Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-25 / 40. szám

jAsz-nagykun-szolnok megyei napilap Napirenden a tanácsok megbízatásának meghosszabbítása Jövő szerdára maradt a földről és a termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításának vitája az Országgyűlésben MaMAV­menetrend! Mai lapszá­munkban közöl­jük az 1990. má­jus 27-én érvény­be lépő MÁV-me- netrendnek azon részét, amely tar­talmazza a Szol­nokról induló és Szolnokra érkező vonatok jegyzé­két. A menetrend 1991. június 1-jé- ig érvényes. Holnap kezdődik az MSZP kongresszusa A Magyar Szocialista Párt a hét végén tartandó kongresszusán egyér­telművé kívánja tenni, hogy szociáldemokrata jellegű, a szociáldemok­rácia értékeit valló és megvalósító szocialista párt. A kongresszuson szó lesz a párt eddigi tevékenységéről, jellegéről, arculatáról, ellenzéki politikájának fő irányvonalairól. Várhatóan válto­zik a párt alapszabálya, s a hét végén újraválasztják a párt vezető testüle­téit, illetve tisztségviselőit. Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja a párt ellenzéki politikájának kérdéseivel foglalkozott. Hangoztatta: az MSZP a parlamentben annak a baloldalnak a képviseletét is vállalni kívánja, amely nem tudott képvise­lőket bejuttatni a törvényhozói testületbe. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke fél 10 után néhány perccel nyitotta meg az Orsz&ggvűlés tegna­pi ülését. Megállapí­tották, hogy a kezdés­kor 289 képviselő fog­lalta el helyét a padso­rokban; az ülésterem patkójának bársony­székeiben ülő új mi­niszterek is bekapcso­lódtak a törvényalkotó munkába. Napirenden kívül kért szót Ki­rály Béla független képviselő: is­mertette a Raoul Wallenberg Egyesület felhívását. A szerve­zet arra szólítja fel a pártokat, társadalmi szervezeteket és az ország lakosságát, hogy vesse­nek véget a nemzeti, etnikai ki­sebbségek elleni uszításnak, nyilvánítsák ki: a jövő Magyar- országa a humanizmus és a de­mokrácia Európájához tartozik. Ennek jegyében az egyesület május 28-án 17 órától szimboli­kus díszőrséget szervez a meg­gyalázott Wallenberg-emlékmű előtt. Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra következett. Ennek eredményeként a Tisztelt Ház önálló képviselői indítvá­nyok napirendre tűzéséről dön­tött, majd az időközben jelenlé­tükben gyarapodott képviselők 285 igen, 8 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett elfogadták az Országgyűlés tárgysorozatát. Eszerint az Országgyűlés teg­napi munkanapjának napirend­jén szerepelt- a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslat;- a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat;- a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és a földről szóló 1987. évi I. törvény egyes ren­delkezései végrehajtásának fel­függesztéséről szóló tövényja- vaslat;- a volt egyházi tulajdonú álla­mi ingatlanok elidegenítési tilal­máról szóló törvényjavaslat;- a felszámolási eljárásról szó­ló 1986. évi 11. törvényerejű ren­delet módosításáról szóló tör­vényjavaslat;- a 81/1990./IV.27./ miniszter- tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésére vonatkozó indít­vány. elnöke politikai államtitkárrá ne­vezte ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába Bogár Lászlót (MDF); a Pénz­ügyminisztériumba Botos Kata­lint (MDF); a Miniszterelnöki Hivatalba Entz Gézát (MDF), Matolcsy Györgyöt (MDF) és Pálos Miklóst (KDNP); az Igaz­ságügyi Minisztériumba Isépy Tamást (KDNP); a Külügymi­nisztériumba Katona Tamást (MDF); a Népjóléti Minisztéri­umba Kelemen Andrást (MDF), Szerdán késő este letette a hivatali esküt az új kormány Végül: képviselői kérdéseket is napirendé tűztek. A kormány kérésére elrendelt rövid szünetet követően a jegyző bejelentést olvasott fel, amely ar­ról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Magyar Köztársaság ide­iglenes elnöke politikai államtit­károk kinevezéséről döntött. Eszerint a miniszterelnök javas­latára a köztársaság ideiglenes Antall József a politikai államtitkárok megbízatásáról A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tájé­koztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok ki­nevezése a kormányzat munkájá­nak megerősítését célozza. E a Közlekedési és Hírközlési Mi­nisztériumba Rajkai Zsoltot (FKgP); a Földművelésügyi Mi­nisztériumba Sárossy Lászlót (MDF), a Munkaügyi Miniszté­riumba Szabó Tamást (MDF) és a Környezetvédelmi Minisztéri­umba Tarján Lászlónét (FKgP). A kinevezett politikai államtitká­rok a miniszterelnök előtt letet­ték a hivatali esküt. tisztségviselők elsősorban a Par­lamentben képviselik tárcájukat: távollétük esetén az illetékes mi­niszterek székében foglalnak he­lyet. (Folytatás a 2. oldalon) Iliescu és a Front győzött AZ RMDSZ ŐRZI MÁSODIK HELYÉT A szavazatok összesítése még tart, de már a végeredményeket számolják a központi választási irodánál. Bitay Ödön szóvivő közölte, hogy az RMDSZ képviselőjelölt­jeire adott szavazatok száma 1 mil­lió 4353. Ez 7,3 százalékos ered­ménynek felel meg, és az RMDSZ ezzel tovább őrzi második helyét a pártok közötti rangsorban. A veze­tő Nemzeti Megmentési Front je­löltjeire több mint 9 millió szava­zatot adtak. A front a képviselő­házban 67,1 százalékkal kéthar­mados többséggel rendelkezik. Az RMDSZ a szenátorjelöltek választásánál is jó eredményeket ért el. Már végleges, hogy a szövet­ség 12 szenátori helyet szerzett meg. Szenátornak választották Szőcs Gézát, a szövetség főtitká­rát, aki a Kolozs megyei szavazók bizalmát kapta meg. Király Károly közgazdászt és Kozsokar Gábor jogászt Kovászna megyében, Mar­kó Béla írót pedig Maros megyé­ben jelölték és választották meg. Ezen kívül az RMDSZ szenátorai lettek: Demény Lajos egyetemi ta­nár (Bukarest), Hosszú Zoltán ügyvéd (Arad), Csiha Tamás jo­gász (Máramaros), Fazekas Mik­lós jogász (Brassó), Tóth József református lelkipásztor (Szilágy), Verestóy Attila mérnök, Haj­dú Gábor ügyvéd (Hargita) és Sza­bó Károly mérnök (Szatmár me­gye). A képviselőházban a magyar ki­sebbség szövetségének a töredék­szavazatok elosztása után várható­an 28-29 képviselője lesz. Az RMDSZ elnökét, Domokos Gézát Kovászna megyében válasz­tották meg képviselőnek. A romániai választások vég­eredményét ma hirdetik ki. Iható-e Szolnokon a Tisza vize? országban! Ehhez nyugatról be­szerzett rendkívül drága műszere­ket használnak. És az eredmény? Ma már tudják, hogy ehhez a víz­hez milyen kezelési technológia kell. És hogy mit kezdenek ezzel? Nos, egyelőre nem sokat, mert a korszerű ózonizáló, aktív szénszű- rőzésű vízkezelő ára minimum 300 millió forint. Ha ez megvan, máris kezdődhet a beruházás. Addig is mit tehet, akinek még­sem megfelelő a Tisza-víz, milyen vizet igyon? Palackozottat, zacs­kósat? De ezt ki töltse, ki forgal­mazza, milyen palackban, és főleg: milyen vizet töltsenek bele? Vagy: köztéri kifolyóból vigyen vizet, akinek ehhez van kedve? Ihat azt is, csak kevés ilyen kifolyó van a városban. A kérdések megválaszolása összegezhető: csak pénz kérdése, hogy milyen vizet igyunk. A még tisztább vízre tehát még jócskán várni kell, hacsak a megvalósuló önkormányzat meg nem szerzi az ehhez szükséges pénzt, minél ha­marább. Talán meg is kapja a város a pénzt az Európa Bankháztól, aho­vá a vízművesek pályázatot nyúj­tottak be, ismertetve elképzelései­ket. Addig is marad a régi Tisza- víz, amely azért még nyugodtan iható. ta Elment az utolsó vonat Kétmillió kilomé­tert ment vele a vo­nat, nagyjából öt- venszer megkerül­hette volna az Egyenlítőt, soha­sem volt balesete. Negyven év után búcsút vett mun­katársaitól, a moz­donytól, a vasúttól. Várják az unokák, várja a kert...(Cik- künk a 3. oldalon) Kisújszálláson, a Nagy­kun Termelőszövetkezet­ben tavaly tavasszal érlelő­dött meg az a gondolat, hogy szükség lenne egy komplett festőműhelyre, hiszen meg­oldatlan a közös gazdaság több mint százötven gépé­nek az alvázvédelme, idő­szaki festése. Az építkezést házilagos kivitelben végez­ték, a technológia pedig egy svéd rendszer szerint ké­szült. A létesítmény költsége tíz és félmillió forint. Az épület az ország legkorsze­rűbb, hasonlójellegű létesít­ményei közé tartozik, ahová nem csak tehergépkocsik, de kombájnok, óriástrakto­rok is beférnek. A hónap elején kezdődött itt a gépko­csik festése, és telefonbeje­lentések alapján lakossági személygépkocsik alvázvé­delmét, festését is vállalják. Felvételünkön az új festő­műhely kívülről, illetve be­lülről látható. Ezek már majdnem végeredmények Legalább 300 millió forint kellene #■ Milyen Szolnok ivóvize? Talán sokan vágnák rá a választ, hogy pocsék! A vízmű szakemberei azt mondják, hogy az ivóvízben nincs határérték fölötti szennyeződés, míg egyes vélemények szerint für­désre sem alkalmas (az SZDSZ he­lyi szervezetének lapunkban ko­rábban megjelent levele nem tartal­maz semmiféle konkrétumot, hogy egyáltalán mire alapozzák ezt a vé­leményt). Az MDF szolnoki szervezete úgy gondolta, tenni kellene vala­mit, hogy közeledjen a vízművesek véleménye és a lakosság egy részé­nek "érzete". A beszélgetés létre­jött, amelyen több szakértő volt je­len: Kovács Gyuláné, Vereb Dér Ferencné, Pethő Mária és Séllei László, a vízművek szakembere. A cél: megismerni a vízmű tevékeny­ségét az ivóvíz minél ihatóbbá té­telében, és megbeszélni, lehet-e másféle, nem csapvizet, hanem ta­sakos, palackos, vagy másfajta vi­zet szolgáltatni a lakosságnak. Sél­lei László elmondta, hogy a vízmű­nél - amely az ország második leg­nagyobb felszíni ivóvízművével rendelkezik - tudatos fejlesztés, sőt kutatás folyik - amerikai módsze­rekkel - az ivóvíz minőségének ja­vítása érdekében. Ilyen vizsgálat, hogy egyáltalán megállapítsák, mi van a vízben, nem folyik másutt az i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom