Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-05 / 75. szám

1990. JÚLIUS 5. Néplap 9 családi körben Pellagra, szúnyogcsípés, gátlástalanság Nyári gondok Az orvost gyakran keresik fel nyári panaszokkal az üdülők. Milyen panaszokkal? Például: a túlzásba vitt napozás nagyon is kínzó követ­kezményeivel, a kötelező higiéné hiányából származó panaszokkal, nyári emésztőszervi zavarokkal és így tovább. Most inkább tanulságként, mint aktuális problémaként egy ma már szerencsére ritka "nyári betegségről" szeretnék beszélni. A század- forduló idején igen gyakori volt, Dél-Európában még ma is előfordul a pellagra nevű, nikotinsavhiány okozta betegség. Hogy milyen kapcsolata volt a nyárral? Mindenekelőtt az, hogy jellegzetes tünete, a bőrgyulladás elsősorban a ruhával nem fedett, a napfény sütötte testrészeken fejlődött ki. Hogy valójában mi okozta, arról még ma is vitáznak a kutatók, jóllehet - mint említettem - a betegség ma már meglehetősen ritka. És nem is a tüneteinek a felsorolása az érdekes, hanem a betegség "történetének" az a tanulsága, hogy az áldott napfény, csak egyoldalú táplálkozás következtében a nikotinsav és a Bó-vitamin együttesen hiányzott a szervezetből. Úgy vélem, hogy ennél keresve sem találnék jobb példát arra vonatkozóan, hogy milyen fontos szerepe van a betegségek megelőzésében vagy elhárí­tásában a sokoldalú, helyes és egészséges vegyes táplálkozásnak, még akkor is, ha - mondjuk - a napozásról van szó. Mint ahogyan ma már a tudománytörténet minden kétséget kizá­róan bizonyítja azt is, hogy nálunk a pellagra mellett az angolkór, a skorbut, a beri-beri nevű idegbetegség és egyes, vitaminhiányból eredő látási zavarok is elvesztették jelentőségüket - jórészt éppen azért, mert vegyes étrendünkben minden szükséges vitamin megta­lálható. Egy másik - sajnos még mindig aktuális - probléma a szúnyogcsí­pés. A különböző szúnyogriasztók többnyire jó szolgálatot tesznek a megelőzésben. Ami pedig a szúnyogcsípések kezelését illeti, az égető, viszkető érzést enyhíthetjük szódabikarbónából és néhány csepp vízből készült keverékkel. Gyakran használt enyhítő házi szer a kámforhoz hasonló mentol is. Ma a fodormenta illóolajából vonják ki, alkoholban oldódik, és a hidegérző idegvégződésekre hat. Ez az oka a kezdeti égető érzést felváltó, nagyon kellemes "hűsítő" hatá­sának a bőrfelületen és a szájüregben egyaránt. A régi népi gyógyí­tásban a mentateát izzasztó, szélhajtó és görcsoldó házi gyógyszer­ként is használták. A szabadságok idején külön nyári ártalom a nyári gátlástalanság. Az év többi szakában a körülmények bizonyos fegyelemhez szoktat­ják az embert, ami a nyár és a szabadság fesztelenségében gátlásta­lansággá silányodik, és a nyári öröm ürömmé válik. Az étel, ital mértéktelen fogyasztása, a káros szenvedélyek már nemegyszer ron­tották el a nyaralás örömeit. A nyári könnyelműség és gondatlanság ellensúlyozása legalább olyan fontos az egészség megtartásának terveiben, mint az őszi öltözködés, vagy a tavaszi vitaminellátás biztosítása. f----------_ D onkó László: Nádisíp Szépen szól a nádisíp, rigóé a hangja, arra táncol a hegyalja apraja meg nagyja... A csíkos vadmalacok csürdöngölőt járnak, örülnek a csülkig érő áprilisi sárnak! Polkáznak az őzikék, a borókás mélyén, keringöt rop a zergepár szikla meredélyén... Tavaszi síp szépen szól, jó járni a táncot, kikeleti jókedvemben magam is bokázok... C \ Francia labdajáték A játékosok egy csomóban gyülekeznek. Középen áll a vadász, aki igyekszik majd foglyul ejteni őket. A labdát a vadász dobja fel a levegőbe, s amikor az a földről visszapat­tan, elfogja. Ezt a műveletet háromszor megismétli. Eza­latt a játékosok szétszaladnak a pályán, mert amint a vadász harmadszor is elkapta a visz- szapattanó labdát, a legköze­lebb állót igyekszik azzal megdobni. Akit leütött, az a "kutyája" lesz és segít neki. A "kutyák" nem üthetnek le játé­kosokat, de elkaphatják a le­ütés után elpattanó labdát, és az előnyös helyzetben lévő vadásznak dobhatják. A ku­tyák száma egyre szaporodik. A játékosok azonban védekez­hetnek. Ha sikerült a leütésre szánt labdát elkapniuk, ők is adogathatják egymás közt, sőt "kutyát" is leüthetnek. A le­ütött "kutya" ismét teljes érté­kű játékos lesz. A játék akkor ér véget, ha a vadász "kutyái" segítségével mindenkit leütött már, illetőleg akkor, ha ez neki II. forduló: 1. Ki volt Thököly Imre feje­delem titoknoka? 1. Jelky András 2. Komáromy János x. Orbán Balázs 2. Ki volt a "Törökországi Le­velek" írója? 1. Szolnoki Mészáros János 2. Kultsár István x. Zágoni Mikes Kelemen 3. Kit neveztek magyar "Bosa- tu"-nak? 1. Déchy Mór 2. Bíró Lajos x. Körösi Csorna Sándor 4. A világ melyik táján járt Ho- nigberger Márton János erdélyi utazó, orvos és természetbúvár? 1. A csodálatos Keleten 2. A rejtelmes Afrikában x. Dél-Ame- rikában 5. A "Sánta dervis" elnevezés melyik magyar közép-ázsiai uta­zóra vonatkozott? 1. Duka Tivadar 2. Stein Aurél x. Vámbéry Ármin Világjáró TOTÓ 6. Zichy Jenő hány expedíciót vezetett Keletre? 1. hármat 2. egyet x. egyet sem 7. Széchenyi Béla - hosszabb tervezgetés után - végül is elju- tott-e Kelet-Ázsiába? 1. elindult, de nem érkezett meg 2. nem x. igen 8. Hétszer járt a Kaukázusban egy magyar, világhírű kutató. Hogyan hívták? 1. Déchy Mór 2. Zichy Ágost x. Papp Károly 9. Ki volt az a nincstelen ter­mészetbúvár, aki elindult Új- Guineába kutatóútra, éppen a honfoglalás ezeréves évforduló­ján? A pápuák garabonciásnak nevezték el. 1. Csiki Ernő 2. Bíró Lajos x. Berzenczey László 10. Pesti joghallgató, Garibal- da magyar légiósa, brazíliai ká­véültetvényes. Melyik magyar utazó életének főbb állomásait soroltuk fel? 1. Haraszthy Ágoston 2. Nogel István x. Geöcze István 11. Hallhatott-e Arany János arról, hogy Körösi Csorna Sán­dor az őshaza felkutatására in­dult? 1. igen 2. nem x. igen, a Kö­szöntő-dal c. verset hozzá írta 12. Mikor alakult meg a Ma­gyar Földrajzi Társaság? 1. 1872 2. 1850 x. 1900 13. Mikszáth Kálmán ekként összegzi életútját: "Mint gazdag földesúr kezdte szolgálni az or­szágot, s mint szegény lateiner rokkant meg, s halt meg 1897. évi szeptember hó 9-én." Ki bú­jik meg e kalandos életút mö­gött? 1. Pomutz György 2. Pulszky Ferenc x. Csapkay Lajos 13+1. Kínában posta-főigaz­gató volt egy magyar, aki 11 évet töltött az egykori "Mennyei Bi­rodalomban". Ki volt ő? 1. Kompolthy Jób 2. Lóczy Lajos x. Asbóth János A megfejtéseket a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyer­mekkönyvtárába kell eljuttatno­tok (5000 Szolnok, Kossuth tér 4.) a megjelenést követő hét pén­tekéig. A helyes megfejtők kö­zött könyveket sorsolunk ki, amiket a könyvtár postán juttat el a nyerteseknek. Boros Pál fotója A kiültetett korai szabadföldi uborkát három lombleveles korá­tól kell kezelnünk réztartalmú készítményekkel a baktériumos szögletes levélfoltosság ellen. A tünetek az uborka levelein apró, barna, szögletes foltok formájá­ban jelentkeznek. A foltokkal szemben a levél alsó részén gumiszerű anyag vá­lik ki, ami a baktériumok tömegét tartalmazza. Hasonló foltosodás a szárrészen és a termésen is ki­alakulhat. A baktériumok rész­ben sérüléseken, részben a légző­nyílásokon fertőzik a növényt. E kórokozót a rovarok is terjeszthe­tik. Jó hatású készítmény a bakté- rimos szögletes levélfoltosság el­len a 0,5 százalékos bordói lé vagy a 0,4 százalékos Rézoxiklo- rid 50 WP. Az utóbbi években szomorúan tapasztalhatták a ter­mesztők, hogy egy eddig szinte csak üvegházban károsító rovar, az üvegházi molytetű is sanyar­gatja a szabadföldi kultúrában nevelt növényeket. Az eredmé­nyes és gyors védekezést megne­hezíti, hogy a molytetvek kárté­tele eleinte nem elég szembetű­nő. Csak később észlelhető, hogy szívogatásuk következtében a le­velek sárgulni kezdenek. A fertő­zött tő fejlődése megáll, súlyo­sabb esetben teljesen elpusztul. A kártevők ragacsos mézharmatot ürítenek, amelyen a korompe­nész is megtelepedhet. Az üvegházi molytetű rendkí­vül életerős faj, ezért az ellene felhasználandó szereket válta­kozva kell alkalmazni. A 0,1 szá­zalékos Unifoszt a következő permetezésnél célszerű 0,1 szá­zalékos Bi 58 EC-vel felváltani. A legújabb szerek közül speci­álisan az üvegházi molytetű ellen kísérletezték ki az Actellic 50 EC megnevezésű készítményt. Ezt a kemikáliát 0,2 százalékos tö­ménységben kell kipermetezni a hőmérséklettől függően 5-7 na­ponként. Mivel e szer csak mér­sékelten mérgező, ezért élelme­zésegészségügyi várakozási ide­je is igen rövid, mindössze két nap. Széles Csaba Te meg én Vidám, kényelmünket szolgá­ló lakásdísz a rongymaradékok­ból összeállított pámababa. No és a gyermekekről se feled­kezzünk meg! - kicsiknek, na­gyoknak pámacsatához, alvás­hoz egyaránt alkalmas. A szabás­mintát felnagyítjuk: egy kocka 9 centi, ha a képen látható 58 cen­timéter magas és 45 centiméter széles pámababákat kívánjuk el­készíteni, de ha a piciknek játék­babákat csinálunk, akkor 4-5-6 centi nagyságú kockahálósort szerkesztünk, és ebbe rajzoljuk át a felnagyított szabásmintát. Munkamenet: két azonos nagyságú (alsó és felső lap), erős vászonanyagból kontúrvonallal kirajzolt párnát szabunk. A széle­ken az aláhajtásra 2 centit rászá­mítunk. A felső lapra színes, mintás karton-, vászondarabok­ból kiszabjuk a motívumrésze­ket, az egymásra illeszkedő szé­leken 1 centi ráhagyással, majd részenként az alaphoz férceljük. A széleket aláhajtás nélkül, szí­nes hímzőfonallal vagy varrógé­pen endlizőöltésekkel egymás­hoz és az alaphoz rögzítjük. A szájvonalat, arcpírt piros hímző­fonallal szálöltés-sorral, kitöltő öltéssel kivarrjuk. Végül a két azonos lapon az oldalszélen összevarrjuk, kifordítjuk.A pár­nát szivacshulladékkal vagy összevágott harisnyahulladékkal kitöltjük, és az alsó talpszélt a munka jobb oldalán összevarr­juk. Színjavaslat: 1. Középkék nad­rág, vállpántok; piros színű, apró fehér mintás blúz; piros színű, de nagy min tás karok; fehér színű kéz, gallér, kék-fehér apfókoc- kás arc; sárga hajrész; kék sze­mek. 2. Piros fehérbabos nadrág, vállpántok; piros színű felsőrész; kék-fehér-sárga aprómintás ka­rok; fehér színű kezek és gallér; kék-fehér pepita arc; sötétkék haj. Hangulatos fatáblák GYERMEKVILÁG _____________________________________________ Egyre több he­lyen látni ismét a jó öreg zsalugá- tert, de leg­alábbis mind több helyen al­kalmazzák egy­szerű, sima vo­nalú, modern változatát: a kül­ső, zárt fatáblá­kat. A sok-sok faház, hétvégi nyaraló így külsőleg is ott­honosabb, mint például vasrácsos ablakkal. Nyá­ron kellemes, hűvös marad a szoba, ugyanakkor a hű­vös őszi vagy hideg téli idő­ben jobban megőrzi a me­leget. Esténként behúzva szükségtelenné teszi az el­sötétítő függönyt. S végül, a belülről jól bezárható fa­tábla a víkendházakat oly­kor feltörő, nemkívánatos látogatók ellen is nagyobb védelmet, biztonságot nyújt. Akikrfek hobbijuk az asztalosmunka, vagy ol­csón hozzájutnak faanyag- hoz^naguúk^s^tészíÜieL nek az itt bemutatott né­hány minta valamelyiké­hez hasonlót (B.K.) Az uborka gondozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom