Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-21 / 89. szám
1990. JÚLIUS 21 Néplap 7 Búcsúra készül Nagykörű Emlékkő-szentelés vasárnap Istentelen nemzedékek - Döntés előtt a szülők - Az iskola nem zárkózik el PEDAGÓGUSOK A HITOKTATÁSRÓL Kompátkelő a folyón A Tisza partján aprócska dombok közt húzódik meg egy község. Nagykörű története a régmúltba néz vissza, rengeteg hagyomány, történet él a nép körében a régi időkről. Az egyik ilyen a török kort idézi, mikoris a hódítók egy kisebb csapata a falura tört, csak' isteni segítség mentette meg a magyarokat. Az ellenség belekeveredett a Tiszába, a mocsárba, és egy szálig ottveszett. A támadás Illés napján történt, ezért a váratlan megmenekülést a nép égi jutalomnak tekintette, amely Illés próféta közbenjárására történhetett. Azóta tekintenek hálával és tisztelettel az Illés-kőre az ott élők. Nagykörűben a művelődési ház olyan szerepet tölt be, mint országunkban egy-egy jelentős vasúti csomópont. Ide futnak be a vonalak, melyek - mint valódi állomásfőnök - jó ismerője Pravda Julianna népművelő tájékoztat a falu eseményeiről. Kevés pénzből bő kínálat Maga a művelődési ház tizenöt éve önállóságot kapott, a tanácsi vezetés nem szól bele az ott folyó munkába. A költségvetési támogatást pályázatok beadásával, önálló vállalkozásokkal tudják bővíteni. Az így termelt pénzből biztosítják a fiatalok esti szórakozásának lehetőségét. Különböző játékok, sportszerek várják őket. A házban ifi- és nyugdíjasklub, fotókör, helyismereti csoport is működik. Szerették volna megismételni az előző évben sikert aratott nyári nyelvtanfolyamot, de nem találtak olyan előadót, aki vállalta volna a csoport oktatását. Tavaly a Moziüzemi Vállalat megszüntette a házban működő moziját, de lakossági igényre maga a közművelődési intézmény visszahozta a gépeket, és vállalja, hogy üzemelteti azokat mindaddig, amíg nem okoz anyagi veszteséget, amíg emiatt más területről nem kell pénzt elvonni. Működtetnek videokazetta-kölcsönzőt is, mely az egyre szaporodó képmagnó-tulajdonosok igényeit szolgálja ki. A könyvtár 18 ezer könyvet kínál 432 olvasójának. A folyóiratkészlet a szűk anyagi lehetőségek miatt nem ilyen bőséges. Népfőiskola a faluért Ebben az évben két csoport is szerveződött a község lakóiból. Az egyik, Nagykörű Barátainak Köre a helytörténettel foglalkozik, és az idegenforgalom fejlesztésének az annak következtében felmerülő gondok megoldását vállalja. A Petro- vay György Szabadművelődési Társaság célja a település gazdasági, társadalmi, kulturális és közigazgatási hagyományainak feltárása, megismertetése. A jelenleg ötvennégy tagot számláló bizottság alakuló közgyűlése, bírósági bejegyzése már megtörtént, csak a tanáccsal kötött együttműködési megállapodás hiányzik. A szervezet felelősen gondolkodó képviselői részt kívánnak venni a helyi ön- kormányzat munkájában. A csoport eddigi legjelentősebb- rendezvénye a csaknem féléves Népfőiskolái Faluszeminárium volt, melynek során jelentős személyiségek, politológusok, történészek többek közt a falu helytörténetéről, gazdasági lehetőségeiről, az önkormányzatokról tartottak előadást. Ősszel folytatódik a népfőiskola a helyhatóságok működésével foglalkozó témákkal. Forog az idegen A község életében egyre jelentősebb szerepet játszik az idegenforgalom, a maga előnyeivel, hátrányaival. Jó látni, ahogy a vendégek kitűnően érzik magukat az üdülőkben, az új strand mellett a Tisza-parton található vadkempingben. Az az eset viszont komoly fejtörést okozott a falusiaknak, amikor harminc francia kerékpáros turista felvásárolta a bolt egynapi kenyér- és tejkészletét. Vannak, akik a több évtizedes álom, a Tisza-híd elkészítése ellen szállnak síkra, és ez nem csoda, ha az átmenő forgalomra, és a 4-es főút szolnoki szakaszára gondolunk. A falu védőszentje, Mária Magdolna nevenapján, vasárnap reggel nyolckor a római katolikus templomban tartandó nagymisével veszi kezdetét a búcsú. Ezután indul a körmenet, melynek célja a felújított történelmi emlékhely, az Illés-kő. A több évszázados Kőoszlopot a Nagykörű Barátainak Köre, a községi tanács, a katolikus egyház közös szervezésében renoválták. Bara- nyó Sándor készítette zománckép díszíti az oszlopot. A művész által felajánlott alkotás Illés prófétát és a tüzes szekeret ábrázolja. A helyi kántor, Simon József állította helyre fazsindelyből a kő tetőzetét. Az Illés-kő ünnepélyes megáldása tíz órakor lesz a Táncsics úti téesziroda udvarán. A hangulatot délután öregfiúk labdarúgó-mérkőzése, tombolasorsolás, este diszkó fokozza. A sportpályán egész napos szórakozás és vásár váija az érdeklő"Kedves Szülők! Örömmel értesítjük arról, hogy az iskolában 1990. szeptember 1 - vei újra lesz hit- és erkölcstan oktatás, tehát valláserkölcsi alapon taníthatjuk gyermekét" - olvasható többek között abban a levélben, amelyet Barotai Imre kanonokplébános írt alá, s még a tanév végén az iskolán keresztül eljuttatták a szolnoki diákok szüleihez.- Te, hogy döntöttél? - fordult egyik szülő a másikhoz a tanévzárón.- Még nem döntöttem - válaszolt a megkérdezett -, előbb meg kellene beszélnem a gyerekkel. Ez utóbbival persze lehet, hogy csak halasztotta a döntést. Egy hét- nyolc-tízéves kisgyerek igazából nem érti még a hit fogalmát. S ha értené is, honnan tudná eldönteni, hogy majdan felnőttként katolikusként, reformátusként, ateistaként, stb. akar-e élni. Jézus Krisztus 30 évesen keresztelkedett meg, s egyházat alapított, jóllehet egy másik vallásba "született bele". Mint annyi másban, a hitoktatás kérdésében is a szülők döntenek. S nyilvánvalóan a szülők vallását örökli a gyermek is. Csakhát az elmúlt évtizedekben "Istentelen" nemzedékek sora nőtt fel. A mostani szülők az úttörő, a KISZ, a párt, a marxista ideológia "emlőin" nevelkedtek. Többségük legfeljebb annyit tud, hogy eredendően milyen vallású családból származik, de hogy ez milyen magatartás- formát, gondolkodást követelne, arról vajmi kevés fogalma van. Az iskolai tantervek "jóvoltából" (dehogyis abból!), sokkal inkább rossz voltából tanulmányai során sem ismerkedett meg a Bibliával, az egyházak, vallások történetével, erkölcsi értékrendjével. De nem sikerült ám a szocialista szellemű nevelés sem! Jóllehet alapelvei a Tízparancsolatot, a Biblia örökérvényű tanításait követték. Mindez azonban a gyakorlattal összevetve csak üres prédikáció maradt. Akik a leghangosabban a "ne lopj", "szeresd felebarátodat", stb. parancsát természetesen marxista zsargonban hangsúlyozták, azokról most sorban nyilvánosságra kerül, hogy nem eszerint éltek. Sajnos hosszú Nemrég akadt a kezembe Cucu Viorica Erdélyi gyógyszerészeti folyóiratok a két világháború között című tanulmánya. Idézem az írás első bekezdését. "1918 előtt Erdélyben nem volt gyógyszerészeti szakfolyóirat. A Kolozsváron, Szebenben, Temesváron, Brassóban szerkesztett orvosi és természettudományi kiadványokban megjelentek ugyan gyógyszerészeti tárgyú cikkek is, de a századelő magyar nyelvű gyógyszerészeti szaklapjait Budapesten szerkesztették..." Nos, ha a romániai magyar gyógyszerészeti kiadványokról beszélünk, meg kell említenem, hogy pontosan kilencven esztendővel ezelőtt jelent meg Nagybányán az első magyar gyógyszerészeti lexikon, Misztótfaluban pedig - Nagybányától 10 kilométernyire - a Gyógyszerészet című folyóiratot adták ki 1905-1906 között. • Egy magánkönyvtárban féltve őrzött kincset fedeztem fel: az első magyar gyógyszerészeti lexikont. A borítólapon a következő felirat: Gyógyszerészeti Lexikon. Az összes gyógyszerészeti tudományok enciklopédiája. Összeállította Kazay Endre. Kiadja Molnár Mihály Nagybányán 1900. A négykötetes munka láttán nem kis elégtételt éreztem, hiszen A Hét című országos hetilapunk egyik régebbi számában olvastam, hogy a gyógszerészet története aránylag elhanyagolt ága tudománytörténetünknek. A Nagybányán megjelent, nagybányai szerző által összeállított első magyar gyógyszerészeti lexikon azt mutatideig és nagyon jól megéltek a helyükön, bár elvtársi "huncutságaik" eddig is nyílt titkok voltak a társadalom előtt. így aztán az eszme nem is válhatott nevelő erővé. De visszatérve az iskolai hitoktatásra. A vakáció kellős közepén megpróbáltam pedagógusokat keresni, hogy megkérdezzem, miként vélekednek az iskolai hittanoktatásról, amelyről igencsak egymástól eltérő vélemények, szándékok kerültek felszínre az illetékes parlamenti bizottságban. A pedagógusok egy része elhárította a kérdést, mondván az ő véleményét eddig sem kérték ki semmi lényeges dologban, majd ezúttal is eldöntik "fent", s megmondják, mit kell tenni "lent". Meg különben is, legalább a vakáció alatt hagyjam békén az iskolával. Egy történelemtanár ugyan megígérte, hogy beszélget velem a hitoktatásról, de a megbeszélt "randevúra" nem jött el. Persze azért akadtak olyanok is, akik nem zárkóztak el a véleménynyilvánítástól. Csendes Károllyal, a szolnoki Pálfy János Szakközépiskola tanárával a piacnál futottam össze:- Az iskola tudomásom szerint semmi értesítést nem kapott a hittanoktatásról - mondta. - így természetesen nem tudhattunk semmiféle tájékoztatást adni a diákoknak az évzárón. Ha az egyházak, vagy a felügyeleti szervek kérik, hogy jelezzük a lehetőséget a tanulóknak, természetesen megtesz- szük. Egyelőre azonban inkább az foglalkoztat bennünket, hogy tudunk-e tantermeket "szerezni", le tudjuk-e ültetni a tanítványainkat szeptemberben, lesz-e tankönyv, s sorolhatnám tovább az iskola gondjait. A hivatalos, de bármilyen más "megkeresést" hiányolták a tiszafüredi gimnázium vezetői is. Hiszen enélkül mit tudnának tenni? Nem szólhatnak a tanulóknak arról, amiről ők maguk sem tudnak tájékoztatást adni. S hogy hogyan vélekednek a hitoktatásról? A Bibliának, a vallástörténetnek, az etikának már eddig is helye lett volna a tantervben. A szolnoki Vízügyi és Építőipari Szakközépiskolában egy huja, érdemes e területen folytatni a kutatást. De szóljunk néhány szót a szerzőről, Kazay Endre gyógyszerészről, kiben egyik nagy polihisztorunkat tisztelhetjük. Kazay Endre 1876. november 10-én született Nagybányán. Édesapja felsőbányái bányamunkás családból származik. A család 1888-ban Misztótfaluba költözött: itt nevelkedett, innen járt a szomszédos Nagybányára iskolába Kazay Endre. Tanárai megkedveltették vele a természettudományokat. Azután gyakornokként a nagybányai Arany Sashoz címzett patikába került, ahol figyelme teljesen a természettudományok, a tudományos kutatás felé irányult. Kazay Endre 1893-ban lesz gyógyszerészgyakomok, 1894- 1897 között a kiváló gyógyszerész, Ember Elek mellett dolgozik, majd 1897 októberében leteszi Kolozsváron a gyógyszerészgya- komoki vizsgát, és "segéddé képe- síttetett". Gyakornoki évei alatt kezdi meg az első magyar gyógyszerészeti lexikon összeállítását. Az 1546 oldalas, négy kötetből álló mű 1900-ban jelenik meg Nagybányán. Kazay Endre lexikonát a húszas évek végéig nagy haszonnal forgatták orvosok, főiskolások, gyakorló gyógyszerészek. De azután tömegesen jelentek meg az új gyógyszerészek, a patikák leltára teljesen megváltozott, így a mű lassan gyógyszerésztörténeti, művelődéstörténeti érték maradt, melyet dr. Korcsog Mátyás, felsőbányái gyógyszerész tudomása szerint - nem követett egyetlen hasonszárvágással mondhatni elébe mentek az "eseményeknek". Az elsősök beiratkozásakor az ide- gennyelv-kínálat mellett feltüntették a hittant is.- Két tanuló jelentkezett hitoktatásra - mondja Kovács Libor igazgató. - Szeptember első napjaiban azonban a felsőbb évesek körében is elvégezzük a felmérést, s aztán a névsorral bekopogok az illetékes egyház plébániájára, lel- készi hivatalába. Az iskola ugyan elég szűkös, de ha több jelentkező is lesz, természetesen úgy alakítjuk az órarendet, hogy tudjunk termet adni a hitoktatásra. A szolnoki Tallinn Általános Iskolában már az előző tanévben is volt hitoktatás. Egy év, vagyis inkább tíz hónap még kevés ahhoz, hogy tapasztalatokról adjunk számot. Dr. Bereczki Lajosnétól, az iskola nyugdíjba vonult igazgatójától inkább csak benyomásokról váltunk szót. Eszerint a tantestület elfogadta az iskolai hittanoktatást, jól kijött egymással a tanári kar és Gacsári Kiss Sándor kanonok úr. Azokkal a diákokkal, akikkel a pedagógusoknak nevelési gondjaik voltak, nem volt könnyű dolga a hitoktatónak sem. Idővel hát hogyha együtt mégis könnyebb, eredményesebb lesz majd a fiatalok nevelése. Az ugyanis, hogy az iskolai hitoktatás most már igazából legálissá válik, gyakorlatilag eldőlt. A parlamenti bizottság - igazán örvendetes, hogy a Szolnoki Politikai Konzultatív Tanács mindenki számára elfogadható állásfoglalása megelőzte a döntést - úgy határozott, hogy a szülők lelkiismeretére bízza gyermekeik hitoktatásban való részvételét, s ennek költségei nem az iskola amúgy is szegényes "pénztárcáját" terhelik, s az érdemjegy nem kerül bele a bizonyítványba a diszkrimináció elkerülése végett. Oly sok év után megkülönböztetés, megbélyegzés nélkül vállalhatja hát hitét, gyermeke neveltetésével is a vallásos szülő. Most már csak azon kellene vitatkozni, vagy inkább dolgozni, hogy hogyan, milyen formában részesüljenek erkölcsi nevelésben azok a diákok, akik kimaradnak a hitoktatásból. Tál Gizella ló román vagy magyar kiadás sem. Kazay Endre 1901-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, melyet kitűnő eredménnyel végzett el. Még szigorló gyógyszerész, mikor megjelenik az Organicus Chemia című munkája, melyet 1908-ban bővített formában újra kiadnak. 1919 május 20-án a Tanácsköztársaság Kormánya a gyógyszertárak állami felügyelőjévé nevezi ki Kazay Endrét. Az 1920-as években tudományos munkáit az Assotiation Internationale des Academies kiadványai révén külföldön is jól ismerik. Kazay Endre 1923. április 20- án hunyt el Vártesacsán. Kazay Endre egyik nagy polihisztorunk volt. Gyógyszerészeti tevékenysége mellett refraktométert és polorymétert készített, melyekkel tudományos munkát végzett. Barlangkutatásokat, csillagászati megfigyeléseket folytatott, tudományos dolgozatokat írt a meteorológiai, a geofizikai és a földrajz tárgyköréből. Vannak zeneesztétikai, heraldikai, művelődéstörténeti munkái, színdarabjai, versei, más szépirodalmi művei. Misztótfaluhoz még egy rendkívüli megvalósítás fűződik. 1905- ben itt nyomtatták a magyarországi gyógyszerészet és ezzel rokonszakmák értesítőjét, a Gyógyszerészetet, melynek szerkesztői Simon Aurél és Teleki Béla gyógyszerészek voltak. Az első szám (1905. május 10) többek között a falu jeles szülöttjének, Misztótfa- lusi Kis Miklósnak az életrajzát ismerteti. A Gyógyszerészet utolsó száma 1906. február 10-én jelent meg. Csorna György dókét. Bakos Csaba Fotó: I.Cs. A Tisza-parti vadkempingben Bárányé Sándor zománcképe 90 éve jelent meg az első magyar gyógyszerészeti lexikon
