Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-14 / 57. szám

1990. JÚNIUS 14. 3 Néplap A lillafüredi Szí. István barlang tiszta, pormentes levegője jótékony hatással van a légúti megbe­tegedésben szenve­dőkre. Az idén először fo­gadnak betegeket a barlang Fekete ter­mében, az első, há­rom hétig tartó tur­nusban gyerekek al­szanak napi három órát a gyógyító hatá­sú levegőn. MTI-fotó: Kozma István A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalathoz évente mintegy 28 ezer tonna baromfit szállí­tanak. amelyből több mint 20 ezer tonna készterméket állítanak elő. A feldolgozott baromfi kéthar­mad részét exportálják. Képünk a csirkefeldolgozóban készült. -nzs ­\ Vállalkozunk, vállalkozunk... Hát kérem, én nem féltem nemzeti nekilódulásunkat. Vállal­kozásokban nem lehet hiány, mert leleményesség dolgában verhetetlen a magyar. A hét végén olyan optimista tapasztalatokat szereztem e témában, melyeket, ha követésre nem is, de végiggondolásra mindenképp ajánlanék. Miskolc táján immár évek - évtizedek?- óta építgetik a nadrágszíj széles Hemád folyó hídját. Ha a szerkezettel még nem is tudtak mindezideig boldogulni, min­denesetre egy furfangos lámparendszert felszereltek a két híd­főre, olyat, amely emberi beavatkozás nélkül teszi a dolgát, és megvan az a csodálatos képessége, hogy bárki, bárhonnan is érkezik, minimum tíz percet várakoznia kell. Namármost, ezt lovagolta meg egy leleményes vállalkozó csoport. Két fürdőruhás lány alig bikiniben illeged magát a piros fényben, és míg a jámbor autós szájtátva mered a látvány­ra, a fiú nekiesik a kocsinak, és vadul mosni kezdi az ablakot, majd tartja a markát a húszasért. Kérem, van egy nyomorúságos dolog, a hídmizéria, no de ebből egy szellemes kompánia aranybányát csinál. így mindjárt nem is olyan elkeserítő ez a közlekedési szituáció. Van, tisztelettel egy derék gumis ember egy kis városban. Van annak egy segédje, majd annak egy motoros barátja. A két srác egy éjszaka nyeregbe pattan, és munkához lát: egyetlen éjjelen négyszáz autókereket szúrnak ki. Száz gépkocsi gazdája vakarja a fejét reggel, amikor megpillantja a palacsintává lapo­sodott kerekeit. Es utána megy a károsult a gumishoz. A ren­dőrség hihetetlen leleménnyel innen indult el, és hamarosan rátalált az ügybuzgó segéd úrra. Hogy mi lesz a büntetése? Alighanem négyszáz ingyen ragasztás. Ezért mondom én, hogy nem féltem a magyart. Már látom is, amint a pokol zubogó katlanja mellett fürdősót árul valame­lyikük. És az is a nemzeti karakterünkhöz tartozik, hogy lesz is rá vevő! ■ ■ ■ -pb'J pénzigényével dolgozik. A táp­pénz kifizetésre az igény vagy utalvány beérkezésétől számított 30 napos határidőt ad a jogsza­bály. Kérdés: a beteg mikor viszi be első utalványát munkahelyé­re, - a munkahely mikor továb­bítja az igazgatósághoz? Ha ez rendben is van, ha már egy pót­lólagos adatra szükség van, a 30 napos határidő máris sérelmet szenved. Háromféle nyomta- vány használatos különben a táppénz kiutalásához. Tudni kell persze azt is, hogy kórházi iga­zolás is járulhat hozzá, hiszen 1985 január elseje óta a kórházi ápolás idejére is a teljes táppénz jár a betegnek. Különben óvatos kérdésünk­re, miszerint mindig valóban be­teg-e a beteg, a szakértők ugyan­olyan óvatosan válaszoltak. Dr.Bagdi László igazgató szerint az bizonyos, hogy a betegál­lomány növekszik, amelyben nyilvánvalóan nemcsak a mun­kahely, a munkahely ártalmai szerepelhetnek okként, hanem a túlhajszolt életmód is. Dr.Kon- dics Szilvia hozzáteszi, hogy azért az életmód is, hiszen az alkoholbetegek bajai is a táppén­zes számokban kereshetők, s ter­mészetesen előidőzők a balese­tek, amelyek bizonyos idősza­kokban alapos emelkedést okoz­nak a statisztikában. Hogy van­nak-e olyanok, akik visszaélnek a lehetőséggel? Minden bi­zonnyal akadnak. Erre különben egy-egy jellegzetes időszak hir­telen megugró statisztikái is kö­vetkeztemi engednek. így példá­ul, ki ne mondjuk merre, de a megye híres szőlő- és kertvidé­kein tavasszal és ősszel hirtelen megnő a táppénzes arány, s ha csak a statisztikának, s nem a tapasztalatoknak hinnénk, akár sajnálkozhatnánk is a sok és oly­kor földeríthetetlen megbetege­dés miatt... Másrészt egyre nö­vekszik sajnos az életmód és kö­rülmények okozta idegi károso­dás, lassan azt mondhatnók, hogy a lakosság 25 százaléka ne- urogén... Mindehhez tegyük hozzá: aki valóban beteg, s baja nem egy­két hét, hanem esetleg hónapok idejére az ágyba kényszeríti, egyúttal az elszegényedők népes családjában is találja magát. A táppénz kicsi, s hiába vigasztalja magát és családját a beteg, hogy első az egészség, ha közben el­marad mindenhavi kötelezettsé­gei teljesítésével, adóssága nő a bankban és a közüzemeknél, s ráadásul családja eltartása is gondokkal jár, - nos, a táppénzes élete meglehetősen nehéz. Az igazgatóságon őszinte együtt­érzéssel mondják: van olyan táp­pénzesük, aki már az elmúlt év­ben is betegágyat őrzött, s most lassan félév is eltelik az évből. Ha egyéb kötelezettség, például gyermektartásdíj, is terheli a ki­fizetést, bizony meglehetősen össze kell szorítania a nadrágszí­jat. Ráadásul az ilyen beteg nem is a tavalyi, hanem az 1988. évi keresete alapján kapja a táppén­zét. A statisztikát készítők külön­ben egyáltalán nem titkolják: munkájukban nekik az élet ne­héz gondjai jutottak. S bár ki nem mondják, sejtem: azt szeret­nék, ha a Kossuth tér 5. szám alatti igazgatóságra leginkább boldog családfők járnának: anyasági segélyért... Sóskúti Júlia Ezentúl nagyobb lehetőség kí­nálkozik számunkra az Európai Közösség országaiból származó információk megszerzésére an­nak az ügynöki megbízásnak az alapján, amelyet nemrég szerző­désben rögzítettek az Agroin- form Agrárinformációs Vállalat, valamint az Európai Közösség kiadóhivatalának és nyolc adat­bankjának képviselői. Szanyi Tibor, az Agroinform vezérigazgató-helyettese az MTI munkatársának elmondotta, hogy a július 1-jével induló szol­gáltatás révén valamennyi hazai vállalat, szövetkezet, intézmény és vállalkozó hozzájuthat a kö­zösség országaiból - egyes ese­tekben a közösséggel társult or­szágokból - származó legfonto­sabb információkhoz. A kelet­európai országok közül elsőként hazánknak van lehetősége arra, hogy az EK-országok ipari, me­zőgazdasági, kereskedelmi, mű­szaki-tudományos és szociális helyzetéről naprakész tájékoz­tatást kaphasson bármelyik cége. Felhasználhatja az Agroinform ehhez a közösség naponta meg­jelenő lapjában közzétett hivata­los információkat, a szervezet­ben született törvényeket, és a készülő jogszabályok tervezeteit is. Miről árulkodik a 89-es statisztika? Csökken a megye munkaképes korú lakossága - Ezerötszáznái több egyéni gazdálkodó van a megyében - Nem nő a szülési, gyermeknevelési kedv - százezer fölé emelkedett a megye nyugdí­jasainak száma - A "táppénznövekményben" vezetnek a jászsági üzemek dolgozói' TARSADALOMBIZTOSITAS Több hasznos információ Mint minden évben, az idén is elkészítette 1989. évi tevékeny­ségéről szóló beszámolóját, - s ezzel a megye népességének tár­sadalombiztosítási helyzetéről szóló számadást a Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság. Az éves munkát bemutató jelen­tésből megtudhatjuk, hogy a tár­sadalombiztosítás továbbra is eredményesen gazdálkodik (hát még, ha valóban gazdálkodhat­na!) bevételeivel. Míg a népgaz­daság társadalombiztosítási be­vétele 1989-ben 292,7 milliárd forint volt, a kiadások 269,5 mil­liárd forintot tettek ki. Jász- Nagykun-Szolnok megyében a bevétel 1989-ben 9 milliárd 333 ezer forint volt, a kiadás pedig (bár 25,8 százalékkal magasabb az 1988 évinél) 8 milliárd 656 ezer forint. Természetesen ta­valy is a bevétel legnagyobb ré­sze - esetünkben 62,9 százalék - a nyugdíjakra, járadékokra kel­lett, hiszen míg az országban 23,4 százalék a nyugdíjas lakos­ság aránya, a megyében tavaly ez már kerek 24 százalékra nőtt, s jelenleg 101.700 a nyugdíjból, járadékból élő ember. A másik nagy kiadás (bár lenne még na­gyobb!) a családi pótlék és kap­csolt részei, a különböző, gyer­mekneveléssel összefüggő, já­randóságok. Sajnos, az 1988. évi erőteljes növekedéssel szemben mintha a családok jobban meg­gondolnák, szaporítsák-e létszá­mukat - szóval a szülési kedv változatlanul stagnál, illetve 88- hoz képest csökkent. 1989-ben az igazgatóság 4744 anyának fi­zetett ki anyasági segélyt - az előző évben valamivel többnek. Jóval nagyobb arányban folyósí­tottak temetési segélyt, mint a korábbi évben. A temetési se­gély 1989-ben a halálozások ará­nyában, 30,9 százalékkal emel­kedett. Sajnos több ember hal meg, mint ahány születik. A kifizetések harmadik nagy csoportja a megye keresőképes lakosságának egészségi helyze­téről árulkodik, - a táppénzről van szó! A statisztika szerint egy dolgozóra évente 24,2 táppénzes nap jut - nem egészen egy száza­lékkal kevesebb, mint az orszá­gos átlag. Valamivel több az üzemi balesetek miatt kereső- képtelenné vált dolgozók aránya is, mint az előző évben volt. Ez­zel együtt azonban a táppénzes helyzet nem mondható aggasz­tónak, - különösen, ha figyelem­be vesszük, hogy néhány üzem­ben nőtt kirívóan, másutt jelen­tősen csökkent a táppénzes na­pok száma. Jászberény, Jászki- sér, Jászapáti - szinte vala­mennyi üzemében 11-14 a táp­pénzes arány szám, a megyei 6,6- es átlag mellett. Ez persze nem minden esetben azt jelenti, hogy azon a tájon a legmegrendültebb az emberek egészségi állapota... Sokszemközt a szakértőkkel Dr.Bagdi László igazgató, dr.Kondics Szilvia osztályveze­tő főorvos és Nyáry Kálmánná osztályvezető, - a társada­lombiztosítás avatott megyei szakértői - szívesen vállalkoztak arra, hogy kis kerekasztal-konfe- rencián vitassuk meg a múlt év tapasztalatainak talán a gazda­ságra, s dolgozó népességre leg­meghatározóbb tényeit, a táp­pénzes állomány helyzetét, a táppénz-fizetés, ellenőrzés ta­pasztalatait. Azért választottuk a táppénzes helyzetet, mert mi ta­gadás, napjainkban, amikor min­den forintnak kellő időben helye van minden családban, ez váltja ki a legtöbb, sokszor jogosnak tűnő kritikát a társada­lombiztosítás tevékenységében. Mindjárt a beszélgetés elején leszögeztük, egy percig nincs szándékunkban azon vitatkozni, megfelelő-e a táppénzkifizetés szabálya, a kiszámítás törvényes alapja. Az azonban bizonyos, a forint szinte napról-napra csök­kenő értéke idején meglehetősen furcsa, hogy a táppénz-fizetés alapja az esetek többségében az előző év keresete. Hajdanán - például a hatvanas években, a hetvenes évek köze­pén (1976. dec. 31-ig) a megbe­tegedés .előtti három hónap át­lagkeresete alapján számolták ki a táppénzt. Ez az első nagy kriti­ka, amely azonban országos gond, s remélhetőleg hamarosan segít rajta az új kormányzat. A kifizetés ideje már nem ilyen egyértelműen vitatható, s nem csak a társadalombiztosító gond­ja. A megyében nagyüzemekben van saját úgynevezett sztk-cso- port, amely többségében a fize­tésnapokon zavartalanul és egy­idejűleg utal táppénzt családi pótlékot, egyéb ellátást. Ahol nincs - s nézzünk szét alaposan a változó vállalati, üzemi életben, hány kisüzem, kft., kisvállalko­zás, kisszövetkezet stb... alakul szinte napról-napra -, onnét a táppénzes utalványokat, a szük­séges igazolásokkal együtt pos­tán küldik be Szolnokra, s ha minden szükséges papír együtt van, számfejtik a táppénzt, s a beteg ugyancsak postán kapja meg. Nos, - a sokat tapasztalt szakemberek szerint - ez a rend a sok kifogás, panasz alapja. Egyáltalán nem biztos, hogy minden igazolás rendben, a táp­pénzes utalvánnyal együtt beér­kezik, az adatszolgáltatás még mindig sok hiánnyal küszködik. Az igazgatóság havonta mint­egy 1000-1100 cég 1500 táp­(

Next

/
Oldalképek
Tartalom