Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-13 / 82. szám
4 1990. JÚLIUS 13. A városi önkormányzat kialakulása irányába tett első lépések, a hagyományos utcanevek visszaállításának megkezdését kővetően a városi tanács napirendre tűzte a város címerének, zászlajának meghatározását is, kérve a lakosságot, hogy véleményének nyilvánításával segítse a helyes döntés meghozatalát. A jelenleg érvényben lévő címer mellett változatlanul megmaradt a díszesebb, XVIlI. századi címer is, kőbe faragva látható a tanácsház díszes nagykapuja és a városi bérház bejárata fölött, de szerepel az 1. világháborús hősi emlékmű talapzatán és a Tisza szálló tornya alatti falrészen is. Arról viszont kevesen tudnak, hogy milyen volt Szolnok középkori címere. Érdemes hát mindhárom címer rajzát és rövid leírását közreadni, hogy a város történelmi múltját tükröző címerváltozatok közül a választást megkönnyítsük. kói tehát nem tartoztak magánföl- desúr vagy egyházi földesűr fennhatósága alá, hanem a királyi kamara szerződéses jobbágyai voltak. Ez azt jelentette, hgy nem tartoztak sem robottal, sem különféle termények beszolgáltatásával a földesúmak, hanem évenként a szerződésben meghatározott forintösszeget kellett a kincstár részére befizetniük. A kivont kard pedig a város védelmi szerepére utalt. Ez a pelikános címer volt használatban 1949 végéig, az önkormányzatok megszüntetéséig. Az 1950-ben megalakult tanácsok 1. A középkori címer csücskös sem a hagyományos címereket, talpú pajzs közepén álló pelikánt sem a címeres bélyegzőket nem formáz, fészkében három pelyhes fiókájával, s a pajzs két szélén egy-egy búzakalásszal. A pajzs színe mélykék, alul, a fészek alatt, zöld színű. A közreadott rajzon - a heraldikai szabályoknak megfelelően -a kék színt vízszintes párhuzamos vonalazás, a zöldet jobbról bal felé haránt húzott vonalazás jelzi. /A címertani szabályok ugyanis előíiják, hogy a címerpajzsok jobb és bal oldalát aszerint nézzük, mintha a címer' ffajzsot a mellünkön viselnénk./ A címerállat, a pelikán ősi szimbólum, ínséges időkben saját vérével táplálja fiait, így került a keresztény egyház jelképei közé. Krisztus szimbóluma, ezért őrződött meg a protestánsok használatába került középkori templomok szószékein is, Bánffyhunyad, Körösfő, Dés városaiban, szépen faragott, festett formában. A pelikán történeti családok - Bánffy, Mikoviny - címereiben is központi helyet kap, de szerepel más városok - Losonc, Gödöllő - címerében is. 2. A XVIII. századi barokk címert Szolnok 1861-es pecsétjéről ismerjük. A barokk rámás pajzs közepén egy fiait tápláló pelikán található, jobbra-balra egy-egy búzakalász. A fölül mélykék, alul zöld színű pajzs fölött középen ötágú koronát és kardot láthatunk. ‘ Az ötágú korona azt jelképezi, hogy Szolnok kamarai város, lahasználhatták, helyükbe egyszerű körbélyegző került. Akkortól kezdve címerei, zászlói csak futballcsapatoknak, sportegyesületeknek lehettek, de a kereskedelem is használhatott díszes címereket, leginkább palackozott italok exportálásához. 3. A mai pelikános címert Szolnok 1970-ben alkotta meg, természetesen vive át haladó hagyományként a régi városcímerek pelikánszimbólumát, amely mindig a város áldozatkészségére utalt. Az új városcímer egyszerű, a kora-Arpádkorban használt, kissé kerekített oldalú háromszögű pajzs, amelyet középen Szolnok hídváros szerepét hangsúlyozó Tisza-híd metsz. Föléje - a heraldikai szabályok szerinti legfonto- sab helyre - a fiait saját vérével tápláló pelikán került, sárga meMagyar kálváriák Szolnok új jelképeiről kéri a tanács a lakosság véleményét Kálvária a Jeruzsálem melletti dombocska latin neve, amelyet koponyára emlékeztető formájáról kapott. Ugyanez a domb ara- meus nyelven: Golgota. A római uralom idején itt folytak a kivégzések, a korban szokásos keresztre feszítések. Erre a dombra kellett felmennie Jézus Krisztusnak is, miután a római helytartó, Pon- cius Pilatus halálra ítélte. Ennek, a Jézus által megtett utolsó útnak, a keresztútnak voltak állomásai, azaz stációi, amelyeken bizonyos események történtek, mint Jézus elesése a súlyos kereszt alatt, Veronika kendőt nyújt át a véres izzadság felitatására, és így tovább. S miután a keresztút a Kálvárián végződött, kezdték az egész utat kálváriajárásnak, röviden kálváriának nevezni. Hazánkban általában a templomok belső falára helyezett keresztek alatt látható jelenetsort keresztútnak, a szabadban felállított stációkat a lezáró kereszttel vagy általában a három kereszttel (amelyeken kétoldalt a latrok függenek), kálváriának. Buzgó keresztények már az első századokban felkeresték azokat a helyeket, ahol a keresztúti események játszódtak, ezeket Pápa, IV. stáció szoborcsoport részlete Magyarpolányi kálvária megjelölték, és ott imádkoztak, nem látogathattak Jeruzsálembe, De miután a mohamedán vallás a XV. századtól már másutt is áltérhódításával a keresztények lítottak keresztutakat, ahol a stációk képei, szobrai, domborművei Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázolták. A keresztúti ájtatosságot főleg a ferences rendi szerzetesek terjesztették, mert a pápa rájuk bízta a jeruzsálemi szent helyek gondozását 1342- ben. Hazánkban a szabad téren létesített, 14 stációból álló kálváriákat, ahol lehetett, dombra, hegyre vezették, és sok helyen kis építményekbe rakták a különböző jelenetek képeit, szobrait. A legrégebbi, művészi értékű, fennmaradt kálváriánkat ' Páli községben láthatjuk. 1696-ban készítették. A fafeszület két oldalán Szűz Mária és Szent János áll egy írást tartó angyal társaságában. Valamivel későbbi és monumentálisabb a barokk fertőszéplaki kálvária, amelyet gróf Széchenyi Zsigmondné emeltetett 1736-ban, a templom melletti dombon. Ismeretlen nevű lövői kovács készítette a spirális díszű vaskaput. A dombon fallal övezett kerek tér, bejáratánál két angyal, "Nézd óh bűnös ember, Mint hal az igaz" feliratú táblával. A kerítésen a keresztút néhány jelenetét bemutató kis szobrok. Középen emelvény, alján Krisztus sírja szép vasráccsal. Fölötte van a pieta síró angyalkákkal, 1770-ből, mögötte a keresztre feszített Krisztus, vagyis a feszület. Ugyancsak nagyon szép barokk munka a gyöngyösi kálvária is. Ezt is fallal kerítették, a belső térre kosáríves kapun lehet belépni, ahol a klasszicista kápolna ormán áll a feszület és a két lator keresztje. Az udvarban van még két kis barokk kápolna kőből faragott szószékkel és a stációk kőfülkéi. A kálváriaépületek alapkövét 1721-ben tették le, a szószék 1810-ből való, a kapu és a harangtorony Rábel Károly munkája 1832-ből. A gödöllői kálváriát Grassal- kovich Antal herceg építtette 1771-ben Mayerhoffer Jánossal. Különösen az áttört, gazdag rokokó korlát érdemel figyelmet. A bajai klasszicista kálváriakápolnát Hild József tervei szerint 1836-ban építette Bengel János, Novák József és Gfeller Károly. A kápolna előtti keresztekhez, Szűz Mária és Szent János lendületes, színezett szobraihoz a stációkat összekötő, széles lépcsők visznek. Romantikus környezetben, erdei út mentén épült a múlt század második felében a bakonybéli kálváriastációk sora. A keresztút képeit rejtő, pirosra festett tégla- fülkék a hegy tetején kialakított tisztáson álló keresztekhez, szobrokhoz vezetnek. Még hosszasan sorolhatnánk a városainkban, falvainkban található, leginkább elhanyagolt állapotban sínylődő kálváriákat. De itt csupán a figyelmet akaijuk rájuk irányítani, hiszen zömük műemlék, mégis a művészettörténeti érdeklődés perifériájára kerültek. Holott ezek ugyanolyan értékei kultúrtörténelmünknek is, mint a hasonló korból származó, bár nagyobb léptékű más műalkotások. Csonkaréti Károly zőben. Alul mélykék színű mezőben a két hullámos, ezüst pálya a Tiszát és a Zagyvát idézi. Megjegyzendő, hogy a címerpajzs sárga-mélykék színe a város zászlószíneit használta fel. A címert a város kabáthajtókára tűzhető jelvényként is sokszorosítani kívánta, ezért fogalmazódott meg a címerpajzs szerény formában. Milyen legyen a város címere és zászlaja? - ez itt a kérdés. A válasz nem olyan egyszerű.- A történészek, heraldikusok szerint: "Minél régebbi egy címer, annál jobb!"- Vannak városok, amelyek a legpompázatosabb, barokk címert a keretes pajzzsal a városháza homlokzatán, a közgyűlési termében, a város lobogóján és díszoklevelein használják. Míg az egyszerűbb kiscímer köznapi használatba kerülhet (pecsétként, gomblyukjelvényként, ajándéktárgyakon, stb.). Szolnok zászlaja középkék színű, középen a város színes címere, alatt aranysárga betűkkel "Szolnok" felijat van.-Gondolataival, észrevéleivel bárki hozzájárulhat, hogy a város lakossága a neki legjobban tetsző címert, zászlót használhassa a jövőben. A városi tanács augusztus havi ülésén terjesztik elő a város címeréről, zászlajáról szóló tanácsrendeletet. A városi tanács kéri, hogy a most közreadott címerváltozatokra és zászlóra július 25-ig juttassák el észrevételeiket az Új Néplap szerkesztőségéhez, a Szolnok VTVB ügyfélszolgálati irodájához, személyesen vagy írásban, vagy a városi tanács üzenetrögzítőjére a 44-714-es telefonszámon. A címerváltozatokat bemutató plakátok a megyei és városi* könyvtárban, a Centrum és a Skála Áruházban, a Széchenyi ABC- ben megtekinthetők, a címerváltozatokkal kapcsolatban kialakított véleményeket gyűjtik. Római kori halomsír feltárásán dolgoznak a Pápa melletti Kemenes- szentpéter határában a Veszprém Megyei Múzeum munkatársai: az I. század végén, a II. század elején emelt, húsz méter átmérőjű temetkezési hely valószínűleg egy romani- zált törzs vezetőjének végső nyughelyéül szolgált A halomsír környezetében talált más leletek - például a római út maradványai - égy régen volt településről tanúskodnak. A megyében található inotai és báláéi lelőhelyek mellett a kemenesszentpéteri a harmadik római kori halomsírlelet. MTI fotó: Arany Gábor Döntés előtt
