Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-29 / 70. szám
2 1990. JÚNIUS 29. Faire az MSZP újabb állásfoglalása? Az Országgyűlés rádió-, televízió és sajtoalbizottságának ülése A megyei lapok privatizációjával összefüggő tárgyalási tilalom feloldásáról született MSZP elnökségi állásfoglalás került az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottsága csütörtöki ülésének napirendjére. Az albizottság tájékoztatására futárpostán megküldött dokumentum lényege: az MSZP a tárgyalási tilalom feloldásával egyidejűleg leszögezi, hogy a lapok megvételével kapcsolatos szándékot a megyei lapok kiadóhivatalánál kell bejelenteni. Egyúttal felkéri a parlamenti sajtóalbizottságot, hogy jelöljenek ki szakértőket a lapeladások tisztaságának vizsgálatára. Az MSZP elnökségének dokumentuma kinyilvánítja továbbá, hogy a lapok eszmei értékéért befolyó vételárat - a számítások szerint 500 millió forintot - a közjó javára kell felajánlani, s nyolc napon belül a kormány által megjelölt számlára kell átutalni. Az anyag körvonalaz eládási szempontokat is. A vitában Csengey Dénes (MDF) úgy vélekedett, hogy miután az MSZP már lemondott a megyei lapok és kiadók tulajdonjogáról, nincs joga a tárgyalási tilalmat feloldani. Egyáltalán kétséges, hogy ki lehet az a tulajdonos, aki privatizál. Az MDF álláspontja az - mondta -, hogy a helyhatósági választások után az önkormányzatoknak kell átadni a tulajdonjogot. Haraszti Miklós (SZDSZ) szerint az állás- foglalás nem tükröz változást az MSZP korábbi álláspontjához képest, amelyben lemondott a lapokról, inkább annak konkretizálása kíván lenni. Ugyanakkor problémásnak minősítette, hogy az MSZP valamiféle ’ ’maradéktulajdonosi” joggal élve feltételeket jelöl meg, jóllehet e feltételek - például: egy-egy külföldi 'vagy belföldi vevő nem lehet résztulajdonos háromnál több lapnál; a külföldi tőke egy-egy lap esetében nem haladhatja meg a 10 százalékot; a lapkiadói és szerkesztőségi dolgozók legalább 10 százalékos tulajdont szerezhessenek - faireknek tűnnek. Többen - köztük Zsigmond Attila (MDF) - kifogásolták az MSZP-nek azt a javaslatát, miszerint a lapeladásokat augusztus 1 -je és szeptember 1 -je között kell realizálni. Véleményük szerint ugyanis éppen ebben az esetben akadályoznák meg, hogy az önkormányzatok részesedéshez jussanak a lapokban. Mások szóvá tették az MSZP újabb állásfoglalásának propa- gandisztikus jellegét. Az albizottság végül úgy határozott, hogy a következő ülésre részletesebb tájékoztatást kér az MSZP-től, kikéri Tömpe Istvánnak, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának véleményét is, s ezek fényében alakítja ki végleges állásfoglalását. Az akác eladható külföldön - és nem is olcsó (itthon) Országos erdészeti konferencia Szolnokon Magyarországon kétszáznyolcvanezer hektár vegyes akácerdő található lényegesen több mint Európa országaiban együttvéve - hangzott el Szolnokon a NEFAG erdei művelődési házában tartott kétnapos országos konferencián, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület és a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság rendezett / Folytatás az 1. oldalról / igazolást, miszerint a műtárgyak libanoni eredetűe, és a libanoni kormápy hozzájárult kivitelükhöz. Ám a hírre Bejrút cáfoltaz igazolás hamisítvány, viszont a lelet valóban Libanonból, a Bekaa-völgyből származik, ezért igényt tartanak rá. szerdán és csütörtökön. A tanácskozáson az akácról meglehetősen szélsőséges vélemények hangzottak el. Az erdészek szerint az akác a más termelési célra alkalmatlan gyenge homokterületek fája, s a tölgyfával egyenértékű, hasznos bútoralapanyagot ad. Ezzel szemben meglepő az ökológusok véleménye, akik A New York-i Legfelsőbb Bíróság eddig egy - fontos - kérdésben döntött: a műtárgyak nem vihetők ki az országból, amíg tulajdonjogukat nem tisztázták. A lord és a Sotheby ugyanis Svájcba szerették volna vinni az árverést, lévén ott a tárgyak eredetére vonatkozó törvények kevésbe szigorúak. amellett érveltek, hogy nem való hazánkba ez a fafajta. A vitában minden bizonnyal perdöntő lehet a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság akáctermelésének eredménye. A Monor, Pusztavacs, Cegléd térségében lévő tízezer hektáros akácültetvények hasznosítására Pusztavacson faipari üzemet létesített a vállalat, ahol lízingben bérelt speciális olasz gépekkel akácból bútorelemeket, szekrényekhez tömör táblákat készítenek. Az elemek bármely páccal, színnel kezelhetők, a tölgyfához hasonló szépségűek. A terméket az idén háromszázmillió forint értékben exportálják az olasz Giorgio Bartuzzo cégnek. A közeljövőben az erdőgazdaság nyit egy hazai bútorszaküz- letet is, ahol az akácból Olaszországban gyártott bútorokat is árusítja - meglehetősen borsos áron.150 millió dolláros magyar ezüstkincs Valami véletlen megmentette (Meet / Folytatás az. 1. oldalról / foglalkoztunk: volt óvoda, 4 osztályos elemi iskola, aminek folytatása volt a 4 polgári, a gyorsíró iskola, a háztartási tanfolyam. Az iskolában Jászárok- szállás környékéről is jártak, ezért mindig volt 20-25 bennt- lakónk is, ők itt éltek velünk a zárdában. Ezután kitört a háború, a front alatt átalakult a ház kórházzá, ápoltuk a sebesülteket, cserébe, aki már annyira felépült, hogy mozogni tudott, részt vett a kert művelésében,Na kórház fenntartásában. A háború után 1948-ig még tanítottunk, ekkor az iskolát, - ami szerencsére teljesen különálló épület volt -, leválasztották, államosították. A zárdát azért nem lehetett államosítani, mert szervesen egybekapcsolódik a kápolnával és a hozzá tartozó sekrestyével, ezenkívül ez volt a legszegényebb rend, nem is nagyon volt mit államosítani. Mi úgy öten-hatan itt maradtunk (rendruhánkat természetesen le kellett venni), napszámba jártunk dolgozni a környező falvakba. Közben Jászá- rokszállásról a gyerekek máshová utaztak, ha nyelvet, zenét akartak tanulni. Itt a faluban sokan tudták, milyen komoly zenei élet folyt itt a zárdában, amikor még dolgozhattunk. Száz tagú kórusunk volt, közülük sokan ismert zenészek lettek, az árokszállásiak egyre többen követelték, hogy engedjenek minket újra dolgozni, ezért 1948 után kivételesen megkaptuk az állami zeneoktatási engedélyt. Újra mindenki hozzánk akart járni németet meg zenét tanulni, ezért az állami zeneiskolában megkértek, menjek én is oda tanítani. Hát elmentem: - két feltétellel: engem ott is Dalma nővérnek kell szólítani, és ezenkívül mozgalmi énekeket, Lenin- dalokat nem vagyok hajlandó oktatni, - ezért csak Zongorát tanítottam. Tíz évig dolgoztam az állami zeneiskolában, utána visszavonultam a zárdába, és ismét kezdtek hozzánk járni a gyerekek. Mint érdekességet említem meg, hogy gyerekkorában nálam tanult Farkas Bálint operetténekes is. Nemrég meglátogattak Poór Klárival. Nagy szeretettel emlékezett a nálam töltőit tanulóévekre. Itt éltünk mindig a zárdában, minket a kommunisták nem bántottak. Kisebb-nagyobb kellemetlenségeink voltak ugyan, de valami csoda folytán itt maradtunk, itt maradhattunk. Most négyen élünk a zárdában, de hamarosan jönnek hozzánk olyan régi nővéreink, akik korábban tagjai voltak a rendnek, s most újra felöltik a szent ruhát. Ezenkívül hat új jelentkező is van, 1 6-28 évesig, a legkülönbözőbb foglalkozásúak: diák, mémöknő, orvosnő, adminisztrátor. Továbbra is itt fogunk élni, nyelvtanítással, zenetanítással foglalkozunk amíg bírjuk, utána meg jönnek majd az újak helyettünk. Kátai Szilvia Mondiale *90 Sztárparádé A világbajnokság negyeddöntőinek főszereplői lehetnek. t t Claudio Paul Caniggia, az argentinok gólzsákja Jozef Chovanec, a csehszlovák csapatkapitány Roberto Baggio, az olaszok középpályása Diego Maradona, a legnagyobb sztár Joseph Antoine Bell, Kamerun 36 éves kapusa Drágán Sztojkovics, a jugoszlávok népszerű "Pikszi- je" Pat Bonner, Írország legendás portása Chris Waddle, az angolok "futóbolondja >
