Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-26 / 41. szám

2 1990. MÁJUS 26. Néplap A parlamentek mindenütt éljenek a lehetőséggel A Néppárt elégedetlen a győztesekkel /Folytatás az 1. oldalról/ vében elterülő ország, szomszé­daival szoros kapcsolatokat ápolt.- Ha ellenben kérkedő elva- kultságból vagy bűnös megszál­lottságból nacionalista különutat választott, vagy ha vesztett há­borúk után az egykori ellenfelek elszigeteltségbe kényszerítették, az egyenes következmény bé­kétlenség, stabilitáshiány és bi­zonytalanság volt egész Európá­ra nézve. Ezért - mondotta Kohl - még csak gondolni sem szabad arra, hogy az Egyesült Németor­szág bármiféleképpen semleges, demilitarizált, szövetségen vagy tömbön kívüli legyen. A küldöttek a záróokmányban megállapították, hogy még soha nem tárult fel ilyen kedvező le­szerelési lehetőség. Ezért abban a reményben, hogy ez testet ölt az egyes nem­zeti törvényhozások tevékenysé­gében is, a résztvevők követel­ték: a parlamentek mindenütt a /Folytatás az 1. oldalrólI ványi Sándor rámutatott: hazánk elsősorban korszerű képzési esz­közökre, módszerekre, szakmai konzultációra számít. A különfé­le modem oktatóberendezések, szakmai gyakorló programok lé­nyegesen megnövelhetik a mun­ka hatékonyságát a jövőre át­adásra kerülő pécsi, miskolci, ózdi és nyíregyházi szakmai át­képző központokban. E segítség révén a munka nélkül maradók jóval rövidebb idő alatt juthat­nak az elhelyezkedésükhöz vagy valamilyen vállalkozás megkez­déséhez nélkülözhetetlen kép­zettséghez. Valamennyi megyé­ben szükség lesz majd egy-egy ilyen intézményre. Hazánk tapasztalatokat kíván szerezni az EGK-országoktól a munkaadók és munkavállalók Az Akadémia reménykedve tekint a kilencvenes évekre. Bí­zik abban, hogy az ország törté­nelmi átalakulása a magyar tu­domány fellendülését eredmé­nyezi - húzza alá a Magyar Tu­dományos Akadémia közgyűlé­sének határozata, amelyet a tu­dós testület pénteken, az MTA kongresszusi termében tartott záróülésén fogadott el. A doku­mentum rögzíti: az Akadémia - híven legnemesebb hagyomá­nyaihoz - a nemzet hosszú távú érdekeinek szószólójaként, a na­pi politikai körülményektől füg­getlenül alakítja ki véleményét az országot érintő alapvető kér­désekben. Az Akadémia kinyilvánította, hogy magát autonóm köztestü­letnek tekinti. Felkérte az Or­szággyűlést, hogy tűzze napi­rendre a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvény megalkotását. A törvénynek sza­vatolnia kell a magyar tudomány fejlődési feltételeit és független­ségét a napi politikától. Sürgő­sen tenni kell az eredményes ku­tatók és kutatócsoportok társa­dalmi, anyagi elismerésének ja­vításáért. Meg kell előzni a te­hetséges szakemberek kivándor­világon gyorsan éljenek az alka­lommal, ha leszerelésről, a szük­séges ellenőrzési intézkedések­ről van szó. Hasonlóképpen állást foglal­tak közel-keleti, északkelet- és dél-ázsiai atomfegyvermentes övezetek létrehozása, nemkü­lönben egy átfogó atomfegyver­kísérleti tilalom és a vegyi fegy­verek betiltása' mellett. Az érte­kezleten jelentékenyen szerepet játszottak a harmadik világ or­szágai, kiváltképpen a haditá­maszpontok felszámolására, il­letőleg elmaradottságuknak a felszabaduló anyagi eszközök­kel való enyhítésére irányuló kö­vetelésével. Érdekes vonása volt a konfe­renciának, hogy hangsúlyt ka­pott a semleges országok új tö­rekvése: ki kell lépniük elszige­teltségükből, mivel közvetíté­sükre már nincs szükség, s így már tevőleges szerepet is vállal­hatnak a nemzetközi feladatok teljesítésében. közötti érdemi szerződéskötések gyakorlatáról, s arról, hogy mi­ként foglalkoznak ezekben az országokban a munkás védelem­mel, balesetelhárítással. Írország meghatározó szere­pet vállalt az oktatási intézmé­nyek működési rendjének kiala­kításában. Tanácsaik alapján ter­vezik az épületek átalakítását, a megfelelő felszerelések kivá­lasztását, az oktatási programok kialakítását. A magyarországi, már készülő átképzési központok korszerű felszereléséhez segítséget ígér­tek az amerikai és NSZK-beli munkaügyi kormányzatok is. Az új minisztériumban részletesen elemzik, hogy ezeket a támoga­tásokat mely intézményeknél le­hetne a legcélszerűbben haszno­sítani. lását. A kilencvenes években az egyik leglényegesebb, tudo­mánypolitikai feladat az egyete­mi kutatások megerősítése lesz - állapította meg a közgyűlés. Magyar Beruházási Alap 15 millió dollár a magánszektor támogatására Az amerikai külügyminiszté­riumban csütörtökön ünnepélye­sen aláírták az okmányokat a pénzügyi alapok átutalásáról az amerikai-magyar, illetve az amerikai-lengyel Beruházási Alapra. Az alapok, amelyek lét­rehozását George Bush elnök ta­valyi varsói és budapesti látoga­tásán jelentette be, a két ország magánszektorának támogatását szolgálják. A lengyel alap 25 millió, a magyar 15 millió dollárt kapott most a költségvetésből. A Magyar Alap igazgatótaná­csának elnöke, John Whitehead, korábbi első külügyminiszter­helyettes elmondotta, hogy a kö­zeljövőben Budapestre utazik a munka megindítására. A tervek szerint az alapnak mind Wáshingtonban, mind Budapes­ten lesz képviselete. Vezetésébe George Bush elnök már koráb­ban neves szakértőket nevezett ki, s várják a magyar képviselők kinevezését. Nagykövetek felmentése és visszahívása Miként a sajtó beszámolt róla, a Minisztertanács csütörtöki ülé­sén állást foglalt nagykövetek felmentése és visszahívása kér­désében. Ezzel kapcsolatban a Külügyminisztérium az alábbi tájékoztatást adta az MTI-nek: Az érintett nagykövetek: Bá­nyász Rezső (Ottawa), Esztergá­lyos Ferenc (New York-ENSZ), Göbölyös Gábor (Brüsszel), Hajdú János (Bem), Juhár Zol­tán (Canberra), Komidesz Mi­hály (Tirana), Lakatos Ernő (Berlin), Nagy János (Bécs), Roska István (Varsó), Simics Sándor (Szófia), Sütő Gábor (Brasilia), Szapora Sándor (Ulánbátor), Varga István János (Genf-ENSZ) és Várkonyi Péter (Washington). Néhányuk felmentéséről már korábban döntés született, a töb­biek visszahívására a kormány most tesz javaslatot a köztár­saság ideiglenes elnökének. Ezen kívül döntöttek arról is, hogy új londoni és párizsi nagy­követet neveznek ki, a jelenlegi misszióvezetőket, Györke Jó­zsefet, illetve Nagy Gábort más képviseletek élére helyezik át. A mostani döntés termé­szetesen nem érinti az egyébként esedékes soros évi nagykövet­váltásokat. A Magyar Néppárt Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Bi­zottsága május 19-én ülést tar­tott. Értékelte a párt választások utáni helyzetét, a megyében mű­ködő szervezetek állapotát, és meghatározta a feladatokat. Ezenkívül kialakította álláspont­ját néhány aktuális politikai kér­désben is. A megyei bizottság úgy látja, hogy a parlament az eltelt egy hónap alatt belső szervezeti kér­désekkel és önmagával volt el­foglalva. A gyanúsan egyhangú Szavazatok ellenérzést váltanak ki az emberekből. Ezzel a maga­tartással a pártok nem szereznek újabb támogatókat, inkább híve­ket veszítenek. Nem érzékelhető a győztes pártok parlamenti tevé­kenységében a nép véleményé­nek tükröződése. A képviselők többségének nincs élő, bizalmon alapuló kapcsolata választóik­kal, így nem is tudják közvetíteni a parlamentben a népakaratot. A közigazgatás már hónapok óta nem működik - véli a Néppárt megyei bizottsága. Az állami gazdaságirányítás hiányában to­vább züllik a gazdaság, a kultu­rális, egészségügyi és más intéz­ményekben - a lakosság kárára - a bizonytalanság a tetőfokára há­gott. Alakossággal szembeni ön­kény a közszolgáltatásban, a fo­gyasztói áralkalmazásban elvi­selhetetlenné vált. Napról-napra romlik a közbiztonság. Ezek a súlyos tények Figyelmeztessék a parlamentet és az új kormányt arra, hogy a törvényalkotásban, az operatív kormányzati intézke­désekben sürgősen súlypont-át­helyezésre van szükség. Emberek az embertelenségben címmel, Amerikában jelent meg Nyeste Zoltán könyve. Egyik ré­szében olvasható, hogy a recski tábor büntetőbarakkjában 1950 szentestéjén valaki mindannyi­unkért imádkozik. Deák András volt az, a mai Keresz­ténydemokrata Néppárt Jász- Nagykun-Szolnok megyei veze­tője. Egykor újságíróként, a csehszlovákiai magyar sajtó nak állásfoglalása szerint a hata­lomra került pártok a választás előtti "keret-programjuk" alap­vető tételeit megváltoztatták, és a folyamat tovább tart. A válasz­tópolgárok ezt joggal kifogásol­ják. Egyes pártvezetők, amikor korábbi ígéreteiket számonkérik, nyíltan kijelentik, hogy azok csak választási célt szolgáltak. Az MDF-SZDSZ paktum meg­kötése a kétpárti diktatúra veszé­lyét hordozza magában. Egyes képviselők megnyilvánulásai is tartalmaznak diktatórikus ele­meket a Néppárt megyei bizott­sága szerint. Veszélyesnek tart olyan kijelentéseket, miszerint az ellenzék került hatalomra, így azt bírálni nem lehet (Torgyán József), vagy a sajtó a parlamenti pártok erőviszonyai alapján ke­rüljön ellenőrzés alá (Csurka Ist­ván), stb. A magyar uralkodó politiká­ban ellentmondásosnak ítéli a Néppárt megyei bizottsága a nemzetiségi kérdés kezelését. Szerinte aktív politikai tevé­kenység folyik a határainkon túl élő magyarság jogaiért, ugyan­akkor parlamentünkből hiányoz­nak a Magyarországon élő nem­zetiségiek képviselői. Az Országgyűlés bizottságot hozott létre az Axel Springer-ügy kivizsgálására. A pártok által az Új Néplap ellen meghirdetett bojkottal nem azonosul a Nép­párt megyei bizottsága. Meggyő­ződéssel vallja, hogy a nép az egypárti diktatúra helyett nem tűr meg többpárti diktatúrát. Hi­ányolja, hogy a parlamenti pár­tok még mindig nem hozták nyil­vánosságra a választási kampá­munkatársa, egy ideig párizsi tu­dósítója is volt, valamint a régi Kisgazdapárt országos szervező- titkára, Kelet-magyarországi szervezésvezetője. A politikai életben mindig a keresztény és magyar szellemiséget képviselte. Ötödmagával vitte győzelemre ’45-ben a Kisgazdapártot, aztán a többpártrendszer felszámolása után neki is kijutott a politikai fogságból, a mátészalkai intemá- lótábor után népbíróság elé állí­tották, aztán az ország majd’ minden fogházát végigjárta, Recsk volt az utolsó állomás. A politikai küzdelemből ’56 után közvetlenül újra részt vállalt - nem rajta múlt, hogy sikertele­nül. A többpártrendszer újabb ki­bontakozásakor, ’88-ban, a Kis­gazdapárt munkájába kapcsoló­dott be (egyébként a többpárt­rendszer bevezetését megalapo­zó nyilatkozat nyolc aláírójának egyike), de a párton belüli önző személyi harc a pozíciókért el­tántorította a kisgazdáktól. Politikai eszménye azonos a Kereszténydemokrata Néppárt célkitűzéseivel: a magyar de­mokratikus jogállamiságot és a népképviseletet megteremteni, a többpártrendszert fenntartani, az ember erkölcsi méltóságát és szabadságát visszaadni, a közé­letben tiszta erkölcsöt teremteni emberi módon, megrázkódtatá­sok, újabb sérelmek okozása nél­kül. nyukra biztosított külföldi támo­gatások forrását és összegét. A kormányprogramot csaló­dottan könyveli el a megyei bi­zottság. Álláspontja szerint min­den magyar választópolgár azt várta, hogy a kormányalakítással megbízott és az azt vállaló párt képes legyen tartalmas kor­mányprogramot terjeszteni az Országgyűlés elé. A Néppárt megyei bizottsága segítőkészségét fejezi ki az új kormány iránt, de szükségét látja annak, hogy a központi állami­gazgatás átszervezésével párhu­zamosan folyjon a törvény- előkészítő munka, a kormány- program szakaszainak kidolgo­zása, a rövidtávú cselekvési programban megfogalmazott feladatok konkrét, a közember számára is érzékelhető végrehaj­tása. A megyei bizottság úgy véli, hogy a győztes pártok választási kampányukban a bürokratikus intézmények lebontását ígérték, de nem törekednek túlságosan erre. A megyei bizottság szerint tovább nem odázható az önkor­mányzati törvény megalkotása és rövid időn belül a helyhatósá­gi választások megtartása. A megyei bizottság egyetért abban, hogy a "gazdasági fordu­lat" célkitűzését minden, a nem­zet sorsáért felelősséget érző ma­gyar ember örömmel fogadja és támogatja. Külföldi adósságállo­mányunk viszont akkora, hogy a fordulat megvalósításának gátat szab. A kormányzatnak aktívan kell tevékenykedni azon, hogy az ország hitelelengedést és más- irányú gazdasági támogatást kapjon. Ma és holnap Budapesten, Csörsz utcai székházában tartja országos nagyválasztmányi ülé­sét a Kereszténydemokrata Nép­párt. Eddigi tevékenységéről hallhatnak beszámolót a küldöt­tek, s a jövő terveiről, a helyha­tósági választásokra való felké­szülésről. Mindezt kiegészíti a vezetőségválasztás. A küldöttek között ötödmagával képviseli a x megyét Deák András is. Mielőtt útrakelt, megkérdeztük, mit vár a nagy választmányi üléstől, az új vezetőségtől.- Közös kötelességünk meg­győzni minden magyar állam­polgárt, hogy mindenkinek vál­lalnia kell a sorsát és ahhoz mér­ten kell kialakítania politikai ál­lásfoglalását, elhatározását. Az a lényeg, hogy a politikai demok­rácia működtetésében mindenki részt vegyen. Most már megvan a demokrácia, a független szabad magyar kormány, de ennek hát­tere az egész nemzet kell hogy legyen. A demokráciát a jelenle­ginél szélesebb alapokra kell he­lyezni, s a politikának a közjót kell szolgálnia. Mi a mások véle­ményét tiszteljük, a magunkét hirdetjük. Türelemmel kiváijuk, hogy az emberek most már félelem nélkül, tisztességgel ve­gyenek részt közös életünk ala­kításában, - mindegy ki milyen vallású, milyen elvű - egymást kölcsönösen tisztelve.-rónai­Új, csehszlovák L 410 UVP-E típusú, két haj tómű vés repülőgépet állított üzembe a közelmúltban az Országos Mentőszolgálat Légi Betegszállító Csoportja. Ez a légi jármű az eddigiekkel ellentétben a beépített, korszerű amerikai navigációs berendezéseivel a legkörülményesebb időjárási viszonyok között is leszállhat. Belső terét a mentési körülményekhez igazodva alakíthatják ki. Az új jármű utazósebessége 300 km/ó, maximális sebessége elérheti a 350 km/órát is. Egy hajtóműve 750 lóerős. /MTI fotó: E. Várkonyi Péter/ ll EGK munkaügyi segítség Magyarországnak VÉGET ÉRT A KÖZGYŰLÉS Az Akadémia reménykedik a tudomány fellendülésében A Néppárt megyei bizottságá­Ma kezdődik a kereszténydemokraták országos nagyválasztmányi ülése Cél: tiszta erkölcsöt teremteni a közéletben í. í >i L*

Next

/
Oldalképek
Tartalom