Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-08 / 52. szám

Néplap 1990. JUNIUS 8. Jelentős diplomáciai siker Moszkvában / Folytatás az 1. oldalról / ülésén sikerült lényeges kérdésekben ér­vényesíteni a Magyar Köztársaság törekvé­seit. A magyar küldöttség konfrontáció nél­kül tudta teljesíteni feladatát. Már a délelőtti ülésen siker volt, hogy az elnöklő Antall József javaslatára a résztve­vők elfogadták’ az egyik napirendi pontnak az eredetitől eltérő megfogalmazását. A magyar kormányfő azt javasolta, hogy az eszemcsere a VSZ szervezetének felülvizsgálatáról és ne pusztán gyökeres átalakításáról szóljon. Emellett a tagállamok által elfogadott nyilat­kozat két pontja is a magyar javaslat szerinti szöveget tartalmazza. A tanácskozás végén elfogadott dokumen­tum szerint Európa jelenlegi fejlődése meg­teremti a tömbökre épülő biztonsági modell és a kontinens megosztottsága felszámolásá­nak feltételeit. Ez a fejlődés visszafordítha­tatlanná válik. A magyar javaslat elfogadását jelenti az a megfogalmazás, amely szerint elengedhetet­len a Varsói Szerződés jellegének és funkció­inak felülvizsgálata. Egyetértés volt abban, hogy nagyrészt meghaladottá vált az ideológiai ellenségkép, s maga a kelet és nyugat fogalma visszanyeri pusztán földrajzi jelentését. A nyilatkozat szerint veszélyt csak azok jelentenek, akik bármilyen módon fenyegetnék a tagországok biztonságát, függetlenül attól, hogy ki teszi azt. A VSZ és a NATO dokumentumaiban foglalt konfrontációs elemek többé nem fe­lelnek meg a kor szellemének. A tagállamok hozzákezdenek a VSZ jelle­gének, funkcióinak és tevékenységének fe­lülvizsgálatához - hangzik egy újabb, a ma­gyar küldöttség javaslatát tükröző mondat a nyilatkozatból. Antall József kezdeményezé­sére létrehozzák a kormánymegbízottak nagyköveti szintű ideiglenes bizottságát, amely ez év októberének végéig konkrét ja­vaslatokat terjeszt a PTT elé, s azokat a tes­tület november végéig megvizsgálja. A tanácskozóteremből kiszivárgott értesü­lések szerint a javaslatok megvitatására Bu­dapesten ül össze a Politikai Tanácskozó Testület rendkívüli ülése. Ezen döntenek majd a szervezet felülvizsgálatáról, és ezután - egyetértés esetén - megkezdődhet a katonai szervezet lebontása. Egyértelmű határozottsággal csak a ma­gyar küldöttség mondta ki, hogy a katonai szervezet fölött eljárt az idő. Mint László Balázs kormányszóvivő ennek kapcsán el­mondta: Budapesten derül majd ki, hogy a többi tagállam tud-e, akar-e velünk lépést tartva haladni. A nyilatkozat szerint a résztvevők remélik, hogy a helsinki 35-ök közelgő csúcstalálko­zója meghozza az első jelentős döntéseket a bizalom erősítése, az európai stabilitás és a leszerelés érdekében. A VSZ PTT következő, soros ülése Prágá­ban lesz, s addig a szervezet főtitkári teendőit Zdenek Matejka csehszlovák külügyminisz­ter-helyettes látja el. Pénteken Budapestre érkezik Tadeusz Mazowiecki Antall József miniszterelnök meghívására pénteken rövid látoga­tásra Budapestre érkezik Tadeusz Mazowiecki, a Lengyel Köztár­saság Minisztertanácsának elnöke. Magyarországi útjára elkíséri a lengyel kormány több tagja is. Közös nagykövet Bonnban és Berlinben A jövőben dr. Horváth István bonni nagykövet tölti be a meg­üresedett kelet-berlini nagykö­veti posztot is. A döntés hátteréről Alföldy Tádé, a Külügyminisztérium il­letékese elmondta az MTI mun­katársának, hogy a közös nagy­követi poszt létrehozását a német egyesülési folyamat tette szüksé­gessé. Cocom - enyhítések / folytatás az 1. oldalról I allan Wendt nagykövet, a tár­gyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője elmondta: az év végére készülő új lista „a nul­láról indul”, és valóban csak a Törvényjavaslat a mandátumok meghosszabbításáról Ülésezett a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott, amelyet Antall József miniszterelnök távollété­ben Horváth Balázs belügymi­niszter vezetett. A Minisztertanács törvényja­vaslatot fogadott el a bírósági né­pi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt. A javaslat összefügg a tanácstagi mandátumok meghosszabbítá­sával, és a törvény elfogadása esetén a népi ülnökök megbíza­tása 1990. december 31-éig tart. A Minisztertanács döntést fo­gadott el arról, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatalt a belügyminiszter felügyelete alá helyezi, valamint módosította a tanácsi választott tisztségviselők munkajogi helyzetének rendezé­sével összefüggő egyes kérdé­sekről szóló korábbi határozatát. Ugyancsak módosult a budapes­ti irodahelyiségekkel való gaz­dálkodást rendező kormányhatá­rozat; amely a központi igazga­tás szervezeti változásait indo­kolja. E döntések a hivatalos lap­ban, a Magyar Közlönyben is megjelennek. A Minisztertanács érdemei el­ismerése mellett felmentette Szombathelyi Ferenc honvédel­mi miniszterhelyettest; a Ma­gyar Tudományos Akadémia ja­vaslatára Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitká­rává, Csurgay Árpádot pedig fő­titkárhelyettessé kinevezte. (MTI) A magyar és a román hadsereg kapcsolata lenne a követendő Magyarország és Románia hadseregei között meg kell őrizni azokat a jó kapcsolatokat, amelyek a tavaly decemberi romániai forradalom kezdeti szakaszában alakultak ki. Ezt a közös óhajt hangoztatták Für Lajos és Victor Stanculescu csütörtök reggeli találkozóján Moszkvá­ban. A találkozó a román védelmi miniszter kezdeményezésére jött létre. A román miniszter a hadseregek közötti jó kapcsolatokról szólva kívánatosnak nevezte, hogy azokat átültessék a két ország népei közötti viszonyra is. Für Lajos a találkozón kifejtette, hogy a közel­múlt romániai választások után megalakuló kormány honvédelmi miniszterét szívesen fogadja hivatalos látogatáson Magyarországon. Bős-Nagymaros elmaradásáért Túlzóak az osztrák követelések Rövidesen fizetnek a magyar cégeknek is A magyar félnek eddig is tudo­mása volt arról, amit az osztrák sajtóban a napokban közzétett bejelentés tartalmazott, neveze­tesen, hogy gyors döntés esetén az osztrákok 22,5 százalékkal mérséklik a nagymarosi munkák elmaradása miatti végkielégítési igényüket. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy 1996-tól a 3,8 milliárd helyett csak mintegy 3 milliárd schilling értékben kelle­ne villamosenergiát szállítani a szomszédos országba a már el­készített vagy részben elkészített munkákért, illetve az elmaradt haszonért. (Az ügyletet finanszí­rozó osztrák bank a korábban el­végzett munkákért 952 millió schillinget már átutalt az osztrák fővállalkozónak.) Kétségtelen, hogy az enged­mény jelentős, ám a 3 milliárd schilling is túl nagy összegnek tűnik az eddigi magyar vizsgála­tok alapján. Ezt Udvari László, a bős-nagymarosi beruházás (újabb elnevezés szerint a dunai vízlépcső) kormánybiztosa kö­zölte a miniszterelnöknek írás­ban beadott felmentési kérelmét követően - mint hangsúlyozta, magánemberként - csütörtökön az újságírók érdeklődésére. A magyar félnek, az osztrákok ké­rése szerint, június 30-áig kell válaszolnia a végkielégítéssel kapcsolatos ajánlatra. A válasz­ban, amelynek elkészítésén dol­goznak, bizonyítani kellene, hogy a mintegy 3 milliárd schil­linges igény mennyivel maga­sabb - a magyar álláspont szerint - a reális összegnél. Alapos, kor­rekt válaszra van szükség - mondta -, ezért valószínű, hogy a magyar fél kéri június 30-ánál későbbi válaszadási határidő el­fogadását. Mivel a végkielégítés mintegy 10 milliárd forintos összeggel terheli majd a költségvetést - hangsúlyozta Udvari László -, a válaszról, illetve a tárgyalások vezetéséről illetékes parlamenti bizottságnak, majd a-kormány­nak kell döntenie, a kérdéskör alapos megvitatása után. A beruházás további kártéríté­si ügyeivel kapcsolatban el­mondta: megkezdődött a tárgya­lás a magyar vállalatokkal, s ha­marosan sor kerülhet az első ki­fizetésekre is. Először azoknak a cégeknek fizetnek, amelyeknek a pénzügyi helyzete válságos. Az alvízcsatomán dolgozó jugo­szláv céggel sikerült közös meg­egyezéssel felbontani a szerző­dést. Például egy kunmadarasi tranzitreptérrel Hogyan szállhatnánk a világkiállítás - és a magunk - szolgálatára? / Folytatás az 1. oldalról / kapcsolódóan a polgári légifor­galom beindításának feltételeit is. Ez utóbbi azért is fontos, mert könnyen belátható, hogy az inf­rastruktúra csöppet sem elhanya­golható része a légiközlekedés megléte. A megyeszékhelyen például úgy tűnik, hogy belátható időn belül lehetőség nyílik a szandai sport- és a szandaszőlősi katonai repülőtér polgári célú hasznosítására. A né­gyes főközlekedési műút déli elke­rülő szakaszának megépítésével pedig a szandai füves MHSZ repü­lőteret be lehetne kapcsolni az or­szág vérkeringésébe. Magyarán: ott hamarosan lehetőség nyílik a polgári repülés beindítására. Erre már külföldi érdeklődés is mutat­kozik, aminek részletei viszont csak később rajzolódnak ki. Persze a szandai repteret sem a nagy és menetrendszerű, hanem a kis- és közepes légimasinák fogadására és indítására tennék alkalmassá. A vizsgálódások szerencsére nem álltak meg a város határában, mivel a szakemberek ebből a szempontból áttekintették a megye többi részét is. így akadtak például a jelenleg vízügyi kezelésben lévő pusztataksonyi repülőtérre, amely bizonyos fejlesztés után alkalmas lenne arra, hogy az egyre dinami­kusan fejlődő Tisza-tó üdülőkör­zetét repülőgéppel is meg lehessen közelíteni. És a kunmadarasi, jelenleg még szovjet katonai reptér? Ezzel kap­csolatban a megyei tanács illeté­kesei már korábban megkeresték a Közlekedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztérium Légügyi Fői­gazgatóságát, ahol nem zárkóztak el az elől, hogy Madarason egy tranzitrepülőtér létesüljön. Hisz ott már most is jó lehetőségek vannak, és tulajdonképpen komoly infra­struktúrával rendelkező objektum­ról van szó. És ha ott valóban lét­rejönne egy polgári tranzit - sze­mély- és áruszállításra alkalmas - repülőtér, nos annak először is az a térség látná hasznát. Általa fejlőd­ne a vidék, megszűnnek a foglal­koztatási gondok, mert a meglévő épületekből szállodákat kellene ki­alakítani, új üzleteket kéne építeni, bizonyára javulna a környék áru­val való ellátása, arról már nem is beszélve, hogy az idegenforgalom is fejlődne. Hisz Kunmadarashoz szinte csak egy kőhajításra találha­tó Berekfürdő, közel van a Tisza- tó, és a Hortobágy sincs túl messze. Szóval - mint ahogy mondani szo­kás - egy csapásra több legyet le­hetne ütni. S, hogy van-e esély minderre ? Úgy tűnik igen, hisz a megyei el­képzelések egybeesnek az orszá­gossal, mi több - mint lapunk teg­napi számában olvashattuk - az MDF hét, Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselője is hasonlóképpen vélekedik erről. nt stratégiailag legfontosabb cik­kek exportját kívánja továbbra is engedélyhez kötni. A COCOM- tagállamok viszont az enyhíté­sekkel párhuzamosan együtte­sen megszigorítják az ellenőr­zést, hogy meggátolják a tovább­ra is tilalom alá eső áruk export­ját. A korlátozások feloldása gya­korlatilag azt jelenti, hogy a cik­kek egyharmada lekerül a listá­ról és ez - Dennis Closkey ame­rikai kereskedelmi miniszterhe­lyettes szavai szerint - egyedül az amerikai export számára mintegy 45 milliárd dollár érté­kű árura vonatkozik. A tiltó listán összesen 116 cikkcsoport szerepel, s a korláto­zások alól most felszabadított cikkek az egész lista mintegy fe­lét jelentik. Alkotói díjak szolnoki építészeknek / Folytatás az 1. oldalról I A legjobb terv kategóriá­jában rendhagyó módon két első díjat adtak át. Kiemel­kedőnek minősítették a szol­noki tabáni vendéglő, és a jászberényi Bérkocsi utcai 12 lakásos lakóház és a szin­tén ottani bankbővítés terve­it. A tervezők: Nagy István, illetve dr. Drávái Gyuláné. A zsűri dicséretben része­sítette a Csongrád, Gyökér úti épület rekonstrukciójá­nak terveiért Nagy Istvánt. A díjakat és a velejáró pénz­jutalmakat az építők napja alkalmából ünnepélyes ke­retek között adták át. Thatcher: a NATO-nak nincs többé világos politikai határa... ...de új tagok sem hiányoznak „A NATO-nak nincs többé vi­lágos politikai határa’ ’ - mondot­ta Margaret Thatcher brit kor­mányfő csütörtökön, a skóciai Tumberryben tanácskozó atlanti külügyminiszterekhez intézett beszédében. Thatcher asszony, aki beszé­dének elhangzása után Moszk­vába indult különgépen, létfon­tosságúnak nevezte, hogy Né­metország egyesítése után teljes jogú tagja legyen a NATO-nak és egyesített katonai szervezeté­nek. Hangoztatta, hogy a mosta­ni külügyminiszteri tanácskozá­son, illetve a szövetség július ele­jén Londonban összeülő csúcsér­tekezletén „helyes egyensúlyt kell kialakítani a NATO lényegi jellemzőinek megőrzése és az új ■ körülményekhez való alkalmaz­kodása között.” A megőrzendők között emelte ki azt a követelményt, hogy a NATO „az Atlanti-óceánon át­ívelő párbeszéd fő fóruma le­gyen”. Új vonásaként pedig azt, hogy „nagyobb hangsúlyt kap­jon a fegyverzetkorlátozásban és ellenőrzésben betöltendő politi­kai szerepe és tevékenysége”. Hangsúlyozta: a NATO-nak „segítenie kell a kelet-európai országokat abban, hogy nagyobb biztonságban érezzék magu­kat”. Kizárta azonban annak es­hetőségét, hogy a jelenlegi kö­rülmények között más országok­ra is kiterjesszék a NATO-tagsá- got. Úgy vélekedett, hogy a kö- zép-kelet-európai demokratikus átalakulás gyors üteme nem csökkenti a NATO szükségessé­gét. „Meg kell őriznünk képessé­günket hatékony elrettentésre és önmagunk megvédésére” - mondotta. A NATO változatlan kulcsele­meként jelölte meg' Thatcher asszony az amerikai hagyomá­nyos és nukleáris fegyveres erők európai jelenlétének fenntartá­sát. A nyugat-németországi táro­lásra szánt amerikai gyártmányú taktikai lég-föld rakéták (TASK) vitatott kérdésére utal­va a brit kormányfő nagy nyo­matékkai aláhúzta: „megfelelő, korszerű szinten tartott, előretolt európai bázisú nukleáris fegyve­rek nélkül védelmünk sokkal ke­vésbé lenne biztonságos”. *** Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök csütörtökön mun­kalátogatásra a szovjet főváros­ba érkezett. Moszkva vnukovoi repülőterén a vendéget Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke fogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom