Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-14 / 57. szám

Gondolatok egy kamarai közgyűlés után Röplap 1990. JUNIUS 14. Sanda mészárosnak nevezték a javaslattevőt A jászberényi mézüzemben megkezdték az NSZK-gyártmányú berendezésen a próbatöltést. Több a felvásárló, kevesebb a méz 'Édes"vállalkozás A szükségesnél talán keveseb­bet foglalkoznak az illetékesek a gazdasággal. Ebben termé­szetesen nemcsak az új kor­mánynak, a partementnek van szerepe, hiszen ők egy sor meg­oldatlan problémát fel kell, hogy vállaljanak. Szerepe van ebben annak is, hogy a gazdaság fősze­replői, azok szószólói, érdekvé­delmi szervei is most alakulnak át, most rendeződnek azok az alapelvek, struktúrák, amelyek figyelembevételével várhatóan dolgozni fognak. Ha megnéz­zük, hogy a gazdasági élet szer­vezésében, az érdekek képvise­letében részt vevő három alapve­tő csoport hogyan szervezte meg önmagát, akkor azt látjuk, hogy igazából még egyik sem. Vonat­kozik ez a kormány és gazdasági minisztériumainak felállására, a gazdaságpolitikai koncepció ki­dolgozására, a szakszervezetek helyének, szerepének, valamint működésének módjára, az ér­dekképviselet irányaira, a vállal­kozók, vállalatok egységes kép­viseletére, mind szervezeti, mind tartalmi vonatkozásaira. Ha a kialakulatlan helyzetből in­dulunk ki, nem csodálkozhatunk- Jó napot kívánok! Meg tudná mondani, mennyi az Új Néplap telefonszáma? - kérdezem a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Táv­közlési Üzem tudakozójától.- Negyvenkettő-kettótizenegy - válaszol egy ifjú hölgy, pár má­sodperces klaviatúra-pattogás után. Ezúttal nem telefonon érdeklő­döm. Szolnokon, a Posta új épü­letében vagyok. A választ Pappné Berényi Mariann, az egyik távbe­szélő-kezelő adja meg, miközben beírja a lap nevének rövidítését. Az IBM számítógép képernyőjén ilyenkor két azonosító adat jele­nik meg: a megyeszékhely, és az előfizető neve. Rövid "gondolko­dási" szünet után feltűnnek a leg­fontosabb tudnivalók. Ennek megfelelően az is nyomravezeti a computert és kezelőjét, ha csak a telefonszámot, a lakáscímet, vagy a keresett személy foglalkozását közlik vele. Naponta hét-nyolcszáz hívást "szednek le". A városi tudakozó szolgálathoz két dolgozót osztot­tak be, de van olyan nap, amikor egy személy látja el a munkát. Nem volt könnyű bejutnom az épületbe. Odabenn kísérőt kapok. Zárt ajtók védik illetéktelen fülek elől a hivatali titkot, a telefonálók beszélgetését. Két, egymásba nyí­ló helyiségben dolgoznak távbe­szélő-kezelők. Mindenhol patika­tisztaság, egy irányítóközpontra emlékeztető teremből az össze­mosódó szavak halk zümmögés­ként hallatszanak ki. A központ­ban általában húszán dolgoznak, a tudakozóban hárman-négyen.- Miként viselkednek a telefon­álók? Köszönnek például amikor beleszólnak a kagylóba?- Nagy részük igen - mondja Pappné Berényi Mariann -, nyolcvan százalékuk udvarias, megértő. A többiek nyersebbek, előfordulnak olykor drasztikus megnyilvánulások is. A hívás be­érkezését követő harminc másod­percen belül kell bejelentkez­nünk. A fél perc betartását házon belül rendszeresen ellenőrzik. Előfordul azonban, hogy az előfi­zető több számot kér, vagy rosz- szul hall, esetleg meg kell ismé­telni, amit mondtunk. Ilyenkor tü­relmüket kéijük. Mondanom sem kell, aki már vonalban van, az jobban ráér. Nemrég tárcsáztam a 09-et, és azonnal megadták a kért szá­mot. Mivel nem telt el egy pil­lanat sem, bizonyos voltam azon, hogy a három érdekcso­port partnerségének nincsenek meg az alapvető feltételei. A kor­mánynak pedig partnerek kelle­nek. Ez volt a tét egyébként a Magyar Gazdasági Kamara VIII. közgyűlésének második fordu­lóján is. Az, hogy az MGK valóban partnere lehessen a kormánynak, sok tényező veszélyeztetheti még. Ezt maga a közgyűlés is pontosan érzékeltette. A köz­gyűlés ugyanis azzal indult, hogy volt aki megkérdőjelezte az egésznek a törvényességét, óvással fenyegetve a jelenlevő­ket. A nagy többség nem fukar­kodott a jelzőkkel, ennek eluta­sításakor. Sanda mészárosnak, partizánnak nevezték a javaslat­tévőt, kinek helye egy másik szö­vetségben van, s arra kérték, fed­je fel hátsó szándékait. A közjá­ték csak arra volt jó, hogy jelez­ze: az egységes fellépés, amely szükséges a partnerséghez, még hiányzik. Miként hiányzik, vagy legalábbis a jövő feladata a ka­marai piramis alapjainak megte­remtése is. A tagszervezetek egy része még csak ezután alakul ki, ezután fog csatlakozni a szövet­benne, hogy a vonal másik vé­gén nem használták a számító­gépet. A Rekordok könyvéből akkor eszembe jutott az a férfi, aki kívülről megtanulta a New York-i telefonkönyv összes adatát. Ilyen eredménnyel itt nem büszkélkedhetnek ugyan, de elismerésre méltó az is - mint beszélgetőtársam -, aki több százat képes fejben tartani. A legtöbben a kórházak, a ta­nácsok, a posta különböző részle­gei, a hibabejelentők és újabban a Munkaerőszolgálati Iroda tele­fonszáma után érdeklődnek. Fel­szökik a felvilágosítást kérők szá­ma üzletnyitásokkor és árleszállí­tások alkalmával. Nehezebb a dolguk, ha újonnan alakult gazda­sági társaságokkal szeretnének kapcsolatot teremteni, ugyanis gyakran előfordul, hogy a szerve­zet vezetőjének nevét mint ma­gánszemélyét jelentik csak be. A nevek másodlagosakká vál­nak, kevésbé rögzülnek, mint a számok: séghez, sőt a leendő tagok ezután döntik el hová tartozzanak. A közgyűlésen eleve csak a lehet­séges résztvevők egyharmada vett részt. Az MGK komoly kihívások előtt áll. Az idő fogja eldönteni, hogy a kamara képes lesz-e erős, kompetens képviselőjévé válni a vállalkozóknak. Egy erős regio­nális rendszer nélkül az egész nem fog menni. Itt most nem a lobbykért emelünk szót. Sőt azok ellen. Ugyanis a regionali- tás az egész ország átalakulásá­nak irányaival esik egybe, ahol az önkormányzati elv a legfon­tosabb, s nem a szűk szakmai, hatalmi érdekek mások fölé emelése. A jövő kérdése az is, hogy hogyan tud a kamara a pi­acgazdaság körülményeihez igazodni. Az új alapszabály elvi­leg erre is ad lehetőséget. Kétsé­geink azonban itt is vannak még. A piacon ugyanis a VOSZ kép­viselői is ott vannak. Az MGK és a VOSZ között most nyilatko­zatháború dúl, sértődöttség ár­nyai merülnek fel. Saját érde­kükben, érdekünkben is jó lenne, ha túl lennének ezen. Füle István- Kik is vannak a 163-on? - kérdezi az egyik kolléganő. A hívások száma alapján szer­dára lendülünk igazán munkába; nyolc és tizenegy óra között "fel- melegednek" a vonalak. Ez a csúcsidőszak. Délutánonként, va­lamivel nyugodtabb körülmények között módosításokat vezetnek át a számítógépeken, melyekre cím- és névváltozás, új bekötések, le­szerelések, titkosítás, ideiglenes szám állandóra cserélésre miatt van legtöbbször szükség. A mó­dosításokról szóló értesítések há­rom naponként érkeznek. Az összesítést havonta Budapestre küldik. A megyei és a megyén kívüli telefonszámokat név alapján, is­kolafüzet nagyságú mikrofilmek­re adják meg. Szabad szemmel nem láthatók a betűk, sokezer el­őfizető címe elfér egy lapon. Te­lepüléseink kódszámait emléke­zetből ismerik. Megértő lennék akkor is, ha azért kellene néhány másodpercig várakoznom, mert éppen arasznyi vastagságú tele­fonkönyveinket sűrítő több tucat­nyi mikrofilm vagy számítógépes jel között kellene böngészniük. Szurmay Itthon és külföldön egyaránt keresett a jászsági - általában az alföldi - méz. Az ellátási terüle­tén található tizenhárom telepü­lésen működő hat méhész szak­csoporttól, valamint a Nyírség­ből, Nógrádból és a Mátra-vi- dékről egy-egy szezonban 10 vagon körüli mézet vásárolt fel eddig a Jászsági Áfész. Szinte a teljes mennyiséget exportra tud­ták értékesíteni, mintegy 10 százalékos haszonnal úgy, hogy a belföldi átlagárnál kilónként 2-3 forinttal többet tudtak fizet­ni a termelőknek is. A szövet­kezeteknek évente egy és más­fél millió forint közötti nyeresé­get hozó áruja a különböző kül­kereskedelmi vállalatok közve­títésével termelői mézként ju­tott a külföldi vevőkhöz. Alaposan megváltozott mos­tanra a helyzet a mézpiacon. Felvásárló szervezetek tucatja járja az országot áruért, és a külföldi partnerek is mind ma­gasabbra állítják a minőségi mércét. Termelői minőségben például már nem veszik át idén a szövetkezettől a mézet, csak homogenizált, csomagolt álla­potban. Ráadásul idén kevesebb Nem véletlen volt a címvá­lasztás, hiszen az elmúlt évben komoly viharok dúltak ebben a kempingben és körülötte. No, nem igazi égiháború, de nagyon is komoly viszály az akkori ve­zetők és alkalmazottak között. A modernizálódó kemping új főnökét, Soós Tibor kirendelt­ségvezetőt erről kérdeztem elő-. szőr. Milyen ma a hangulat? Hogyan várják a vendégeket?- Én is hallottam a tavalyi eseményekről, de csak szóbe­széd alapján. Engem a Tiszato- ur vezetősége a történtek után helyezett át a tiszafüredi nem­zetközi kempingből ide Abád- szalókra. Ott is és itt is nagyon jól érzem magam, igyekszem a vendégekkel és a munkatársa­immal is a legjobb kapcsolatot kialakítani. Számomra a legfon­tosabb, hogy a vendég jól érez­ze magát, a lehetőségekhez ké­pest mindent megkapjon, érez­ze, hogy törődnek vele.- Milyen személyzettel dol­goznak?- Tízen vagyunk összesen. Hárman az érkezőket fogadjuk, a többiek a terület és a bunga­lók rendjéért felelnek.- Látom, hogy nagy építkezés folyik a kerítéseken belül. Mi­vel gazdagodnak? lesz - így drágább is persze - a jó minőségű méz, mert a korai akácvirágzás egybeesett a rep­cevirágzással. Szinte egyidőben gyűjtötték a kétféle nektárt a méhek, márpedig a keresettebb és értékesebb tiszta akácméz­ben nem lehet több 8 százalék­nál az idegen pollentartalom. Mindez az áfészt arra késztette, hogy megteremtse a feltételeket a felvásárolt méz feldolgozott formában történő értékesítésé­hez. Egy korábban zöldségfeldol­gozásra hasznosított épületben alakították ki a mézüzemet, amelynek technológiáját a na­pokban próbálták ki. Helybeli kisiparos készítette a beépített keverővei üzemelő tartályt, az NSZK gyártmányú, félautomata szivattyú-szűrő-adagoló beren­dezést pedig lízingbe vásárolta a szövetkezet. Ez utóbbi beren­- A Tiszatour végez három beruházást 30 millió forint ér­tékben. Szociális blokk épül a sátorral érkezők részére, auto­mata tekepálya és a főépület, amely az útról is látszik. Ébben lesz' a recepció, egy étterem, egy összejöveteli terem, és az emeletentizenhárom első osztá­lyú szoba, melyek a legnagyobb igényeknek is megfelelnek. Az ■átadás két lépcsőben történik, a földszintet június elsején, az emeletet egy hónappal később vehetjük át.- Az 1200 személy befogadá­sára alkalmas kempingben szemmel láthatóan még csak az előszezon van. A víz sem az igazi, a parton ugyan egyre töb­ben vannak, de bemenni csak a legbátrabbak mernek. Milyen a látogatottság jelenleg?- Röviden úgy mondhatnám, hogy a szezonnak megfelelő, de úgy érzem, a tavalyinál eredmé­nyesebb lesz ez az időszak. Most leginkább külföldiek van­nak, németek, hollandok, bel­gák, svájciak. Sokan visszatérő vendégek. A belföldi forgalom növekedése június közepe után várható.- A jobb eredmények az ár­emelésnek tudhatok be?- Valóban magasabbak az dezés az öt grammostól a 15 ki­logrammos mennyiségig üve­gek, tégelyek és flakonok meg­töltésére alkalmas, így a feldol­gozó bármikor rugalmasan al­kalmazkodhat a külföldi vevő igényeihez. Felszereltek egy la­boratóriumot is, ahol akár meg is várhatják a méhészek, amíg az eladott árujuk beltartalmi - pollen- és víztartalom - vizsgá­latának eredménye alapján az átvételkor kifizetik részükre a minőségnek megfelelő átvételi árat. A tervek szerint idén mintegy 30 vagon mézet dolgoznak fel a szövetkezeti mézüzemben, egyelőre kizárólag exportra. Az NSZK- technológiáért ugyanis áruval kell fizetnie az áfésznek. A már említett minőségi és kíná­lati problémák miatt valószínű­leg nem lesz könnyű a szövetke­zet felvásárlóinak kitölteni az üzem kapacitását. Hogy az új te­vékenység mennyire "édes" vál­lalkozás? A homogenizált, cso­magolt mézet a számításaink szerint mintegy öt százalékkal jobb áron tudják majd értékesí­teni. áraink a múlt évieknél, de nem annyira, mint azt decemberben előzetesen elhatározták. A ve­zetőség itt a helyszínen újra megvizsgálta a kereslet-kínálati arányt, és engedett az akkori árakból.- Most hallottam a község­ben, hogy a szabadstrandot fi­zetővé teszik. Lekerítik a part­szakaszt az ottani büfékkel együtt. Önnek mi a véleménye erről?- Tegnap hallottam róla, és nem örülök neki. Attól tartok, visszaesik a kül- és a belföldi forgalom is. A nyugati vendé­gek ugyan gavallérosan fizet­nek, de nagyon érzékenyek, nem szeretik, ha erőszakkal ve­szik ki a zsebükből a pénzt. Er­re számomra nem elég az az in­dok sem, hogy a tanácsnak nincs elég pénze a fűnyírásra. Ebben egyetértünk, de azt hi­szem, nem szabad elfelejtkez­nünk a helybéli lakosokról sem. Az itteniek jövedelmi szintje nem mondható magasnak. So­kaknak az egyetlen kikapcsoló­dási, nyaralási lehetőséget a Ti­sza jelentette, amitől - ha való­ban megalakul az említett kft - sokakat megfosztanak. V.I.I A Mezőtúri Állami Gazdaság Gyomaendrődi Faüzemében a fű­részárukon és az asztalosipari termékeken kívül különböző mére­tű tetőszerkezeti elemeket is készítenek. Fotó: Mészáros T elefontudakozó T.F. Helyzetkép az abádszalóki rTüzesből"

Next

/
Oldalképek
Tartalom