Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-28 / 95. szám

1990. JÚLIUS 28. 3 12 milliárddal csökkentek a lakossági betétek, a magas kamat fékezi a hitelfelvételt Az OTP első félévi mérlege Az OTP-től kapott tájékoztatás szerint a pénzintézet fiókjainál el­helyezett lakossági betétek össze­ge június 30-án 216,6 milliárd fo­rintot tett ki, ez 12,1 millárd forint­tal kevesebb, mint az év elején, (A múlt év első felében a csökkenés még mindössze 7,5 milliárd forint volt hat hónap alatt.) A devizabeté­tállomány növekedett. A félév végi összege megközelítette a 38,5 mil­liárd forintot. E növekedés 12,8 milliárd forintnak felel meg. Az el­múlt év elsó félévében csak 3,7 milliárd forintnyi deviza megtaka­rítás- növekedést regisztrálhattak. Az új feltételű - magasabb kama­tozású - hosszú lejáratú hitelállo­mány június 30-án 40,2 milliárd forint, 11,2 milliárd forinttal több, mint az év elején. A régi - kedvez­ményes kamatozású - hitelek állo­mánya viszont csökkent, a jelenle­gi 215,2 milliárd forint 17,9 milli­árd forinttal kevesebb, mint egy félévvel ezelőtt. Ez abból adódik, hogy a kamatadó bevezetése előtt nagyon sokan visszafizették tarto­zásukat. A rövidlejáratu hitelek - árúvásárlási és személyi kölcsönök - állománya a félév végén 22,1 mil­liárd forint volt, 2,5 milliárd forint­tal több, mint az év elején. A vi­szonylag kismértékű növekedés­nek a kamatok emelkedése az oka. Az OTP az első félévben 0,8 mil­liárd forintnak megfelelő szocialis­ta valutát értékesített 319 ezer ügy­fél részére. (Tavaly 240 ezren, 0,4 milliárd forint értékű valutát vásá­roltak ugyanennyi idő alat.) A kon­vertibilis fizetőeszközök értékesí­tése jelentős mértékben csökkent, míg tavaly csaknem 1,5 millióan 10,5 milliárd forint értékben vásá­roltak konvertibilis valutát, idén az első félévben a korlátozó intézke­dések miatt mindössze 328 ezren tudtak az OTP-hez fordulni valutá­ért, s összesen 1,3 milliárd forint értékű fizetőeszközhöz jutottak. Az OTP vásárlása és visszavásár­lása a szocialista valutákból félév alatt 0,2 milliárd forint értékű volt, szemben a múlt évi 0,6 milliárd forinttal. Konvertibilis valutát vi­szont az OTP az elmúlt év első felében 0,6 milliárd, az idén 1 mil­liárd forint értékben vásárolt a la­kosságtól. Az értékpapír forgalom a taka­rékpénztárakban számottevően növekedett. Félév alatt letéti jegy­ből 4,7 milliárd forintnyit adtak el, és 2,5 milliárd forint értékben vá­sároltak vissza. Tavaly az eladás 2,5, a vásárlás és visszaváltás 0,4 milliárd forintot tett ki. Pénztár­jegyből 10,5 milliárd forintért érté­kesítettek, és 5,7 milliárd forintért vettek, illetve váltottak vissza. Az OTP-nél kincstáijegy értékesítés tavaly az első félévben 1,6 milli­árd, az idén 2,5 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. A visz- szavásárlásé rtéke az elmúlt év első felében 3 milliárd forint volt, az idén csak 2 milliárd. (MTI) Tovább romlanak a keleti Az idén nőtt a vízitúrázás iránti érdeklődés. Szolnokon a Zalka Máté sétányon az Ezermester Ifjúsági Kölcsönző leányvállalatának naponta 9-18-ig nyitvatartó vízibázisán 30 db túra kenut és 27 db túra kajakot tudnak kölcsönözni. A diákoknak napi 40 forint kedvezményt biztosí­tanak, bár a Tiszatúra idejére július 27- augusztus 15-ig már minden hajót bérbe adtak. Felvételünkön idősebb Arany János karbantartó induláshoz készíti fel a hajókat. fotó: K.É. Első ülésén tizenöt ingatlan sorsáról dönthet Vagyonellenőrző bizottság a megyében is gazdasági kapcsolatok / Folytatás az I. oldalról I Számottevően hozzájárult az exportképesség javulásához a kül­kereskedelmi jogosultság kiter­jesztése is, hiszen ma már mintegy 8000 szervezet és magánszemély külkereskedhet. Ez utóbbiak szá­ma megközelíti a 2000-et. A konvertibilis import a csök­kentő hazai kereslet és a visszaeső rubelexport miatt a 70 százalékos liberalizáció ellenére nem nőtt. Az áruszerkezet sem változott lénye­gesen: 3 százalék az energiahordo­zók, 54 százalék az anyagok és alkatrészek, 20 százalék a gépek, 13 százalék a fogyasztási iparcik­kek, 10 százalék a mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek ará­nya. Bár energiahordozókból vi­szonylag kicsi a behozatal, az el­múlt félévben mégis 32 millió dol­lárral nőtt amiatt, hogy az elmaradt szovjet kőolajszállítást más forrás­ból kellet pótolni. Tapasztalható, hogy a a beruházási javak importja a tavalyihoz képest csökkent, ami­nek vélhetően az az oka, hogy a szabályozók, s a vámszabályok nem ösztönzik - kölönösen a kis­vállalkozókat - külföldi vásárlá­sokra. A miniszter végezetül bejelen­tette: a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szervezeti rendszerét egyébként már kialakították, s nagyon rövid időn belül sort kerítenek a szüksé­ges személyi változtatásokra. (MTI) Csökkent a kelet-európai, de nőtt a tőkés export Továbbra is "talpon" a Tisza Cipő Világbanki hitel a szerszámgyártás fejlesztésére / Folytatás az 1. oldalról / A rubel-elszámolású export a ta­valyi év hasonló időszakához ké­pest jelentősen visszesett, de a nyugatra történő kivitel örvendete­sen nőtt. A legyártott cipőkből 840 ezer pár tőkésországokban talált vevőre, míg 800 ezer párat a szo­cialista piacon értékesítettek. A termelési költségek az utóbbi két évben évente 20-25 százalékkal emelkedtek, amit a bukaresti egyezményben foglaltak miatt nem lehetett érvényesíteni az ár­ban, ezért nem is csoda, hogy a KGST -export veszteségessé vált vállalati szinten. A szigorú minő­ségi követelmények ellenére vi­szont az elmúlt két évben egyetlen pár lábbelit sem küldtek vissza a nyugati cégek reklamáció miatt. A hagyományos partnereknek, az is­mert sportszergyártó világcégnek, az Adidasnak egymillió párat, a nyugatnémet Salamandemek 400 ezer párat, az amerikai Rockport cégnek pedig 200 ezer pár cipőt szállít az idén a martfűi gyár. Ma már nemcsak nyugaton kell erős konkurrenciával szembenéz­nie a Tisza Cipőnek, hanem a hazai piacon is, hiszen az importliberali­záció belföldön is versenyre kény­szeríti a vállalatot. A második félév rendelésállo­mányának ismeretében az év vé­gén a tervezett nyereség elérése reális célnak tűnik. A foglalkozta­tási feszültségeken átképzésekkel és átszervezésekkel igyekeznek enyhíteni. Az mindenesetre bizta­tó, hogy eddig még nem került sor egyetlen dolgozó elküldésére sem. A jelenlegi létszámstop csak a férfi munkaerőre vonatkozik, női mun­káskezekből továbbra is égető a hiány. A martfűi gyárban az utcai és sportcipőkön, papucsokon, vala­mint műanyagtalpakon kívül cipő­ipari szerszámok és gyártóberen­dezések is készülnek. A vertikális termelési szerkezetnek köszönhe­tően 10-15 százalékkal olcsóbban állítja elő termékét a gyár, mint más hazai cipőipari vállalat vagy szövetkezet. A szerszámgyártás fejlesztésére az idén beindul egy világbanki hitellel támogatott 2 millió dolláros beruházás, amely­nek keretében világszínvonalú ci­pőipari szerszámok előállítására alkalmas gépek és berendezések kerülnek a vállalathoz. A jelenlegi gyártási mennyiség növelése nem indokolt a kelet-eu­rópai export visszaesése és a belső piac beszűkülése miatt, hiszen a gyár saját bolthálózatában tavaly mintegy 20 százalékkal csökkent a forgalom, a termelés több mint a fele pedig belföldre kerül. Egyes termelési területek fejlesztésére tárgyalások folynak külföldi tőke bevonására, de mindez eddig csak szándéknyilatkozatok formájában valósult meg. L.Z. Az Országgyűlés a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról és kiegészítéséről megalkotta az 1990. évi XXXVII. törvényt, amelynek alapvető célja, hogy az állami tulajdonban lévő ingat­lanok kezelői az ingatlanok felett a leendő önkormányzatok érdekei­vel összhangban rendelkezzenek. Ennek érdekében az átmeneti idő­re - az Önkormányzati törvény ha­tálybalépéséig - indokolt fokozott védelemben részesíteni ezt a va­gyoni kört. Ennek biztosítása érde­kében a törvény alapján az állam tulajdonában lévő ingatlan tulaj­donjogát (kezelői jogát) átruházni vagy megterhelni, illetve haszná­lati, vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a megyé­ben létrehozott Vagyonellenőrző Bizottság engedélyével lehet. Az 1990. évi XXXVIII. tv. alap­ján ugyanezen szabályok vonat­koznak a mezőgazdasági szövet­kezetek közös tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanokra, a termőföldnek vagyonrészként tör­ténő kiadására, határozott időre történő haszonbérbe adására is az új Földtörvény hatályba lépéséig. A Megyei Vagyonellenőrző Bi­zottság létrehozásáról és a műkö­déséről a belügyminiszter - a 17/1990. (VI.28..) BM. számú ren­deletével - rendelkezett. A törvényben foglaltak alapján létrehozandó bizottság 7 tagú ve­napló Holnap este fél tizenegykor kezdődik a ma­gyar férfilakosság egyik kedvenc műsora az RTL-en. Gondolom, kedvelik a Tutti-fruttit, ez a műsor címe, hiszen itt is, ott is beszélnek róla. A műholdak lakásunk fő helyén trónoló televí­ziónk képernyőjére varázsolják a valóban muta­tós lányokat, akiknek a műsorban jószerivel az egyetlen dolguk, hogy tüsszentésre, pattintásra, vezényszóra, zenére, köhögésre, lábdobogásra, egy vicc poénjára, mindenféle bomírt szöveg végszavára, egyszóval minden elképzelhető jel­re megszabaduljanak fölösleges ruhadarabjaik­tól, azaz félmeztelenre vetkőzzenek. Na nem mondom, a múltkor az a félvér lány nem volt akármilyen látvány!... Az időpont is megfelelő, fél tizenegy még nincs túl későn, ekkor még nem vagyunk jóvátehetetlenül álmosak, de már túl korán sincs, ilyenkor otthon mélyen alszanak a gyerekek, s ha az ember ivarérett korban van, szívesen megnéz egy-egy olyan gyönyörű pél­dányt, mint az imént már oly lelkesen megidé­zett félvér leány. Az egész műsor persze igen közönséges, lapos, erőszakolt poénokkal tele­tűzdelt, alpári és bunkó, de a dolognak a verbális részét mi magyarok, járatlanok lévén a német nyelvben úgysem értjük, őszintén szólva nem is érdekel bennünket, viszont a látvány annál in­kább, a duzzadó halmocskák, s a csak sejthető füves völgyecskék, egyszóval tájkép csata előtt, s ezt csupán a várható folytatás, mármint az otthoni folytatás miatt említem. S a lányok te­szik a dolgukat, hozzák a produkciót, oly sajnál- nivaló precizitással, mint a cirkuszi lovak. Egy ostorpattintás, egy ruhadarab. S e műfaj, tudni­illik a cirkusz iránt, mi magyarok fogékonyak vagyunk. Talán még emlékszünk az ötvenes évekre, amikor tüsszentésre, pattintásra, ve­zényszóra, zenére, köhögésre, lábdobogásra, egyszóval minden elképzelhető jelre felállva tapsoltuk és éltettük a mostani kerekded női idomokhoz hasonlóan tar koponyájú vezérün­ket. És még a közelmúltban is, a kádári hona­tyák, ahogy egy vicc poénjára, mindenféle bor- nírt szöveg végszavára tapsoltak és szavaztak! Ez volt a hősi, nagy októberi szocialista Tutti- frutti. És most ez az RTL-en a kapitalista. Na­gyon más. Nagyon hasonló. Körmendi Lajos zetője a megyei tanács vb. titkára. A bizottság vezetőjét a belügymi­niszter, további 6 tagját a megyei tanács vb. titkára nevezte ki - a belügyminiszter jóváhagyásával - ismert, hosszabb szakmai gyakor­lattal rendelkező szakemberekből. A bizottság tagjai: dr.Gyuricza Béla jogász-közgazdász, a Héki Állami Gazdaság nyugalmazott igazgatója; dr.Korpás László ügy­véd, a Megyei Ügyvédi Kamara titkára; Kovács János földmémök, Szolnok Városi Földhivatal hiva­talvezetője; Madarász Tibor mű­szaki mérnök, a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat üzemigazga­tója; dr.Tóth Éva jogász, a Megyei Tanács VB. igazgatási osztályá­nak vezetője; Varga János agrár- közgazdász, az Újszász Szabadság MgTsz. főkönyvelője. Á bizottság tagjai többségükben társadalmi-tudományos szerveze­tek tagjai, vezetői. A bizottság mű­ködése nyilvános, ülésein a va­gyontárgy fekvése szerint illetékes településen működő társadalmi szervezetek is részt vehetnek. A megyében működő pártok képvi­selői július 12-én tájékoztatást kaptak a bizottság megalakulásá­ról, működéséről, hatásköréről, és megismerhették a bizottsági tagok előzetesen javasolt személyi ösz- szetételét. A bizottsági ülésekről, a tárgya­lásra kerülő ügyekről a helyi ta­nács vb. titkára útján a bizottság vezetője értesíti - az ülést megelő­ző 5 nappal - az ingatlan fekvése szerinti település lakosságát és az ügyfeleket, valamint a helyi párt- szervezeteket. A testület állami­gazgatási szervként működik, döntéséről az érintett kérelmezők egyedi határozat útján, míg a tele­pülés lakossága helyi közhírelés (hirdetmény kifüggesztése) útján értesül. A döntés ellen a belügymi­niszterhez benyújtandó jogorvos­lati kérelemmel lehet élni. A bi­zottság illetékességét az ingatlan fekvése határozza meg, ezért a bi­zottság az illetékességi területén található ingatlanok forgalmát, megterhelését engedélyezi. Fontos annak hangsúlyozása, hogy szak­mai testület, szakmai indokokra kell alapozni döntéseit. Eddig 36 szervezet nyújtotta be kérelmét a bizottsághoz, azonban egy-egy kérelem több ingatlan ér­tékesítésére, illetve megterhelésé­re vonatkozó jogügyletet is tartal­maz. A benyújtott kérelmek üdülő és garázstelkek, zártkerti ingat­lanok értékesítésével, gazdasági társaságba ingatlan vagyon bevite­lével, tanácsi kezelésben lévő épü­letek értékesítésével, kezelői jog­ról való lemondással, mezőgazda- sági ingatlanok értékesítésével kapcsolatosak. A szerződésekben az értékek összege többségben 15­100.000 forint között alakul. A belügyminiszter rendelete a kihirdetés napján lépett hatályba (június 28-án), rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkal­mazni, amelyeknek az ingat­lannyilvántartási, ill. cégbírósági bejegyzését 1990. június 4-ig, az 1990. évi XXXVII. tv., a termelő­szövetkezeti földek esetében 1990. június 11-ig az 1990. évi XXXVIII. tv. hatályba lépéséig nem kezdeményezték. A Megyei Vagyonellenőrző Bi­zottság 1990. július 31-én tartja első ülését és várhatóan 15 ingat­lanra vonatkozóan fog dönteni. Er­ről az ingatlan fekvése szerinti te­lepülés lakosságát és a pártok kép­viselőit a helyi tanács útján tájé­koztatja, akik a bizottság nyilvá­nos ülésein részt vehetnek. A bi­zottság a döntést igénylő ügyek számától függő gyakorisággal fog ülésezni. A testület hatásköre nem teljed ki a PM zárolt állami vagyon keze­lő és hasznosító intézménye hatás­körébe, külön jogszabályban meg­határozott ingatlanokra; a lakóhá­zaknak a bérlők, illetve a lakótel­keknek magánszemélyek részére történő elidegenítésére, valamint az állami vagyonügynökség hatás­körébe eső ügyletekre, az értékesí­tés céljára épített és vásárolt laká­soknak a magánszemélyek részére történő elidegenítés, bankhitel fe­dezetéül szolgáló ingatlanokra. A jelenlegi jogi szabályozás alapján viszont a bizottság hatás­köre kiterjed a tanácsok által alapí­tott és a tanácsok felügyelete alatt álló állami gazdálkodó szervek in­gatlan vagyonára, minden olyan ügyletre, ahol a vállalat az ingat­lant elidegeníti, lízingbe adja, ha a szerződés értéke a 30 millió forin­tot nem haladja meg, a vállalat (egyéb állami gazdálkodó szerv) nem pénzbeli hozzájárulásként in­gatlant visz be gazdasági társaság­ba, ha az ingatlan értéke nem ha­ladja meg a 20 millió forintot, illet­ve a vállalat könyvviteli mérleg szerinti összes értékének 10 száza­lékát. Ezt meghaladó értékhatárra a bizottság hatásköre nem terjed ki. A bizottság hatásköre a vagyo­nügynökségre vonatkozó szabá­lyozás módosítása kapcsán várha­tóan módosulni fog. A bizottság működéséről, dön­téseiről - az Új Néplap útján is - folyamatosan tájékoztatjuk olva­sóinkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom