Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-09 / 53. szám
6 1990. JÚNIUS 9. Nemzetközi körkép Merre tart Mongólia? Fiatalok tüntettek Ulánbátorban az ellenzéki Mongol Demokratikus Szövetség alakuló kongresszusa idején Március elején sajtóértekezletet hívtak össze az ulánbátori Állami Egyetem legnagyobb előadótermében. Az újságírók elé az újonnan alakult Mongol Demokrata Párt ifjú vezetője állt, és hallgatóságát meghökkentő kijelentéssel lepte meg. Egy-két héten belül - mondotta - az Ulánbátorban lezajló események gyorsasága felül fogja múlni a moszkvai peresztrojka ütemét. Szavait kétkedés fogadta, de a következő időszak mongóliai eseményei bebizonyították, hogy a 26 éves Szanzsászüren Zorignak igaza volt. A mongol párt- és állami vezetés némi tétovázás és huzavona után egy kivételével elfogadta az időközben pártokká szerveződött ellenzék valamennyi követelését. A felgyorsuló események olyan helyzetet teremtettek, hogy miközben az eddigi "monolitikus" vezetés bomlása az állami élet normális menetét akadályozza, a nem is olyan régen árulónak tartott ellenzék szerepe meghatározóvá vált a válságból kivezető út fellelésében és a Mongólia számára leginkább megfelelő kormányzási forma kimunkálásában. De menjünk sorban. Az első bomba akkor robbant, amikor a kormányzó párt legszűkebb vezetése testületileg lemondott, élén Dzsambin Batmönhhel, továbbá törölték a párt egyeduralkodó szerepét rögzítő alkotmányos cikkelyt. A központi bizottsága közben megválasztotta az új, reformistának mondott politikai bizottságot, és GombodzsaBár jelentőségében messze nem hasonlítható a berlini fal leomlásához, ám ami manapság Szibériában történik mégis jó jele annak, hogy véget ért az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháború nyolcvanas évekbeli második felvonása. Szibériában ugyanis amerikaiak horgásznak méghozzá szovjet meghívásra, márpedig a lékek vagy a kedvelt pe- cahelyek megosztása másokkal talán az egyik legbarátibb megnyilvánulás a világon - legalábbis horgászkörök szerint. A jelenség mögött, persze, üzleti érdek is húzódik. Az amerikai sportembereket, természetbarátokat, horgászokat, vadászokat a szibériai szovjet tisztségviselők azért csábítják vado- nukba, hogy lökést adjanak az idegenforgalomnak. Néhány hóvin Ocsirbat személyében egy kegyvesztett politikust állított a párt élére. Az ország történelmének első demokratikus választását még az idén megtartják. A forradalmi párt eredetileg jövő évi időpontot javasolt, de az ellenzék követelésére hozzájárult az idei dátumhoz. Az új választások kiírásáig a Nagy Nép Hurál jelenlegi összetételében marad hivatalban. Az új főtitkár, Gombodzsavin Ocsirbat megválasztása után elhangzott első hivatalos nyilatkozatában ünnepélyes ígéretet tett pártok egyenjogúsága alapján tartandó választásokra, és bírálta a leköszönt vezetést, mert későn ismerte fel, hogy súlyos hibákat követett el, s csak vonakodva szakított a diktatórikus vezetési módszerekkel. Ocsirbat eddig is tagja volt a központi bizottságnak, de az utóbbi években nem napja vendégül látták az egyesült államokbeli Portland városából Larry Schoenbomt, aki amellett, hogy sportszerkereskedő, egy televíziós horgászmagazinnak is a házigazdája. Amerikában és Európában összesen 170 tévéadón szerepelt eddig műsora, s kapcsolatai révén valóban kiválóan népszerűsítheti Szibériát Nyugaton személyes benyomásai alapján készített riportjaival. Schoenborn szerint Szibéria rendkívüli horgászlehetőségekkel halmozza el az odaérkezőt, szinte még meg sem érintette a hatalmas vidéket, folyóit, tavait az emberi jelenlét. Ilyen nyugalom honolhatott Észak-Amerika nyugati folyamai mentén a telepesek megjelenése előtt. A földrésznyi szűztáj folyóin alig vannak duzzasztógátak, ammelyek megakadályoznák a lazacok vándolását ivóhelyeikre. A tavakon, folyókon csak néhány helybeli szibimyák próbálja ki horgászszerencséjét, amely akár 50 játszott jelentős szerepet az ország politikai életében. A Béke és Szocializmus prágai szerkesztőségében dolgozott, és csak nemrég, a KB kérésére tért vissza Ulánbátorba. Az új főtitkár az 1980-as évek elején a Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke volt, de 1982- ben eltávolították tisztségéből, mert bírálta a Cedenbal vezette központi bizottságot. Jumzsagijn Cedenbal egykori főtitkárt kizárták a pártból, visszavonták kitüntetéseit, s az "elévülhetetlen érdemeit" felsoroló határozatokat. Azt tervezték, hogy a hatalommal való visszaélés miatt bírósági eljárást indítanak ellene, de erről "súlyos betegségére” hivatkozva végülis lemondtak. A 73 éves le vitézlett diktátor moszkvai száműzetésben él. Úgy hírlik, hogy teljesen szenilis, és saját dicsőségén kívül semmire sem emlékszik. kilogrammos hallal is megörvendezteti. Ha valaki magányra vágyik, Szibériában a helye, több száz kilométeren keresztül sehol egy ház, eg teremtett lélek - így Schoenborn. Az amerikaitól, akinek egy alaszkai horgászutakat szervező ügynöksége is van, a szovjetek vendéglátói tanácsokat kértek. Schoenborn elmagyarázta, hogy a szovjet útikalauzokat meg kell tanítani az amerikai horgásztrükkökre, evégett jó lenne, ha néhány idényt Alaszkában töltené- nek. Nem hallgatta el az amerikai és a szovjet gyártmányú pecabo- tok közötti különbséget; utóbbiak nehezek, s az amerikaiakkal a horgot 4-5-ször olyan messze lehet bevetni a partról a vízbe. Schoenborn szerint a szálláslehetőségek gyenge pontja a vízvezetékrendszer, ezen belül az illemhely, mely gyakorta pusztán egy fülke padlójába vájt lyuk. Ezen még dolgozniuk kell - mondta. Szeparé a szerelmespárok részére A feudális erkölcseiről ismert kínai társadalomban nem irigylésreméltó a fiatal szerelmespárok dolga. Nincs hol összebújniok, s a parkokból is elüldözik őket a kora délutáni zárás miatt. Ilyen helyzetben valóságos forradalmi újításnak számít a pekingi Tajhua mozi kezdeményezése: a mozi vezetői külön zártszékeket állítottak be a szerelmespárok számára. A zártszék ötlet mind népszerűbb, s immár a kínai főváros számos mozijában megtalálhatók a humorra hajlamos pekingiek körében "mandarin kacsa székeknek" (a mandarin kacsa Kínában a szerelem jelképe - a tud.) elkeresztelt, két összebújó fiatal számára alkalmas szeparék. Ezek a székek nem fapadosak, hanem pámásak, és ennek megfelelően a dupla ülőhelyért kétszer-három- szor annyit kell fizetni, mint a normális székért. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy nincs olyan filmelőadás, amelyen ne lenne foglalt minden "mandarin kacsa szék". A meghitt félhomályra és a testközelségre vágyó fiatalok sorba állnak a zártszékekre szóló drága jegyekért, s a többnyire a kínai forradalomról szóló filmek nézése helyett egymást simogatják - és sötét lévén - ki tudja, hogy még mi mindent csinálnak a társadalomtól megvásárolt másfél óra alatt. A zártszék ötlet azonban nem talál egyöntetű lelkesedésre az idősebb korosztályok - gyaníthatóan irigykedő - képviselői körében. Az egyik pekingi lapban közölt olvasói levél szerzője örül annak, hogy a szeparált "mandarin kacsa székekben" meghúzódó szerelmesek kevésbé zavarják az előadást, mint korábban, de kétségét fejezi ki afelett, hogy ilyen módszerekkel kell megkönnyíteni a szerelmesek dolgát. Mert - mint írja - hiába van a szerelmespárokat elkülönítő deszka választófal, a közelükben, ülőknek, ha tetszik, ha nem, időnként elvonja a figyelmét a film élvezetétől a szerelmesek valódi mandarin kacsákhoz hasonló viselkedése. SZIBÉRIA RABUL EJT A külföldről érkezett turista jóízűen aludt Drakula egykori kastélyában, nem hitt a kísértetekben. Éjfél körül azonban arra riadt, hogy egy sötét alak közeledik az ágya felé, kiálló szemfogai vámpíragyarak, vér csöppen róluk, kitátja száját és...- Nem ad el valutát? - kérdezi, s a turista immár biztos lehet benne, hogy nem álmodik. Ez persze satnya vicc csupán, főképp külföldiek mesélgetik egymásnak előszeretettel Romániában és Romániáról, de nem alaptalanul. Ceausescu megdöntése, a decemberi forradalom győzelme után felszökött a Romániába érkező nyugati turisták száma, és emiatt kezdetben lejjebb szorult a dollár feketepiaci árfolyama. Hamarosan azonban soha nem tapasztalt virágzásnak indult a valutaüzérkedés. Korábban igen szigorúan büntették a nyugati pénzek törvénytelen kereskedelmét, most azonban a hatóságok - úgy tűnik - szemet hunynak fölötte. Az amerikai dollár a legkeresettebb pénznem, ez minden számítás alapja. Feketeárfolyama 70 lejre emelkedett, a hivatalos átváltási arány 20 lej sincs. Vidéken előfordul, hogy 160 lejt is megadnak egy dollárért. Bukarestben az Intercontinental szálló valóságos pénzpiaccá alakult, szinte hemzseg az üzérektől. Ok az új idők hírnökei. A valutavadászok a szállodákon túl az éttermekben, a taxikban, vagy egyszerűen az utcákon portyáznak. A "szakma sztárjainak" azonban az Intercontinental a törzsheValutaLEJmolók lye. Mivel a lej nem túl kelendő, van amelyikük antik orosz ikont kínál egy kanadai újságírónak, hogy nem sokkal később egy amerikai riporternek francia aranyöngyújtót ajánlhasson megvételre. Mások aranyórát árulnak, s váltig állítják, hogy a szerkezet valamikor Ceausescué volt. A potenciális vevők csakis kesztyűs kézzel foghatják meg az órát. A kesztyűt az árusok adják, s büszkén vallják, mikor megkérdik tőlük, hogy mivel foglalkoztak a forradalom előtt: - Mi sohasem dolgoztunk a kommunista rendszerben! A valutaüzérek azonban nem mindenkivel bánnak kesztyűs kézzel. Egy román asszony sírva meséli, hogy tolmácsnak használták, és amikor egy külföldi újságíró elhessegette magától az üzért, a valutázó az asszonyon töltötte ki mérgét. S ha már törvénytelen, miért ne legyen tisztességtelen is az ügylet? Vannak WC-papírral "hígított" 100 lejes címletű bankókötegek, előfordul, hogy az üzérben hirtelen megfagy a vér, leállítja a trahzakciót - mondván, valaki figyel! - és villámgyorsan visszaadja a dollárokat. Csak éppen 50-100 dollárosok helyett egydolláro- sokat.A valutaüzérek, úgy tűnik, remekül alkalmazkodtak az új helyzethez, s a legváratlanabb fordulatokban is feltalálják magukat. Azon az emlékezetes vasárnapon, amikor tüntetők törtek a román kormány épületébe, Gelu Voican miniszterelnök-helyettes néhány külföldi újságíróval és húsz ideges katonával pár órára egy eldugott szobában húzta meg magát. A helyiségbe azonban hogy hogy nem, betévedt valaki más is, aki ismerősnek tűnt az egyik fotóriporternek. Hamar rájött, honnan. Á tébláboló alak pár perc tétovázás után csendesen hozzálépett:- Nem akar valutát váltani? "Tiltott város" és kiváltságok Tiranában Albánia az utóbbi hetekben résnyire megnyitotta kapuit a világ előtt. A résen besurranó külföldiek azonban továbbra sem vethetnek egyetlen pillantást sem a tiranai "tiltott város" belsejébe - az albán vezetők szovjet hagyományok alapján nagy gonddal őrzött lakónegyedébe. A Nemzet Mártírjainak sugárútján, Sztálin és Lenin emlékművétől nem messze évszázados fák között alig néhány, a harmincas évek stílusában épült ház áll. Nem nehéz észrevenni a lombok között elrejtett kamerákat és az őröket: a fegyveres katonákat és civilruhás biztonsági embereket, akik még a gyerekeket is elkergetik az út innenső oldaláról. Itt élnek a párt vezetői, köztük Ramiz Alia, valammint a kommunista Albánia megteremtőjének, Enver Hodzsának változatlanul tisztelt özvegye, Nexmije. Az a néhány magas rangú diplomata, akiket meghívtak e lakások valamelyikébe, nyugati gyártmányú televíziókat, süppedő szőnyegeket, stílbútorokat látott - mindez nyugati szemmel nézve nem rendkívüli, de szinte elképzelhetetlen luxus az elképesztően alacsony szinten élő albánok számára. Nem messze innen, a Február 4. Mártírjai utcában a kevésbé fontos vezetők házait már közönséges halandó is szemügyre veheti, hiszen kapuikat csak egyetlen géppisztolyos katona őrzi. Közel van a vezetők számára fenntartott klinika is, ennek szolgáltatásait - és uszodáját - azonban már egy egyszerűbb réteg : a legismertebb írók, művészek és újságírók is igénybe vehetik. E kiváltságot nélkülözni kénytelenek viszont a Tiranában akkreditált külföldi diplomaták, akik ezt nyíltan sérelmezik, mivel nincsenek megelégedve a külföldiek számára fenntartott poliklinikával. A lakóhely körüli biztonsági intézkedések mellett a szolgálati gépkocsi a másik jelzés, amelynek alapján biztosan következtetni lehet valakinek a fontosságára. A Politikai Bizottság tagjai fekete Mercedeseken járnak, a minisztereket Peugeot illeti meg, míg a külföldi küldöttségeket Volvókon szállítják. Magától értetődik, hogy a vezetők gyermekei is kiváltságos helyzetet élveznek. Az 1985-ben elhúnyt Enver Hodzsa gyermekei például mindannyian fontos posztokon állnak, de nem rendelkeznek semmiféle politikai hatalommal. Ezzel szemben a nagy vezető özvegyét, Nexmije Hodzsát a Tiranában élő diplomaták a vezetés konzervatív szárnya legerősebb egyéniségének tartják. Enver Hodzsa lánya, Pranvera az ország egyik legnevesebb építésze. O irányította a tiranai Hodzsa-emlékmúzeum építését - soha nem hozták nyilvánosságra, mennyibe került a futurista stílusú épület létrehozása. Pranvera egyik fivére, Ilir a Központi Építészeti Intézet igazgatója. A másik fiúterstvér, Sokol a posta vezérigazgatója, felesége pedig az albán hírügynökség, az ATA igazgatóhelyettese és a pártlap, a Zeri Popullit vezető kommentátora. A mostani első ember, Ramiz Alia gyermekei szintén nem játszanak szerepet a politikában. Egyik lánya gimnáziumi zenetanár, a másik a tiranai egyetem szociológia-professzora, fia pedig egyelőre egyetemi hallgató. Tiranában dolgozó nyugati diplomaták szerint a "jó családból való" gyerekek számára a diplomácia, az újságírás és a külkereskedelem a legmegfelelőbb pálya. így gyakran utazhatnak külföldre is - ami szintén csak a kevés kiválasztottat megillető privilégium Albániában. Fazekas Judit A gyász jeleként fehérbe öltözött tüntetők vonultak Hongkongban az. Uj Kína hírügynökség irodájának épülete elé június 3-án, elítélve a kínai demokratikus diákmozgalom egy éve történt vérbefojtását. A megmozdulás több százezer résztvevője a kínai vezetők lemondását és a letartóztatottak szabadon bocsátását követelte.MTI telefotó
