Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-24 / 91. szám

A Pénteken este Erkel Hunyadi László című operájának bemutatójával megkez­dődtek a Szegedi Ünnepi Játékok. Az előadásról részletes ismertetőt közlünk az 5. oldalon. I. évf. 91. szám. 1990. július 24., kedd Heplap jAsz-nagykun-szolnok megyei napilap MDF-SZDSZ szópárbaj az önkormányzati törvény tárgyalásakor A kisgazdák sajnálkoznak a "körlevél" miatt - Közbülső jelentést terjesztett elő a sajtóprivatizáeiót vizsgáló bizottság val 293 képviselő értett egyet, nemmel senki sem szavazott és tar­tózkodó sem akadt. Az Országgyűlés az Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság javaslatá­nak megfelelő formában, módosí­tások nélkül elfogadta a képvise­lők jogállásáról, illetve tiszteletdí­járól, költségtérítéséről és kedvez­ményeiről szóló alkotmányerejű törvényjavaslatokat. A képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot indokolva Balás István, a bizottság alelnöke rámu­tatott: a jogszabály kimunkálásá­val végre megszűnik az a paradox helyzet, hogy a demokratikusan megválasztott képviselők mind a mai napig nem rendelkeztek a munkájukat pontosan körülhatáro­ló szabályokkal. A tervezetet kísé­rő rövid vitában a képviselők job­bára elismerően szóltak a törvény­hozók jogállásáról szóló előter­jesztésről. A képviselők jogállásá­ról szóló, módosító indítvány nél­kül elfogadott törvény a többi kö­zött kimondja: a képviselő - és a volt képviselő - bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelős­ségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség ugyanakkor nem vonatkozik a rágalmazásra, il­letve a becsületsértésre, amiért - mentelmi jogának felfüggesztése után - természetesen a képviselő­nek is felelnie kell. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indít­ványt a vádirat benyújtásáig a leg­főbb ügyész, utána a bíróság ter­jeszti elő az Országgyűlés elnöké­hez. Az Országgyűlés a mentelmi ügyekben vita nélkül határoz, a je­len lévő képviselők kétharmadá­nak szavazata alapján. (Folytatás a 2. oldalon) A plenum és a közvélemény köszöntése, az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, a jelenlétellenőrzés, egy-egy napirend előtti nyilatkozat, döntés önálló képvi­selői indítványok, bizottsági javaslatok és kormányelő­terjesztések sürgős tárgyalásáról, majd a napirend elfo­gadása - csaknem negyedéve elmaradhatatlan kezdési rendje a Parlament üléseinek, legalábbis hétfőnként. Nem történt ez másként ezen a hétfőn sem, amikor az Országgyűlés folytatta rendkívüli ülésszakát. Napirend előtt kért szót Böröcz István, aki a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt or­szágos vezetősége, valamint parla­menti képviselőcsoportja nevében sajnálozását fejezte ki a hírhedtté vált ’’körlevél” pontatlan megfo­galmazása miatt. Kijelentette: pártja sosem tervezett és nem ter­vez alkotmány-, illetve törvény- ellenes lépéseket, a körlevél szer­kesztőit és aláíróját pedig a jóhi­szeműség és a tisztességes szán­dék vezette. Még az érdemi munka megkez­dése előtt tett esküt az Országyűlés előtt Boross Péter, aki ezután a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári funkciója helyett - az ideiglenes köztársasági elnök ki­Ezt követően megkezdődött a mentelmi joggal összefüggő alkot­mánymódosításról szóló törvény- javaslat megtárgyalása. Dr. Balás István, az Országgyűlés Alkot­mányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának alelnö­ke, a törvényjavaslat előadója fel­hívta a figyelmet arra, hogy a ma­gyar alkotmány keretjellegű, csu­pán a főbb szabályokat tartalmaz­za, amelyek végrehajtását külön- külön törvényben rögzítik. Ezért nem célszerű a már sokszor módo­sított alkotmányban most részlete­sen szabályozni a mentelmi joggal kapcsolatos kérdéseket. A módosí­tásra viszont mindenképpen szük­nevezése alapján - tárca nélküli miniszteri tisztséget tölt be. Az Országgyűlés a napirend el­ső pontjaként módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánás­módok elleni nemzetközi egyez­mény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye szerint emberi jogi politikánk mar­kánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mecha­nizmusának minden formáját fo­gadjuk el. A képviselők döntése értelmé­ben a törvény rendelkezéseit visszamenőlegesen, 1989. szep­tember 13. napjától kezdődően kell alkalmazni. ség van, hiszen a képviselők jogál­lásáról szóló törvényjavaslat elfo­gadásával alkotmányellenes hely­zet állna elő. Ugyancsak fontos a módosítás azért is, mert a mentelmi jog két eleme - az úgynevezett ’’felelőt­lenség” és a ’’sérthetetlenség” - közül az alkotmány csak az utób­biról tesz említést. Az egymonda­tos módosító javaslat ezért - mel­lőzve a mentelmi jog tartalmának kifejtését - csak azt rögzítette: ” Az országgyűlési képviselőt - az or­szággyűlési képviselők jogállásá­ról szóló törvényben szabályozot­tak szerint - mentelmi jog illeti meg.” Az alkotmány módosításé­__________> _______ M entelmi jog A képviselők jogállása ” \z év lakóháza, 1989" című megyei pályázat ünnepélyes eredményhirdetése volt tegnap Szolnokon. Tizenhét pályaműből hatot díjazott a bíráló bizottság. Képünkön az első díjban részesült Szolnok, Dobó István út 25. szám alatti épület Az eredményhirdetésről szóló tudósításunk a 2. oldalon olvasható. Egyelőre csak a koncepció van meg Sajtótájékoztató a kormánypárti földprogramról A koalíciós pártok képviselői hétvégi tanácskozásukon egyet­értésre jutottak a földkérdés megoldásának alapelveiről. A megbeszélések eredményeiről a pártfrakciók képviselői a július 23-ai parlamenti ülésnap déli szünetében tájékoztatták a sajtó képviselőit. Kónya Imre, az MDF frakció­vezetője a kormánypártok közös nyilatkozatát idézve hangoztat­ta: a nemzet jövője szempontjá­ból történelmi jelentőségű meg­állapodással mód nyílik a szociá­lis piacgazdaság körülményei­nek megfelelő, a magántulajdon elsődlegességén alapuló földtu­lajdoni szerkezet kialakítására. Ennek során helyreállíthatják a földjétől igazságtalanul meg­fosztott parasztság és a mezőgaz­daságból élt népesség tulajdon­jogát is. A képviselőcsoportok felkérték az illetékes minisztéri­umokat: gyorsítsák meg a tör­vényszerkesztési munkát, hogy a kormány a törvényjavaslatot mi­előbb benyújthassa az Ország- gyűlésnek. Böröcz István, az FKgP parla­menti csoportjának tagja a ter­mőföldtulajdon rendezéséről szóló törvénytervezet koncepci­onális kérdéseit részletezte. Mint mondta: a törvény alapvető célja, hogy a termőföld azoknak a tu­lajdonába kerüljön, akik annak megműveléséről gondoskodnak. A tulajdonrendezés egyúttal le­hetőséget nyújt azoknak a reha­bilitációjára is, akik 1947. de­cember 31-e napját követő évti­zedek erőszakos földtulajdon- '’’rendezései” miatt méltányta­lanságot, igazságtalanságot szenvedtek. A törvény kedvez­ményezettjei elsősorban a mező- gazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók, azok, akik jövőjü­ket az ágazathoz kötik, továbbá a korábbi sérelmek elszenvedői. Az igényjogosultak kielégítése után fennmaradó, a termelőszö­vetkezet tulajdonában lévő föl­dek továbbra is szövetkezeti tu­lajdonban maradnak, az állami gazdaságok kezelésében lévő ál­lami tulajdonú földek - a jogsza­bályban meghatározott kivéte­lekkel - önkormányzati tulajdon­ba kerülnek. (Folytatás a 2. oldalon) A július 29-i népszavazás előtt Nincs gond a névjegyzékekkel A szovjet csapatkivonás heti adatai A szovjet csapatkivonás kereté­ben tegnapig összesen 448 vasúti szerelvény távozott a Szovjet­unióba. Ez a csapatok teljes kivo­násához szükséges 1769 vonat 25,3 százaléka - tájékoztatta az MTI-t Keleti György ezredes, a Honvé­delmi Minisztérium szóvivője. A kivonulás kezdete óta 202 csapat­vonat és 185 anyagvonat gördült át a magyar szovjet határon, így a ka­tonák és felszerelésük elszállításá­hoz szükséges 1352 szerelvény 28,6 százaléka elhagyta hazánkat. Távozott 29 személyszállító-, és 32 konténervonat is, ezek az itt szol­gáló szovjet katonák családtagjait és személyes ingóságaikat fuvaroz­ták haza. Nincs sok észrevétel a július 29-i népszavazásra készült vá­lasztói névjegyzékekkel kapcso­latban - válaszolt az MTI kérdé­sére tegnap Horváth Ferenc, az Állami Népességnyilvántartó Szolgálat főosztályvezetője. A tisztviselő elmondta: a taná­csok többsége már két-három nappal az előírt július 20-i határ­nap előtt megkapta a választópol­gárok nevét tartalmazó listát. A legjobban abban a négy megyé­ben sikerült a munka, ahol saját adataik alapján helyben készült el a névsor. A választópolgárok eddig csupán kisebb pontatlansá­gokat tettek szóvá. Az ezután észrevett problémákat július 25- én 16 óráig még lehet jelezni a helyi tanácsok vb-titkárainak. Kevesen kértek eddig olyan igazolást, amellyel állandó lakó­helyükön kívül szavazhatnak. Megyénként, nagyobb városon­ként eddig csak 20-30 polgár je­lentkezett ezzel a kéréssel. Ezt a dokumentumot egyébként legké­sőbb a választást megelőző na­pon 16 óráig lehet kiváltani. Környezetvédelmi megbeszélések Tegnap befejeződtek azok a tárgyalások, amelyeket Ke­resztes K. Sándor környezetvé­delmi miniszter Erwin Vetter- rel, Baden-Württemberg kör­nyezetvédelmi miniszterével folytatott. A megbeszéléseken Ervin Wetter hangsúlyozta, hogy nagy lehetőséget lát a kapcso­latfelvételben, hiszen az általa képviselt tartomány a Német Szövetségi Köztársaság egyik legfejlettebb iparvidéke — csaknem magyarországnyi né­pességgel —, ahol már eddig is számos hasznosítható tapasz­talatot szereztek a környezet­védelem terén. A tartományi szakemberek felajánlották segítségüket a magyar környezetvédelmi tör­vény kimunkálásához, vala­mint a borsodi iparvidék kör­nyezeti ártalmainak mielőbbi megszüntetéséhez. Agrobiznisz Klub A jövőben a nagyüzeme­ken kívül a mezőgazdasági vállalkozók, a kisgazdák, a kistermelők is bekapcso­lódhatnak az Agroinform Agrárinformációs Vállalat által létrehozott Agrobiz­nisz Klub munkájába. A klubot - mint Vágó József, a vállalat vezérigazgatója elmondotta -, tucatnyi ala­pítója azzal a céllal hozta létre, hogy az információk­kal gyarapítsa tagjainak kereskedelmi, piaci ismere­teit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom