Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-08 / 52. szám

1990. JÚNIUS 8. 3 Umbulda mesterfokon Eladták az abádszalókiak elől a Tisza-partot Abádszalókon kft. alakult a szabadstrand területének hasznosí­tására. Természetesen úgy, hogy ezentúl mindenkinek fizetnie kell a napsütésért, a vízért, kinek egy húszast, kinek több százezer forin­tot. Az első tarifa a fürdőzőké - persze csak akkor, ha végig a kerí­tésen belül maradnak. Ha valami miatt be kell menniük a községbe vagy haza kell ugraniuk, termé­szetesen újra fizetniük kell. Az utóbbi, igen borsos összeget a ven­déglátósoknak kell fizetniük a kft. részére: ez a bérletdi díj tizenhét­szerese a sokaknak még érvényes szerződésében megállapított ösz- szegnek. Őket, s gyakorlatilag a nyaraló­kat is eladták a kft.-nek. A szép az, hogy ezt úgy sikerült összehozni, hogy még az "eladó" sem tudott a dologról. A kft. ugyanis három tagból áll, a Fehér Delfin Gmk.- ból, a községi tanácsból és a Kö- zéptiszavidéki Intéző Bizottság­ból. A szóban forgó területtulajdo­nosa a KÖTI-KÓVÍZIG. Őket is villámcsapásként érte, hogy a "csúzdások", a Fehér Delfin Gmk. "kapta azt meg”. De nem ez az egyetlen váratlan esemény volt a kft. megalakítása óta. Ez csak az önmagát ártatlan áldozatnak érző tanácsot lepte meg, aki kényszerhelyzetben volt amikor belépett a kft.-be-, hiszen a több millió forintos fedezethiánya miatt másként a "szabadstrandra" úgysem lett volna pénze. Akik lehetősé- get sem kaptak Valójában azonban a büfék bér­lői lepődhettek meg, hiszen többen most beruháztak itt az abádi par­ton, s éppen azért, mert a tanácsnál azt az információt kapták, hogy legalább két évig nem változik itt semmi. A karcagi Farkas Lajosék az újrakezdési kölcsönüket ölték bele apró vendéglátó egységükbe, s most nyakig ülnek a vízben:- Május 25-én behívattak a ta­nácsra, s a vb-titkár egyértelműen közölte, hogy a több évre érvényes szerződése, a mai naptól meg­szűnt, s a kft.-vei kell újrakötni azt. Ezután felállt Fejes ügyvezető igazgató úr és közölte velünk az új bérleti díjakat: egy évre 15 fo- rint/négyzetméter helyett 250 fo- rint/négyzetméter. Vitatkozni nem volt hajlandó, az egyetlen kompro­misszum, amit ajánlott, hogy nem egy évre, hanem csak három hó­napra köti a szerződéseket, de ak­kor 3000 forint/négyzetméteres áron. Ami végösszegben ugyanazt jelentette. Mi nem meggazdagodni jöttünk ide a feleségemmel, hanem becsületesen megélni. Nekünk más lehetőségünk nincsen, az összes pénzünk itt fekszik. Kezdők vagyunk a területen a vendéglátás­ban is. Bajnok Vincéik Püspökladány­ból szintén elsőévesek lennének ezen a parton:- Mi ezt a boltot az idén vettük. Amikor a tanácsnál - februárban - bent voltunk direkt meg is kérdez­tük Nagy Imrétől, hogy mire szá­míthatunk. Ő azt mondta, hogy egy hosszúlejáratú szerződés érvényes a területre, amit minden évben meg kell újítani. Tehát a tanácsnak joga van a bérleti díjak felülbírálására, de ez az elmúlt öt évben nem volt jellemző. Azt is megkérdeztük, mi az esély arra, hogy ezeket a bolto­kat el kell bontani. Ilyenről szó sincs, legalábbis az elkövetkező öt évben biztos, hogy nem - mondta ő -, mert olyan tervek vannak, hogy a műút másik oldalán szebb, mo­dernebb, elegánsabb boltokat épí­tenek, de azt is úgy, hogy azt a területet versenytárgyalásban meghirdetik, és akik itt vannak, azok előjogot szereznek oda. Mi abban a pillanatban jeleztük, hogy érdekel bennünket az a lehetőség, amellett, hogy ezt a boltot, ha leg­alább öt évig üzemelhetünk, meg­vesszük. Rögtön meg is szerettük volna kötni a bérleti szerződést, de azt mondta Nagy Imre, hogy hagy­juk, nem érdekes még az, úgysincs még szezon, meg április elsejétől jön majd az új rendelet. Április után még mindig azt mondták, hogy nem érdekes, nyis­sunk ki nyugodtan, úgyis mienk az üzlet. Aztán egyszer itt jártak Nagy Imréék és szóltak, hogy május 25- én lesz egy megbeszélés a tanács­nál, mert alakult a terület hasznosí­tására egy kft. - egy héttel előtte. Amikor bent jártunk még nem tud­tak semmit. A megbízottunkkal az­tán közölték az új bérleti díjat és, hogy két éven belül eltakarítják az egész sor üzletet. Mindkét kereskedő azt állította, ha előre szólnak nekik, részt vettek volna a kft.-ben. Dienes János az első kereskedők egyike volt az abádi parton, idegi­leg teljesen kimerülve nyilatko­zott:- Huszonhetedike óta tudok róla, hogy "meg fogok szűnni", de ha korábban tudtam volna, akkor sem léptem volna be a kft.-be. Ez hat éve szabadstrandként van meghir­detve itthon és külföldön. Ha beve­zetik a fizető strandot, hatvan szá­zalékkal esik a forgalom. Hatvan­négy ember lesz munkanélküli... Elfogadjuk, hogy nem esztétiku­sak ezek az épületek, de a változást ne május végén, a szezonnyitás után közöljék, mert ha időben szól­nak, ki sem nyitok. WC - apportként A hallottakkal "gazdagodva" ke­restük fel a községi tanácsot, hogy a másik fél, az egyik alapító tag is elmondhassa véleményét. Kunné Lódi Zsuzsanna megbízott vb-tit­kár mutatta meg a part rendezési tervét, mely még korántsem az Abádszalókon nem rég megrende­zett építészeti alkotótáborban megálmodott elvek alapján ké­szült.- Mikor hallottak a büfések először a kft. megalakulásáról?- Május 25-re hívtam össze a magánkereskedőket és tájékoz­tattam őket a kft. megalakulásáról és a következményekről. Tizenne­gyedikén döntött úgy a tanácsülés, hogy belépünk a kft.-be, így koráb­ban nem tudtam ezt megtenni.- A tanácstagok korábban is hallhattak az alakuló kft.-ről, vagy csak 14-én először?- Kétfordulós tanácsülést tartot­tunk éppen a kérdés fontossága mi­att. Először az áprilisi tanácsülés tárgyalta.- Nekem a községben tapasztalt felháborodásból úgy tűnik, hogy a tanácstagok elmulasztották kikér­ni választóik véleményét...- Mennyivel léptek be?- A két másik tag 500-500 ezer forinttal, a tanács apportként a par­ton található WC-épülettel szállt be. Pénzt nem adtunk.- Nyitott a kft.?- Nem. Csak ez a három tagja lesz. A tanácsnak egyetlen célja volt a belépéssel, hogy ne legyen kiadása a strandra. Hárommillió forint hiányunk van, a szabad­strand másik 1,5 milliót igényelt volna. Ebből nyereségünk egy fil­lér sem lesz, de kiadásunk sem. A kereskedők Nagy Imre keres­kedelmi ügyintézőre hivatkoztak, hogy ő informálta félre őket. Meg­kérdeztük, milyen tájékoztatást adott számukra?- Úgy tájékoztattam őket, hogy a szerződések ideiglenes jellegűek, s az épületek várhatóan ’91-92-ben lebontásra, átalakításra kerülnek.- ők nem ezt mondták. Nem érzi úgy, hogy hibázott?- Én mindenkinek azt mondtam, hogy maximum 1992-ig marad ez az állapot.- A parton többen mondták, hogy szívesebben építettek volna a másik oldalon komolyabb vendég­látóhelyet.- Nekik is elmondtam, hogy 1992 előtt ott építkezni nem tud­nak, mert közművesíteni kell a te­rületet.- Akik időben jelezték, hogy ott szeretnének építkezni, várniuk kel­lett, aztán jön a kft., és máris meg­kezdheti az építkezést... Nem érzi igazságtalannak a helyzetet?- Az az igazság, hogy erről a kft.-ről nem sokat tudok. A keres­kedőknek annyiban igazuk van, hogy későn lettek tájékoztatva. Amiben szintén igazuk van, hogy én szintén nagyon sokallom a 250 forint/négyzetméter bérleti díjat. Amit a vb-titkártól a későbbiek­ben megtudtam azt bizonyítja, hogy a kft.-n belül sem lehet túl nagy az egyetértés és az őszinte párbeszéd: Akik átvertek, és akik átverettek- Amikor megkeresett a Fehér Delfin Gmk. vezetője a kft. meg­alakításának ötletével, szó sem volt arról, hogy elveszik a tanács­tól a terület kezelői jogát. Ez egy hátulütés volt. Nem akarom a tu­lajdonost, a KÖTI-KÖVÍZIG-et bántani, de nem tudom, miért dön­töttek így. Legutóbb körülbelül egy hónapja voltunk náluk ez ügy­ben tárgyalni, akkor úgy álltunk fel az asztaltól, hogy a kezelői jog marad a tanácsnál. Most patt hely­zetbe kerültünk. Ebben a helyzet­ben nem tudjuk a lakosok érdekeit védeni... Minket kötelezett volna a törvény is, mely szerint a maxi­mális bérleti díj 50 forint/négyzet­méter lenne... Én nagyon örülnék, ha más meglepetés nem érne ben­nünket ebben. Sajnos nincsen köz­vetlen beleszólásom a kft. ügyei­be, mert a tanácsot az elnök kép­viseli ebben a vállalkozásban. Hogy miért az umbulda szót használtam a csalás és jogtalan e- lőnyszerzés helyett? Mert úgy tű­nik, hogy a kft. megalakítása jog­szerű volt. Az már más kérdés, hogy a megalakulásról és belépés­ről egy olyan tanácstestület dön­tött, amely az abádszalókiak álta­lános megítélése szerint alkalmat­lan egy ilyen, a település lakóit és önkormányzatát egyaránt súlyo­san érintő kérdésben határozni. "A demokráciától olyan távol esett, mint Makó Jeruzsálemtől." Ha va­lóban kikérték volna a lakosság véleményét, akkor most nem len­nének községszerte felháborodva, s nem g^űjtenének aláírásokat a fizetőstrand ellen. Talán az sem mellékes momen­tum, hogy éppen a "kft.- ügylettel" sikerült megelőzni az önkormány­zati és a földtörvény megalkotá­sát, mely után várhatóan a majdani legitim önkormányzatok kezébe adják a települések határát, földte­rületeket. Konkrétan ezt a partsza­kaszt is. Az, hogy embereket kész té­nyek elé állítanak - kiszolgáltatva őket akár néhány tőkepénzes ké- nyének-kedvének is - már lassan- lassan megszokott tény lesz. És hogy az abádszalóki "furfangos" parteladásnak mi lehetett az indí­téka? A község lakói a tanácsi ap­parátus végső hatalomátmentési kísérletére gyanakodnak. Varga Imre A Jászságban még lehet válogatni Csak a munkanélküli kezdheti újra? Szerdánként egymásnak adják a kilin­cset az ügyfelek a jászberényi munkerő- közvetítőben, Kelemen Sándorné fogadja őket. A belépők többnyire ismerősek már, nem először keresik fel a MESZI-t. Ez egyrészt az ügyfelek körére is jellemző, de a dolog természetéből is adódik: a munka- nélkülinek az a dolga, hogy rendszeresen felkeresse a munkaerő-szolgálati irodát. Iskolában volna a helyük A szűk folyosón két fiatalember és egy középkorú férfi vár sorára. Szászi Imre kertelés nélkül előadja gondját.- Egy hónapja vagyok munka nélkül, mert májustól a BULÁV-nál megszüntet­ték az autóbuszt. Vagy negyvenen jártunk Jászfényszaruból fel Pestre, de így autó­busz nélkül szétszéledt a társaság. Van aki talált munkát itt a közelben is, de van aki szakmunkásként kubikos lett. Én villany- szerelő vagyok, szeretnék is maradni a szakmámnál. Betegségeim miatt sem igen tudok mást vállalni, meg azután betanított vagy segédmunkás munkakönyvi bejegy­zéssel semmilyen esélyem nem marad, hogy újra tisztességesen elhelyezkedjek. A korábban itt az irodán kapott ajánlatot nem tudta elfogadni, mert akármilyen kö­zel van is Fényszaru Árokszálláshoz, az autóbusz-közlekedés miatt két műszakba nem tud átjárni. Jobb lenne talán a leszá- zalékolás vagy a munkanélküliség. Még eljön néhányszor a MESZI-re és majd meglátja. A két fiatalnak ilyenkor még iskolában volna a helye, de nyolcadik után nem volt kedvük tovább tanulni. A Hűtőben kaptak állást, amíg - vállvonogatás, nevetgélés kíséretében elmondják -, ki nem léptek. Nem tetszett a munka és afőnök. Könnyen veszik még az egészet, egymást ugratják várakozás közben is. Odabent közben egy középkorú nőnek szedi sorba a lehetősé­geket az ügyintéző. A döntőbizottság ugyan visszahelyezte munkakörébe, de tudja jól, mire számíthat odabent. Otthon pedig - szintén gond. Gyerekeit egyedül neveli, a nagyobbik most érettségizik, és hamarosan ő is járhat vele a MESZI-re munkahelyet keresni. Emellett OTP-tar- tozás és betegség. Mi kell még? - mondja reményvesztetten. Nincs percnyi nyugalom, hogy Kele­men Sándorné adatokkal, statisztikával szolgáljon. Elvileg hárman lennének, de a főnöke aznap Szolnokon tartózkodik, tár­sa pedig hosszabb ideje beteg. Talán jobb is, hogy így van, mert hárman a két szűk irodában nem tudnának dolgozni. A ki­szolgáltatott ügyfelek ugyan bizalmasan előadják gondjaikat, szeretik azonban ket­tesben megbeszélni a dolgokat. Mint pél­dául az a férfi is, aki határozottan bemu­tatkozik, és egy szuszra előadja mondan­dóját.- Építésztechnikus vagyok, szeretnék ipart váltani, és szükségem volna az újra­kezdési kölcsönre. Van ugyan pénzem, de azt a 400 ezret nem nélkülözhetem. Jártam az OTP-ben, ideküldtek igazolásért. ’Irodistáknak" nincs mit kínálni Az ügyintéző fel sem húzza szemöl­dökét. Sokan vannak így, legfeljebb nem ennyire tájékozatlanok. Ez ugyanis nem a legszabályosabb módja a kedvezményes kölcsön igénylésének. Az ügyfél megle­pődik, mikor ezt megtudja, de rögtön so­rolja érveit is. Van ugyan jó állása egy távoli téeszben, 19 ezer forintos fizetése, de olyan bizonytalan dolgokat hallani mostanában a téeszek sorsáról. Lehet, hogy mindenkit szétküldenek, és akkor egyszerre lepik meg a terepet. Kapcsolatai vannak, munkát fog találni, a beosztottjai egy részét is viszi majd magával. Csak ezt a munkanélküliséget ne kellene vállalni, még átmenetileg se. Tolakodóan elébe vág a többieknek egy fiatalember. Nem munkát, hanem munka­erőt keres, s az ilyen ügyfeleknek elsőbb­sége van másokkal szemben. Közben al­kalmanként megcsörren a telefon, és az előadó jegyzetel, kartont keres. Még min­dig jelentkeznek újabb munkaerőigénnyel egyes munkahelyek. Igaz, ma merőben más a kép, mint néhány éve volt, de a megyében Jászberény és a Jászság így is a legbiztosabb pontja az álláskeresőknek. Szolnokon, de különösen a Tiszántúlon összehasonlíthatatlanul nagyobb a mun­kahelyínség. Bacher Konrádné, a MESZI jászberényi kirendeltségének vezetője el­mondja, hogy jelenleg negyvenen kapnak munkanélküli segélyt a Jászságban, közü­lük tizennégynek már van munkája, csak keresethez hónapok múlva jutnak. A jóval kisebb körzetű Karcagon például közel tízszer, Tiszafüreden ötször annyian szo­rulnak segélyre. A múlt évben 2800 ügyfelet fogadtak, ennek fele az utolsó negyedévben kereste fel az irodát. Azóta az iram nem hagyott alább, pedig még most jönnek csak a pá­lyakezdők. Nem sok jóval kecsegtetik majd a középiskolát végzett fiatalokat, számukra az ajánlat fele a tavalyinak. Gyors- és gépíró, valamint közgazdasági végzettséggel nem lehet elhelyezkedni. Az átszervezések, leépítések is ezt a réte­get érintik legelőször. Ennek ellenére a 240 munkanélküli ál­láskeresőnek még mindig négyszáz mun­kahelyet tudnak kínálni. Igaz, főleg két- három műszakos betanított munkát, amit a kisgyermekes anyák és az igényesebbek nem tudnak, nem kötelesek elfogadni. El­sősorban az utóbbiakból és a valóban vál­lalkozó kedvűekből kerülnek ki az újra­kezdési kölcsönre pályázók. Tavaly még csak tizenöten-huszan kaptak, számuk idén eddig már meghaladta a százhúszat. Belebukik a vállalkozásba Megszaporodtak a mezőgazdasági kis­termelők, a kiskereskedők, sokan nyitnak üzletet, butikot, vagy árufuvarozást, kü­lönböző ügynöki munkát vállalnak, de van magánnyelvtanár, sőt szerveződik egy művésziskola is. A kirendeltségveze­tő szerint a 400 ezret a többség jól tudja kamatoztatni majd, de mintegy 40 száza­lékuk belebukik a vállalkozásba, s még nagyobb bajba rántja magát és családját. Inkább azok járnak szerencsével, akiket nem a kényszer hajt egy bizonytalan vál­lalkozásba, hanem van módjuk a helyze­tet, a lehetőségeket mérlegelni. Az ilyen­nek azonban először a munkanélküliséget kell felvállalnia, "kitalálnia". Ki tudja mi­ért?.. Végeztek a karcagi központi orvosi rendelő tatarozásával és a hozzákapcsolódó új szárny építésével a Nagykunsági Fém- és Építőipari Kisszövetkezet dolgozói. A 29 milliós beruházás révén egy új szárnnyal (képünkön) bővült a rendelő, melynek földszintjén gyermekorvosi rendelő, míg az emeleten fogászat és iskola­orvos kap helyet. Jelenleg a kerítés építésével és a külső környezet rendezésével foglalkoznak. Fotó: Mészáros Lukácsi Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom