Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)

1990-05-12 / 29. szám

1990. MÁJUS 12. Néplap 7 Replika Villonnal és egyebek Beszélgetés Keres Emil Kossuth-díjas Kiváló művésszel Első szín 1954. október 9-én este egy magas fiatalember lépett a Szolnoki Szigligeti Színház bársony függönye elé...- Messziről jöttünk, nagy az út mögöttünk, kocsmákban, városok­ban kezdtük régen, nagyon régen. Itt vagyunk ismét, de most már mint állandó színház. Azért jöt­tünk, hogy nagy szerzők nyomán a legélőbb formában adjuk a világ­ról, az emberekről véleményünket. Bolondos kedv, sok-sok szeretet hozott össze bennünket, itt va­gyunk és játszani fogunk... - mon­dotta megnyitó beszédében Keres Emil, az első állandó szolnoki szín­ház igazgatója. Második szín A hajdanvolt szolnoki Árkád Irodalmi Kávé­ház megszületése első perceitől vörös posztó volt a hatalom szá­mára. Csak szűk körű értelmisé­gi réteg jár oda, "ezekre" nem költjük a nép pénzét, mondták a "teoretikusok". Az ügy hátteré­ben az állt, hogy Mensáros Lász­ló valójában az Árkádban mutat­ta be később híressé vált műso­rát, A XX. századot. Mensáros a forradalom leverése után a bör­tönből jött Szolnokra, ezt min­denki tudta, a színháztól csak mi­nimális fizetést kaphatott, a Rá­dió szolnoki stúdiójában alkalmi bemondóként működött, napi harminc forintért. Molnár Miklós, az Árkád mű­vészeti vezetője - majd később Borhy Tibor - egészen az üldöz­tetésig sínylették az Árkád hata­lomnak nem tetsző műsorpoliti­káját. Biztatásra mentem 1967- ben Keres Emilhez - akkor a Thá- lia Színház igazgatója volt - jöj­jön Szolnokra, lépjen fel az Ár­kádban, segítsen eloszlatni a helybéli hatalmasságok ellenér­zését. Egy szemvillanás alatt ér­tette, miről van szó. Jó, mondta a művészetpolitikai körökben is befolyásos Keres, megyek, hogy­ne mennék, méghozzá a József Attila-müsorommal megyek. De ki tudja, lehet hogy még azt is vétózzák? A hülyeségnek csak al­só határa van... Az előadásnak óriási sikere volt, Keres Emil merte vállalni a teljes József Attilát, olyan verse­ket is mondott, amelyeket igen szívesen elhallgatott a korabeli irodalomtörténet. Az est után odajött e sorok író­jához a "Fehér Ház" megfigyelő­ként ottlévő kulturális referense: "Ugye, azért ez a valami már elég szocialista beállítású volt...?" Igen, ez már valami volt, mondtam neki, hiszen ez a József Attila nevű költő nem akárki, és az előadóművész sem... Emberünk megnyugodott, né­hány évig, jórészt Keres árnyé­kában még fennmaradhatott az irodalmi kávéház. Aztán szép csendben, már nem művészi, ha­nem más okokra hivatkozva mégiscsak "megölték". Ámikor Keres ezt megtudta, már maga is rossz passzban volt, keserűen legyintett: "Ostobák, ostobák..." Harmadik szín Ez akár több képből is állhat. Keres Emil szín­háza, a Thália az 1970-es évek legelején Bábelt játszik, a vilá­gon először. A Szovjetunióban ekkor még tabu Babel szellemi hagyatéka. Keres ezzel nem tö­rődött, színpadra adaptáltatta a Lovashadsereget, meghívta a be­mutatóra Babel özvegyét. Nem sokkal később Keres tá­vozik a Thália éléről.- Kellett? Muszáj volt?-Hagyjuk, rég volt. És ezzel már a jelennél tartunk. Keres Emil újra Szolnokon, A nagy testamentummal, Villon-est- jével.- Egyáltalán, hány önálló mű­sora van? Szinte hetenként ol­vashatjuk, hogy itt, meg ott lépett fel József Attilával, Radnótival, Villonnal, különböző tematikus összeállításokkal. Keres itt, Ke­res ott, Keres mindenütt.- Nagyon, nagyon jól érzem magam, rengeteget dolgozom, egyenesen rengeteget, talán ezért is jó a közérzetem.- És az ulcusa? Utoljára úgy hét-nyolc évvel ezelőtt találkoz­tunk Szolnokon, a gyomrára tett kézzel kétrét görnyedve rohant a gyógyszertárba. Nem volt valami jó bőrben, enyhén szólva.- Kutyabajom! No, akkor cudar volt! A legkitűnőbb amerikai gyógyszereket szedtem, de semmit sem értek. Történt viszont, hogy egyszer, kínomban megittam egy- húzásra egy liter Salvus-vizet. Mintha elvágták volna! Azóta is iszogatom néha ezt.a csodaszert, hogy lekopogjam, semmi bajom. És hogy végre a konkrét kérdésére is válaszoljak: tizenhat, hogy úgy mondjam, a nap bármelyik szaká­ban színpadképes előadóestem van. Félre ne értsen, nem azért, mert én egy ilyen zseniális valaki vagyok, sokkal inkább azért, mert nagyon szeretem ezt a műfajt, és már nagyon régen szinte csak eb­ben élek. A szolnokiak a napokban Ke­res Emil Villon-estjét láthatták, hallhatták. Ezt azért hangsúlyo­zom így, mert látványnak sem akármilyen az előadás. Követke­zik ez abból, hogy-tulajdonkép­pen egy dramatikus mikroszín- ház előadásának részese a kö­zönség. A test és yér Villon egy párizsi kiskocsmából replikázik az önmagát túlélt, legendává, irodalomtörténeti alakká ma­gasztosult költővel. Nagyszerű a keretjáték, lehetőség arra, hogy Keres végig Villon megszemé- lyesítőjeként maradjon a közön­ség előtt. Polgárpukkasztó, ala- koskodó, csúszó-mászó szent és szatír, de mindvégig a jobb sors­ra érdemes téveteg, Krisztus-ar­cú ember. Keres Emil hallatlan színpadi rutinja, megjelenítőkészsége, le­nyűgöző beszédtechnikája az 1400-as évek Párizsát, a nagy szel­lemi ívelésű, de romlott diákta­nyák kokottokkal színes világát hozza elénk. Kitűnő segítőtársai vannak: Pécsi Ildikó hangja és az önálló előadóművészként is be­csülhető Jáky Árpád.- Nem volt nehéz észrevenni, édes gyermeke ez a műsor.- Nagyon is az! Megálmodtam egy pesti, külvárosi kiskocsmában, írtam, szerkesztettem, beleéltem magam. Villon gondolataiban ott a mai ember minden kétsége, rom­lottsága, reménykedése, kapaszko­dása, hite...- A közélettől visszavonult?- Ott vagyok, ahol a leghaszno­sabb lehetek. Művésztársaim "kül­földi" - értem ez alatt Erdélyt, Bácskát, a Felvidéket, Kárpátalját, stb. - fellépéseit én intézem, szer­vezem, koordinálom, persze grá­tisz, a jó ügy érdekében. Aztán jó­magam is fellépek mindenfelé. A napokban Zomborban szerepel­tem, legközelebb a Szlovákiában élő magyarok meghívásának te­szek eleget. Tiszai Lajos Fotó: Mészáros János Pfening László ózdi fia­talembertől sohasem vol­tak idegenek a különböző művészeti ágak, hiszen ki­tűnően zongorázik, fest, rajzol, farag, ám ezúttal teljesen új oldaláról ismer­hette meg a nagyközönség. Keramikus lett, s nem is si­kertelen! Első nyilvános bemutatkozása után meg­állapodást kötött egy hol­land céggel, ami alapján Hollandiában is értékesítik alkotásait. Képünkön Pfe­ning László a már Hollan­diában is kapós kerámiáit készíti. /MTI fotó: Mizerák István/ A lányokat nőnek, a fiúkat férfinek kell nevelni Háztartástan, gombatenyészet, gyakorlókért az iskolában Nincs még egy olyan tantárgy az általános iskolában, amely annyi változáson ment át a külön­böző tantervi reformok során, mint a technika. Az oktatásirányítás "íz­lése", gondolkodása szabta meg a tananyagot. Volt olyan időszak, amikor a fiúknak is meg kellett tanulniuk hímezni, komi, horgol­ni, a lányoknak reszelni, fúrni, fa­ragni. Néhány évig aztán a lányo­kat háztartási ismeretekre, sütésre, főzésre, szabás-varrásra is tanítot­ták. Az utóbbi tantervből azonban száműzték a leendő anyák számára igencsak fontos ismereteket, mondván, eljön az az idő, amikor a nőknek már csak gyerekjáték lesz a háztartás vezetése, a boltban félkész élelmiszereket vásárolhat­nak, s válogathatnak a ruhák kö­zött az üzletekben. Ennek szelle­mében az érvényben lévő 1978-as tanterv többek között a következő­képpen határozza meg a technika­oktatás célját és feladatait: "A technika tantárgy tanításának alap­vető célja, hogy megismertesse a tanulókat a természet- és társada­lomtudományok korszerű alkal­mazásának legfontosabb módjai­val a termelésben. Nyújtson a tan­tárgy olyan széles körű (termelési, gazdasági, szervezési, társadalmi- gyakorlati) ismereteket, amelyek általánosan használhatók, és kellő alapot adnak a tanulóknak további tanulmányaikhoz és önképzésük­höz... Fejlessze a mindennapi élet­ben szükséges technikai ismerete­ket, jártasságokat, valamint kész­ségeket, és ismertesse meg a nagy­üzemi társadalmi termelés techni­kájának, technológiájának alapjait és a szocialista termelés legfonto­sabb törvényeit... Alapozza meg a munkához és a szocialista tulaj­donhoz való helyes viszonyt, ér­tesse meg, hogy egész életünk alapja a munka." Hogy e célok elérését hogyan képzelték el a tanterv szerkesztői? Néhány példa. Ötödik osztályban például papírgyűjtemény összeál­Hogy e sok "közhasznú ismeret­ből" miként tudatosodtak a diá­kokban "a szocialista termelés leg­fontosabb törvényei", hogyan ala­kult ki bennük "a munkához és a szocialista tulajdonhoz való he­lyes viszony"? Attól tartok, se­hogy. Az ügyesebb kezű gyerekek azonban bizonyára élvezték a Ugyancsak az előzményekhez tartozik, hogy az iskolában már jónéhány éve iskolaboltot üzemel­tetnek, a pincében pedig 100 szá­zalékos haszonnal gombát ter­mesztenek, amelyet általában a pi­acon adnak el a tanulók. Mindezek jól illeszkednek az iskola kísérleti programjába. Az intézmény Ötödikes lányok kókuszgolyót készítenek a konyhán technikaórákat, mások egész biz­tosan kárhoztatták. Az új oktatási törvény adta tanári szabadság annyit változtatott a tanterven, hogy az órák egy részének tan­anyagát, alig a negyedrészét a pe­dagógusok határozzák meg. E szabadsággal élve dolgozott ki egy új programot Lövi Miklós- né, a szolnoki Kassai Úti Általános Iskola tanárnője. Illetve nem is annyira újat, hanem inkább az ed­dig már bevált, valóban fontos is­mereteket "visszalopta" a prog­ramba, amelynek alapelve, hogy a lányokat nőnek, anyának, a fiúkat férfinek kell nevelni. Ilyen módon a kötelező tantervi technikaórák után kettéválik az osztály már ötö­dikes korban. A lányok varrnak, főznek, a fiúk pedig a gyakorló- kertben vagy a pincében a gomba- termesztésben szorgoskodnak. A parányi kis konyhát a volt technikaszertárban alakították ki. Az összes beruházás egy villany- boyler, egy villanytűzhely és né­A gombatenyészet 100 lítása, huzalból különféle rugók alakítása, működő hajó- és repülő- modellek készítése, összetett logi­kai áramkörök, logikai játékok szerelése, hetedikben összetett metszetábrázolás, fogasléc, ki­lincs, kerék jelképes ábrázolása, nyolcadikban egyszerű jelfogós áramkörök (lépcsőházi világítás) készítése, a WC vízöblítőjének működési elve, szerkezete, vízie­rőművek, hőerőművek, atomerő­művek blokk-sémája, s üzemláto­gatások szerepelnek többek között a tananyagban. százalékos hasznot hoz hány lábas, fazék, galuskaszagga­tó stb. volt. A gyakorlókért pedig a közelben egy szanált ház helye, amelyet egyelőre öt évre bérel az iskola. A gyerekek takarították el a ház alapjait, majd felszántanák a kertet. Mindehhez úgy "szereztek" pénzt, hogy tavaly 600 ezer forin­tot nyert az iskola az oktatásfej­lesztési alapból. A pályázatuk - amelyet több pedagógus írt - a gye­rekek szabad idejének hasznos el­töltéséről szólt. így tudtak hozzá­jutni a kerthez, s alakították ki a konyhát, amely az órákon kívül helyet ad a főzőcskeszakkömek is. ugyanis a pedagógiában Gáspár- féle programnak ismert kísérletet valósítja meg, amelyben a fizikai termelőmunka igencsak fontos szerepet kapott. Nem véletlen hát, hogy Dunai Kovács Lajosné igaz­gatónő "kapásból" zöld utat adott Lövi tanárnő technikaprogramjá­nak. S hogy mi minden kapott helyet ebben a programban? Az ötödik osztályban a kötelező fa kiskocsi, a fénysorompó lámpa, stb. készí­tése után a lányok főznek, varrnak, a fiúk pedig a gyakorlati mezőgaz­dasággal ismerkednek. Egy gomb felvarrását és mondjuk egy sza­kadt nadrág bevarrását persze a fi­úk is megtanulják, s akit a főzés érdekel, szívesen látják a szakkör­ben. Hatodikban a fiúknál a számí­tástechnika, hetedikben, nyolca­dikban emellett még a közlekedési ismeretek is helyet kapnak a tech- nikatantervben. Míg a lányoknál a sütés-főzés, varrás kiegészül a be­főzéssel, a csecsemőgondozással, a betegápolással, a családi költség- vetés készítésével. A távolabbi ter­vekben a konyhán abból főznének a lányok, amit a fiúk a gyakorló kertben megtermelnek, s a fölös­leget az iskolaboltban árulják majd. Mindez azonban nem csak azért terv még, mert a kertbe csak ezután vernek. A másik ok még ennél is prózaibb. Az iskola eljut­tatta Lövi tanárnő programját jó­váhagyásra)?), egyetértésre)?), vi­tatásra^) az Országos Pedagógiai Intézetbe. Két hónap múltán ugyanúgy kapták vissza, ahogyan elküldték, egy sornyi észrevétel nélkül. így aztán a 6-7-8. osztályra vonatkozó elgondolás egyelőre még csak terv. De hogy elkészül, az bizonyos, s a Kassai úti iskolá­ban meg is fogják valósítani. Csakhogy az iskola nem akarja megtartani magának. Szívesen odaadnák bármelyik intézmény­nek a programot, ahol hasonló gondolatokat forgat a fejében a technikatanár. Más utat nem lát­ván, ezért is fordultak hozzánk. S mi készséggel közreadjuk; ame­lyik iskola szeremé hasonló szel­lemben felkészíteni a lányokat, s a fiúkat is a családi szereposztásra, keressék meg a Kassai úti iskolát. T.G. Fotó: Nagy Zsolt "Munkába”, a gyakorló kertbe indulnak a fiúk l KERÁMIÁK HOLLANDIÁBA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom