Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-07 / 77. szám

1990. JÚLIUS 7.

Néplap

5

Az országos küldöttgyűlés után

Egyesületek szövetségévé vált a TIT

MEGALAKULT A MEGYEI ELNÖKSÉG

Többórás, viharos vitával, fé- lig-meddig dolgavégezetlenül ért véget a TIT megyei küldöttgyűlése június 2-án. A résztvevők körében ugyanis nem akármilyen ellenérzéseket váltott ki a megyei elnökség személyi összetételére tett javaslat A jelölőbizottság a már automatikusan delegáltak mellé tizenegy, egyébként neves szakembert ajánlott az elnökségbe. A vitázók nem is a személyek felkészültségét a TIT-hez fűződő kapcsolatát kifogásolták, hanem azt, hogy a tizenegyből egy kivétellel valamennyien szolnokiak. A háromórás szócsatában végül is a demokrácia győzedelmeskedett. Elnapolták az elnökség megválasztását, csupán annak az elvi alapjait határozták meg. Eszerint minden területi szerv ötven TIT-tag után delegálhat egy embert az elnökségbe, de ennél kisebb létszámú csoport is képviselteti magát.- Mi történt a megyei küldött- gyűlés után? - kérdezem Nyáry Lászlótól, aki akkor gazdaságos- sági szempontok miatt az eredetileg javasolt elnökséget tartotta volna szerencsésebbnek.- Június 27-én a gyűlésen módosított alapszabály szerint megalakult az elnökség, amelynek tizenöt tagja van. Az alakuló ülés kellemes, jó hangulatban telt el, s a bemutatkozások után megválasztották az alelnököket, dr. Jó- zsa Árpádot és Balog Jánost. A megyei elnököt, dr. Szarvas Pált ugyanis már a küldöttgyűlés megerősítette.- S megyei titkárnak ismét Önt választották.- Mivel a szervezet egyesületként dolgozik a jövőben, megyei ügyvezető elnöknek választottak meg. Egyébként a társulat múlt hétvégi országos közgyűlése kimondta, hogy a TIT szövetségi rendszerben él tovább. Negyvenkét alapítóval jött létre a szövetség, amely a megyéket, illetve a korábbi választmányokat tömöríti. A szövetséget ügyvezető kollégium irányítja. A társulat elnökévé Nemeskürty Istvánt, alelnökévé ismét Tüdős Ferencet, valamint Benda Kálmánt választották meg a küldöttek.

Nyáry László ügyvezető elnök: "Az egyesületi forma teljes önállóságot jelent"- Napokkal a közgyűlés előtt a Magyar Természettudományi Társaság bejelentette, hogy szeremé visszakapni vagyonát. A jelenlegi TIT egyik előde volt ugyanis.- Csak néhányan képviselték ezt az álláspontot. A közgyűlésen már nem sok szó esett erről, hiszen a szövetségbe ahányféle tudományág létezik, annyiféle egyesület tömörült, így a természettudományi is.- Milyen változásokat hoz a volt megyei szervezethez képest az egyesületi forma, illetve az országos szövetséghez való csatlakozás?- Az egyesületi forma tényleges demokráciát hozhat, s remélhetőleg hoz is a döntések előkészítésében, hozatalában, s végrehajtásában.

A demokráciát azonban még igencsak tanulnunk kell. Ezt bizonyította a megyei, de az országos közgyűlés is. Nagyobb toleranciával, más mentalitással kellene vitáznunk egymással. Az egyesületi forma teljes önállóságot is jelent gazdasági, s tartalmi tekintetben egyaránt. Bár meg kell jegyeznem, hogy az utóbbi időben már egyre lazább volt a függőségi viszony az országos központtal. Mivel a költségvetésünkben nem éri el a 10 százalékot sem az állami támogatás, már eddig is arra kényszerültünk, hogy új utakat keressünk bevételeink növelésére. Át- és továbbképző tanfolyamokat indítottunk, szolgáltatásokat vállaltunk.- A megyei közgyűlésen voltak, akik ezeknek a tevékenységeknek az esetleges túlsúlyától óvták a társulatot, mondván a TIT elsődleges feladata a klasszikus tudományos ismeretterjesztés.- Ez utóbbi vitathatatlan, de az át- és továbbképző tanfolyamokon is megalapozott tudományos ismereteket közvetítünk, s valamiből elő kell teremtenünk a működéshez szükséges anyagiakat. Azt, hogy jövőre például része- sülünk-e állami támogatásban, akár néhány százalék erejéig is, ma azt hiszem, senki sem tudná megmondani. Arra kell berendezkednünk, hogy csak azzal gazdálkodhatunk, amit "megtermelünk”. A gazdaságossági, takarékossági szempontokat ezért is hangsúlyoztuk jónéhányan a megyei küldöttgyűlésen.- Milyen intézkedések várhatóak a takarékosság jegyében?- A megyében összesen tizennégy függetlenített ember dolgozik a TIT-ben. Ez a tizennégy tagú "csapat" a vállalkozó magja az egyesületnek. Ennél kevesebben már aligha tudnánk érdemben tevékenykedni a gazdasági feltételek megteremtésében. Takarékoskodni tudunk viszont abban, hogy a volt MHSZ-székház- ba költözik a Szolnok városi szervezetünk, s rövidesen mi is búcsút mondunk a Városmajor úti otthonunknak a volt KISZ-bi- zottsági épületben. Annál is inkább, mert a szerződésünk december 31-én lejár. Lényegesen kisebb helyet, s olcsóbban bérelünk helyiségeket a volt MHSZ- székházban.- S hol tartják a tanfolyamokat?- Eddig is arra kényszerültünk, hogy különböző intézményektől helyiségeket béreljünk, s így lesz ezután is. A nyáron mindenesetre még minden a megtervezett, megkezdett módon történik. Változás, újítás az ősztől várható az egyesületünk munkájában. Ezekről azonban már a nemrég létrejött új elnökség határoz.

T.G.

MM

hi« a6«t6nj •

/'fheraOttoeift di8p«r buagaricay

.5* .

taíÁJ kosHftfefiir v<?~

, bár <*3.Stead

. ZíUődott vílátütik'

robawoaan

fog.vQtkoanftk. Véstíik« t atnei:

le ti « tájképi-eaztétluai óeü* in indokoi4A Hassal í&rkalftpk® fn$ak gesMbrabld

“SftJoftym»

arad®*»»*

A bábrafcló 4» futrinka f 414K ragadó»«» bogarak .

fi&myó'ickMl, Mbetek*&» kisebb bogarakkal ii&~ Iáikóénak, h«**«08*Jt. E- sírt több faiuk véctatt. A dobo»b«a 1átfesti f&ádk e#r..vb«» a Já»*eág ritka bogarai köeá tartóénak.

A Jászság lepkevilágába pillanthatnak be az érdeklődők Tiszafüreden, a Kiss Pál Múzeumban. A szeptember 10-ig látható kiállításon főleg a Jászság és a Mátravidékéről való lepkék láthatók, de vannak idegen országokból is szép, egzotikus példányok.

T.Z.

A visszanyert bizalom?

Egy mechanizmus anatómiája, avagy netán minden folytatódik

(Folytatás az 1. oldalról)

A faluban óriási vihart kavart az ügy. Az MDF tiszaszentimrei képviselői május 29-én felkeresték a megyei tanács elnökét, hogy törvényadta jogával élve kezdeményezze a Tiszaszentimrei Községi Tanács összehívását. A megyei tanács elnöke kérésüknek eleget tett, június 7-én összeült az említett községi tanács. A huszonkét tanácstagból tizenkilencen jelentek meg. Az első napirendi pont Tájékoztató személyi kérdésben megfogalmazásban került jegyzőkönyvbe. Előadója a megyei tanács személyzeti és oktatási hivatalának főmunkatársa volt. Elmondotta, hogy miután Domokos József ügyét a megyei főügyészség - természetesen - a Tiszafüredi Városi Ügyészséghez áttette, a megyei tanács elnöke május 24-én levélben kereste meg a városi vezető ügyészt, és "lehetőség szerint tájékoztatást kért, amelyre válasz (tehát június 7-ig, a szerkesztő megjegyzése) még nem érkezett. így a mai napig sincs hivatalos ismeretünk arról - ez is szó szerinti idézet - hogy melyik kérdésekben látják elmarasztalhatónak Domokos Józsefet.

Ugyanakkor elmondta az említett megyei tanácsi munkatárs, hogy a rendeletek alapján nem lehetett állásából felfüggeszteni Domokos Józsefet, de a megyei tanács elnöke 1990. április 27-i keltezésű határozatával fegyelmi vizsgálatot indított. Az eljárás lefolytatására bizottságot jelölt ki. A fegyelmi vizsgálatot azonban a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztették.

A tiszaszentimrei tanácsülésen két tanácstag szólalt fel. Imre Miklós nehezményezte, hogy a Táncsics utca lakói részéről az útépítéshez a hozzájárulás összege magasabb, mint a Vásárszél utcán lakóké. Farkas Imréné tanácstag azt fejtette ki, hogy nincs igaza az előtte szólónak.

Ennyi! Ennyi, de nagyon sokatmondó, hogy a tanácstagok milyen kínosan kerülték, hogy netán a tanácselnökük ügyét egyáltalán érintsék felszólalásukban.

Dr. Csemyiczky Gyula, a község orvosa viszont fenntartotta véleményét, és kérte a tanácselnök visszahívását.

Megszólalt Domokos József is, bár azzal kezdte, nem volt szándékában felszólalni. Elmondta, összesen három vádpont alól nem mentesítették, a tízezer forint értékű kazán eladása, fiktív alkalmazás, magánszemélytől jelentősebb mennyiségű fűtőanyag vásárlása. Úgy vélte - szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből - bár lemondását meg kellett volna tennie, de úgy gondolta-, hogy a vádak nem annyira súlyosak, hogy azt a megoldást kellett volna választania.

A községi tanács a fegyelmi vizsgálat elrendeléséről szóló tájékoztatást egyhangúan elfogadta, majd Beleznay Sándor vb-tit- kár ismertette, hogy a huszonkét tanácstagból "tizenöt fő ún. Nyilatkozatot írt arról, hogy titkos szavazással a tanács döntse el: megerősíti-e a tanácselnököt beosztásában, vagy visszahívja?"

Elkészítették a szavazólapokat, majd a szavazás után Bekecs Gyula tanácstag, az ügyrendi és számvizsgáló bizottság tagja ismertette a szavazás eredményét: tizenketten amellett foglaltak állást, hogy Domokos József maradjon a hivatalában, heten pedig az elnök visszahívásáról szavaztak. Domokos József tehát maradt hivatali beosztásában.

Néhány héttel később viszont újabb rendkívüli dolgok történtek Tiszaszentimrén. Dr. Cser- nyiczky Gyula körzeti főorvos, aki huszonöt éve gyógyítja a ti- szaszentimreieket, június 25-én évi rendes szabadsága terhére külföldre távozott.

Május 26-án délután értesítést kaptam, hogy a tiszaszentimrei orvosi rendelő várószobájába 13 óra 30 perckor a tanácselnök utasítására egy tanácsi alkalmazott egy névtelen levél (mellékeljük) másolatát helyezte el, és a községi tanács bélyegzőjével ellátott, a

tanácselnök által aláírt, az 1972. évi n. törvény 25. paragrafusa 1- 2. bekezdésének idézését tartalmazó iratot, amelynek lényege: az egészségügyi ellátásért fizetni nem kell.

De történetesen e napokban kelt szárnyra az a hír is, hogy dr. Csemyiczky azért nem tart asz- szisztensnőt a délutáni rendelésein, hogy ne lássa senki, mit fogad el a betegektől.

Június 30-án felkerestem dr. Szabó János országgyűlési képviselőt, a karcagi kórház osztály- vezető főorvosát, hogy véleményét kérjem az ügyről.- Ott voltam a június 7-i tanácsülésen, fel is szólaltam, hogy nem az MDF érdekeit képviselem, hangsúlyoztam, hogy a pártérdekeken felülemelkedvén azt szeretném és kívánom a tisza- szentimreieknek, hogy békességben éljenek. Tudok a névtelen levél másolatának kifüggesztéséről is. Többször kerestem Domokos Józsefet telefonon, hogy megkérjem, vetesse le a rendelőben ezeket a papírokat, hiszen a falu orvosa szabadságon van, távollétében nem tud védekezni sem, és majd ha visszatér a munkahelyére, akkor beszéljék meg a dolgot, és ha szükséges, tegye meg Cser- nyiczky dr. ellen a hivatalos lépéseket. Sajnos a tanácselnökkel egyetlen egy alkalommal sem tudtam beszélni, majd így egy tanácsi alkalmazottat kértem meg, tolmácsolja kérésemet az elnöknek. Hogy ez megtörtént-e, nem tudom, de az tény, a névtelen levelet akkor nem vette le senki. Domokos József cselekedetét emberi és orvosetikai megközelítésből egyaránt elítélem. Ha netán Csemyiczky dr. az orvosi hálapénzzel összefüggésben - amit kétlek - elmarasztalható, ez az Orvosi Kamara és az Etikai Bizottság feladata.

Mit mond a tanácselnök, akihez újra, mint a már említett június 2-án megjelent riportom .előtt, bekopogtattam:- Hagyjanak már nekem békét, nincs maguknak más dolguk, csak az, hogy rólam firkáljanak? Azt az állampolgári kérdést én kaptam, a községi tanács elnöke, ez nem Csemyiczky dr. ellen szól, meg sincs említve a neve, hanem úgy általában. Iktattam a névtelen levelet, és a másolatát a válaszommal együtt kitetettem a rendelőbe. Kötelességem válaszolni az állampolgárok, a választóim kérdéseire, - nem? Nem így gondolják?!

Megkerestem dr. Szabó Ottót, a tiszafüredi Egyesített Egészségügyi Intézmény igazgató főorvosát.- Dr. Csemyiczky a mi szakmai működési területünkhöz tartozik. A tiszaszentimrei orvosi rendelő várószobájába kitett névtelen levél másolatát az én utasításomra vették le. Ezt a közszemlére kitett névtelen levelet ugyanis a valóságtartalmától függetlenül provokatívnak tartom, alkalmasnak arra, hogy rossz közhangulatot teremtsen az orvosok, általában az egészségügyben dolgozók ellen. Miért pont most, Csemyiczky távollétében vált generálissá ez a kérdés? Ha a tanácselnöknek olyan tapasztalatai voltak, vagy lettek volna, amelyek alapján dr. Csernyiczkyt el lehetett volna marasztalni, miért nem fordult hozzánk, mi kivizsgáltuk volna a történteket? Ha voltak ilyenek egyáltalán? Mi orvosok nem "termelhetünk" selejtet, számunkra nyugodt munkakörülmények kellenek. Nemcsak mint Csemyiczky dr. szakmai felettese, de a szabaddemokraták nevében is mélységesen elítélem a tanácselnök magatartását, cselekedetét. Az a véleményem, hogy a tanácselnöknek már "az alapos gyanú" stádiumában le kellett volna mondania, távoznia kellett volna a község éléről, és minden hozzá hasonlónak távoznia is kell, ezt kívánja a nemzet érdeke.

Június 25-i keltezéssel az érdekeltek különben megkapták a Tiszafüredi Városi Ügyészség határozatát. Ennek indokolás része a törvényeknek megfelelően pontokba szedve részletesen megállapítja, hogy miben marasztalható el Domokos József. A krónikás a meglehetősen hosszú lajtsrom ismertetésétől mégis kénytelen eltekinteni, hiszen jogerős bírói ítélet nincs az ügyben, a városi ügyész által aláírt hivatalos irat pedig természetesen azt is tartalmazza, hogy "az 1990. június 12-i ülés napján az Országgyűlés elfogadta az 1990. évi XXXIX. törvényt, amelynek 6. paragrafusa 111 bek. a) és b) pontja kimondja, hogy nem indítható, illetve nem folytatható büntető eljárás az 1990. június I. napja előtt elkövetett vétség, valamint olyan bűntett miatt, amelyre a tömény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, kivéve a hivatali visszaélést, vesztegetést, hűtlen kezelést.

Kérdés, hogy a tanácselnök cselekedetei nem merítik-e ki a hűtlen kezelés, hivatali visszaélés fogalmát. Az MDF tiszaszentimrei elnöke mindenesetre a Tiszafüredi Városi Ügyészség határozata ellen panaszt nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészséghez.

De úgy hiszem, az ügy egészének nem elsősorban a jogi oldalai az elgondolkodtatóak.

Tiszai Lajos