Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-14 / 57. szám
1990. JÚNIUS 14. Néplap 5 Szélsebes villanyautó Gyomorfekély ellen lézer A diétára vagy más kezelésre nem reagáló súlyos gyomorfekélyt is meggyógyíthatják lézerkezeléssel. Korábban elkerülhetetlenül műtétre, az adott gyomorszakasz eltávolítására volt szükség ilyen esetekben, most azonban a lézer már feleslegessé teszi a műtétet. Az új eljárással már száznál több beteget kezeltek eredményesen a moszkvai gasztroenterológiai intézetben. A rövid ideig tartó lézerbesugárzást optikai szálakon juttatják a fekélyes gyomornyálkahártyára. A besugárzást ötször-hatszor megismétlik az egymást követő napokon. A kezeléshez a Lebegyev Intézetben kifejlesztett különleges rézgőzlézert használják - ennek erőteljes sugárnyalábja csak kis mélységbe hatol, így elkerülhetik a szövetek megégését. Fő hatásként a lézersugárzás elősegíti az egészséges szövetek újraképződését. Nehezen hihető, hogy az állatok közül a csigák azok, amelyeknél először lépett fel a törzsfejlődés során a szaporodási aktus mellett jelentkező jellegzetes szexuális magatartás. Az ugyancsak puhatestű kagylók - bár váltivarúak - még igazi remeteéletet élnek; érett ivarsejtjeiket egyszerűen a környező vízbe ürítik. Egészen más a csigák esete, amelyeknél emberi szemmel nézve szinte perverz szerelmi életet tapasztalhatunk. A közismert éti csigánál például minden szokatlan. Az ivarmirigyek a csigaház vége közelében helyezkednek el, innen egy bonyolult csatornarendszer vezeti el az ivarsejteket és a kísérő váladékot. Ha a hímnős csigák egyikét "szerelmi" aktus közben megvizsgáljuk, akkor a csiga a "férfiasság" megtestesítőjeként hat. Óriási, kidugható párzószerve van, udvarlása heves és szenvedélyes. A vad szerelmi tánc végén mindkét partner felágaskodik, ide-oda inog, sőt cuppanásokat is hallat, a végsőkig felizgatott csiga pedig egy mész- tőrt döf szerelmesének testébe. Más csigafajok mésznyilakat lőnek - találomra - partnerükbe, de a nyilak messze elkerülik a partner ivamyílását. Ezen izgalmas jelenet után a sebesült láthatóan ösz- szehúzódik a fájdalomtól; azt hihetnénk, hogy kéjgyilkosság történt. Ehelyett azonban a partner is izgalomba jön, s ezt csak fokozza az, ha partnerének nyila eltalálta, szintén szerelmi tőrt döf vagy nyilat vet. Végül mindkét egyed, sok testvonaglás után, hímtagját a partner ivarnyílásába vezeti. A kölcsönös megtermékenyítés, amelyben mindkét partner egyidejűleg hím és nőstény is, néhány percig tart. A fejlődésnek ezen a fokán találkozunk először azzal - a gerinceseknél gyakoribb megfigyeléssel, hogy a szerelmi aktusban a fájdalom és a gyönyör harmonikusan egységbe vegyül, és a nemi izgalom tetőfokán az izgalom- és idegfeszültség robbanásszerű kisülést /orgazmust/ mutat. Noha ezek csak megfigyelésen alapuló analógiák, a szerelemben egyesült csigák izgalmi állapotát aligha lehet másként értelmezni. A kerti kártevőként ismert meztelen csigák szerelmi játéka egy faágról leereszkedő nyálkafona- lon függeszkedve zajlik le. Egy tengeri csigánál 5-6 partnerből álló párzási láncolatot figyeltek meg. Az első állat itt csak nőstényként szerepel, a következő az előtte levőt rendes hímként kezeli, a sor végén lévő pedig kizárólag hímként viselkedik. A feltűnően élénk szerelmi élet, érzéki reakció, szertelen szerelmi játék még magasabb fokra hág a puhatestűek legfejlettebb csoportjánál, a lábasfejűeknél /polipok, tintahalak/. Levegőtisztító növények Kandó Kálmán szobra a Közlekedési Múzeumban sőbb vezették be a vasútnál a Kandó-rendszerű mozdonyokat. Az első próbaszakaszon, Budapest és Alag között 1923-ban próbálták ki a most már új fázisváltós rendszert, amely a köz- használatú erőművek 60 perió- dusú áramának a vasúti vontatásban közvetlenül való felhasználását tette lehetővé. A siker ellenére csak öt év múlva került ki próbamozdony véglegesen a pályára és több, újabb külföldi siker után határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom fővonal villamosítását. Erre a célra a feltaláló ismét új mozdonyt tervezett, azonban sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak végleges üzembeállítását /1932. június 16./ hazájában már nem érhette meg. K.A. A jövő autójának energiaforrásáról megoszlanak a vélemények. Az óvatosabbak szerint a személygépkocsi fő energiaforrása már hosszabb ideig napjaink dugattyús motorja marad, a teherautókat, autóbuszokat pedig lehet, hogy gázturbinák hajtják majd. Sok szakember szerint azonban a városi közlekedést az elektromotor fogja uralni, vagy lehetséges az is, hogy a benzinvagy gázolajhajtást villanyhajtással kombinálják /az előbbit az autóutakon, az utóbbit a városban használva/. Az áramot akkumulátor szolgáltatja, ha sikerült majd megalkotni kis súlyú, mégis jó hatásfokú típusokat. Mert a hagyományos savas vagy lúgos akkumulátorokból ma még több mázsá- nyit el kell helyezni egy gépkocsiban ahhoz, hogy közepes sebességgel 100-200 kilométernyi utat megtehessen a villanyautó. Ráadásul a kisült akkumulátorcellák feltöltéséhez nem csekély idő kell. Mindamellett az akkumulátor fejlesztőknek évről-évre sikerül egyre újabb, a korábbiaknál mindig nagyobb teljesítményű, kisebb súlyú, jobban terhelhető, és mind gyorsabban feltölthető típusokat kialakítaniok, de olyan csodákra egyelőre nem képesek, ami elhárítaná az akkumulátoros hajtás minden hátrányát. A szakemberek a jövő autójának energiaforrásaként - áramforrásaként - ma már sokkal nagyobb jövőt jósolnak a tüzelőanyag-elemeknek, amelyekben a kémiai energia közvetlenül, folyamatosan alakul át villamos energiává. Ám ezek az - egyelőre csupán az űrkutatás szolgálatában használt - áramforrások ma még nagyon drágák, s tömeg- gyártásuk sincs megoldva. Képünkön az amerikai General Motors cég legújabb villanyautó- konstrukcióját láthatjuk, amely különleges karosszériájának köszönhetően óránkénti 160 kilométeres sebesség elérésére is képes. Nagy kár, hogy az akkumulátoros elektroautó egyfolytában csupán körülbelül 250 kilométeres utat tehet meg, s az elfogyasztott energiát a hálózati árammal való ötórai feltöltéssel lehet csak pótolni. Különösen a szmogtól szenvedő nagyvárosokban számíthat komoly piacra. A NASA kutatói kísérleti úton megállapították, hogy a liliom, a százszorszép, a ftkusz, a krizantém meg a gerbera, és némely más növény is nagyon alkalmas rá, hogy magába szívja a lakások levegőjét mérgező anyagokat. Például a filodend- ron csaknem teljesen elnyeli azt a rákkeltés gyanújába keveredett formaldehidet, amelyet némely származékában még mindig felhasználnak bútorok és berendezési tárgyak védőanyagaként. A filodendron - leveleinek a pórusain át - levegővel együtt magába szívja és feldolgozza a bevonatból felszabaduló formaldehidgázt, s a helyébe oxiVisszapillantó Kandó villamosmozdonya gént és vizet bocsát ki. A gerbera és a krizantém főképp a gáz halmazállapotú benzolt, míg bizonyos filodendron-fél- ék a szénmonoxidot és vele együtt a benzolt is kiszűrik a levegőből. A tapasztalat szerint minél több levele van a növénynek, annál hatékonyabb levegőtisztító. Az egyre hevesedö nász tánc egy pillanata az éti csigánál. lálónak rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen a villanymotor addigi konstrukcióit szinte megoldhatatlan feladat elé kellett állítania, nevezetesen, hogy könnyű legyen, tudjon lassan járni, de gyorsuljon hirtelen, búja a túlterhelést, a hideget, a meleget és a vontatással járó durva lökéseket. Kandó ezeket a nehézségeket a világ talán legbonyolultabb villamosszerkezeti elemének beépítésével, a fázis váltóval érte el. Ez egyidejűleg el tudta látni a transzformátor, a hajtómotor, az áramfejlesztő, a feszültségszabályozó és a fázisjavító feladatát. Forgórésze a szokásos, de az állórésze már különleges megoldású volt, nevezetesen nem egy, hanem két tekercselése volt. Amikor a magasfeszültségű, egyfázisú áram bejutott az egyik tekercsrendszerbbe - a transzformátor hatás következtében - a másikban áramot fejlesztett, így a motor eleinte transzformátorként működött. A nagy nemzetközi sikerek ellenére, hazánkban csak jóval kéA vasútvillamosítás úttörője, Kandó Kálmán /1869-1931/ gépészmérnök a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után két éves párizsi gyakomokoskodás után a Ganz gyárban kezdte pályafutását, és érdeklődése azonnal a villamosgépek felé fordult: megépíti az első háromfázisú közúti villamosvasutat. Az itt szerzett tapasztalatai alapján 1898-1902-ben az első váltakozó áramú nagyvasúti villamosvonalat építi meg, az úgynevezett Valtellina-vasutat Olaszországban, amely a maga nagyA Valtellina-vasút első, 900 lóerős Kandó-villamosmozdonya olyan indukciós motorokat szerkesztett, amelyek vasúti vontatás céljára alkalmasak lettek. Huszonhét éves korában már külföldi megbízatást kap, a franciaországi Evian-les-Bains-ben feszültségű /3 ezer voltos/ háromfázisú meghajtási rendszerével azonnal bebizonyította a villamos vontatás fölényét a gőzüzem felett. Pedig ennek a zseniális feltaIpari cukor ...."■■■» ■ .«■■■« ......I.-.. A grazi /Ausztria/ egyetem biokémiai intézetének új eljárásával ipari cukrot lehet előállítani cellulóztartalmú hulladékból; fából, szalmából. Egy tonnányi kiindulási anyagból mintegy 300 kilogrammnyi ipari cukrot lehet kivonni, amit azután nyersanyagként használhatunk fel a vegyiparban. Áusztriában a becslések szerint évente mintegy nyolcmillió tonnányi cellulóztartalmú hulladék keletkezik. A bizonyos enzimet felhasználó eljárást eddig három kísérleti berendezésben próbálták ki. A cellulóztartalmú hulladékot tíz percen át 200 fokos vízgőzzel kezelik, ez feltöri a cellulóz pórusait. Hozzákeverik az enzimet, és a nyersanyagot különleges tartályokban 48 órán át 50 fokos hőmérsékleten tárolják. A cellulóz elbomlik, így elválaszthatják az 5-10 százalékos cukoroldatot. A Vöst-Alpine konszern még ebben az évben üzembe helyezi a napi három tonna monomer cukrot előállító ipari berendezést. Kejelgő állatok
