Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám), Új Néplap, 1990. április (1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-02 / 71. szám

1990. ÁPRILIS 2. Néplap 3 Egy a sok közül. Hová lett a szászberkiek pénze Harc a kultúra feltámasztásáért Attól tartok, amit itt olvasni fognak, egy abban a gondhal­mazban, amely évek óta a ma­gyar kultúrát jellemzi. Esetük a falvak összevonásá­nál kezdődik. Szászberek is úgy járt, mint sok más falu a megyé­ben; társközséggé fokozták le hatalmi szóval. Indoklás: az anyagi és szellemi javak közpon­tosítása előnyös lesz - főleg a kisebb Szászberek részére. Az elsorvasztott kultúra: 1975. január 1-től Szászberek minden közügyét a zagyvarékasi tanácson intézték, így az iskoláét is. A helyzetet rontotta az a mi­niszteri rendelet, miszerint azok­ban az iskolákban, ahol a tanuló­létszám osztályonként, tartósan nem éri el a 15 főt, meg kell szüntetni az oktatást. így szépen, lassan elhalt a faluban az iskolai élet is, ami pedig amúgy is a kul­túra egyetlen forrása, patakocs­kája lett volna. Az ügyet kacifán- tosabbá teszi, hogy a szászberki felsőtagozatosok hosszú évekig tanterem. Ebben a hármas funk­cióban az a baj, hogy egyszerre tölti be mindhármat: a helység egyik fele tanterem, másik ebéd­lő, ugyanakkor átjáró a tanári szobához. Tanóra alatt is ezen a termen kell átmenni a kicsiny kamrácskába, aminek csak a ne­ve tanári szoba, méretei szerint inkább sufni. Az idei tanévet úgy kezdték el, a kultúrházat is taní­tás céljára használva, hogy nem volt még tábla sem. Négy gyerek ült egy padban, tanszereiket nem tudták kirakni, de minek is? Ilyen körülmények között? A helyzet persze sújtja a taná­rokat is. Aki nem fér be a kétsze­mélyes tanári szobába, a folyo­són téblábol, ha éppen nincs órá­ja. A sportolás mindenhol a vilá­gon a kulturált életforma része ma már. Szászberken a tornate­rem a pincében van - mintegy szimbolizálva a helyzetet. A fenti állapot a számok tükré­ben: az iskola összes, leltár sze­rinti vagyona 270 ezer forint. Eb­ben benne van a szemléltető esz­közöktől az ebédlő felszerelésé­ig minden. Az iskola kívülről csendes, békés épületét belül bizony rozsda marja Új szászra jártak. Időközben a szászberki iskola állaga lerom­lott, fejlesztésére szánt pénz minden bizonnyal valahová máshová csörgedezett. A következ­mény: Tizenöt évi teljes pangás után a falu ismét önálló lett, az iskola 1990. január 1-től szakadt el a zagyvarékasi iskolától. A szász­berkiek az integrációt okolják az örökölt állapotok miatt, így az iskola fizikai és szellemi állapo­tának leromlásáért is. El se hinné az ember, hogy a XX. század végén még ilyen körülmények között tanulnak gyerekek. Van például egy hármas funkciójú A kivezető út: Az önállósodott falu első, más községektől független vb-titkára mindössze 26 éves. A falu szel­lemi életének feltámasztását egy erős, jól működő iskolától remé­li. Erejében, elszántságában bíz­va úgy gondolja, hogy ha sikerül egy állandó, jól felszerelt, magas szakmai színvonalon dolgozó is­kolát létrehozni, a falu követke­ző nemzedékében már felébred a művelődés, a kulturáltabb élet iránti vágy, s ezentúl majd nem­csak a házak épülnek Szászber­ken, hanem a kultúra is virágzik. (Csak legyen hozzá pénz is). K.Sz. Ismét lesz bíróság Kunszentmártonban Levelet küldött szerkesztősé­günkbe a Tiszaugi Községi és Természetvédő Egyesület, vala­mint az MDF helyi szervezete, melyben leírják, hogy a Tiszazu­got igen hátrányosan érintette az, hogy a Kunszentmártonban lévő bíróságot még évekkel ezelőtt áthelyezték Mezőtúrra. Ezt az intézkedést több falufórumon is kifogásolták, de módosulás mégsem született. A tiszaugiak így kénytelenek voltak minden peres és egyéb ügyben Mezőtúr­ra bumlizni, ami a rossz közleke­dés miatt eléggé körülményes volt. A levélírók segítségünket kérték. Felhívtuk dr.Jenővári Lászlót, a megyei bíróság elnökét, aki el­mondta, hogy valóban eddig minden falufórumon nagy vita volt a minisztériumi döntéssel átköltöztetett bíróság ügye, de most jó hírrel tud szolgálni a ti­szaugi és persze a kunszentmár­toni lakosoknak és a vonzáskör­zetbelieknek is. Ugyanis július elsejétől ismét működni fog Kunszentmártonban a bíróság, amely a volt MSZMP- székház­ban kapott helyet. "A világkiállítás Magyarországo kiemelhetné Kelet-Európából" Ugródeszka más piacokra is Beszélgetés egy Szolnokon befektető bécsi vállalkozóval A február végére elkészült mérleg tanúsága szerint sikeresen zárta első gazdasági évét az 1989 elején Szolnokon alakult Szotév-UNI- MAX Légtechnika Kft. A 62 százalékban magyar (SZOTÉV) és 38.. százalékban ausztriai (UNIMAX GmBH) tőkerészesedéssel alapított vegyesvállalat osztrák tulajdonostársától, Nicolaus Buchtól egyéves magyarországi befektetési tapasztalatairól és arról érdeklődtünk, mi­lyen esélyeit látja a közös vállalkozásoknak az újjáalakuló magyar gazdaságban. legjobb irányba. Igaz, most a vá­lasztások táján a helyzet elég ku­sza, de ez a világon mindenhol így van ilyenkor. A még hatalmon lé­vő politikai régi gárda máshol sem aktív ilyenkor, nem szorgalmaz például beruházásokat. Jó példa erre aBécs - Budapest Expo esete. Úgy tapasztalom, hogy a meggyő­Buch úr, ön az elsők között volt, akik Magyarországra működötö­két hoztak. Az itteni befektetés jobban jövedelmezett, mint ugyanez a pénz Ausztriában?- Mielőtt kérdésére válaszolnék, hadd menjek egy kicsit visszább az időben. 1988 decembere táján, amikor a szolnoki partnerrel még csak terveztük a közös vállalko­zást, vonattal utaztam Budapestre. Alig jutottunk túl a határon, valami műszaki hiba folytán négy és fél órás veszteglésre kényszerült a szerelvény. Ahogy mind többet várakoztunk, úgy nőtt a magyar utasok felháborodása, a végén már egy kisebbfajta zendülés tanúja voltam. Az emberek a rendszert szidták, de úgy ám, hogy a határőr­katonák elmerfBkültek és bezár­kóztak egy fülkébe... Gondolja csak el, mi minden futhatott át egy olyan embernek a fején - mint én, aki ritkán fordult előtte meg orszá­gukban. Egy kis lőporos hordón éreztem magam, és közben azon gondolkodtam, van értelme ebben az országban pénzt kockáztatnom, amikor befektetési lehetőség Ausztriában is van?- Aztán mégsem riasztott el ez az incidens...- Nem, mert én - ha korábban ritkán jártam is maguknál - jól is­mertem az országot, a magyarokat (Nicolaus Buch az ötvenes évek elején települt át Ausztriába - a szerk.). De gondolja el, miként hathatott egy hasonló vonatkaland egy németre, egy angolra. A poli­tikai bizonytalanság az, ami a leg­inkább elriasztja a tőkét... Én azon­ban bíztam egy magyar gazdasági fellendülésben...- Egy év után is tart a bizalom?- Elmondom milyen tapasz­talatot szereztem. A magyar part­nerrel a vállalat alapítása és mű­ködtetése során is kitűnő volt az együttműködésünk. Mondhatni, ez szerencse, én azonban inkább azt hiszem hogy szorgalmas és ügyes emberek a világon minden­hol egymásra találnak, és sikere­sen dolgozhatnak együtt. Persze nem lényegtelen, hogy milyen az együttműködés közege. Tapasz­talataim szerint például a magyar- országi vállalkozás jogi feltételei elfogadhatók, esetenként a mecha­nizmus nehézkesebb, bürokratiku­sabb mint az osztrák, de kiismer­hető. A törvényi alapok - az egyet­len átalakulási törvény kivételével -jók...- Mi a kifogása a magyar átala­kulási törvény ellen?- A meglévő állami vállalatok esetében rettentően nehézzé teszi nagy arányú külföldi tőkerészese­désmegszerzését... Ennek ellenére a gazdaságot, a vállalkozást szabá­lyozó törvények bázisán lehet épít­kezni - igaz a jó alapok ellenére visszalépni is.- Erre is lát esélyt? '- Nézze, Magyarországon ferge­teges gyorsasággal változtak a po­litikai viszonyok, egy külföldi be­fektető szempontjából nézve is a ződésük szerint mellette voksolók inkább hallgatnak, sokan a jelenle­gi "nem"-pártiak körül pedig kor­tes megfontolások miatt választot­ták ezt a tábort. A választás ma szinte minden véleményre rá­nyomja bélyegét.-A választások hamarosan befe­jeződnek. A külföldi befektető mi­lyen gazdasági döntéseket várna az új kormánytól?- Elsősorban a döntések gyorsa­ságában reménykedem, abban bí­zom - és ezt létfontosságúnak tar­tom -, hogy az új kormányzat nem késlekedik kialakítani gazdasági koncepcióját. Hogy milyen konk­rét döntéseket tartanék üdvözítő­nek? Azonnal meg kellene kezdeni a kommunikációs hálózat és álta­lában az infrastruktúra fejlesztését - enélkül jól működő gazdaság el­képzelhetetlen. Ezenkívül olyan feltételeket kell teremteni, ame­lyek közepette a gazdasági veze­tők valóban szabadon, politikai béklyóktól megszabadulva, köz- gazdasági megfontolásokat szem előtt tartva dönthetnek és döntése­ik következményeit viselik is. A fellendüléshez továbbá elenged­hetetlen, hogy a magyar állam megrendeléseket adjon az iparos­ságnak. Feladat lenne bőven az egészség- és az oktatásügy, vagy például az energiafelhasználás ra­cionalizálása területén... És hadd szóljak egy kicsit bővebben egy szerintem elszalaszthatatlan nagy- nagy lehetőségről, a Bécs-Buda- pest világkiállításról. Magyaror­szágnak évtizedek múlva kínálko­zik csak újabb hasonló esély arra, hogy megismertesse magát a vi­lággal, hogy élő kapcsolatokat építsen ki a legjelentősebb vállal­kozásokkal, hogy megtanuljon a nyugati észjárás szerint gondol­kodni, hogy a világkiállításra még áldozni is képes világvállalatokat "becsalogassa" azországba. Haezt a lehetőséget az új kormányzat el­szalasztja és lemond az Expóról, Magyarország lemond arról is, hogy nagyon gyorsan kiemelked­jék a többi kelet-európai ország közül.- Végezetül beszéljünk az UNI­MAX és aSZOTÉV közös vállalko­zásának jövőjéről. A tavalyi esz­tendő nyereségét -7 millió forintot - ön benthagyta a közös vállalat­ban, a kft. beruházásokba kezdett. Azt jelenti ez, hogy tőkéje többet hoz Magyarországon mint Auszt­riában?- Legalább ennyit Ausztriában is hoznia kellene, de engem nemcsak a tőke pillanatnyi hozadéka érde­kel. Magyar partnereimmel igyek­szünk hosszabb távra előre tekin­teni és felkészülni a kelet-európai piaci lehetőségek bővülésére. Eb­ben a térségben az utóbbi fél év­ben igen bíztató politikai változá­sok történtek, ezeket szerintünk követnie kell a piac bővülésének a legtöbb új keleti demokráciában. Mi ennek kihasználására készü­lünk fel, amikor fejlesztjük ve­gyesvállalatunkat. A Szotév-UNI- MAX véleményem szerint a fejlő­désnek csak az első lépéseit tette meg. Persze, hogy miként halad tovább, az rajtunk kívül az új ma­gyar kormányzat gazdaságpoliti­kájától is függ. Időkerék Szolnokon az úttörőházban hagyományteremtő szándékkal hív­ták életre az Idökerék című rendezvénysorozatot, melynek első eseménye volt tegnap: a reneszánsz, Mátyás király és kora. Több mint 250 gyerek vett részt az egésznapos programon,ahol többek között a rajz- és bábpályázat díjkiosztása volt, a városi mesemondók gálaműsorát is ekkor láthatták. De rendeztek videovetítést, gyerekjátékkészítő foglalkozást, rajzversenyt, re­neszánsz táncbemutatót. Az udvaron pedig lovagolhattak is a gyerekek. T.Z. Buch: "Aki hosszabb távra gondol nem viszi haza a profitot"

Next

/
Oldalképek
Tartalom