Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-23 / 65. szám
1990. JUNIUS 23. Néplap 3 Öntözési és gépesítési kiállítás Tiszaföldváron Csúcstechnológia a határban Felvételünk a kiállított gépek egy részét mutatja. Fotó: Cs.F. / Folytatás az 1. oldalról / A résztvevők látogatást tettek a "házigazda" tiszaföldvári tsz öntözött területein, és megnézték működés közben a különféle berendezéseket. Mi tagadás, a földváriak már jelentős tapasztalatokra tettek szert, hiszen a 7 ezer 200 hektár szántóterületükből mintegy ötezer hektáron intenzíven pótolják a talajból hiányzó vízmennyiséget. A határszemle után a szakemberek megtekintették a kemping tőszomszédságában megrendezett gépesítési kiállítást, amelyen húsz hazai és külföldi cég kínálta termékeit. A szolnoki Augl-Unitrade Kft. használt farmertraktorokat mutatott be, köztük egy 66 lóerős Ford erőgépet, amely vámmal együtt 210 ezer forintért kellette magát. Az ugyancsak szolnoki Szivárvány Kft. egy rendkívül kedvező árú csehszlovák gyártmányú, csévélhető esőztető öntöző- berendezést hozott a bemutatóra. A szarvasi Öntözési Kutató Intézet a szárazságtűrő növényfajtái mellett a legújabb szélsebesség elleni riasztóegységgel, valamint a talajtömörség- és nedvesség- mérő készülékkel ismertette meg a kiállítás látogatóit. A bemutató a legújabb technikák és technológiák megismerésén túl kedvező lehetőséget teremtett a szakemberek tapasztalatcseréjére. L.Z. Felkészülés a gabona átvételére Szovjet export 130 százalékos állami szubvencióval Finanszírozási gondok előfordulhatnak / Folytatás az 1. oldalról / A szerződések alapján várható búzamennyiséget a GMV saját raktáraiban tárolja, amelyek szintén előkészítve, fertőtlenítve várják a terményszállító járműveket. A vállalat az idén bértárolást nem kíván igénybe venni, csak azoknál az üzemeknél, ahonnan közvetlen exportra szállítják a gabonát. Az idei felvásárlás finanszírozása - az elmúlt évhez hasonlóan - részben készpénzzel, részben pedig váltóval történik. Erre a célra a vállalatnak 2,2 milliárd forintnyi hitelre van szüksége, de ebben az összegben a búzán kívül a rozs, az árpa, a zab és az étkezési borsó felvásárlása is szerepel. A hitelek azonban nem állnak megnyugtatóan rendelkezésre. Csaknem 400 millió forint értékű váltót már előre kiadtak az üzemeknek. Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy finanszírozási gondok előfordulhatnak, de ez már nem a GMV-n múlik. Országosan 630 ezer tonna gabona szovjet exportjára van érvényes szerződés, tonnánként 120 rubeles áron, ami persze 130 százalékos állami szubvencióval kerül értékesítésre. Dollár elszámolású export szerződés jelenleg még nincs, és 120 dollárnál magasabb tonnánkénti árral nem is lehet számolni. Ha mégis sor kerül konvertibilis exportra, és ha a kiszállítás elhúzódik, akkor itt is állami szubvencióra lesz szükség. A belföldi felhasználásra szánt első osztályú malmi búza ára jelenleg 5 ezer 700 forint tonnánként, ami 5 százalékos felárral egészül ki. A másodosztályú búzát tonnánként 5 ezer 100 forintért veszi át a GMV, amelyhez szintén 5 százalékos felárat adnak. Sokáig lehetne morfondírozni azon, hogy a jelenlegi árak mennyire magasak, de az biztos, hogy ezekkel az árakkal a termelők magas színvonalú gazdálkodás mellett sem érhetnek el tisztességes nyereséget. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fenti árakat azonban köztudottan nem a nagyüzemek és nem a gabonaforgalmi vállalatok alakították ki. Tehát a közöttük ilyenkor, aratásidőben kialakuló feszültség sem, a pékáruk drágasága miatti lakossági elégedetlenség sem írható a számlájukra. L.Z. Főispán vagy kormánymegbízott? Az önkormányzó vármegye a kistelepülések érdekeit védi Beszélgetés dr. Verebélyi Imrével, a BM közigazgatási államtitkárával Nagyléptékű közigazgatási reform tervei körvonalazódnak. A parlament elé terjeszti a kormány a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, amely - a honi hagyományokat követve, azt az Európai Önkormányzati Karta követelményeivel ötvözve - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzásához fűződő alapjogait. A közhatalom demokratikus átalakítása jegyében megváltozik a helyi igazgatás arculata. Visszakapják valódi önállóságukat a települések, de átalakul, megváltozik a megyei igazgatás helye és szerepe is. A /vár/megyei önkormányzat - hogy az új törvényjavaslat alternatív szóhasználatát kölcsönözzük - új vonásairól, funkciójáról beszélgettünk dr. Verebélyi Imrével, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárával. Választott testület, nem delegált apparátus- A legutóbbi kormányülésen az önkormányzó megye gondolata mellett tette le voksát a kormány. Eszerint a településeken túl a megyét is megilletik bizonyos önkormányzati jogok. Lakossági, netán apparátusi érdeket is szolgál ez a megoldás?- Azt majd az Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy végül is a megye, avagy a vármegye kifejezést fogadják-e el. A törvénytervezetben ma még ez a két szó alternatív megoldásként szerepel. A tartalmi kérdés azonban az, legyen-e a megyében ökormányzat, és kinek jó, ha van. A szakmai koncepció előkészítése során a megyei tanácsi hivatalok, vb-titkárok nagy része nem akart semmiféle önkormányzatot, nem óhajtott megyei testületet, csak megyei hivatalt. Általában a hivatalnak nincs ínyére, ha van fölötte egy választott testület, amely irányítja. Ám az önkormányzat a községi és a városi lakosok sajátos területi önszerveződése kell, hogy legyen, amely adott esetben a hivatali érdeket is keresztezheti.- Voltaképpen hány "szinten" szerveződhet a helyi lakosság?- Először is a településeken. Ha meg akar oldani bizonyos helyi ügyeket, választania, küldenie kell képviselőket, akik aztán ellenőrzik az apparátusokat, amelyek a lakosság ügyeit is intézik. A lakossági érdekek másik része persze nem oldható meg helyi szinten, bár még nem igényel központi, miniszteriális döntéseket. Ezeket tehát területi szinten kell megoldani. Társulással egy mikrokörzetnapló Sokat utazom. Sűrűn a vasútállomásra űz a kényszer. Néha már attól félek, azon kapom magam, hogy otthon érzem magam a mocskos vonatokon. De hát hogyan lehetnénk otthonosak a szutyokban, az igénytelenségben? Bevallom, sokáig biztonságban éreztem magam a vonatokon. Nem kerestem a szerelvény közepét, attól tartva, hogy vagy élőiről vagy hátulról rohan belénk egy másik vonat. Szerencsétlenségekről ugyan hallottam, de azok mindig máshol történtek. Másokkal. Mondom, biztonságban éreztem magam még a fekete vonaton is, bár sokszor álltam a peronon hangos részegek, duhaj lumpenek között. Még akkor sem nagyon aggódtam magam miatt, amikor elolvastam Moldova György vasútról írott szociográfiáját. Akkor inogtam meg először, amikor szinte egy szuszra kiolvastam Tar Sándor kiváló könyvét, A 6714-es személy címűt. Sokkoló hatású volt a könyvből reám zúduló sűrű élet. E mellbevágó élmény után már nem voltam olyan felhőtlenül optimista utazásaim során, mint korábban. Sőt! A vonat szót meghallva úgy érzem, ragad a kezem a kosztól. A szerelvényre felszállva olyan fülkéket keresek, ahol békés nyugdíjasok, kisgyermekes anyák vagy éppen könny veket bújó értelmiségiek ülnek. Főleg azóta, hogy mozdonyvezető ismerősöm elmesélte legújabb élményeit. Romlik az életszínvonal, egyre több a munkanélküli - mondta. Most már a nyílt pályán megállítják a tehervonatot, felugrálnak, leszúrnak három-négy disznót... Leszúrják őket? - hitetlenkedek. Le. Ezzel a képpel álmodtam. Felugrálnak, ledöfik a sertéseket. Egyelőre csak a sertéseket. Körmendi Lajos ben, vagy megyei, regionális értékű önkormányzati keretek között. Vannak ugyanakkor olyan érdekeink is, amelyeket csak országos igazgatás képes hatékonyan kézben tartani. A kormány elutasította azt a javaslatot, hogy a megyei ön- kormányzatot a polgármesterek automatikusan létrejövő gyűlése alkossa. A kormányzat ugyanis mindenképpen választott megyei testületet, nem pedig delegált apparátust akart.- Végül is kinek a szervezete lesz a megye? A nagy kérdés: marad, ami volt, a központi végrehajtó hatalom meghosszabbított karja? A megye érdekvédő szerepe- Ezzel valóban gyakran megvádolták a megyét, bár ez szerintem inkább a szovjet típusú tanácsigazgatás struktúrájának egyenes, logikus következménye volt. Hiszen ebben a formációban a tanácsigazgatás voltaképp az egységes hatalom hajtószíjaként működik. így volt szükség a megyére is, amely közvetíti a központi, miniszteriális szervek akaratát, kézi vezérléssel továbbítja az elvárásokat a városok, községek felé. Nem a megye telepedett tehát a községekre, városokra, hanem a központi hatalom mintegy rátolta a emgyét, a megyestruktúrát a helyi településekre. Nem törvényekkel kívánt irányítani, hanem egyedi döntésekkel, egyedi pénzelosztással. És erre, mint minden hatalmi centrum, a megye is rátette a maga sajátos szervezeti érdekeit. Nem csoda tehát, hogy szakmai berkekben már évek óta bírálták a hierarchizálódó megyei modellt. Ez a megye ugyanis inkább a megyeszékhelynek, mint a környező településeknek kedvezett. Az elvonási, támogatási politikát is úgy alakították, hogy abban jobbára a központ járt jól.- Kinek kedvez majd az új rendszer?- A törvényjavaslat által felvázolt új modell lényeges eleme, hogy a nagyvárosokat - ezek köre még kérdéses, 60-100 ezer körüli városoknál húznák meg a határt - kivenné a megyei képviseletből, hogy ne vihessék el azt a nagyobb városok képviselete irányába. Erre a veszélyre intenek ugyanis a nemzetközi tapasztalatok. A megyei várost a törvény újra megyei jogúvá kívánja tenni, amely a saját területén "megyeként" járna el. Ugyanakkor a községek és a kisvárosok ügyében ezek a megyei jogú városok nem szavazhatnának a megyegyüléseken. A megye tehát a kistelepülések érdekvédő szervezete lesz. Védve a kicsit a nagyvárossal szemben, de szükség esetén a központi hatalommal szemben is. Szövetségek és ütközetek- Milyen kötelezettségei lesznek a megyének?- A megye mintegy megjeleníti a táj, a körzet, a régió átfogó érdekeit. Hisz nemcsak települési érdekek léteznek. Nálunk történelmileg a megye fordított szerepet töltött be, mint most a szovjet-típusú tanácsszervezetben: az idegen hatalommal szemben, Béccsel szemben volt egyfajta ellenálló, nemzeti egységet védő bástya. Az önkormányzati törvény persze nem kívánja feltámasztani a politikai vármegyét. A mi elképzeléseink szerint a megye nem vétózhatná meg a központilag hozott törvények végrehajtását. Lényegében két alapvető funkciója lenne: az érdek- védelem és az intézmények fenntartása. Ha kell, ennek érdekében nemcsak a minisztériumokkal, de a megyei városokkal is vitában kell állni, őrködve például afölött, hogy a központi pénzeket kik és milyen arányban kapják, s használják fel. Hogy mondjuk Győr nem fut-e nagyon előre Sopronhoz képest; Zalaegerszeg és Nagykanizsa fejlesztése hogyan viszonyul egymáshoz. Mert ezt legjobban egy megye tudja figyelemmel kísérni, főként akkor, ha az érintett nagyvárosoknak nincs ott saját képviselete.- De gondolom, nemcsak ütköznie kell a nagyvárosokkal?- Természetesen, a megye köthet szövetségeket is, ez az önkormányzati törvény lényegéből fakad. Két egyenjogú fél egy-egy intézmény közös fenntartásában is megállapodhat. Ilyen egyezséget a megyei apparátus a környező községekkel is nyélbe üthet. A népszuverenitást azonban az Országgyűlés testesíti meg, s ezt a vármegye sem kérdőjelezheti meg. Mindazonáltal igazat kell adni a téma nemzetközileg ismert kutatójának, Alexis Tocque- ville-nek, amikor azt mondja: egy nemzet erős lehet erős kormánynyal, de nem lehet szabad önkormányzatok nélkül. Polgármester, főispán- Ki lesz a majdani megyei ön- kormányzatok vezetője?- Az egyik elképzelés szerint alispán állna az önkormányzati testület élén. A testületet a községek, települések választanák. Abban konszenzus van, hogy a községekben és városokban egyaránt polgármester legyen. Abban viszont még nincs teljes nézetazonosság, hogy a megye fölötti törvényességi ellenőrzést gyakorló személyt - aki a kormány embere - főispánnak vagy kormánymegbízottnak nevezzék. Nekem szakmai szempontból ez utóbbi elnevezés a szimpatiku- sabb. Korábban a megyei vezetőt azért nevezték főispánnak, mert egy kicsit a főnöke is volt a megyei önkormányzatnak, az alispánnak. Ezzel szemben a törvényjavaslatban vázolt főispán nem rendelkezne közvetlen felügyeleti és intézkedési joggal a megyei, település szerinti önkormányzatok fölött. A főispánnak ellenben fontos jogosítványa lenne a központi irányítás alatt álló intézmények helyi szervei közötti összhang megteremtése. A főispáni hivatal bizonyos, szűk körben jogorvoslati fórum is lehet. A polgármesteri hivatal azonban nézetem szerint nem örökölheti meg a helyi hatóságok átfogó elsőfokú hatósági jogkörét. A nem tipikusan önkormányzati feladatokat az önkormányzattól elkülönült hivataloknak kell ellátni. Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy az önkormányzó megyék és általában az önkormányzatok közellátási, intézményfenntartó szerepe is igen jelentős lesz. További gondos mérlegelést igényel, hogy milyen szinten tartsanak fenn, üzemeltessenek egy-egy közintézményt. A jelenlegi helyzet ugyanis rendkívül ellentmondásos, és gyakran kistelepülések tartanak fenn - formálisan - erejüket, de érdekeltségüket is meghaladó közintézményeket. Mindezzel nem akarjuk kizárni, hogy saját forrásból egy helyi önkormányzat, bármilyen intézmény, akár egyetemet is alapítson. Az önkormányza-' ti törvény úgy kívánja kijelölni a közigazgatás palettáján a megyék új helyét, hogy az ország mintegy 1500 tanácsában szerveződő 3000 magyar község, a kisebb és nagyobb városok összlakosságának valódi érdekvédelmi szerve legyen. Bodnár Lajos
