez sem túl sok, annyira autonóm volt. Később a Jászságot mesterségesen elnyomták, ráadásul az el­múlt évszázadnak éppen azokban az eszten­deiben, amikor az egész ország fejlődése egyébiránt nekilódult. Még a jelentősebb vasútvonal is elkerülte, így a térség mindin­kább sorvadt, a két világháború között a másodrendű szerepe állandósult, amit aztán betetőzött a szocialista tanácsi rendszer. Mint köztudott, Szolnok a bolsevik vezetők fészke volt, és ez mindent meghatározott. Ugyan a Jászságban termelődött - termelő­dik meg - a megye jövedelmének nagy ré­sze, de azt vitték is tovább. És az újraelosz­tásban a megyei tanács már egészen más irányba továbbította az itt termelődött hasz­not. Éppen ezért kellene egy olyan önkor­mányzati rendszer, ami biztosítaná azt, hogy a megtermelt jövedelem az ottlakókat szol­gálja. De ebben az önkormányzati rend­szerben nagyon fontos tényezőként kellene szerepelnie a 750 éves történelmi hagyo­mánynak is. Azért terjesztjük elő törvény- tervezetünkben a területi társulást, hogy az önkormányzatok szabadon döntsenek tele­pülésük sorsáról, és ha éppen számukra az a kedvezőbb, településcsoportokat hozzanak létre.- Ön szerint a Jászságnak meddig terjed a történelmi vonzáskörzete?- - Feltehetően ide tartozik a tizennyolc jász község egészen Újszászig, de elképzel­hető az is, hogy ha az államigazgatás hatá­rait eltörölnék, akár Pest vagy Heves megye határtelepülései is szívesen vennének egy jászberényi centrumot. így pedig akár két- háromszázezer embert is számlálhatna ez az önkormányzati csoportosulás. Termé­szetesen a lényeg az, hogy mindez az önkén­tesség alapján történjen.- Az önkormányzati törvény ebbe az irányba mutat?- Beszél a megyerendszerről, de ott kell lennie annak a kiskapunak is, hogy az ön- kormányzati szervek megalkothassák azt a településrendszert, ami számukra a legelő­nyösebb. Milyen jó lenne például a jász- fényszarui telefonigénylőknek, ha nem Szolnok megyéhez tartoznának. Ebben az esetben az alig néhány kilométerre lévő Vá- mosgyörkről a Miskolci Igazgatóság átvin­né számukra a telefont, így viszont Szolnok és Debrecen dönt. A vége az lesz, hogy talán 2000-ben jut el Jászberényből Fényszaruba a telefon. De ugyanilyen nehézkes így az egészségügy és a kultúra ügye is. És milyen paradoxon: a két város este tíztől hajnalig el van vágva egymástól, mert nincs sem vasúti, sem közúti közlekedés. Mindez azt jelzi, mennyire formális ez a kapcsolat.- Tehát akkor önálló Jászság?- Ezért fogok harcolni a választóim nevé­ben. * * * eredeti, megkopott aranyozott cirádák he­lyére. A festéknek 24 órán át száradni kell, aztán erre jönnek a füstszerű lapocskák, amelyek olyan leheletfinomak, hogy át lehet látni rajtuk. így is felkerül néhány kiló arany a falakra, s ez a dekoráció eltart újabb évszá­zadig, mondják, ha semmi nem jön közbe. Miközben a derék aranyozómestereket néztem, az ülésteremben a pénzügy- miniszter tartotta expozéját a költségvetés szorításáról. Erről a két dologról meg a ma­tyók jutottak eszembe, akik a csillogókat varrták a ruháikra. Ezért a fénylő díszítésért minden pénzt megadtak a hiú menyecskék, így született a mondás is: "Hagy korogjon (a gyomor), csak ragyogjon...” Ügyes kezű szakemberek dolgoznak ezekben a napokban a Parlament belső struktúráján. Aranyoznak. Egyszerűen 26 karátos aranylapocskákat ragasztanak az Ráday Mihállyal, a neves tévés személyi­séggel mindig történik valami. A közelmúlt­ban nem a lándzsát lopták el Pallas Athéné kezéből, hanem az egész havi illetményt Ráday táskájából. Tegnap megkérdeztem* nyomára jutottak-e az elveszett összegnek, de ő lemondóan legyintett.- Nem azért vitte el az illető, hogy visz- szaadja. És vigasztalásul elbeszélt egy má­sik történetet is, miszerint néhány társával beszorultak kupolanézőből hazatérve egy liftbe, melyben csekély másfél órát töltöt­tek. Hogy mivel telt az idő? Ráday mesélni kezdte Mark Twain Emberevők című írását, aminek nagy sikere volt, különösképp, ami­kor közölte, hogy a legjobb falatnak ifjú Rajk Lászlót szemelte ki. Palágyi Béla nek, a művészi alkotómunkának megnő a becsülete. Világszerte vége annak a korszaknak, amely­ben a sokszor értéktelen avant- garde gagek korlátlanul művé­szetté avandzsálhattak. Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar fa­zekasság a legnehezebb körül­mények között is megőrizte ne­mes hagyományait, művészi ér­tékeit, mondotta többek között a megnyitó szónoka. A kiállítás megnyitása után Végh Ákos tatai Népi Iparmű­vészt, a hazai vöröskerámia leg­ismertebb szakértőjét és alkotó­ját kértük rögtönzött tárlatveze­tésre, annak rövid ismertetésére, hogy mit is jelent a vöröskerámia a magyar fazekasság törté­netében. Megtudtuk, hogy az úgyneve­zett - legősibb - füstös kerámia után a vöröskerámiák a legarcha- ikusabb fazekastermékek. To- pográfiailag az egész történelmi Magyarország területén megje­lentek a fazekasok kezemunkája nyomán, különösen ott, így Me­zőtúron is, ahol az agyag sok vasoxidot tartalmazott. Ahol nem volt vasoxid az agyagban, azokon a helyeken úgynevezett földfestékkel festették be a kü­lönböző, fehér vagy szürke faze­kasipari termékeket. Ezeket a konyhai eszközöket, használati tárgyakat - tálak, kanták, korsók, bödönök, szilkék, stb. - még nem mázazták, esetleg csak a korsók száját mázolták be - például Ta­tán zöldre -, de a többi részét természetes színében hagyták. JK különböző tárgyakra földfesték­kel vitték fel a díszítőelemeket. A vöröskerámia sokkal igénye­sebb formai kialakítást igényel, mint a mázas, hiszen a máz az esetleges hibákat eltakarja. Egyébként a barlangrajzok több­ségét is földfestékkel rajzolták messzi őseink, tudtuk meg a vö­röskerámia szakértőjétől, jeles alkotójától. A megnyitóünnepségen meg­jelentek kegyelettel emlékeztek meg a magyar fazekasművészet nemrég elhunyt nagy tudósáról Kresz Máriáról. A táborba érkezett fazekasok ma reggel a Badó-ház műhelyei­ben megkezdték a munkát.- ti -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom