Új Néplap, 1990. május (1. évfolyam, 20-45. szám)
1990-05-03 / 21. szám
1990. MÁJUS 3. Néplap 3 A T1SZASÜLYI HATÁRBAN Vetik a vízi gabonát A Palotási Állami Gazdaság megyénk egyik nagy rizstermesztő mezőgazdasági üzeme. Az idén a tavalyi esztendőhöz hasonlóan mintegy 750 hektáron vetik el a vízigényes növényt. Az elmúlt napok esőzései miatt kissé megkésve kezdődött el a vetés, de a hétvégi és az ünnepnapi munkával behozták a lemaradást. Az előzetes tervek szerint a hét végéig befejeződik a mag földbe juttatása és a vízelvezető barázdák kihúzása. Amennyiben az időjárás nem akadályozza a munkát, úgy a jövő héten a ke- lesztő árasztásra is sor kerülhet. Kilenc csoroszlya nélküli géppel naponta 120-130 hektáron vetik el a talajfelszínre a vízi gabonát. Ez év elején 1500 forinttal emelkedett a rizs tonnánkénti felvásárlási ára, ami azonban nem kompenzálja a termelési költségek növekedését. A piac a hosszú szemformájú és jó főzési tulajdonságokat mutató rizsfajtákat részesíti előnyben, de az agronómiái követelményeknek leginkább a hidegtűrő és a betegségekkel szemben ellenálló fajták felelnek meg. Az elmúlt esztendő gyenge terméseredményei is azt igazolták, hogy a termésbiztonságot nagy mértékben meghatározza a fajta megválasztása. Várhatóan hektáronként 2,62,9 tonnás hozam elérése szükséges ahhoz, hogy a ráfordításokat az árbevétel fedezze. Az idén a terméskilátások a többi évhez hasonlóan szintén a tenyészidő- szak hőösszegétől és a hőmérséklet ingadozásaitól függnek majd. A KISGAZDASÁGOK FELE FORDULNAK Háztáji gépek nemzetközi kooperációban Bár műszaki fejlesztésre kevés jut manapság, s a gazdálkodóknak sincs pénzük megfizetni a műszaki újdonságokat, a létért és a piacért folytatott harcot nem adja fel a Taurina szolnoki műszaki fejlesztő osztálya. A Kite termelési rendszeréhez hasonló felépítésű Taurina - amelynek 11 egysége van az országban és 251 partnergazdasággal tartja a kapcsolatot - megyeszékhelyi irodájában újabb és újabb, a korszerű igények kielégítésére alkalmas gyártmányokon törik a fejüket a fejlesztő mérnökök. Mint Jauemik Miklós irodavezetőtől megtudtuk, a hagyományos nagyüzemi fejőgépek, továbbá tejhűtő berendezések gyártása és szerelése, valamint szervizelése mellett egyre inkább a kisgazdaságokat és a környezetvédelmet szolgáló gépek fejlesztése felé fordulnak. Úgy érzik, hogy a piac erre tart, tehát ezt kell kiszolgálniuk. Ennek érdekében szélkerekes vízszivattyúk, háztáji fejőgépek és mobil szennyvíztisztító berendezések gyártását kezdték meg. Ami külön érdekesség, hogy ez utóbbi két gépfajtát külföldi kooperációban készítik: a fejőgép Alfa-La- val (svéd), G.Melotte (nemzetközi holding) és Nu-pulse (új-zé- landi) részegységeket is tartalmaz a magyaron kívül, csakúgy, mint a szennyvíztisztító berendezés, amely hús- és tejüzemekben, hígtrágyás telepeken jól használható. Teljesítménye 3-tól 60 köbméterig terjed óránként, és finn alkatrészeket tartalmaz, ami igen kedvező piaci szempontból, hiszen az északi országban szigorú környezetvédelmi szabályok vannak érvényben. A fejlesztőiroda további terveken dolgozik, minthogy jelzéseket kapott, hogy kis települések szívesen rendelnének egyszerű, mini tejfeldolgozó üzemeket, ahol tejpasztőrözők és tejcsoma- golók működnének. így a mérnökök most ilyen gépek fejlesztésével is foglalkoznak. Ä cég éppen a napokban vesz részt egy kiállításon Szarvason új ötleteket tartalmazó gépeivel - ide váratlanul kaptak meghívást -, de tervez egy szolnoki bemutatót is az Agrokerrel közösen, hogy termékeit ajánlja és a piacot szondázza. tóth Francia orvos Tiszabőn Valószínűleg akad még a megyében olyan hátrányos helyzetben lévő község, mint Tiszabő. Ám olyan kétségtelenül kevés van, amelyik ennyire kétségbeesetten, minden kínálkozó szalmaszálba belekapaszkodva kívánna fennmaradni. A község vezetői - és ezen a falu egész értelmisége értendő - nem nézik tétlenül Tiszabő elnyomorodását. A közelmúltban egy alapos szociológiai felmérést készíttettek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem avatott szakembereivel. A 280 oldalas írásos anyag egyelőre a diagnózist tartalmazza, ám amint azt Négyesi Zoltán tanácselnök elmondta, a terápia még nem fogalmazódott meg. Addig is: segítségért fordultak az Orvosok Világszövetségéhez, Diener György magyarországi képviselőn keresztül, és a Párizsban székelő világszervezet nem zárkózott el a támogatástól. Azt ígérték, három hónapon belül egy francia orvost küldenek az egészségügyi ellátás javítása érdekében, és ha a feltételeit megteremtik a faluban, a rendelő mellett laboratóriumot is kapnak, így az ilyen jellegű vizsgálatokkal nem kell a megye kórházaiba utazni. Az Orvosok Világszövetségének Budapesten és Szegeden van képviselete, és ha minden jól megy, hamarosan Tiszabőn is lesz. Felvetődött a kérdés, hogy vajon szükség volt-e arra, hogy Franciaországból érkezzen ide körzeti orvos, hiszen hát azt hinné az ember, ezen a területen nincs különösebb gond az utánpótlással. Kiderült, hogy a tiszabői doktor úr nyugdíj előtt áll, gyógyszerészük nincs, és az elmúlt évek során egyetlen pályázó sem kopogtatott a tanácsháza ajtaján. Ami a költségeket illeti, ezt az egészségügyi szolgáltatást a francia állam Fizeti, így hát a helyiek életrevaló kezdeményezése üzletnek sem volt rossz. -pbA Kiszöv javaslata A válság felszámolására adócsökkentést Az ipari szövetkezetek fontos helyet foglalnak el a megye gazdasági életében. Több mint tízezer főt foglalkoztatnak, értékesített termékeik közel 40 százaléka külföldi vevőre talál, s nettó árbevételük meghaladja a 4,5 milliárd forintot. Az ipari szövetkezetek mindig sajátos barométerként tükrözték vissza a gazdaság általános állapotát. Fontosak azért is, mert jó működésük esetén stabilizálhatják a megye helyzetét. S a jó működésbe azt is beleértjük, hogy kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyek korábban politikai megfontolások miatt nem adódtak számukra. De nézzük meg, mit mondanak ők magukról. Elsőként az elnökség beszámolójából emeljük ki a közérdeklődésre leginkább számot tartó gondolatokat. Központban az adócsökkentés A népgazdaság általános válságát az ipari szövetkezetek sem kerülték el. Ők is csak akkor képesek jelentősen hozzájárulni a társadalmi méretű gondok megszüntetéséhez, ha a kormány megtalálja a helyes utat a gazdálkodás valóságos élénkítéséhez, hanormalizáljaés verseny szelleművé teszi a keresleti és kínálati viszonyokat, ha megtalálja a megfelelő eszközöket az infláció visszaszorítására, s érvényesíti a versenysemleges szabályozást. A korábban lezajlott kongresz- szuson is megfogalmazódtak a fentiekhez kapcsolódó követelések: a különféle adók csökkentése, az import liberalizálása, a devizaforgalom decentralizálása, a vállalkozást támogató alapok létrehozása, a versenyszabályozás törvényi feltételeinek kialakítása. A mozgalom fennmaradásához és továbbfejlődéséhez elengedhetetlennek tartják a vállalkozási nyereségadó csökkentését, a vállalkozások ösztönzését. Ez utóbbihoz fontos az új beruházások beindítása esetén felmerülő külön költségek kedvező adózása, új vállalkozásoknál a fokozatosan csökkenő adó- kedvezmény, a szja-csökkentés. Indokolatlannak tarják a magas társadalombiztosítási elvonást. Sőt, megfogalmazásuk szerint több helyen felmerült egy saját, az alapellátást kiegészítő társadalombiztosítási szervezet létrehozásának gondolata. Mindemellett hívei a teljes bérliberalizációnak. Itt is gond a "szocialista" export A megye ipari szövetkezeteinek gazdálkodására jellemző, hogy egyre többen keresnek rendszeresen munkát. A legnagyobb munkaellátási gondokkal a lakatos, a forgácsoló és a betanított szerelői tevékenységet folytató szövetkezetek küzdöttek. A gondot tetézi, hogy jelentős hiányt szenvednek információban. A jelentés is aláhúzza, hogy a körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás megköveteli, hogy a jövőben lényegesen több szellemi energiát kell fordítani a kapacitások időbeni lekötésére, amit intenzívebb és szervezettebb piackutatással, aktívabb és célirányosabb reklám- és propagandatevékenységgel érhetnek el. A szövetkezetek egy részének gondot okoz a szocialista export, ma már közismert, új engedélyezési rendszerének bevezetése. Az engedélyezések lassúsága és körülményes kiadása különösen súlyos helyzetet teremtett tíz textilruházati szövetkezetnél, ahol az 1990 évi termeléshez megtörtént a készletezés, a termékgyártás pedig a szokványos ütemben folyt. Mindezt tették azért is, mert az illetékes minisztériumtól még 1989 decemberében is olyan információt kaptak, mely szerint a csökkentés ezt a területet nem érinti. A valóság ettől jócskán eltér. Az egyeztető tárgyalások most is folynak, s átmeneti sikerekről is be lehet számolni. A helyzet rendezése azonban további kemény alkudozást igényel. A válsághelyzet nemcsak az említetteket érinti. Az elnökség a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika negatív eredményének tekinti, hogy a szövetkezetek egy jelentős része a mindenáron való költségcsökkentésre törekszik. Ez addig célszerű, amíg nem gátolja az adott szövetkezet tevékenységét, továbbá nem okoz visszafejlődést. Nem lehet azonban egyetérteni mindenféle költségcsökkentéssel. Az olvasó számára csak egyet emelünk ki. Ez a munkavédelem. Az elnökség önkritikusan tárta a küldöttek elé az ezzel kapcsolatos negatív tendenciákat. A költségek csökkentése ellenére a tagszövetkezetek fizetési gondjai nőttek. E gondok enyhítésére az OKISZ 300 millió forintot különített el országos szinten, ebből a megyeiek 10 millió forintot vettek igénybe. A nyereség is lényegesen, majdnem egyharmaddal maradt el a tervezettől. Ezzel együtt sem tűnik soknak azon szövetkezetek száma, amelyek a múlt évet veszteséggel zárták. Mindösszesen három, és ebből csak egy számít kritikus helyzetűnek. Lehetséges a vagyonfelosztás is Az ipari szövetkezetek az elmúlt évtől kezdve szövetségi alapon szerveződnek. így az Ipari Szövetkezetek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Szövetsége is az 1989 évi II. törvény alapján szerveződött újjá, mint érdekvédelmi, érdekképviseleti és szolgáltató, szervezet. A változások miatt nekik is új alapszabályt kellett megfogalmazni. Természetesen nem untatjuk a kedves olvasót ennek részleteivel. Kiemeljük viszont azokat az elveket, amelyek újként foghatók fel, s valamilyen formában rögzültek az alapszabályban is. így például azt, hogy ezentúl az alaptevékenység és a kiegészítő tevékenység az ügyintéző szervezeteknél elválik egymástól. Az utóbbiaknál a tagok csak azért fizetnek, amit igényelnek. Ezzel együtt a Kiszövnél remélik, hogy a szükséges szolgáltatásokat nem másoktól fogják igényelni a tagok. Létrejött a korábban nem létező szakmai tagozatok rendszere. Szám szerint hat tagozat alakult. így lehetővé válik az ágazati sajátosságok érvényre juttatása, s így a hatékonyabb érdekképviselet és érdekegyeztetés. Az elnökségbe ezentúl ők is delegálnak tagokat. Újdonság, hogy a szövetségnek tagja lehet minden szövetkezeti jellegű gazdálkodó szervezet, s a megyehatárok sem jelentenek sorompót. Régi gond megoldását jelenti, hogy az új szabályzat tartalmazza a vagyonfelosztás lehetőségét is. F.I. CIKKÜNK NYOMÁN A Hungária igenis vállalkozásbarát! Hiányos volt a biztosítótól kapott információ Lapunk múlt hét pénteki számában, Ki állít karámot? című riportunkban a Hungária Biztosítónál is érdeklődtünk: nincs-e olyan - szaknyelven mondva - biztosítási módozatuk, amelyik kedvező lenne a- marháikat tavasztól őszig a túrkevei téeszben legeltetni szándékozó Szolnok környéki tehenesgazdáknak. Cikkünk ismeretében megkereste szerkesztőségünket a Hungária megyei kirendeltségének mezőgazdasági üzletággal foglalkozó szakvezetője, aki elsősorban azt sérelmezte, hogy cégüket "nem vállalkozásbarátnak" minősítettük. Mint kiderült, számos, a Hungária megalakulása óta kötött szerződés bizonyítja, hogy a megyei kirendeltség valóban segíti a vállalkozókat. Többek között az egyes új tevékenységekre a biztosító és a vállalkozásba kezdők megegyezésével létrejövő egyedi szerződésekkel. Mi több, éppen azért kötik ezeket a megállapodásokat rövid időre, rendszerint egy esztendőre, hogy ha az ügyfél időközben profilváltásra kényszerül, ne legyen hosszabb távon elkötelezettje a Hungáriának. Ugyanakkor a biztosító is rugalmasan alkalmazkodhat, azaz ajánlatot tehet egy újabb, az új'vállalkozásnak megfelelőbb konstrukcióra. Ami konkrétan a cikkünkben megjelenteket illeti: a Hungária Biztosító legújabb idei állatbiztosítási feltételeit április 23-tól ajánlja ügyfeleinek. Az új lehetőségekről még nem rendelkezett kellő információkkal a lapunknak nyilatkozó üzletkötő. így azt sem tudta például, hogy a Hungária nemcsak egész évre, hanem a legeltetési idényre is szerződést köt a bérlegeltetést végző nagyüzemmel, amelyik azután elszámol a marháikat a gondjaira bízó kistermelőkkel. Vagy például: a tehenesgaz- dákkal is készek megállapodni akár csak a részleges állományra, vagy akárcsak azok idegen legelőre szállításának időtartamára szóló egyedi biztosítási feltételekben is. Az említett biztosítási konstrukciókra természetesen éppen az egyediségüknél fogva egyedi díjtételekkel körnek szerződést az ügyfelekkel történő megállapodás szerint. Megtudtuk a Hungária megyei kirendeltségének szakvezetőjétől azt is, hogy cikkünk nyomán megkeresték a túrkevei téeszt, felajánlva a bérlegeltetést végzőknek és a Szolnok környéki tehenesgazdáknak is kedvező biztosítási lehetőségeket. Felvételeinken a rizs felületi vetésének néhány mozzanatát örökítettük meg. /Fotó: T.Z./
