Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-13 / 82. szám
2 1990. JÚLIUS 13. Néplap Ivasko lett az SZKP főti Nincs ok nagyüzemi bizonytalankodásra A kuznyecki szénmedence Jubilejnaja bányájának munkásai a sztrájk részleteit beszélik meg egy nappal a munkabeszüntetés előtt Vlagyimir Ivasko lett az SZKP főtitkárhelyettese, Borisz Pugo a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Nyikolaj Rizs- kov tájékoztatott a bányászsztrájkról. Mihail Gorbacsov egy újabb véres karabahi incidensről számolt be, majd pedig az SZKP XXVIII. kongresszusa csütörtökön folytatta a vitát a szervezeti szabályzat tervezetéről. A szavazatszámláló bizottság jelentése szerint Ivasko meggyőző többséggel lett Gorbacsov helyettese. A 4418 érvényes szavazatból 3109-et szerzett meg, némi meglepetésre jóval maga mögé utasítva a mindössze 776 szavazatot gyűjő Jegor Ligacsovot. A harmadik jelöltre csak 150-en voksoltak. Hasonló fölénnyel erősítették meg Borisz Pugót a KEB elnöki tisztségében. A 4433 érvényes szavazatból 3959-et mondhat magáénak, vetélytársa pedig csak 302 szavazatot kapott. E szavazásnál Ligacsov három voksot kapott. Nyikolaj Rizskov kormányfő a küldöttek kérésére tájékoztatást adott a szerdai bányászsztrájkról. Elmondotta: az ország bányaüzemeinek negyven százalékában volt teljes vagy részleges, helyenkint csak néhány órás munkabeszüntetés. Ezekben csaknem kétszázezer bányász vett részt. A sztrájk főként a kuznyecki és donyeci szénmedencét érintette, de nem dolgoztak Pecsora bányáinak többségében sem. A Karabah-hegyvidéken kirobbant újabb véres incidensről számolt be a kongresszusnak Mihail Gorbacsov. A KB főtitkára bejelentette, hogy csütörtök hajnalban a mardakerti járásban örmény fegyveresek orvtámadást intéztek egy 17 gépjárműből álló konvoj ellen. A terrortámadásnak három halálos áldozata van. * * * Borisz Jelcin, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke csütörtökön az SZKP XXVIII. kongresszusán bejelentette, hogy kilép a pártból. Döntését azzal indokolta, hogy a többpártrendszer keretei között párttagságát nem tudja összeegyeztetni az oroszországi parlament elnöki tisztével. Jelcin hozzátette, hogy kész a jövőben bármilyen politikai párttal együttműködni. Elmondta, hogy kilépési szándékát eredetileg pénteken akarta bejelenteni, de mivel jelölni akarták az SZKP most megválasztandó új Központi Bizottságába, kötelességének érezte, hogy most megtegye bejelentését. Borisz Jelcin a kilépési szándék bejelentése után el is hagyta a kongresszus üléstermét. Kevesebb olaj a Szovjetunióból Ülést tartott a kormány (Folytatás az 1. oldalról) kiolvasható, hogy a jelenlegi érdekegyeztető tanács munkája nem a legmegfelelőbb, így vélhető, hogy valamilyen más szervezeti rendszerben kívánják megoldani az érdekegyeztetés további tennivalóit. László Balázs kormányszóvivő a kora esti szünetben az MTI- nek elmondta, hogy 18 óráig eddig jutottak a napirendi pontok megvitatásával. A gazdasági érdekegyeztetéssel összefüggő napirenddel kapcsolatosan elmondta még, hogy a kormány javaslatára augusztus elején ülne össze - még jelenlegi formájában - az érdekegyeztető tanács, megvitatni a minimálbérek új összegét, és véleményt mondani egy új érdekegyeztetési mechanizmus kialakításáról. Beszámolt Antall-Ridley találkozó Antall József miniszterelnök csütörtökön fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Nicholas Ridley brit kereskedelmi és ipari minisztert. Ridley átadta Margaret Thatcher személyes üdvözletét. A megbeszélésen hangoztatták: mindkét oszágban azzal a várakozással tekintenek Thatcher asszony kora őszi budapesti látogatása elé, hogy az újabb lendületet ad a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez. Antall József kifejtette, hogy a magyar kormány sokoldalú, kiegyensúlyozott külpolitikai és gazdasági kapcsolatokra törekszik, és ezek keretében szívesen látná az angol befektetők és bankok tevékenyebb bekapcsolódását a magyar gazdaság piacorientált átalakulásába. Ridley a brit kormány támogatását ígérte Magyarország Európa tanácsi felvételéhez és az Európai Közösséggel kötendő tartalmas, a teljes jogú tagság felé vezető társulási szerződésének megkötéséhez. Hangoztatta, hogy a brit kormány ösztönzi a sokoldalú kapcsolatépítést Kelet-Európábán Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával. arról is, hogy Auth Henrik ipari minisztériumi közigazgatási államtitkár röviden tájékoztatta a minisztereket: a szovjet tárgyalópartnerek közölték az OKGT és a Mineralimpex képviselőivel Moszkvában, hogy a III. negyedévben a szerződésben lekö- töttnél 30 százalékkal kevesebb olajat szállítanak. Ennél részletesebb tájékoztatást nem adtak; a tárgyalásokról pénteken délelőtt várható újabb információ. László Balázs mindehhez hozzátette: ha a IV. negyedévben is ezzel a szállítási mennyiséggel kell számolni, akkor az komoly kihatással lesz konvertibilis fizetési mérlegünkre, a költségvetés egyensúlyára és az infláció mértékére. A csökkentés hatásainak pontos felmérését az illetékes tárcák szakemberei megkezdték, akárcsak annak vizsgálatát, hogy a kieső mennyiség milyen más forrásokból pótolható. A kormányülés további szakaszában a miniszterek tanácskoznak a 24 OECD-ország támogatási programjának hazai koordinálásáról. Mint ismeretes, a fejlett tőkés országok csoportja, a Huszonnégyek először Lengyel- ország és Magyarország számára kezdett segélyakciót, az úgynevezett PHARE-programot, amellyel a gazdasági stabilizációhoz kívánnak hozzájárulni. Izgalmas téma az a napirendi pont is, amelynek keretében a tanácsok által irányított megyei és városi kórház-rendelőintézetek szervezeti átalakításáról és az ottani vezetőváltásról tárgyalnak. A kormányülésről pénteken délelőtt szóvivői értekezleten adnak teljes körű tájékoztatást. ( \ A Szolnoki Politikai Konzultatív Tanács állásfoglalása az iskolai hitoktatásról A Szolnoki Politikai Konzultatív Tanács, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MDF, az MSZDP, az MSZP és az SZDSZ képviselői állásfoglalást tettek közzé az iskolai hitoktatás kérdésében. 1. A Politikai Konzultatív Tanács valamennyi pártja az egyházi közösségekkel, illetve vallásfelekezetekkel a jó viszony kialakítására és ápolására törekszik. Elismerjük a valláshoz, a hithez kapcsolódó emberi jogokat, tiszteljük a vallás és lelkiismereti szabadságot. 2. Tolarenciát, türelmet és megértést hirdetünk hívők és nem hívők között. 3. Az állam és az egyház szétválasztása Magyarországon (miként szerte a világon a civilizált országokban) megtörtént. Ezért nem fogadható el az a tervezet, hogy az állami iskolák által kiadott iskolai bizonyítványokban (állami okiratok) szerepeljen az a tény, részesül-e a tanuló (fakultatív) hitoktatásban. 4. Ugyancsak a fentiek miatt nem értünk egyet azzal, hogy a hitoktató pap mintegy az iskola változatlan bérkeretéből kapjon illetményt tevékenységéért. Erre más megoldást kell keresni. 5. Az önkormányzatok az egyházakkal egyeztetve teremtsék meg a hitoktatás körülményeinek a feltételeit. 6. Elítélünk minden olyan törekvést, amely erőszakos módon, adminisztratív eszközökkel kívánja a maga álláspontját érvényesíteni. Ilyen megnyilvánulások sajnos mind egyházi, mind világi oldalról tapasztalhatók. ___________________________________________J T ürelmes átrendezésre van szükség A mezőgazdasági privatizációról nyilatkozik Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter A Kisgazdapárt földtörvénytervezetének ismeretében miképpen ítélhető meg a mezőgazdasági termelés privatizációjának esélyei - erről beszélgetett az MTI munkatársa Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszterrel.- A törvénytervezet - véleményem szerint - mértéktartó, és ami nem különben fontos: kivitelezhető és széles igényeknek felel meg - jelentette ki a miniszter. Az 1947-es kisgazdaprogram úgy kerülne a képviselőház elé, hogy számol az ellenkező véleményekkel és figyelembe veszi, hogy a magyar gyakorlatban a nagyüzem és a kistermelés élő valóság. A földtörvénytervezet lényegében készen van, egy kisgazdapárti vita lesz a részletekről -javítások és módosítások szóba jöhetnek -, s ezután kerül a program a koalíciós pártok, illetve a kormány elé.- A privatizációs döntéseket sürgeti, hogy a mezőgazdaságban kezdődik a gazdasági év, a nagyüzemekben bizonytalanság érződik, és a kistermelők sincsenek valójában tisztában lehetőségeikkel.- A földek visszaadásáról, annak szakaszolt menetéről már többször nyilatkoztunk, a kisgazdák, illetve a parasztszövetség ebbeni véleménye nem változott meg. A lényeg: a leendő tulajdonosok és a nagyüzemekben dolgozók körében a földtörvényhez alkalmazkodva kell véghezvinni a privatizációs programot. Nagyüzemi bizonytalankodásra okot nem látok, mivel tartjuk magunkat ahhoz, hogy türelmes átrendezésre van szükség. A talpon álló, megfelelően prosperáló nagyüzemekben nincsen ok a megtorpanásra, hiszen még csak előzetes várakozás sem volt arra nézve, hogy a privatizáció hazánkban tömeges jellegű és azonnal fölerősödő folyamat lesz. Ennek jelét most sem érzékeljük. Hangsúlyoznám: a tsz-tag már az érvényes törvény szerint is kikérheti a földet, ám e téren alig érzékelhető elmozdulás, s ezt a tartózkodást magam sem értem. Valószínűleg bátortalanok a kilépők, vagy netán a nagyüzemi vezetők ráhatása dominálhat. A nyitás mindenesetre már megkezdődhetett volna, ám ennek ma még kevés jele mutatkozik, bizonyságául annak: valóban nem lesz nálunk robbanásszerű a mezőgazdasági privatizáció folyamata. Vannak nagyüzemi vélemények, amelyek nem sokban térnek el a kisgazdák álláspontjától; az álláspontok például abban egységesek, hogy a változatos tulajdonformák létjogosultságát föltétlenül biztosítani kell. Úgy, hogy senki se kérdőjelezhesse meg a nagyüzemi termelés jelenlétét, s ne jöjjön vissza a nadrág- szíjparcellák ideje sem, hiszen az ilyen területi kötöttség egyértelmű visszalépés lenne. Tény viszont, hogy ki-ki saját volt földjét nemigen kaphatja vissza - legalábbis erre kevés az esély, valamint arra is, hogy a visszakapott földet bérléssel vagy vásárlással kellő nagyságúvá egészíthessék ki.- Mi legyen azzal, aki nem tudja vagy nem akarja „kivinni" földjét a nagyüzemből, erre található megoldás?- A tulajdonviszony rendezése után a tulajdonos dönthet arról, hogy szerződést kíván-e kötni a földről a nagyüzemmel vagy akár mással. El is adhatja tulajdonát s benn is hagyhatja a nagyüzemben, megfelelő bérleti díj, anyagi- vagy termék-ellenszolgáltatás fejében.- Van félelem a mezőgazdaságban attól is, hogy megkezdődik a földek külföldi „kiárusítása”. Hogyan lehet garanciát adni arra, hogy az eladás ne legyen mértéktelen, illetve áron aluli, mint ahogyan az más ágazatokban már megtörtént?- Erről megoszlanak a vélemények, hiszen az egyik felfogás szerint a tulajdonos szabadon rendelkezhet tulajdonával, ez az elv pedig mindennemű kötöttséget kizár. Viszont érthető az óvatoskodás, hiszen nemzeti kincsünk a termőföld. A földtörvénybe kell beépíteni olyan féket, amely szabályozza a külföldi tőke mozgását. Arra viszont mindenképpen szükség van, hogy a külföldi érdeklődő megfelelő területhez jusson például akkor, ha valamilyen létesítményt akar építtetni. Ez esetben elkülönülhetne a földtulajdon, illetve az objektum tulajdona, szóba jöhetne hosszú távú szerződés a földhasználatra, de természetesen a föld értékesítése elől sem akarunk elzárkózni, amennyiben a külföldi jelentkező megfelelő ellenszolgáltatást ígér.- Nagyon sok hazánban a zárt- kerttulajdonos; ők tartanak attól, hogy az általuk egykor elhanyagolt állapotban átvett, ma pedig virágzó telepítménnyel, épülettel rendelkező területüket valaki, nevezetesen: az egykori tulajdonos egyszerűen visszaigényli. Ez azért is felemás helyzet lenne, hiszen a jelenlegi tulajdonos az égvilágon semmiről sem tehet.- Ha a tulajdon kérdését rendezzük, akkor ezzel egy időben a tulajdon értékének kérdésére is választ adunk, amire a „szocialista mezőgazdaság” idején egyszerűen nem volt lehetőség, hiszen a földnek igazi értéke sem volt. A telek ellenértékét valahová korábban befizették, például az OTP közreműködésével, vagy gazdálkodó egység, szervezetjavára; tehát a telkesítéseknél könnyű föllelni, hová került a befolyó összeg és eszerint lehet az igazi tulajdonost - akinek földjét korábban jogtalanul kisajátították - kielégíteni. Arra nem gondol senki, hogy a szőlőhegyi, hétvégi telkeket, bérleményeket ebből a szempontból új megítélésnek tegyük ki.- Ahhoz, hogy az újszerű mezőgazdasági termelés kibontakozhasson, hatalmas pénzbefektetésekre lenne szükség, márpedig a jelenlegi gyakorlat nem azt mutatja, hogy a jövedelmezőségből kiindulva érdemes lenne vállalkozni.- Az a véleményem: a jól működő, de területükben „beszorított” termelők jelentős része máris rendelkezik olyan fedezettel, amiből az általuk kiváltott, megvett vagy bérelt földeken tovább tud lépni. Ilyen háttérfedezettel azonban a parasztság zöme nem rendelkezik, ez is amellett szól, hogy fokozatos lesz az átállás. Aki csak később remélhet kibontakozást, nyilvánvalóan várakozó álláspontot képvisel, vagy pedig éppenséggel szövetkezésre adja a fejét. Jogi ingoványbán — A sajtó privatizációját vizsgáló bizottság ülése Nem túlzás az, ha mai ülésünket kudarcnak minősítem - szögezte le Molnár Péter (Fidesz), a sajtó privatizációját vizsgáló országgyűlési bizottság titkára a testület csütörtöki munkáját értékelve. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a bizottság a Springer lapalapítási akciók vizsgálata során váratlanul új szakértői véleményhez jutott. A csütörtöki ülésen ezért jogi és szakmai meghallgatásokra került volna sor, ám a sok postai, kiadói és nyomdai szakember hiába várta a kérdéseket. Az idő zömmel ügyrendi vitával telt. Debreczeni József (MDF), a bizottság elnöke ugyanis vitára bocsátotta azt a javaslatot, amely szerint - a bírósági szokásoknak megfelelően - a meghívott szakértők nem hallgathatták volna meg egymás „tanúvallomásait”. Az ötlet ellen többen tiltakoztak, sőt, Fab- riczky András, az MSZP gazdasági szakértője egyenesen pszichológiai hadviselésnek nevezte azt. Az indítványt végül leszavazták, de a jogi szakvélemény, illetve az erre reagáló Springer- és MSZP-nyilatkozat meghallgatása után ismét a követendő munkamódszer került a vita középpontjába. A bizottság két, egymással szöges ellentétben álló jogi szak- véleményt hallott. Vígh József jogász szerint az MSZP a siker reményében perelhette volna a Springer-céget, hiszen a megyei lapok „megszöktetésével” az Axel Springer-Budapest Kft. munkaerő-csábítást, a fogyasztók félrevezetését és üzleti titok megsértését is elkövetett. Bayer József, az AS-B Kft. vezetője ezt tagadta, és kérte: a képviselők ne tegyenek olyan kijelentéseket, melyekben a Springert kereszténydemokrata orientáltságúnak nevezik. Ez ugyanis rontja a cég hírnevét. Nem a Springerről van szó, hanem a magyar sajtó nyugati kapcsolatairól - adott új irányt a vitának Csurka István (MDF). A honatya szerint az, hogy a Sprin- ger-ügy került a bizottsági vizsgálatok reflektorfényébe, kedvezőtlen látszatot kelt. Nem tűrhető el - érvelt - hogy egy Magyar- országgal baráti viszonyban levő tőkés nagyhatalom e látszat miatt kárt szenvedjen. A képviselő kifejtette: valahányszor a vizsgálat a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Kiadó ügyeivel foglalkozhatott volna, egy-egy újabb SZDSZ-es vagy Fideszes javaslat ismét a Springerre terelte a figyelmet. Térjünk át ezekre az elmaradt ügyekre és vegyük elő az elektronikus sajtó dolgait is - kezdeményezte. Nem volt vita abban, hogy a bizottság aznapi munkája sikertelen volt. Molnár Péter ennek okát a képviselők „amatőrizmusában” látta, míg az MDF-es képviselők politikai nyomásról beszéltek. Debreczeni József szerint a törvényhozás és a politikai helyzet sürgette a munkát, a vizsgálat elhúzódása esetén az MSZP vagy a Springer védelmével vádolhatták volna a bizottságot - hangoztatta. Vitányi Iván (MSZP) a további munkamenetre tett javaslatot. Vagy jogi irányba tereljük a vizsgálatot, ám akkor még ennél is ingoványosabb területre kerülhetünk - figyelmeztetett -, vagy az eddig begyűjtött információk alapján javaslatot teszünk arra, hogyan lehet elkerülni a Springer lapalapításaihoz hasonló esetek megismétlődését. A testület végül úgy döntött, hogy csak a rendelkezésére álló okmányok áttanulmányozása után határozza meg további teendőit.
