Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-24 / 91. szám
2 1990. JÚLIUS 24. MDF—SZDSZ szópárbaj az önkormányzati törvény tárgyalásakor (Folytatás az 1. oldalról) Az esetleges hivatali összeférhetetlenség kizárása érdekében a törvény a többi között kimondja, hogy a képviselő nem lehet alkalmazottja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hivatali szervezetének. A képviselői mandátum összeegyeztethetetlen továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöki, elnökhelyettesi, igazgatói, illetve az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatói és igazgató- tanácsi tisztével. A törvény tisztázza a képviselők munkajogi helyzetét is, amikor kimondja: megbízatásának időtartama alatt - az összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetve kereső foglalkozást folytathat. A munkáltató ugyanakkor köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni a képviselőt megbízatásának időtartamára, ha a törvényhozó ezt igényli. A kétharmados többséggel jóváhagyott törvény leszögezi: a képviselő megválasztásának időpontjától kezdve tiszteletdíjra jogosult, amely alapdíjból és pótdíjból áll. Szinte kizárólag az MDF és az SZDSZ képviselői vitáztak ezután a helyi önkormányzatokról és ezzel összefüggésben az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatokról. A múlt heti ülésen ugyanis az Ügyrendi Bizottság kapta feladatul: foglaljon állást az SZDSZ beterjesztette javaslat kezeléséről, amelyet a kormánypártok önálló és ellentörvényjavaslatként, beterjesztői pedig módosító indítványként tartanak számon. Ahogyan az várható volt: a Kónya Imre (MDF) vezette Ügyrendi Bizottság - formai okokból - úgy ítélte meg, hogy a javaslat jelenlegi formájában nem tekinthető módosító indítványnak. Nem derül ki belőle ugyanis, hogy a javasolt módosítások a kormány előterjesztésének mely passzusait érintik. Bár mind az Ügyrendi Bizottság képviselője, mind a bizottsági kisebbségi véleményt ismertető Hack Péter (SZDSZ) egyetértett abban, hogy a Házszabály nem ad egyértelmű útmutatást, mindketten kitartottak éppen a Házszabály rendelkezéseit alapul vevő álláspontjuk mellett. A történelmi eszmefuttatásokban bővelkedő véleményismertetések több órát vettek igénybe - húsz felszólalás hangzott el. Az alapdíj a mindenkori miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg (a miniszterek jelenleg havonta bruttó 65.000 forintos fizetést kapnak). Ami a pótdíjakat illeti, a törvényhozás a következő tételeket hagyta jóvá: az Országgyűlés elnöke a képviselői alapdíj 200 százalékát, alelnöke 150 százalékát, jegyzője 70 százalékát, bizottsági elnökei 100 százalékát, bizottsági alelnökei 80 százalékát, bizottsági titkárai 60 százalékát, bizottsági tagjai 40 százalékát, a pártok frakcióvezetői 120 százalékát kapják havonta, pótdíj címén. A képviselő legfeljebb két bizottság tagjaként részesülhet pótdíjban. Á képviselők tiszteletdíjuk, mind az alap, mind a pótdíj után személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot fizetnek. A pártok frakcióit munkájuk szakmai megalapozása érdekében szakértői díj illeti meg. Ennek éves összege képviselőcsoportonként 20 képviselő éves alapdíjának felel meg. A kormánypárti képviselőcsoportok emellett képviselőnként az évi alapdíj 25 százalékát, ellenzéki pártok frakciói pedig képviselőnként az évi alapdíj 50 százalékát is megkapják. Független képviselő szakértői díj címén alapdíja 50 százalékának igény- bevételére jogosult. Ezek között némelyik hosszúsága miatt próbára tette a hallgatóság türelmét, s nem hiányoztak a személyeskedő szópárbajok sem. _ Mindezekkel együtt a vita nem hozott felszínre új érveket, elemeket, néhány képviselő megjegyzéséből azonban az tűnt ki: az általános vita mindaddig tart majd, amíg a parlamenti pártok meg nem egyeznek ebben a kérdésben. Ezután a Parlament Csóti György (MDF) önálló indítványát tárgyalta a Szovjetunió 1956-os magyarországi .beavatkozásáról kialakítandó ország- gyűlési állásfoglalásról. Csóti György emlékeztetett arra: a magyar kormányfő már több alkalommal kifejezésre juttatta a szovjet kormány képviselői előtt, hogy a szovjet csapatok 1956 és 1957 között minden nemzetközi jogi alap nélkül tartózkodtak Magyarországon. A kormányfő egyben felhívta a szovjet kormány képviselőinek figyelmét arra, hogy az 1968-as csehszlovákiai események újraértékeléséhez hasonlóan mesz- szemenően indokolt lenne, hogy a Szovjetunió is kifejezésre juttassa az 1956-os forradalom és szabadságharc eddigi megítélésének felülvizsgálatát. Zombori Mátyás a szabad demokraták frakciója nevében örömét fejezte ki az indítvány előterjesztésével kapcsolatban. Csóti György indítványát, amelyet a Külügyi Bizottság is támogatott, a törvényhozás 250 igenlő szavazattal elfogadta; ellene csupán Gerbovits Jenő (FKgP), tárca nélküli miniszter szavazott. Sajtóprivatizáció A törvényhozók tegnapi munkanapjukon utolsóként hallgatták meg a nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi eredményekről. Némi vitát váltott ki, hogy a bizottság jelentése, amelyet két kormánypárt képviselői jegyeztek, szöges ellentétben áll azzal az - ugyancsak most ismertetett - állásfoglalással, amelyet a bizottság kisebbségben maradt ellenzéki tagjai vallanak a sajtóprivatizáció ügyében. Míg a többségi állásfoglalás konklúziója az, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a kormányzatnak kellene kontrollálnia a sajtó privatizációs folyamatait, addig a bizottság kisebbségben maradt tagjai a kormány közvetlen felügyeletét hihetetlenül nagy hibának tartanák. Az Országgyűlés nem nyitott vitát a bizottság ’’gyors jelentése” felett; a tájékoztatót határozathozatal nélkül tudomásul vette. A törvényhozás ma 10 órakor folytatja munkáját a tárgysorozaton szereplő egyéb napirendi pontok megvitatásával. Magyar-szovjet határ Zavartalan utasforgalom Egyelőre nem esett vissza az utasforgalom a magyar szovjet határon, inkább növekedés tapasztalható Szabolcs-Szatmár- Bereg megye négy határátkelő helyén. Mint a sajtóból - szovjet hírforrások nyomán - ismertté vált: Rizskov miniszterelnök bejelentése szerint átmenetileg megszüntetik az úgynevezett egyszerűsített határátlépést, amihez útiokmányként elegendő a betétlappal ellátott személyi igazolvány. Borsi Béla pénzügyőrőmagy, a záhonyi vámhivatal vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a szovjet rendelkezésekről nincs hivatalos értesülésük, nem tudják, hogy mikor és melyik határ- szakaszon kívánják felfüggeszteni a kishatárforgalmat. Tájékozódott az ügyben a csapi kollégáiknál, de a szovjet vámosok sem kaptak értesítést, eligazítást. Helyi önkormányzatok A hatos lottó nyerőszámai A Spostfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a július havi hatos lottó nyerőszámai a következők: 10,11,12, 29, 31,42 a pótszám 23. Az Austria Lottó nyereményjegyzéke A Lottóunió Kft. közlése szerint a 29. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: Hat találatos nem volt. A jackpot következő hétre átvitt nyereményösszege 10,446.472 schilling 5 plusz 1 találatos 5 darab, nyereményük egyenként 696.431 schilling 5 találatos 258 darab, nyereményük egyenként 20,245 schilling 4 találatos 16,268 darab, nyereményük egyenként 428 schilling 3 találatos 266,621 darab, nyereményük egyenként 32 schilling A jokerszámra fizetett nyeremény 2,269.562 schilling A jokerszám egymás melletti utolsó 5 számjegye 100 ezer schilling, 4 számjegye 10 ezer, 3 számjegye ezer schilling, 2 számjegye 100 schilling. AZ ÉV LAKÓHÁZAI A megyei pályázat ünnepélyes eredményhirdetése Tegnap délelőtt a Megyei Tanács Tervező-Beruházó Vállalata székházában került sor "Az év lakóháza, 1989" megyei pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére. Dr. Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Sándor mondott rövid belő lakások többsége építészetileg jól megfogalmazott, kedvező megjelenésű épület, megfelelően illeszkedik környezetébe, annak hangsúlyos elemét képezi. Alaprajzi kialakításuk és szerkezeti megoldásuk egyszerű, áttekinthető. A kivitelezés igényes, szakszerű. A lakások gazdaságoA második díjat húszezer forint pénzjutalommal a Török- szentmiklós, Szegfű út 17. szám alatti lakóház érdemelte ki. A földszint plusz-tetőteres, 108 négyzetméter bruttó alapterületű épület három szobát, egy félszobát és egy üzletet tartalmaz. Lakóelőtere és galériája hanguA második helyezett törökszentmiklósi lakóház szédet. Többek között megemlítette, hogy hetedik alkalommal hirdettek ilyen pályázatot. Erre most tizenhét pályamű érkezett. A szervezőketalapvetően hármas cél vezette: a lakásépítés - ezen belül is a hagyományos csa- ládiház-építés mai színvonalának bemutatása; az életmódváltozásokat legjobban követő, esztétikai és minőségi értékeket hordozó lakások kiválasztása; végül pedig a kiemelkedő alkotások propagálása és elismerése. A pályaművek közül tizennégy hagyományos családi ház, kettő társaslakás és egy pedig saját értékesítésű vállalkozói lakóház. A családi házak mindegyike tetőtérbeépítéses, illetve egy- vagy kétszintes, egy pedig szinteltolódással részben kétszintes. A lakások beépített bruttó területe a családi házaknál megközelíti vagy meghaladja a száz négyzet- métert. A bíráló bizottság véleménye szerint a pályaművekben szerepsak és jól hasznosíthatók. Korszerűek, a mai követelményeknek megfelelően épültek. A bíráló bizottság a tizenhét pályaműből hatot részesített díjazásban, illetve helyezésben. Az első díjat harmincezer forint pénzjutalommal és "Az év lakóháza" plakettel a Szolnok, Dobó István út 25. szám alatti kilenc- lakásos társasház kapta. Ez az épület kedvezően kihasználja a saroktelek adottságát. A homlokzatok formai megoldása ötletes, a sarok-torony hangsúlyos és városképi szempontból is meghatározó. A félszint-eltolódásos lakásmegoldás kedvező. Jó az alkalmazott színek és burkolatok összhangja. Ugyanakkor a tető- felépítmény zsúfolt, a mellékutcai homlokzat kissé túldimenzionált. A hivatalos véleményt ki-ki a maga ízlése szerint módosíthatja. Ennek az épületnek tervezője: Mészáros János, a kivitelező pedig Czene Béla és Mészáros István. latos. Építtetője: Szakái István és felesége; tervezője: Nagy István; kivitelezője: Pásztor István. A harmadik díjat - tízezer forintos pénzjutalommal - a Szolnok, Szántó körút 41-61. szám alatti épületegyüttes kapta. Építtetője: a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat; tervezője: a Keletmagyarországi Tervező Vállalat; kivitelezője: az ÁÉV. Az épületegyüttes újszerű homlokzati részleteivel, formai megoldásaival kedvező utcaképet eredményez. A kivitelezés szakszerű, igényes. Ötezer forintos pénzjutalomban és dicséretben részesült a Karcag, Kazinczy u. 3. szám alatti, valamint a Mezőtúr, Tam- kó Sirató Károly út 5. szám alatti lakóház. Különdíjat és szintén ötezer forint jutalmat érdemelt ki a Szolnok, Csend u. 5. szám alatti épület. Az első helyezett pályamű részt vesz "Az év lakóháza" országos pályázaton is. Egyelőre csak a koncepció van meg Sajtótájékoztató a kormánypárti földprogramról (Folytatás az 1. oldalról) A sérelmes tulajdonelvonással igénybe vett erdők eredeti tulajdonosának tulajdonjoga - az erdőbirtokossági erdők kivételével - nem állítható vissza. Termőföldtulajdont, erdőt külföldi nem igényelhet. Kónya Imre a sajtótájékoztatón hangsúlyosan szólt arról, hogy a kártalanítás nem lehet teljes körű, az a későbbiekben az ' ország teljesítőképességének figyelembevételével valósulhat meg. Fontosnak tartotta, hogy egyszerre lehet végrehajtani az egészséges privatizációt, s legalább részben orvosolni az igazságtalanságokat. A kormánypárti megállapodás igazolta: e kérdésben szó sem volt alapvető nézetkülönbségekről, csupán - a magántulajdon szentségét vallva - a felek más-más helyre tették a hangsúlyt. A megállapodást aláírók a legfontosabbnak azt tartották, hogy az ország mezőgazdasági termelésének folyamatossága ne szenvedjen csorbát. Kérdésekre válaszolva Zsíros Géza (FKgP) annak a reményének adott hangot, hogy a tervezetből augusztus 20-áig törvény lehet, mert a földet mielőbb művelni kell, s különösen vidéken nagy a várakozás e kérdésben. Sárossy László, a Földművelés- ügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a szaktárca és a kormány agrárkoncepciójába teljes mértékben illeszkedik a törvénytervezet. Mint mondta: megalkotásakor tisztában voltak azzal, hogy mindenki számára megnyugtató, kifogástalan törvényt nem lehet alkotni, az előterjesztés készítői arra törekedtek, hogy a tervezet a lehető legszélesebb egyetértésre találjon. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a koncepció fogalmazódott meg, amelynek alapján a törvényszöveget formába lehet önteni. Fontosnak nevezte, hogy a törvénytervezetben nem a jogsérelem orvoslása a döntő. Ezt tükrözi a termőföldtulajdont igényelhetők sorrendje is, amelyben az első helyen a mezőgazda- sági alaptevékenységben dolgozók szerepelnek, akik legfeljebb másfél hektár területig, térítés ellenében juthatnak földhöz. Hangsúlyosan szólt arról, hogy a pártok nem csupán szavakban nyilvánítják ki a koalíciót, s a mostani megállapodás igazolja: összekapcsolható a sérelmet szenvedettek igénye a föld privatizációjával. Sárossy László utalt arra is, hogy a megállapodást követően a kormánypártok közül egyik sem fogja saját földprogramját hirdetni. Elmondta, hogy a törvényben meghatározzák majd, meddig kell a földigényeket bejelenteni. A tervezetben hat hónap, illetve egy év szerepel alternatívaként, ám nagy valószínűséggel az előbbi mellett döntenek. Véleménye szerint a földtulajdon privatizációja fő vonalaiban két-három éven belül lebonyolítható. (MTI)
