Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-10 / 79. szám
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Egy napirendi pont - egy nap Vita az önkormányzati törvényjavaslatról Tanácskozik az Országgyűlés Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - július 9-10-ei ülésnapja - hétfőn 300 képviselő jelenlétében folytatódott. Szabad György megbízott házelnök ismertette a tárgysorozatot, amit jóváhagyott a parlament, így az alkotmány módosításáról és az önkormányzatokról szóló tervezetek - múlt hétfőn berekesztett - vitájának folytatásával megkezdődött az érdemi munka. A két és fél napos plénum napirendjének hét pontjából ezt az egyet tárgyalták a képviselők egész nap, ám ennek sem jutottak a végére, a soros elnök rekesztette be a polémiát az ülésnap végén. Sőt e tárgyban egy komplett önkormányzati „ellentörvényjavaslatot” készül az SZDSZ beterjeszteni, ily módon kifejezve elégedetlenségét az eredeti tervezettel szemben. A kompromisszumra kész kormánypárti képviselők közül többen ezzel összefüggésben - bár nem a plenáris ülésen - úgy fogalmaztak: nem az a fontos, ki teijeszteti be a törvényjavaslatot, hanem az, hogy valóban demokratikus módon, általános megelégedettségre szabályozza a kérdéskört. Ennek értelmében - bizottsági viták sorában - néhá- nyan már most késznek mutatkoznak átgyúmi az eredeti előterjesztést, hangoztatva, hogy nyitottak minden konstruktív javaslat előtt. Végül is az önkormányzati vita kormánypárti kontra ellenzéki szópárbajában rendkívül eltérő szemleletmódok húzódtak meg. Ahogy Roszik Gábor, a kormánykoalíció legerősebb pártjának képviselője a délutáni vitában szemléletesen megfogalmazta: a jelek szerint más szemmel olvasta az önkormányzati törvény tervezetét, mint ellenzéki képviselőtársai. Az eltérő pozíciókból fakadó megközelítésnek tudható be, hogy miközben a kormánykoalícióban helyet foglaló pártok törvényhozóinak egy része erős érzelmi töltésű felszólalásokban jobbára az ön- kormányzati törvény korszakos jelentőségét igyekeztek kidomborítani, addig az ellenzékhez tartozó képviselők, főként szakmai indíttatást követve, az ön- kormányzatok várható működési feltételeinek szempontjából a beépített garanciális elemeket kutatva vették bonckés alá a javaslatot. Az általános vitán belül egy kisebb, de horderejét tekintve nem mellékes polémia robbant ki a vita vége felé, elsősorban a frakcióvezetők részvételével, az önkormányzati témakörben döntésre váró kérdések kétharmados, illetve egyszerű többségű elfogadását illetően. Gaál Antal (MDF) - védve a kormány álláspontját - hangsúlyozta: a rendszerváltás befejezéseként a törvénytervezet alkalmas arra, hogy a helyi önkormányzatok ténylegesen kezükbe vegyék az ott élők sorsának irányítását. Kóródi Mária (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a törvény- tervezetnek két vonulata van: részint a kormányzat törekvése a centrális irányításra, részint a koncepciótlanság. Hevesen bírálta a főispáni intézményt. Kovács Pál (MSZP) egyebek között - egy korábbi bírálatra utalva - kijelentette: az ellenzék vállalja a „közvélemény megzavarását”. Ader János (Fidesz) ugyancsak a törvénytervezetet támadva kijelentette: az az ön(Folytatás a 2. oldalon) Csak bérbe adták a füredi téglagyárat! Jó szándék, némi szépséghibával Eladták a tiszafüredi téglagyárat. Ezzel a hírrel fogadtak legutóbb barátaim. Ennek nézz utána, ha érdekeset akarsz írni - tették hozzá, s már sorolták is: fű alatt történt az egész ügylet; biztosan sógor, koma, rokon vette meg; a dolgozók sem tudnak semmit, viszont sokakat kitesznek majd az utcára. Az eset tényleg érdekesnek tűnt, s napjainkra nagyon is jellemzőnek, így elindultam utánajárni a dolognak. Első utam - szokás szerint - a dolgozókhoz vezetett, és valóban elég vegyes, bizonytalan hangulatban fogadtak, bár a pletykának csak egy részét igazolták. Valóban a tudtuk nélkül cserélt gazdát az üzem, pontosabban a munkások. Mert a téglagyár maradt a költség- vetési üzem tulajdona. Hegedűs István csak kibérelte. Az viszont tény, hogy a munkakönyvük átkerült a bérlőhöz, s ezután ő dönt majd sorsukról. /Folytatás a 3. oldalon/ Termelése nem gazdaságos, vásárlásához kevés a pénz Drasztikusan csökken a búza vetőmagtermesztése Göncz Árpád Csehszlovákiába utazik Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Václav Havelnek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására július 12-én hivatalos munkalátogatást tesz a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban. Magyar-szovjet olajtárgyalások Moszkvában Kedden utaznak Moszkvába az OKGT és a Mineralimpex illetékes vezetői, hogy találkozzanak a kőolajexportáló szovjet külkereskedelmi vállalat elnökhelyettesével és a Barátság Olajvezeték Vállalat igazgatójával - közölte az MTI-vel a Rizskov-bejelentést követő magyar-szovjet olajvita legújabb fejleményét Surányi József, a Mineralimpex főosztály- vezetője. A megbeszélésen a magyar vállalati képviselők kifogásolni fogják, hogy a szovjet külkereskedelmi vállalat, amellyel a múlt hónapban írták alá a második félévre szóló szállítási szerződést az esedékes 3 millió 680 ezer tonna kőolajról, nem küldött hivatalos értesítést e mennyiség csökkentéséről. Ugyanakkor a szállítás technikai bonyolítói a múlt héten már jelezték: a júliusra tervezett 546 ezer tonna helyett mindössze 386 ezer tonnát fognak szállítani. A moszkvai megbeszélésen derül ki az is, pótolni fogják-e a szállítók a második félév végéig a közben kieső olaj- mennyiségét, vagy arról végképp le kell mondanunk a Barátság kőolajvezetékem_________________ Az okok között a gazdaságok romló anyagi helyzete A jelenlegi helyzetben a mező- gazdaságban uralkodó bizonytalanság a vetőmagtermesztést sem hagyta érintetlenül. Tavaly a megyében csaknem tízezer tonna búza vetőmagot forgalmazott a Jászkun Mag Kft. Az idén azonban lehangoló a kép, hiszen eddig csupán 5 ezer tonna vetőmag termeltetésérő van előzetes megállapodás a szaporító gazdaságokkal. A drasztikus visszaesés fő oka a mezőgazdasági nagyüzemek elszegényedése, a pénzhiány - tudtuk meg Szilágyi Lászlótól, a Jászkun Mag Kft. főmérnökétől. Az aszály tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen az üzemek jó része minden bizonnyal a fogához veri majd a garast, amikor a jövő évi terméshez biztosítania kell a szükséges műtrágyát, növényvédő szert és vetőmagot. A búza szaporítóanyag-előállítása ma egyébként sem hoz tisztességes eredményt, ezért fokozatosan csökken a vetőmagtermelő gazdaságok száma. Ezzel párhuzamosan a nagyüzemek - takarékossági okokból - nem mindig megfelelő biológiai értékű vetőmagot használnak fel, mert hiányzik az ehhez szükséges pénz. Ez pedig oda vezet, hogy a búza biológiai alapjait nem tudják fokozatosan megújítani a magas szaporítási fokú vetőmag drágasága miatt. A kutatóintézeteknek - ahol a búzafajták nemesítését végzik - szintén csökkenteniük kell az elsődleges szaporítóanyagok előállítását. Ha ez a kedvezőtlen tendencia folytatódik, megkérdőjelezheti a búzatermesztés jövőjét. Emellett a gazdaságok romló anyagi helyzete azt is feltételezi, hogy nemcsak a megfelelő biológiai értékű vetőmagon spórolnak a gazdaságok, hanem a nadrágszíj- összehúzásnak a tápanyagpótlás és a növényvédelem színvonala is áldozatává válik. L.Z. A fa is megöregszik egyszer Többet ültetnek, mint amennyit kivágnak Erdők védelmében megszólal a szakember is Az utóbbi napokban számtalan írás foglalkozott lapunkban azzal, hogy meg kell óvni Szolnok zöldövezetét, s úgy tűnik, mintha valóságos mozgalom indult volna el az erdők védelmében. Ennek kapcsán kerestük meg Török Lászlót, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatóját, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatban véleményét. Mint elmondta, ők egyetértenek azzal, hogy kell egy kidolgozott program, amely Szolnok környezetének védelmét veszi nagyító alá. A NEFAG mindig is feladatának tekintette az erdők telepítését, a zöldövezetek kialakítását, és azok megóvását. Ennek eredményeként - el sem hinné az ember - a város területén 660 hektár erdő van, amely a következőképp oszlik meg: a Széchenyi lakótelep közvetlen szomszédságában 180 hektáros tölgyes zöldell, melynek telepítéséhez a gazdaság már 1970- ben hozzálátott, az Agroker Vállalat környékén 30, a Tisza árterében 325, Szolnok különböző helyein pedig 125 hektár erdő található. S ha mindehhez még hozzávesszük a megyeszékhelyhez közel eső szórópusztai 180 hektáros erdőt is - nos, akkor elmondhatjuk, hogy a városban és környékén 840 hektárt tesz ki a fával borított területek nagysága. A vezérigazgató kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy a Tisza árterében lévő erdőterületet eléggé lerobbant állapotban, nemrégiben vették át a vízügytől. Magyarán, ott olyan rontott erdők vannak, amelyeket mihamarabb ki kéne termelni, és helyükbe újabb fákat kellene ültetni. (Folytatás a 2. oldalon) Öntözni csak szépen... A Tiszamenti Regionális Vízmüvek tiszaörményi fő vízkivételi műve 1939 óta üzemel, és juttat vizet a tiszafüredi öntözőrendszerbe - naponta 19 órán át. Egy gép másodpercenként 2 köbméter vizet bocsát a 330 méteres betonhéj csatornába, majd a csiUapítóba s onnan a főcsatornába. Képünkön a géptér a villanymotorokkal valamint, a betonhéj csatorna látható. Halálos kimenetelű repülőszerencsétlenség Hatvan határában Tegnap délután 3 óra 50 perckor halálos kimenetelű repülőszerencsétlenség történt Hatvan határában, a kerekharaszti Sztráda vendéglőtől pár száz méterre. Ahogyan az egyik szemtanú, a bisztró felszolgálója elmondta, hirtelen erős repülőzúgásra lett figyelmes, majd kitekintve az ajtón, megpillantott egy háton repülő, kétüléses sportgépet. A mutatvány néhány percig tartott, mert az erősen földközelbe került gép váratlanul orral a közeli gabonatáblába zuhant és kigyulladt. Azonnal értesítették a rendőrséget, a mentőket és a tűzoltókat, de már csak a tűzoltóknek akadt dolguk a helyszínen, mert a sportgép darabokra tört, kiégett, és szinte szénné váltak utasai is, akiknek kilétét egy óra múltán tudták csak megállapítani a légirendészet helyszínre érkező szakemberei. Tőlük tudtuk meg, hogy az MHSZ egyik sportgépéről van szó, amely Budaörsről indult végzetes útjára. Pilótája Vörös József, az ismert cselgáncsbajnok és sportrepülő volt, és vele együtt pusztult el a budapesti Oázis Kft. külföldi üzletfele, akinek nevét nem fedték fel a helyszínt biztosító illetékesek.
