Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-25 / 40. szám
2 Néplap 1990. MÁJUS 25. Napirenden a tanácsok megbízatásának meghosszabbítása (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási államtitkárokat a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a miniszterek előterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parlamenti bizottságok meghallgattják az államtitkár-jelölteket. Várhatóan a jövő hét közepéig az alapvető fontosságú minisztériumok élén álló miniszterek mellett ők is elfoglalják helyüket. Végül - utalva a kormány- alakító plenáris ülésen történtekre - köszönetét mondott Vörös Vincének és a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterelnök portréját, amelyet - véleménye szerint - az Országházban kell megőrizni. Hangsúlyozta: Nagy Ferenc elis- / mérésével eleget tettek annak a történelmi jogfolytonosság-keresésnek, amellyel az egykori és demokratikusnak megindult, majd derékba tört magyar parlamentarizmusnak tartoznak. Utalt arra, hogy Nagy Ferenc nehéz helyzetben vállalkozott a kormányzásra a háború után, s rendkívül pozitív szerepet töltött be az emigrációban. A politikus a nyugati kormányok bizalmát élvezve számos olyan külpolitikai akciónak volt részese - a hidegháború időszakában, majd az azt követő időben -, amire a magyar politikai élet büszke lehet. Ügyrendi javaslat Az első napirend megtárgyalása előtt Áder János (Fidesz) kért szót, hangsúlyozva, hogy mondandója általában kötődik az ülések tárgyalási rendjéhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály vonatkozó paragrafusai szerint a javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni; sürgősségi tárgyalást fontos államérdekből lehet kérni, s a javaslatot a következő ülésnap napirendjére kell tűzni. Hozzátette: a jelenlegi módszer- amely szerint az ülések és a bizottsági tárgyalások miatt elrendelt szünetek váltogatják egymást - csupán a gyors munkavégzés látszatát kelti, azonban a legkevésbé hatékony. A képviselőknek nincs módjuk arra, hogy megfelelően előkészített, áttanulmányozott anyagot vitassanak meg, s így a parlament tagjai maguk gerjesztenek olyan jogszabályi inflációt, amely ellen éppen az Országgyűlésnek kellene fellépnie. Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, s indítványozta, hogy az ügyrendi bizottság alakítsa ld álláspontját a kérdésben. Ezt követően az Országgyűlés rátért az első napirendi pont megvitatására. Vita a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ahogyan korábban a tervezetet beterjesztő Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság ülésén, a plenáris tanácskozáson is főként azt vitatták: meghatározott naptári naphoz kössék-e a tanácstestületek mandátumának lejártát, avagy rugalmasabban, de mégis konkrét eseményhez - a helyi ön- kormányzatok alakuló üléséhez- viszonyítva jelöljék ki a határidőt. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői - a bizottsági előterjesztést támogatva - amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-áig hosszabbítsák meg, hiszen így megszüntethető az egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a meghatározott időpont fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági választásokra való felkészüléshez, s az ideiglenes köztársasági elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított három hónapon belül köteles kitűzni a helyhatósági választásokat. Az MDF-képviselők egynémely ike csupán amiatt aggályoskodott, hogy megfelelően bizto- sítható-e a majdani önkormányzatok leendő vagyonának a védelme, illetve, hogy a végrehajtó bizottságok tevékenységének kötelezően nyilvánossá tétele elegendő kontrollt jelent-e az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalható visszaélések, a tanácsi vagyonherdáló akciók megfékezésére. Elsősorban a Fidesz-frakció több tagja - de ehhez a véleményhez csatlakozott az MSZP egyik képviselője is - amellett érvelt, hogy a vb-k működését törvényes ellenőrzés alá kell helyezni, s ezt szolgálná, ha kiegészítő-módosító javaslatuknak megfelelően a törvény már úgy szólna, hogy a tanácstestületek mandátumuk lejárta után is ügyvivőként működnének az önkormányzatok hivatalba lépéséig. Más véleményekben megfogalmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy a helyhatósági választásokat még az idén és minél előbb megtartsák, lehetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz tartható, mert _ ehhez szükség van például az ön- kormányzatokról, az önkormányzati vagyonról, a helyhatósági választások rendjéről és a közszolgálatról szóló törvények megalkotására. Végül az Országgyűlés - elvetve a Fidesz kiegészítő indítványát, amelyet Szájer József nyújtott be - a bizottság beterjesztette javaslatot emelte törvényerőre. Ennek elfogadásához egyébként - az alkotmány értelmében - kétharmados többségre volt szükség. Az ebédszünetet követően Kónya Imre (MDF), az Ügyrendi Bizottság elnöke bejelentette, hogy bizottságuk megtárgyalta Ader János észrevételeit az ülések tárgyalási rendjéről, s a felvetésekkel kapcsolatban kialakította álláspontját. A házszabályok szerint a sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő ülésnap napirendjére kell felvenni. A bizottság értelmezésében a következő ülésnap áz, amikor a parlament legközelebb ülésezik. Ezért azt javasolták, hogy a sürgősségi alapon most benyújtott indítványokat csak a jövő héten tárgyalják, amikorra eredetileg is tervezték az ülésszak folytatását. Kérdések a miniszterekhez Kálmán Attila (MDF) egyes helyközi autóbuszjáratok megszüntetése tárgyában intézett kérdést a közlekedési és hírközlési miniszterhez, rámutatva: a Volán vállalatai gazdaságossági okokra hivatkozva több száz helyközi járat leállítását tervezik, amivel főként az aprófalvak lakóinak amúgy is kedvezőtlen helyzetét nehezítik tovább. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter szerint az alapvető probléma az, hogy a személyszállítás, mint állami, ellátási feladat függőségi helyzetbe került a költségvetéstől. Márpedig egyre kevesebb a költségvetési támogatás, a tarifák viszont nem fedezik a működési költségeket. Ezért alapkérdés a személy- szállítás közgazdasági feltétel- rendszerének újrafogalmazása. Tájékoztatta a képviselőket: miniszteri rendelettel 300 millió forintot utalnak át a Volán-vállalatoknak, elsősorban a gazdaságilag elmaradott, aprófalvas térségek tömegközlekedésének javítására. Schamschula György (MDF) a belügyminiszternek tette fel kérdését a tanácsi és ingatlankezelő szervek ellenőrizetlen privatizálásainak megakadályozása tárgyában. A képviselő szóvá tette, hogy a lakosság úgy érzi, nem minden esetben indokoltak azok a privatizációs kísérletek, amikor a tanácsok és az ingatlankezelő vállalatok a kezelésükben lévő épületeket különféle vállalkozásokba adják. Az esetek jogszerűsége ugyan nem mindig vitatható, de erkölcsösségük igen. Horváth Balázs belügyminiszter elmondta, hogy nap mint nap érkeznek hasonló jelzések a minisztériumhoz. A tárca szándéka és célja, hogy útját szegje ezeknek a sajátos tulajdonkeresési kísérleteknek. A miniszter elhatározta, hogy felülvizsgáltat minden olyan tulajdonosváltozást, minden olyan ügyletet, amely a majdani önkormányzatok tulajdonát érinti.. A képviselői kérdések és az arra adott válaszok után Kulin Ferenc (MDF) olvasta fel a kulturális bizottság nyilatkozatát, amely szerint a bizottság a hozzá beérkezett észrevételek alapján felhívja a Magyar Televízió műsorszerkesztőségének a figyelmét, hogy az Országgyűlés eseményeinek hű közvetítésére nagyobb gondot fordítson. A bizottság véleménye szerint a demokratikusan, szabadon választott Országgyűlés kormányának bemutatkozása, eskütétele, a miniszterelnök beszéde az egész nemzetet érintő, sorsfordító esemény volt. Ezt a különleges jelentőségű, túlzás nélkül történelminek nevezhető, emelkedett pillanatot egy nemzetközi kupa- mérkőzés közvetítése miatt megszakítani, háttérbe tolni, feldarabolni súlyos vétség volt, amely nem szolgálta azokat a nemzeti célokat, amelyekért a magyar társadalom a Magyar Televíziót fenntartja. ' Ezzel a képviselők a tegnapi munkanapjuk napirendjének végére értek. Szabad György elnök bejelentése szerint az ülés jövő hét szerdán folytatódik. Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtökön tartja, amikor is várhatóan megkezdik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, valamint a hazánkban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalását. % Szerdán, késő este Eskütétel után megtartotta alakuló ülését a kormány A kormány minden héten csütörtökön tart rendes ülést - közölte Antall József miniszterelnök még a szerda esti eskütétel után megtartott alakuló ülésen, amelyen részt vett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. Az ülésről László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: a miniszterelnök javaslatára létrehozták a szűkebb körű gazdasági kabinetet a pénzügyi és gazdasági jellegűdöntések előkészítésére, és a tárcák közti tevékenység összehangolására. A gazdasági kabinet a pénzügy- miniszter elnökletével minden héten, a kormányülést megelőzően tanácskozik, szükség szerint miniszteri vagy államtitkári szinten. A kabinet állandó résztvevői a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, az ipari és kereskedelmi, a földművelésügyi, a közlekedési és hírközlési, a munkaügyi és a környezetvédelmi miniszter. Ugyancsak döntés született arról, hogy létrehozzák a nemzetbiztonsági kabinetet, szintén javaslattevő, döntéselőkészítő jelleggel. A nemzetbiztonsági kabinetben a miniszterelnök elnököl, résztvevői a belügy-, a külügy-, a honvédelmi és az igazságügyminiszter, szükség szerint meghívják a pénzügyminisztert is. Ennek a szűkebb körű kabinetnek nincs előre meghatározott ülésrendje. Elhatározták azt is, hogy tárcaközi bizottságot hoznak létre a külgazdasági feladatok összehangolására a pénzügy-, a külgazdasági, az ipari és kereskedelmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke részvételével. A kormány ülésén a miniszterek előterjesztették javaslataikat a tárcájukhoz tartozó államtitkárok kinevezésére. A miniszterelnök bejelentette, hogy Pálos Miklóst, Entz Gézát és Matolcsy Györgyöt javasolja a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő politikai államtitkároknak, Kajdi Józsefet pedig közigazgatási államtitkárnak. O lesz egyben a Minisztertanács üléseinek jegyzője. A miniszterelnök közölte, hogy László Balázst nevezi ki a kormány szóvivőjének, és felkérte a minisztereket, hogy minden tárcánál szervezzék meg a szóvivői hivatalt. Az általános iskolát még csak-csak elvégzik A továbbtanuló fehér hollónak számít A cigánygyerekek oktatásának, neveié* sének időszerű kérdéseiről rendezett szakmai napot a megyei tanács vb koordinációs bizottsága és a megyei pedagógiai intézet. A tanácskozást a pedagógusok számára a szolnoki Délibáb Úti Általános Iskolában tartották. A tanárok először órákat néztek meg az iskola első, harmadik és negyedik osztályában. Az első osztályban például, ahol huszonöt gyerekből tizenöt cigány, a magyar irodalom verseiben, meséiben való jártasságukat, ismereteiket mutatták be a tanulók. A szakmai tanácskozáson több érdekes kérdés felvetődött. Kiderült, hogy megyénkben a cigány- gyerekek 70-80 százaléka jár óvodába, az általános iskolát azonban csak 50 százalékuk végzi el. Sokan közülük megrekednek az alsóbb osztályokban, és nem tudnak továbblépni. Az Újvárosi Általános Iskola egyik tanárnője olyan példát is említett, amely szerint az egyik cigány tanulójuk négyszer járt első osztályba, mire megtanult írni és olvasni. Igaz, amikor a beíratták az iskolába, beszélni is alig tudott. Ha ezeket a hátrányokat figyelembe vesszük, nem lehet csodálkozni, hogy a továbbtanulás még keményebb dió. Az újvárosi iskolánál maradva, a tanárnő beszámolt róla, hogy évek óta egyetlen cigánygyerek került az általános iskola elvégzése után középfokú tanintézetbe. A beilleszkedést azonban nemcsak a hátrányos helyzet gátolja, hanem az is, hogy ez a társadalom nem tanulta meg a másság elviselését. A társadalom tagjainak és a pedagógusoknak is meg kell tanulniuk felfedezni az értékes tulajdonságokat a cigányokban és a cigány tanulókban. Talán mindezt az eddiginél jobban segíti majd a jövő /vagy a közeljövő ?/ iskolája, amikor is a tanintézetek nem teljesítmény, hanem gyermekközpontúak lesznek. Szóba került a cigányóvodák sorsa is. Elkülönítve neveljék, tanítsák a cigánygyerekeket vagy vegyes óvodákban, iskolákban? A pedagógusok véleménye szerint az elkülönített osztályoknak, óvodáknak az a hátránya, hogy a cigánygyerekek zárt közösségben vannak, és nem tudnak kitől másféle viselkedésmintát tanulni. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 21. heti játékhéten a következő számokat húzták ki: 9, 21, 46, 57, 69. Egész évben MOSÓ-MAGI AKCIÓ ! GYŰJTSE AL EmBLEITlAKAT ! CIITUMRE HA ELKÜLD 3 nagyot, VAGY 10 kicsit, A SOCSOLÁSOn 9-5 kg mOSÓSZERT Í1YERHET ! mOíT A GYEREKEK .IS PÁLYÁZHATnAK, nYEREmÉflYÜK 1—1 játék mosó-maci LESZ ! Július 30-án 50 FELflŐTT, h 25 QYERIT1EK nYERTEST S0RS0LUÍ1K. címűn* •• mmmnwrn « iwoíósíergvartó váimiat 6UPAPE1T, 1601. PF.: 49. NYERHET VELÜNK - TISZTÁN - EGY ÉVET ! A lottó nyerőszámai
