Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-13 / 82. szám
1990. JÚLIUS 13. 3 Elsőként a Dohányfermentálóban alakult Tanácstalanság a munkástanács körül Néhány hónapja jelentek meg egyes üzemekben az első munkástanácsok. Egy ideig úgy tűnt, hogy ez a szerveződési forma nem életképes. Később a szervezés nagyobb lendületet vett, és egyre több munkahelyen jelzi létét a munkástanács. Ma még sok a tanácstalanság a munkástanácsok körül. Funkciója igazán nem tisztázott jogosítványainak jogi megfogalmazása sem történt meg eddig. A munkahelyi vezetés ezért többnyire csak tudomásul veszi jelenlétét, de tanácstalan abban, hogy milyen viszonyt alakítson ki vele. A munkástanácsok is keresik a helyüket az üzemben - tehát szervezeten belül sem kevés a tanácstalanság. Szombaton talán már többet tudunk a tanácsok szerepéről. Ugyanis akkor kerül sor Budapesten az első országos munkástanácsgyűlésre. Szolnokon elsőként - de talán a megyében is - a Dohányfermentáló Vállalatnál alakult munkástanács. Juhász István, a munkástanács elnöke így vall a megalakulás körülményeiről és a tanács jelenlegi tevékenységéről:- Korábban szakszervezeti bizalmi voltam. Éreztem, hogy a szakszervezet nem igazán képviseli a munkások érdekeit. Valami más érdekképviseleti szerv kell, amit a dolgozók elfogadnak, amit nem felülről vezérelnek. Aztán érkeztek az első hírek a munkástanácsokról. Több hónapos gondolkodás és szervezés után jutottunk el a megalakításig, ebben a folyamatban az MDF is segített. Némi huzavona után - a bírósághoz benyújtott bejegyzési iratot pl. többször újra kellett fogalmazni - május lóén hatvan taggal megalakítottuk az üzemben a munkástanácsot.- A tanács létrejötte után érdekesen alakult a helyzet - folytatja Juhász István. - Nem tagadjuk, hogy elsősorban az a célunk, hogy a szakszervezet helyett -, amely már minden tekintélyét elvesztette - mi képviseljük a munkások érdekeit. A budapesti központ szakszervezeti vezetői korábban nem nagyon látogattak el a szolnoki üzembe, most rögtön megjelentek, puhatolóztak, hogy mit akarunk. A vállalatvezetés reakcióját még nem tudjuk lemérni. írásban megküldtük nekik a bírósági bejegyzést, de erre válasz ezidáig nem érkezett. Tehát vagyunk, jogilag létezünk, de úgy tűnik, tudomást még nem vettek rólunk. Történtek kísérletek a belülről való szétverésre is. Egyes tagok "rábeszélésre" már a megalakulás után váratlanul bejelentették kilépési szándékukat.- Nem vagyunk szakszervezet-ellenesek, csak az állampárti szakszervezetet tartjuk működésképtelennek. Versenyhelyzetet akarunk az érdekképviselet terén. Mi nem szervezünk május 1-jén virsliosztást. Az üzem gazdasági tevékenységébe sem szólunk bele. Kizárólag az érdek- képviseletet tartjuk szem előtt: a dolgozói fizetések helyzetével, az egészségvédelemmel, munkavédelemmel, a munkaidő-beosztással és más hasonlókkal foglalkozunk. Egyébként a szakszervezetnek is jót tett megjelenésünk, néhány új vonást lehet munkájukban tapasztalni. A munkástanács tevékenységi köre most formálódik. Sokat várok a szombati országos gyűléstől - azt, hogy tisztázza a munkástanácsok helyét, szerepét és muníciót adjon a további teendőkhöz - fejezi be tájékoztatóját Juhász István. Berki Imre Válasz a moratóriumra Nőtt az erdőterület Szolnok környékén Csak az új Tisza-híd miatt vágtak ki fákat tömegesen Lapunk tegnapi számában közzétettük azt a levelet, amelyben hat párt moratóriumot hirdet a Szolnok környéki erdőkre. Valóban ilyen súlyos gondok lennének a városkörnyéki zöldövezetekkel? Erre a kérdésre kerestünk választ az Erdőfelügyelőségnél, ahol Fekete József osztályvezető főmérnök és Túri László erdőfelügyelő aktuális helyzetképet adott a város és környéke erdőinek állapotáról. Mint mondották, rendkívül sok félreértés van a pártok álláspontjában, és szakmai hozzáértés híján nem felel meg a valóságnak, hogy csökken a zöldterület nagysága, hiszen az elmúlt 22 év alatt 650 hektárral bővült az erdőterület Szolnok közigazgatási határán belül. Az állam ugyan kizárólag gazdasági célú fatelepítéseket finanszírozott, mert évtizedekkel ezelőtt sem írott, sem íratlan jogszabály nem létezett a környezet védelmére. Ennek ellenére legnagyobb mértékű erdőterület-növekedés az utóbbi évtizedekben Szolnok és Jászberény környékén született. Az Alföldön nem lehet természetes úton erdőfelújítást végezni, tehát tarra kell vágni a fákat, miután tuskószedés, talajforgatás és különböző szakmai munkálatok előzik meg a csemetetelepítést. Minden tarvágás után pedig két éven belül újratelepítik az erdőket. Szakmailag helytelen lenne - hiszen mindenféle szempontból meglehetősen nagy értéket képvisel a beállott állományú erdő -, ha megvárnák a fák teljes elöregedését, kipusztulását. A százlábú híd melletti 23 hektár nemesnyáras erdőt már 25 éves korában ki kellett volna vágni, amire csak most, amikor a fák már elöregedtek - elérték a 37 éves kort - kerül sor. Mindez azt bizonyítja, hogy az erdészeti szakemberek így is jócskán "túltartják" az erdőket. A legutóbbi hatalmas vihar is mutatta, hogy a legyengült, öreg, beteg fákat a szél, mint a dominót döntötte le. Ezeknek a faállományoknak biológiai képessége nagymértékben leromlik. Ez pedig azt is jelenti, hogy egy idős fa - a lecsökkent élettevékenységek miatt - kevesebb oxigénnel dúsítja városunk egyébként is rendkívül szennyezett levegőjét, mint a fiatalabb növényzet. Következésképpen az erdők felújítása és az erdőirtás közé nem szabad egyenlőségjelet tenni. Erdőirtás folyik Brazíliában az Amazonas trópusi esőerdeiben a szántóterület növelése céljából, de nem Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Szűkebb pátriánkban erdőirtást - mintegy tíz hektáron - csakis az új Tisza-híd építési munkálatai miatt kellett végezni. A Ti- szaligetben a MÁV Vontatási Főnöksége kérelmezte 1500 négyzetméter erdő kivágását, mivel a letört ágú fák az emlékezetes szélvihar után balesetveszélyessé váltak. Az érvényben lévő erdőtörvény szerint azonban egyik gazdálkodó sem teheti meg, hogy több száz milliós értékű erdőket a pusztulásra ítéli, de késleltetik a kitermelést, ameddig csak ez biológiailag lehetséges. Persze előfordulhat, hogy sokaknak más a véleménye erről. Ezért július 17-én a szolnoki Erdei Művelődési Házban a pártok, társadalmi szervezetek képviselői találkozhatnak az Erdőfelügyelőség és a NEFAG szakembereivel, ahol mindenki kifejtheti álláspontját. L.Z. = napló De semmi előrerohanás, csak szép sorjában, mindent a maga idejében. A dolog ott kezdődött, hogy egy erdélyi magyar hölgyet a karcagi Háziipari Szövetkezet illetékeséhez irányítottam, lévén ő a megbízott a pályázat ügyében, melyet az elnöki poszt elnyeréséért írtak ki. A textilmémök hölgy még közgazdász is, ráadásul társalgási szinten beszéli a német nyelvet, miért ne pályázhatna, góldoltam. Sőt, még tanította is néhány esztendeig a szakmát. Érdeklődtek az illetékesnél, aki azonban megjegyezte /s ezt felháborodva panaszolják most nekem a pályázó ismerőseim/, nem biztos, hogy a szaktudás a fontos e pályázat elnyerésénél. És most érkeztem el bevezető mondatomhoz. Igen, meglepetten, mert mostanában éppen azt halljuk innen is, onnan is, hogy végre nem a politikai megbízhatóság számít majd a vezetők kiválasztásakor, hanem a szaktudás. Orrontok valami... valami bundát, persze bizonyára tévesen. Hiszen nyilván nem arról van szó, hogy a vezetőség már csak az ő jelöltje nevét viszi a körülbelül négyszáz főnyi tagság elé, akiknek többsége bedolgozó, akiket úgy lehet manipulálni, ahogy akarnak, s akik esetleg meg sem tudják, ki volt a-többi pályázó. Elhiszik, hogy valami kiérdemesült elvtárs/nő/ volt a legalkalmasabb pályázó a maga marxista középiskolájával. És megszavazzák. De mondóin, bizonyára szó sincs ilyesmiről, csak éppen oly sok hasonló esetről hall az ember, hogy gyanakszik. Körmendi Lajos Tószeg fejlődő, gyarapodó község. Sokan építkeznek, nagy az építési telkek iránti kereslet, ezért terven felül alakíttat ki a tanács egyedi lakóházakkal beépíthető telkeket az Alkotmány úton, ahol az utca egyik oldalán már folyik az építkezés, 11 lakásos sorház épül. A termelők előre biztosíthatják terméküknek garantált áron a piacot Vállalni kell a kockázatot is Időközben megtelt a tőzsdeterem. Az ügynökök elfoglalták az "állóhelyüket", egy-egy számítógép monitora előtt. Mindegyikük mellett kézközeiben egy- egy telefonkészülék, hogy adott esetben konzultálhassanak megbízóikkal. Előbbi beszélgető- partnerem, Torba Tamás cégvezető kérte és rögzítette az ár- és mennyiségi ajánlatokat takarmánybúza, kukorica és őszi árpa adására, vételére. A teremben történteket így a Terménytőzsde Kft. igazgatója magyarázta.- A mennyiségekre alapegységekben, traktusokban tesznek ajánlatot az ügynökök, egy-egy traktus 20 tonnát jelent. Először a határidős üzletkötésekre kerül sor. A licit alapján itt kialakult áron akár 17 hónapra előre biztosíthatják terményüknek a piacot a termelők vagy az alapanyagot a keveréktakarmányt gyártók. A lekötött árat és mennyiséget garantálja a tőzsde, persze eladóknak és vevőknek is számolniuk kell azzal a kockázattal, hogy a teljesítés időszakára másképpen, esetleg a tőzsdeihez képest kedvezőtlenebbül alakulhatnak az árak. Nem kell viszont a terményt tárolniuk, finanszírozniuk. A határidős üzletkötések után az azonnali adásvételre kerül sor, az ugyancsak licitálással létrejövő legmagasabb ár alapján. Az üzletkötések végén tudtam szót váltani az egyetlen Jász- Nagykun-Szolnok megyei tőzsdetaggal, Harasztosi Józseffel, a Jász-Nagykun Gabona Kft. ügyvezetőjével.- Eladni vagy vásárolni jött a mai tőzsdére?- A Gabona Kft. tagjai, azaz 35 mezőgazdasági nagyüzem, a mezőgazdasági termelők megyei szövetsége, az Agrocom Kft. és az Agrimpex Rt. megbízásából tőzsdézek. Ezúttal a Mezőtúri Állami Gazdaságtól kaptam feladatot: 2 ezer tonna takarmányárpa eladását, tonnánként 6 ezer 400 forintért. Amint látta, hallotta, nem köthettem üzletet, mert itt most a "legbátrabb" eladási árajánlat 6 ezer 200 forint volt, és végül 5 ezer 950 forintos ár alakult ki.- Ilyenkor mi van? Dolgavé- gezetlenül tér haza?- Nem egészen. A mezőtúri megbízóimnak ugyan nem tudtam eleget tenni, de így a tőzsdén való közvetlen részvételük nekik nem is kerül semmibe. Ha el tudtam volna adni az általuk meghatározott áron az árpájukat, akkor a teljes érték 0,3 százaléka a tőzsdéé lenne, a mi kft.-nk pedig tonnánként 40 forintot számolhat el. A tőzsdén való részvétel egyébként üzletkötés híján sem hiábavaló, mert első kézből a lehető legrövidebb időn belül informálódhatnak így a társaság tagjai a takarmánygabona-piac tőzsdei ármozgásairól. ”Drágák" a megyei termelők- Eddig milyen eredménnyel tőzsdézett?- November óta mindössze talán négy szerdai tőzsdenapot kellett kihagynom, más elfoglaltság miatt. Hajói emlékszem, összesen 13 adásvételi, illetve terménycsere megbízásom volt. Üzletet csak három esetben tudtam kötni. Volt ezek között olyan, hogy a 6500 forintos megbízással szemben 6 ezer 850 forintért tudtam eladni a társasági tagok kukoricáját. A tőzsdenapok többségén azonban általában a megbízóimétól 3-400 forinttal kevesebb tonnánkénti eladási árak alakultak ki. Miközben Harasztosi Józseffel beszélgettünk, kolléganőm, a Tőzsde Kurír munkatársa már szövegezte a másnap megjelenő Világgazdaságba szánt gyors híradást: "A július 11-i tőzsdenapon a legutóbbi hét lanyha üzletmenete után élénkülést hozott a takarmányárpa, mint új termék bevezetése. Egyelőre csak azonnali határidőre lehet erre az árura üzletet kötni, az első napon 500 tonna cserélt gazdát, 5950 forintos áron. A betakarítási időszak a takarmánybúza árának erős csökkenését eredményezi, így az augusztusi elszámolóár 250, a szeptemberi pedig 170 forinttal alacsonyabb az előző hetinél. A piacra hatást gyakorol az a tény, hogy elmaradnak az étkezési búza árát módosító központi intézkedések, amelyekre jó néhány termelő számított. Kukoricában a közelebbi szállítási határidőre, szeptemberre az árak némileg csökkentek, a többi határidőre nagyjából változatlanok maradtak. Szeptemberi szállításra kisebb mennyiség cserélt gazdát, 7 ezer 250 forintos áron." Temesközy Ferenc IFolytatás az I. oldalról/- Kik a tagjai a terménytőzsdének és milyen feltételekkel lehettek azzá?- Azoknak a jogi személyek- . nek - akik vagy amelyek - bejegyeztetik magukat a tőzsdén, készpénzben, értékpapírban vagy banki garancia formájában 5 millió forint letétet kell biztosítani. A tőzsdetagok üzletkötőit, az ügynököket tanfolyamon képeztük ki, eddig mintegy százan sajátították el a tőzsdézés nemzetközi tapasztalatait, a különböző üzletkötési szabályokat, a gabonakereskedelmi és minősítési ismereteket. Közülük huszonhármán - gabonaforgalmi, húsipari és takarmánygyártó vállalatok és kft.-k, valamint néhány magánszemély - tették le a pénzügyi garanciát és tőzsdéznek tavaly november óta, aktívan. Fellendülőben a forgalom- Ez alatt a nem egészen nyolc hónap alatt hogyan alakult a tőzsdei forgalom?- Most van fellendülőben. Novembertől májusig mintegy 60 millió forint értékű üzletet kötöttek a tőzsdézők, májustól a mai napig viszont meghaladta az üzletkötés értéke a 30 millió forintot.- Van-e, lehet-e külföldi tagja a terménytőzsdének?- Amíg nem liberalizálják a jelenleg két cég, az Agrimpex és a gabonaipar monopóliumát jelentő étkezésibúza-exportunkat, addig külföldiek nem látnak fantáziát a tőzsdetagságban. Érdeklődés azért már van, éppen erre alapozva tartunk ősszel itt, Budapesten egy nemzetközi konferenciát. Szponzorai: a Világbank, a Chicagói Tőzsde és az új földművelésügyi Minisztérium. Többek között svájci, chicagói gabonakereskedelmi és tőzsde- szakértők tartanak majd előadásokat.- Szerda délutánonként mindössze egy óra hossza a termény- tőzsdéé. Mi fér ennyi időbe? A magyar takarmánygabona-kereskedelem jelenlegi méreteihez képest a tőzsdézés kezdeti szakaszában elegendő idő ez az üzletkötésekre. A londoni fémtőzsdén például öt percig tart egy-egy fém adása, vétele. Chicagóban, ahol 1987- ben a világ szójabab-termésének 60-szorosát forgalmazták, négynégy és fél órás volt a tőzsde. Ha szerda, akkor gabonatőzsde
