Néplap - Új Néplap, 1990. április (41. évfolyam, 71-75. szám - 1. évfolyam, 1-19. szám)

1990-04-14 / 7. szám

1990. ÁPRILIS 14. Néplap 3 AZ ELSŐ LÉPÉS A KFT, A KÖVETKEZŐ AZ RT. Átalakulás előtt a Tisza Cipőgyár /Folytatás az 1. oldalróll rint az eddig hazánkat célpontul választó befektetők leginkább olyan vállalkozások iránt érdek­lődnek, amelyek azonnali, vagy legalábbis egy éven belüli meg­térülést hoznak. Az eddigi priva­tizációjelentős részében a rabló­tőke jelent meg. A lényeg a minél gyorsabb megtérülés, utána pe­dig a céggel lesz, ami lesz. Ez nem járható út a vállalat számá­ra! Visszatérve az előző gondolat­hoz, az átalakuláshoz. Ez idő szerint 500 millió forint hitellel gazdálkodik a vállalat. Alapvető­en forgóeszközhitelekről van szó, amelyek export-előfinanszí­rozásokkal, készletekkel, az üz­leti tevékenységgel kapcsolato­sak. Előre le kell tenniük a pénzt az importra, az anyagokra. A hitelek kamata már 28-30 százalék. A tavalyi 105 millióval szemben idén már 130-140 millió forintot is elvihet a vállalat nyereségéből a kamat. Ha sikerül tőkét bevon­ni, és azzal a hitelek egy részét kiváltani, akkor nőne a vállalat anyagi biztonsága. A további lé­pésben pedig - ha részvények el­adásává külföldi tőkét is be tud­nak vonni -, akkor a korszerűsí­tés lehetősége is megteremtődik. Most ugyanis a nyereségből - hi­ába több, mint az egész magyar bőr- és cipőiparé -, az adózás és az állami elvonások után meg­maradó rész nem elég a szüksé­ges technikai fejlesztések 25 szá­zalékára sem. És nem marad pénz a bérek, a jövedelmek erő­teljes növelésére sem. Az első lépés Tisza Cipőgyár­ban a szerszámgyártó főosztály kft.-vé alakulása, gumigyára pe­dig július elsejétől önelszámoló önálló egységgé lesz. A kezdeti lépések tapasztalatainak értéke­lése után, 1991. január 1-től ter­vezik a részvénytársasággá ala­kulást. Mennyit profitálhat a vállalat az átalakulás folyamán a nyugati cégekkel meglévő kapcsolatai­ból? Bérmunkában az Adidas kö­rülbelül 15-18 százalékát köti le a vállalat kapacitásának, a Sala­­mandemél ez a mutató 8-10 szá­zalék. Jelen pillanatban nem valószí­nű - bár voltak ez irányú tapoga­tózó tárgyalások -, hogy akár az egyik, akár a másik cég nagyará­nyú részesedést akarna szerezni a "Tisza" rt.-jében. Álláspontjukat az itteni politi­kai bizonytalansággal, illetve az­zal indokolják, hogy a Tisza Ci­pőgyár igen nagy vállalat. A bér­munka a külföldieknek még min­dig egyszerűbb és főként kocká­zatmentesebb kapcsolatot jelent, mit egy jelentősebb rész­vényvásárlás. A martfűi nagyüzem két leg­nagyobb nyugati partnere azon­ban kinyilvánította, hogy amennyiben a "Tisza" átalakul részvénytársasággá, akkor kapa­citáslekötésük arányában rész­vényeket vásárolnak. Megkezdték a Samsung-tévék próbaszerelését Májustól fehér kesztyű és váltócipő kötelező! NAGYKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET IS FOLYTAT JÁSZFÉNYSZARUN A DÉL-KOREAI CÉG Portugália és Törökország után Jászfényszaruban alakította ki harmadik európai televízióké­­szükék-összeszerelő gyárát a dél-koreai óriás magánvállalko­zás, a 150 ezer alkalmazottat fog­lalkoztató és évente 27 milliárd dollár árbevételt produkáló Sam­sung. A felsőjászsági településen csaknem másfél évtizede - kez­detben tévékávákat készítő, je­lenleg fekete-fehér televíziókat gyártó és színes készülékek nyomtatott lapjait szerelő - gyá­rat üzemeltető Orion vállalat és a koreai cég Samsung-Magyar Elektronikai Részvénytársaság néven alakított vegyesvállalatá­nak gyára a végleges átadás előtt áll. Az Orion a valamikori kalap­gyár területét és épületeit vitte apportként a vállalkozásba és vállalta a felújítási munkákat. A gyártelepen jelenleg még ost­romállapotok uralkodnak, de a szerelőcsarnokban már üzembe helyezték a Samsung által szállí­tott és koreai szakemberek irá­nyításával telepített technológi­át. Sőt, a hét közepén már a pró­baszéria is legördült a szalagok­ról. Az 51 centiméter képernyő­­átmérőjű színes készülékek együttes tesztelését a jövő héten fejezik be a koreai mérnökök és a jászfényszarui szereidé Koreá­ban kiképzett szakemberei. A készülékek és a technológia próbaüzemelésének tapasztalatai alapján - amint azt Szász Gerőtől, a Samsung-Magyar Rt.termelési igazgatójától megtudtuk, előre­láthatóan május végén megkez­dik a sorozat-szerelést. Attól fog­va a szereidében a jelszó: Belé­pés csak fehér kesztyűben és vál­tócipőben! Percenként egy szí­nes Samsung-tévé gördül majd le a szalagokról és a tervek szerint az idén összesen 100 ezer készü­léket szerelnek össze. Egyelőre egy műszakra ad ez munkát az üzem hetven dolgozójának, akik­nek többsége a helyi Orion gyár­ból került át az rt-hez. A későbbi­ekben újabb munkalehetőséget is jelent majd a Samsung jelenléte a Jászságban. A tervek szerint ugyanis videomagnók, hifi-be­rendezések és háztartási elektro­nikai cikkek jászfényszarui sze­relésével is bővítik a tevékenysé­get, amihez legalább 200 dolgo­zóra lesz majd szükségük. A Samsung-szerelde és a te­lekszomszédos Orion gyár nem zavarják egymás "köreit", az el­őbbiből ugyanis csak 56 centi­­méteresnél kisebb képernyőjű színes készülékek kerülnek ki. Az idén összeszerelésre kerülő 100 ezer tévé mintegy 60 száza­lékát a magyar kereskedelemben kívánják értékesíteni, a többit dollár-elszámolású piacokra ex­portálják. A dél-koreai cég nem­csak tévé-összeszerelési, hanem nagykereskedelmi tevékenysé­get is folytat Jászfényszarun bu­dapesti export-import iroda irá­nyításával. A gyártelepen kiala­kított raktárbázisról különböző Samsung-termékek, videók, duplakazettás rádiómagnók és mikrohullámú sütők értékesíté­sét már meg is kezdték a hazai nagykereskedelmi vállalatok ré­szére. TJ. Tükröm-tükröm mondd meg nékem... ugye hibátlan ez a Samsung-tévé? Munkában a minőség­ellenőr. -Pártok és lapok Meghívót hozott a posta a szerkesz­tőségbe. Naponta tucatnyi invitálás - olykor ennek többszöröse - érkezik egy-egy postabontásra, s bár nem a megyében zajló eseményre kértek bennün­ket, mégis szót érdemel a dolog. Miért? Azért, mert az Új Néplap a korábbiakhoz képest egy újfajta státusban leledzik. A nagyközönség a képernyőről, a hangszóróból és a nyomtatott sajtóból tájékozódhatott arról, hogy a Magyar Újságírók Szövetsége és a Friedrich-Na­umann Alapítvány háromnapos konferenciát ren­dezett A sajtó és a politika a többpártrendszerben címmel. Könnyű helyzetben lehetnénk, ha e téma­kör egyik, de talán legfontosabb részproblémájá­nak - lapunk és a pártok viszonyáról van szó - alapgondolatait papírra vetnénk, ugyanis majd­hogynem elegendő lenne ezen konferencia előadá­sainak címét felsorolni. Mert miről is beszéltek az előadók, nyugati lapok vezető újságírói? Például: "A politikus és az újságíró, cinkosok vagy egymás ellenőrei?" A sajtó mint a demokrácia öntisztításá­nak eszköze", "A sajtó és a politikai kultúra", "Mit várnak, hogyan reagálnak az olvasók, a hallgatók, a nézők?". A lapok és a pártok kapcsolatáról lehetne általá­nosságban beszélni, idézni a megszívlelhető gon­dolatokat, nem tanácsos azonban, bár igaz, világ­céghez tartozik az újságunk, de olvasóink a helyi információért vásárolják meg - s joggal érdekli őket: vajon változik-e, s ha igen, mennyiben egy­­egy Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő párt és a szerkesztőségünk viszonya. Mindenekelőtt meg kell említem, hogy ez a kap­csolat nem mai keletű. A tárgyilagossághoz tarto­zik persze, hogy nem is túlságosan régi, azonban a viharos gyorsasággal pergő politikai események idején egy-egy nap, pár hét, olyan változásokat hozhat, amelyek meghatározóak a fiatal demokrá­ciára nézve. A választási kampány márciusi napjai például megalapozták, úgy véljük, e pártok s a szerkesztőség együttműködését. Sikerült megálla­podásra jutni önként vállalt kötelezettségeinket il­letően, s bár a kampány utolsó napjaiban kissé telítetté vált választási híradásokkal a lapunk, még­is úgy értékelhető, hogy e hónap közös ténykedései a pártokkal, alapot adhatnak e sajátos kooperáció­hoz. Mi az, amin a lap megváltozott helyzete mégis módosít? Minthogy már vékonyka gazdasági köl­dökzsinór sem köti egyetlen párthoz sem műhe­lyünket, úgy véljük, elértük azt, amit a tavaly ok­tóberi sajtófoglalók kívántak: politikailag függet­lenül, gazdaságilag önállóan gondolkodhatunk. Oldódhat a szerkesztőség körüli bizalmatlanság, amelynek kölcsönösnek kell lennie. Szeretnénk, ha a lap és a pártok tevékenysége nemcsak kiegészí­tenék, segítenék egymást, hanem hatással, befolyá­soló hatással is lennének egymásra. Nem direkt módon, - a kézi vezérléses megoldásokat már jól ismeri ez az alkotó közösség -, hanem a társadalmi változások módosulásain keresztül. Köteles­ségünknek tartjuk a pártok tevékenységéről szóló híradást, anélkül, hogy napi politikai érdekeik ki­szolgálói lennénk, s ugyanakkor kifejezzük támo­gató, netán elmarasztaló véleményünket is műkö­désük egy-egy mozzanatával kapcsolatban, szem előtt tartva azt a szempontot, hogy ne keveredjék egymással az információ és a lap véleménye. Tö­rekszünk a kellő arányok betartására. Senkinek sem használ, talán a pártok ügyködésének árt leg­inkább, ha az olvasó eljut a politikai csömörig. Közhely arról beszélni, hogy egy elfásult, passzív nemzettel nem lehet országot építeni. Az is hiba lenne természetesen, ha csupán a lap munkatársai és a pártok tagjai értenék, miről is van szó, s az olvasót kizárnák a megértésből a csupán jólérte­­sültséget jelző, egymásnak felelgető, csak a sorok között kibogarászható információk. Megtalálni a kellő arányt, nemcsak a szerkesztőségen múlik. A lap dolga és felelőssége, hogy az kapjon helyet, az diadalmaskodjék hasábjain, ami fontos. Az olvasó szemszögéből. Továbbá célunk a szélsőséges meg­nyilvánulásoktól mentes, a tárgyilagos tájékoz­tatást szolgáló szerkesztőségi magatartás megőrzé­se. És a pártoké? Egy nyugati riporter úgy fogalma­zott: A politikus kvázi erotikus kapcsolatban áll a mikrofonnal. Ha meglátja, rögtön beszélni kezd. Talán kissé erős e megfogalmazás, amely ellentét­ben áll azzal az alaptétellel: a politikusnak meg kell nyilvánulnia. Minden szava, cselekedete egyfajta állásfoglalás. Tegyük hozzá azonban azt, hogy an­nak tartalma, mennyire képes a köz érdekét kife­jezni - ez már rajta és ilyen értelemben a pártokon múlik. Minden bizonnyal adódnak konfliktusok - hi­szen társadalmi előrehaladást feltételezni nélkülük naivitás volna; konfliktusok pártok és pártok kö­zött valamint egy-egy párt és lapunk viszonyában. A konfliktusok feloldása - mármint az: hogyan szűnik meg ez a szembenállás, ez a feszültség - elsősorban politikai kultúra kérdése. Lapunk arra törekszik, hogy tényeket közöljön, mértéktartó hangvételével ezekre alapozva alakítsa ki vélemé­nyét mindenkor. Újságíróiskolában oktatják: fara­gatlan dolog letegezni az olvasót, s lebecsülni őt azzal, hogy félinformációt tár elé kész tényként a tollforgató. Az új ság egyfajta kapu, amin a hír átsétál az olvasofelé. Szeretnénk ezt a kaput tágra nyitni, remélve, hogy ebben segítségünkre lesznek közéletünk legaktívabb tagjai, a pártok képviselői. A többpártrendszerű demokrácia természetéből következik, hogy a működő pártok tevékenysége közvetlenül befolyásolja az élet alakulását. Á vál­tozásokról tájékoztatni elemi kötelesség, hiszen lapunk a megyei élet tükre. Ezért magától értetődő a pártok és a lap közvetett, olykor közvetlen kap­csolata is. A rendszerváltás új szakaszhoz érkezett, nyilvánvalóvá váltak társadalmi értékek, értékte­lenségek, egyértelművé vált, hogy a különböző pártokat miként fogadja el a társadalom. A válasz­tási eredmények ismeretében a magyarországi köz­állapotok tisztább képe áll előttünk. Megszületett egy elvi döntés, amit szavazataikkal nyilvánítottak ki az emberek. Most a tetteken a sor a pártokon belül, a pártokon kívül, - és természetesen e lap hasábjain is. A költségvetés lefaragását, új "adófilozófia" kidolgozását, vállalati hitelek leírását szorgalmazzák A Gazdasági Kamara javaslattervezete az új kormánynak A megalakuló új kormánynak szükségköltségvetés kidolgozását fogja javasolni az év második felére a Magyar Gazdasági Kamara. A ke­retszámokat nem érintve a mostani költségvetést felül kell vizsgálni mind a bevételek, mind a kiadások vonatkozásában - hangsúlyozta Fo­dor László, a Magyar Gazdasági Ka­mara alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok, gazdálkodó szer­vek érdekvédelmi szervezete az új kormánynak a gazdaság problémái­nak kezelésére javaslattervezetet dolgozott ki. Fodor László alelnök az MTI munkatársának elmondotta, hogy a Gazdasági Kamara szükségesnek ítéli az állami hivatalok, azok háttér­­intézményei, általában az állami bü­rokrácia finanszírozásának csökken­tését. A költségvetést azért is szüksé­ges jelentősen lefaragni, mert ez a magyar gazdaságra nehezedő mosta­ni inflációs nyomást nagymértékben csökkentené. Az új kormánynak egy­ben teljesen új adófilozófia kidolgo­zását ajánlja az MGK. Ennek keretében csökkenteni kel­lene az adókulcsokat átlagosan mint­egy 5-10 százalékkal, s az adórend­szeren belül szűkíteni kell a kivéte­lek, kedvezmények körét. Az adószínvonal, az adókulcsok mértékének csökkentése jelentős mértékben növelheti a vállalkozói kedvet, és a nagyobb számú vállalko­zás összességében - a kisebb adókul­csok mellett is - több pénzt bizto­síthat az állami költségvetésnek. A Gazdasági Kamara javasolni fogja az új kormánynak, hogy átfogó progra­mot dolgozzon ki a gazdaság belső működése feltételeinek megteremté­sére. Ennek részeként ajánlatos lenne olyan pénzügyi szabályozást kimun­kálni, amely nagymértékben csök­kentené a gazdaságra nehezedő inf­lációs nyomást, többek között a vál­lalatoknak nyújtott hitelek kamat­­színvonalát. A kamarai vezető szerint a ma­gyar gazdaság három legsúlyosabb problémáját, a rubelelszámolású ex­port és a hadiipari megrendelések csökkenése következtében fellépő feszültségek kezelését, valamint a likviditási válságot egységes kor­mányprogrammal kellene orvosolni. Ennek keretében a fizetési gondok­kal küzdő vállalatokat szelektíven kellene kezelni. A tartósan fizetésképtelen, vala­mint a piacváltásra távlatilag sem al­kalmas cégek felszámolását viszont rövid időn belül meg kell kezdeni. A Gazdasági Kamara szerint lehe­tővé kell tenni, hogy a vállalatok azo­kat a hiteleket, amelyeket 1987 előtt nem saját döntéseik alapján, hanem központi elvárásoknak, beruházási elképzeléseknek megfelelően vettek fel, egyszerűen leírhassák. Visszafi­zetésükre a fedezetlen fizetési meg­bízások jelenlegi magas szintje miatt amúgy sincs túl sok remény, viszont a leírás tisztázná, hogy mely vállala­tok gazdálkodnak jelenleg nyeresé­gesen, illetve veszteségesen. Az új kormány gazdasági prog­ramjának keretében olyan intézke­déseket kellene előirányozni, ame­lyek felgyorsítanák a külföldi tőke bejövetelét. Ajánlatos a jelenleg önigazgatási vállalatok minél gyor­sabb privatizálása, ennek során azonban az Állami Vagyonügynök­ségnek partnerként, nem eladóként kellene fellépnie a külföldi féllel folytatott tárgyalások során. Fodor László hangsúlyozta, hogy a új kormánynak minden szempont­ból vállalkozásbarát gazdaságpoliti­kát kellene folytatnia, és ennek során újabb jelentős lépéseket szükséges tenni az importliberalizálás útján. A vállalkozásélénkítő program a magyar gazdaságban kínálatbővü­lést eredményezhetne, és ez is a nö­vekvő infláció ellen hatna. Egyide­jűleg az új munkahelyteremtő beru­házásokat is határozottabban szük­séges támogatni, mivel a munkahe­lyek tömeges megszűnése következ­tében a piacgazdaság első időszaká­ban jelentős számban növekedhet a munkanélküliek száma. (MTI) Önállóan, függetlenül, de nem nélkülük

Next

/
Oldalképek
Tartalom