Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-10 / 79. szám
2 Néplap 1990. JÚLIUS 10. Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kormányzatok felállításához alkalmas, működtetésükhöz azonban nem. Balogh Erika (KDNP) véleménye szerint az államigazgatás ugyan uralja az önkormányzatokat, összességében azonban - a hiányosságokat módosító javaslatok beépítése esetén - a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy betöltse szerepét. Szabó Erika (SZDSZ) a törvényjavaslatot olyan kidolgozatlan, rövid időre szóló keretjogszabálynak minősítette, amelyben túl sok.az ismeretlen tényező. Bossányi Katalin (MSZP) szerint a jelenlegi tervezet ahelyett, hogy a civil társadalom önszerveződésének lehető legkedvezőbb feltételeit biztosítaná, inkább a kormányzati hatalom „meghosszabbítását szolgálja”. A tervezet vitáját kétségkívül színesítő nyelvtörténeti szópárbajon túl súlyosabb vélemény- különbséget tükrözött Bilecz Endre szabaddemokrata és Békési László szocialista párti képviselő felszólalása. Bilecz Endre arra figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy a törvénytervezet a magyar közigazgatási hagyományoknak éppen a retrográd, centralizáló elemeit erősíti meg, a szabaddemokraták által szorgalmazott „szabad társulások rendszerével” szemben. Békési elismerte ugyan, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása a magyar demokrácia nagy jelentőségű vállalkozása, ám szkeptikusan nyilatkozott a Ház asztalára került, kiérlelet- len tervezet várható működőképességéről. Szabó Iván (MDF) azzal utasította vissza az önkormányzati törvénytervezetet ért vádakat, hogy az előterjesztés európai színvonalú, s megfelel az Európa Tanács önkormányzati kartájában lefektetett alapelveknek. Az MDF-es képviselő hozzászólására Orbán Viktor egy „kétpercesben” reflektált. A Fidesz frakcióvezetője óva intett az olyan jogfelfogás népszerűsítésétől, amely törvényjavaslatok elfogadásában jogidegen elemekre - például az erkölcsiségre - apellál. A továbbiakban a megszokott szereposztás szerint folytatódott a kormányzó pártok és az ellenzék képviselőinek polémiája a törvénytervezetről. A kormányzó párti képviselők általában igyekeztek az előterjesztést védelmükbe venni, s annak előremutató elemeit méltatni, míg az ellenzékiek a hiányosságokra hívták fel a figyelmet. Ugyanakkor kompromisszumos megól- dásra szorgalmazó elemek is felfelbukkantak, legalábbis erre lehet következtemi egy-két MDF- es képviselő megjegyzéséből, akik szerint a módosításokkal a törvényjavaslaton előnyére lehet változtatni. Tarnóczky Attila (MDF) például úgy fogalmazott, hogy a Tisztelt Ház elemi érdeke a módosító javaslatok elfogulatlan mérlegelése, azaz figyelmen kívül kell hagyni, mely párt képviselője nyújtotta be azokat. Tóth Tihamér (MDF) a törvény- javaslat legfigyelemreméltóbb elemének minősítette, hogy elismeri minden település jogát az önállóságra, s alanyi jogon biztosítja az önkormányzatot. Varsányi András (MDF) a főváros kétszintű önkormányzati rendszerének koncepciójáról szólva hangsúlyozta, hogy a kerületek önállóságának garanciája lesz, ha rendelkeznek a városi önkormányzattal. Tarnóczky Attila (MDF) az önkormányzati törvény elfogadása melletti érvként említette meg, hogy a jól működő parlamentet az erős ön- kormányzatok teremthetik meg. Gáspár Miklós (KDNP) szerint a törvényjavaslat nemes folytatása a magyar önkormányzati hagyományoknak. Horváth Aladár (SZDSZ) visszautasította azokat a megállapításokat, miszerint a szabaddemokraták nem tanúsítanak konstruktivitást az önkormányzati törvényjavaslat megítélésében. Kis Zoltán (SZDSZ) hangsúlyozta, hogy elsősorban választókerülete, a Jászság nevében fűz észrevételeket a törvényjavaslathoz. Emlékeztetett arra, hogy a magyar önkormányzati hagyományokban visszakereshető: a vármegyerendszerrel egyidejűleg a szabad kerületi rendszer is létezett, ám ez az egység nem tudta fenntartani függetlenségét. A képviselő kifogásolta, hogy a megyei jogú város státusát lélek - számhoz kössék, szerinte ezt inkább a vonzáskörzet figyelembe vételével kellene meghatározni. Vastagh Pál (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényben nem szabad lemondani az önkormányzatok és a helyi köz- igazgatás viszonyának meghatározásáról. Szabó György (MSZP) szerint a töFVényjavas- latban meg kell fogalmazni azokat a garanciákat, amelyek a hátrányos helyzetben lévő települések támogatását szavatolják. Az általános vita során kisebb polémia robbant ki az önkormányzati témakörben döntésre váró kérdések kétharmados, illetve egyszerű többségű elfogadásáról. Tölgyessy Péter (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy az önkormányzati törvénytervezet valóban kerettörvény, amelyben vannak olyan paragrafusok, melyeket fölösleges lenne kétharmados elfogadáshoz kötni, ugyanakkkor túlnyomó többségében olyan passzusokat tartalmaz, amelyek minősített többségű elfogadást igényelnek. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője pedig amellett kardoskodott, hogy a kérdés megítélésében az MDF és az SZDSZ által kötött politikai megállapodást kell irányadónak tekinteni. A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának újabb „menetét’ ’ az elnöklő Szűrös Mátyás azzal rekesztette be, hogy a vitát a jövő hétfői ülésnapon folytatják. Az Országgyűlés alelnöke ezt követően ismertette a Házbizottság legutóbbi ülésének intézkedéseit és ajánlásait. Ennek értelmében a rendkívüli ülésszak idején minden képviselőcsoport hetente legfeljebb összességében 3 interpellációt és kérdést nyújthat be. Az interpellációk ismertetésére 5, a kérdésekére 3 perc áll a képviselők rendelkezésére. A Házbizottság tagjai egyetértettek abban is, hogy napirend előtti rendkívüli ügyekben csak a képviselőcsoport nevében kapjanak szót a törvényhozók, továbbá, hogy a rendkívüli ülésszakon keddtől 10 órakor kezdődjenek az ülések. Ezután a képviselők - tekintettel a tárgy- sorozatban szereplő napirendi pontok sokaságára - elfogadták a Házbizottság ajánlását, miszerint a rendkívüli ülésszak idején szerdán délutánonként is iktassanak be plenáris tanácskozást a parlament munkájába. Az Országgyűlés kedden az 1990. évi pénzügyi egyensúly javítására szolgáló törvényjavaslatok megtárgyalásával folytatja munkáját. Antall József és Göncz Árpád az ülésteremben A fa is megöregszik egyszer (Folytatás az 1. oldalról) Persze, ha valaki azt hiszi, hogy a gazdaság úgymond saját szakállára folytatja az erdők kivágását és telepítését - az nagyot téved. Hisz, mint hallottuk, Magyarországon és így természetesen a NEFAG-nál is úgy mennek a dolgok, hogy egy teljesen független és semleges szerv - az Erdőrendezési Szolgálat - elkészít egy tíz évre szóló erdőtervet, amelyben többek között megszabják, hogy mikor lehet kitermelni az erdőt, mennyi idő alatt és milyen fával kell újraerdősíteni a felszabaduló területeket. A szóban forgó terv mindig nagy súlyt fektet arra, hogy az éves fahozamnál kevesebb erdőt vágjanak ki a gazdaságok, nehogy még a rablógazdálkodás gyanúja merülhessen föl velük szemben. Ugyanakkor a kitermelt fák helyére újabbakat kell ültetniük, mert különben komoly büntetéssel jár, ha két éven belül nem teszik meg ezt. Arra a kérdésre pedig, hogy mit szól ahhoz, hogy egyre többen emelik fel hangjukat a fák kivágása ellen, Török László így válaszolt.- Nézze, ha a búza vagy a kukorica megérik, azt ugye learatják vagy letörik. Ez mindenki számára természetes dolog. Ha viszont az erdő "érik meg", azt sokak szerint nem szabad kitermelni. Higgye el, nem kapitalista vonás, ha azt mondom, hogy amikor egy állomány a legtöbb fatömeget adja, akkor kell kivágni, mert utána tönkre megy, korhadni kezd, és szinte kidől magától. Ezért mi egyet tehetünk: évtizedek óta arra törekszünk, hogy mindig kevesebb fát vágjunk ki, mint amennyit ültetünk. De a természetes biológiai folyamatokat megállítani ésszerűtlen dolog lenne. Persze előfordulhat, hogy sok embernek más a véleménye erről. Éppen ezért e hónap 17-én reggel 9 órakor az Erdei Művelődési Házban /Szolnok, Nád út 5./ - a város zöldövezetéért felelősséget érző pártok, társadalmi egyesületek, szervezetek érdeklődő tagjaival - egy széles körű, helyszíni bejárással egybekötött megbeszélést tartunk, ahol mindenki kifejtheti álláspontját, s egyeztethetjük jövőbeli elképzeléseinket, terveinket is. nt Mit tartogat a kormány gyorsprogramja? Negyvenmilliárd értékű állami vagyon kerül magántulajdonba Matolcsy György államtitkár tájékoztatója A kormány közelmúltban bejelentett' gyorsporgramjának részleteiről tájékoztatta hétfőn az újságírókat Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A háttértájékoztatónak szánt beszélgetésen számos közérdekű információ is elhangzott. Matolcsy György elmondotta, hogy a kormány gyorsprogramja lényegében a privatizációra, a sorban állás rövid időn belüli felszámolására, a kis- és középvállalatok ösztönzésére, a költség- vetés egyensúlyának gyors javítására és a szociális védőháló kiépítésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Bebizonyosodott, hogy az éveken keresztül folytatott restriktiv pénzügyi politika semmikképpen sem kényszeríti ki a struktúraváltást. A vállalatok mindig kivédték a pénzügyi szigor szorítását, s a kölcsönös nem fizetések, az így kialakult sorban állás rendszere révén előteremtették a hiányzó pénzt. Ez azonban az egész gazdaság ellehetetlenüléséhez vezet, így a legfontosabb teendő ennek a rendszernek a gyors, drasztikus felszámolása. Egyes becslések szerint a kölcsönös vállalati tartozások összege 150-300 milliárd forintra tehető. A tényleges, vagyis a nettó tartozások összege azonban ennek csak a töredéke, 40-45 milliárd forint. A kormány tervei szerint az első lépés az úgynevezett fekete lyukak, vagyis az igazán eladósodott vállalatok felszámolásának megindítása. 1012 vállalatról van szó, amelyeket a kormány az Állami Vagyonügynökség révén államigazgatási irányítás alá kíván vonni, hogy megkezdhessék felszámolásukat. A vállalatok nagy többségének helyzetét a tartozások kölcsönös beszámításával, vagyis klíringkörök szervezése révén lehet rendezni. A Magyar Nemzeti Bank már hozzálátott ilyen akciókhoz, elsőként az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank számára folyósított 1 milliárd forint refinanszírozási kölcsönt, s a bank ebből 3 milliárd forint kölcsönös tartozást tudott partnerei közreműködésével rendezni. Azoknál a váltatoknál, amelyek esetében egyik megoldás sem alkalmazható - 400-500 kis- és középméretű- cégről van szó - még vitatott, hogy milyen eszközöket alkalmazzanak. Valószínűleg váltó-leszámítolással biztosítják a szükséges forrásokat. A legeladósodottabb 10-12 vállalat felszámolása következtében még az idén számottevően növekedni fog a munkanélküliség, 40-60 ezer új munkanélkülivel számol a kormány. Budapesten a munkanélküliek többsége rövid időn belül el tud helyezkedni, vidéken, főleg a kritikus térségekben viszont tovább súlyosbodik a helyzet. További részletek kerültek nyilvánosságra az alkalmazandó privatizációs megoldásokról. Matolcsy György beszámolt arról, hogy a kormány egyaránt tervezi úgynevezett mintavállalatok - mintegy 30 gazdaságostul tevékenykedő cég - magánkézbe adását, valamint a nehéz helyzetbe jutott cégek privatizációját. A magántulajdonba adásnál a főszerep a Vagyonügynökségnek jut, amely várhatóan - a parlament döntése nyomán - a kormány irányítása alá kerül. Első lépésként a privatizálásra kiszemelt vállalatok államigazgatási irányítás alá kerülnek. Ezt követően, attól függően, hogy milyen cégről van szó, különbözőképpen járnak el. A mintavállalatok - ugyanúgy, ahogy az IBUSZ- nál történt - részvénykibocsátással, az értékpapírok értékesítésével kerülnek magánkézbe. A programban szerepelő centralizált nagyvállalatoknál a privatizáció a szervezeti egységek szétbontásával, új kis- és középvállalatok alakításával valósul meg. Ugyancsak privatizálják a csődbe jutott cégeket, és sor kerül a kereskedelmi és ven- délgátóipari vagyonkezelő szervezetek magántulajdonba adására is. A jelenlegi számítások szerint első lépésben mintegy 40 milliárd forint értékű állami vagyon kerül magántulajdonba. A tervezett privatizáláshoz rendelkezésre áll a szükséges forrás is. Erre a célra fordítják a két NSZK-tar- tomány, Bajorország és Baden- Würtenberg által a múlt évben felajánlott 250-250 millió márkás hitelkeretet, s rendelkezésre áll egy újabb 100 millió márkás hitelkeret is. "Ellen-törvényjavaslat” az önkormányzatokról Nyilvános SZDSZfrakcióülés A Szabad Demokraták Szövetsége „ellen-törvényjavaslatot” kíván előterjeszteni az önkormányzatokról - hangzott el az SZDSZ rendhagyó frakcióülésén hétfőn a parlamentben, még az Ország- gyűlés plenáris ülése előtt. Először történt meg ugyanis, hogy valamely parlamenti párt nyilvános frakcióülést tartott. A szabaddemokraták az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat vitájában kívánják majd ismertetni ellenjavaslatukat, amely a helyi önkormányzatok önállóságából indul ki, s nem a vármegye, hanem a társulásos megye koncepcióját tartalmazza. Amennyiben az önálló törvényjavaslat koncepcióját nem tudják keresztülvinni, módosító indítványok csomagtervét terjesztenék be. Utóbbi lényege, hogy az önkormányzati törvényt ideiglenes jelleggel fogadják el, hogy megtörténhessenek a helyhatósági választások, ugyanakkor a végleges önkormányzati törvény elfogadását későbbre javasolnák. Tölgyessy Péter frakcióvezető a parlament Házbizottságának legutóbbi üléséről tájékoztatta képviselőtársait. Elmondta, hogy az ülésen nagy vita alakult ki az Ország- gyűlés tevékenységéről. A kormányzó pártok szerint a parlament keveset ülésezik, s ez akadályozza a törvényhozói munkát, ezért szorgalmazták, hogy a rendkívüli ülésszakon szerdán is legyenek ülésnapok. Tölgyessy Péter szerint a problémát nem az ülésnapok száma, hanem a munka alacsony hatékonysága okozza. Hangsúlyozta: a plenáris ülések számának növelése akadályozná a törvényjavaslatok bizottsági előkészítését. A Házbizottság végül úgy határozott, hogy a rendkívüli ülésszak során a parlament szerdán délutánonként ülésezik, s a plenáris ülések kezdését 10 órára hozták előre. Sikerült „kivédenie” az ellenzéknek a kormányzó többség újfent felvetett javaslatát, miszerint a rendkívüli ülésszakon ne legyen mód interpellációra. Mint Tölgyessy Péter elmondta: olyan kompromisszum született, miszerint egy-egy párt hetente legfeljebb együttesen három interpellációval és kérdéssel élhet, s az interpelláló és kérdést feltevő képviselők szólási idejét 5 percben korlátozzák. A frakcióülésen terítéken voltak az e heti ülésnapokon napirendre kerülő törvényjavaslatok és témák. A kormány pénzügyi csomagtervével kapcsolatban az SZDSZ megerősítette azt a véleményét, hogy az nem igazán koncepciózus, mivel csak a költségvetési hiány betömésének szükségessége fogalmazódik meg benne konkrétan, ugyanakkor nem tartalmazza világosan a gazdasági kibontakozás főbb irányelveit. Ebből kiindulva a szabaddemokrata képviselőknek felszólalásaikban világossá kell tenniük, hogy a javaslat ellen szavaznak, s ennek a momentumnak a szakmai érvelés mellett kell megjelennie - mutatott rá Tölgyessy Péter. A frakcióvezető egyébként is szorgalmazta, hogy a szabaddemokratáknak a törvényjavaslatok vitáiban - szóvivők kijelölésével- el kell mozdulniuk az árnyékkormány irányába. A frakcióülésen a legtöbben a kormány pénzügyi csomagtervével kapcsolatos argomentumokkal foglalkoztak. Bretter Zoltán ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a csomagterv tálcán nyújtott ajándék az ellenzéknek, amelynek alapján megfogalmazhatja az ország gazdasági helyzetével, továbbá általános állapotával kapcsolatos álláspontját. A Déli Hadseregcsoport ötödé már hazament az ütemterv szerint A szovjet csapatkivonás ütemtervének 22 százaléka valósult meg hétfő reggelig - közölte az MTI-vel Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az elmúlt héten 24 csapat- és anyagszállító szerelvény, illetve 6 személy- és konténerszállító vonat hagyta el hazánkat. (A személyvonatok a hivatásos katonák hozzátartozóit, a konténer- szállítók pedig a családok ingóságait fuvarozzák.) így a kivonulás kezdete óta összesen már 176 csapatszállító, 161 anyagszállító, 23 személy- és 27 konténer- szállító szerelvényt indítottak útnak a Szovjetunióba. A hátrahagyott vagyontárgyak elszámolásával kapcsolatos viták ellenére a csapatok kivonulása megfelel az ütemtervben rögzítetteknek.
