Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
4 Néplap 1990. FEBRUÁR 7. A 22-ES CSAPDÁJA, VÁLLALKOZÁSOKRA VARIÁLVA Az indulást jogi hiányosság bénítja A NÉPLAP kerekasztal-beszélgetése A vállalkozások indításának jelenleg is több korlátja van. Nehéz helyzetbe kerülnek a már megalakult, szárnyaikat bontogató társas, illetve egyéni vállalkozások. Ezt a tényt a Néplap hasábjain az elmúlt hónapban zajlott vitasorozat is igazolta. A decemberi újságcikkekben leírtak továbbra sem enyhültek lényegesen. Beszélgetésre invitáltuk a jobbítás, a problémák feltárásának szándékával az érintettek képviselőit. A témával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői voltak:Guba Lászlóné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága társas vállalkozások ellenőrzési osztályának vezetője,Sándorné dr. Fülöp Magdolna, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank főmunkatársa,Gados Gyula vállalkozó, a Vállalkozók Országos Szövetségének területi vezetője,Horváth Attila vállalkozó, Mátyus Ernő vállalkozó. Szerkesztőségünket szakértőnk, Túróczi Imre, - a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanára, a vitaindító cikk szerzője - képviselte. A beszélgetés a következő felvetéssel indult: Túróczi Imre: A vállalkozásokat terhelő kamatok, társadalombiztosítási járulék és az adók a kezdő vállalkozók helyzetét lényegesen nehezítik. Olyan vállalkozásokról van szó, amelyek nem egy, már meglévő szervezeti formából alakultak át, hanem teljesen új tőke összpontosításával jöttek létre. Ebből a körből tehát kihagynám azokat a belföldi társas vállalkozásokat, amelyek vállalatokból, szövetkezetekből alakultak át. Ebben az esetben nekik ugyanis egy meglévő tőke- állományuk, piaci pozíciójuk, munkaerő- és eszközállományuk volt. Mégis kérdés: kit tekintsünk vállalkozónak? Gados Gyula: - A vállalkozásokat és így a vállalkozókat két csoportra osztanám. Azt nevezem igazán vállalkozónak, aki csak ebből él, viselve ennek kockázatát, s a mellékállásúval szemben nincs biztos háttér birtokában, ami az anyagiakat illeti. Az igazi a főállásban dolgozó vállalkozó. Véleményem szerint a jogalkotók azt is figyelembe vették, hogy a másodállások esetében biztos anyagi háttér van, valamint az átalakuló, önmagukat vállalkozásnak nevező szervezetek nincsenek a cikkben leírt kedvezőtlen helyzetben. Talán célszerű volna külön adókulcsot alkalmazni az induló "főállású" vállalkozások esetében. Mátyus Ernő: - Nem értek egyet azzal, hogy a mellékállású nem vállalkozó. Aki az összegyűjtött pénzét kockáztatja profit reményében, akkor függetlenül attól, hogy van főállása vagy nincs, vállalkozónak tekintendő. Az elmúlt időszakban a vállalkozások valamennyi formáját végigpróbáltam. Elmondanám, hogy legnehezebb helyzetbe a legutolsó amerikai-magyar vegyes vállalat megalakításánál kerültem. Ennek rövid története: Sikerült találnunk egy amerikai üzletembert, aki tízezer dollárral hajlandó volt beszállni egy ruhaipari kft. megalakításába. A társasági szerződést megírtuk. A tőkés a vagyoni betétjét a pénzintézeti központnál elhelyezte. A probléma ezután kezdődött. A cégbírósági bejegyzéssel kapcsolatos tortúra mintegy négy hónapot vett igénybe. Az eltelt idő alatt a törzstőkeként elhelyezett összeget zárolták, azt használni nem tudtuk, amit a külföldi partner nem volt hajlandó elfogadni. Egyszerűen nem értette, hogy a letett betétje négy hónap alatt sem hasznot, sem kamatot nem hozott. TVíróczi Imre: - Ebben az időszakban a pénzük gyakorlatilag zárolva volt. Vajon a bank tud-e áthidaló hitelt adni? Sándorné dr. Fülöp Magdolna: - A bank erre az időre hitelt nem nyújthat, és a letétbe helyezett összeg hozzáférhetőségét nem biztosíthatja. Ennek feloldására lényeges lépéseket tettünk, és valószínűleg rövidesen megoldódik ez a gond. Pillanatnyilag is van rá példa, hogy ebben az időszakban is hozzáférhetővé tudtuk tenni a pénzösszeget. Ami a hitelezést illeti, kedvező változásokról nem beszélhetek. A hitelezés kamata jelenleg ugyan nálunk kedvező de ez is 22-25 százalék. Mindezek mellett a kétszeres anyagi fedezetet kérjük, illetve kft. esetében az árbevétel engedményezését mindenképpen kikötjük. A Garancia Biztosító kezességvállalását csak rendkívüli esetben tudjuk elfogadni, mivel készfizető kezességre nem vállalkozik. Horváth Attila: - Annyit tennék hozzá csupán, hogy külföldi partnereket én is próbáltam bevonni a vállalkozásomba, de kijelentették, hogy nem vetik bele magukat ebbe a jogszabálytengerbe. TVíróczi Imre: - Az indulás a Horváthbusz Kft.-nél is problémákkal járt? Horváth Attila: - Megalakításkor a kft. pénzéhez nem lehetett hozzányúlni, és gyakran előfordult, hogy dolgozóink munkabérét úgymond kénytelen voltam otthonról biztosítani. Más gondjaim is voltak. Egyik legfőbb ezek közül a költségtérítéses rendszer bevezetése. A buszok javításával nagyon kevés cég foglalkozik jelenleg. Aki igen, az rendkívül drágán. Szetei ö Sándorné dr. Fülöp Magdolna rettük volna buszainkat gépkocsivezetőinkkel költségtérítéses rendszerben üzemeltetni, a javítást magunk megoldani. Ennek bevezetési nehézségét is egy joghézagnak köszönhetjük. A költségtérítéses rendszer ugyanis csak gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, a Polgári Törvény- könyv azonban a kft.-t nem tartalmazta mint gazdálkodó szervezetet. Éppen ezért három hónapon keresztül a javítást gazdaságosan megoldani nem tudtuk. Később a Polgári Törvénykönyv módosításra került, véleményem szerint kicsit megkésve követte a társasági törvény létrejöttét. Másik problémánk az általános forgalmi adó volt. A Volán ennek fizetésére nem kötelezett, hiszen menetrend szerinti járatokkal dolgozik. Máig nem tudta nekem senki megmondani, hogy mi hová tartozunk. Például azt, hogy az ÁÉV-nek naponta ugyanabban az időpontban teljesített fuvarunk menetrendszerű-e? Guba Lászlóné: A forgalmi adó szempontjából besorolást a KSH-tól lehet kérni. Túróczi Imre: - Ezek szerint kezdetben súlyos anyagi és szervezeti problémák vannak. A jelenlegi jogi szabályozás értelmében ugyanis a társas vállalkozás a társasági szerződés aláírása időpontjában indul, a cégbírósági határozat megérkezéséig azonban a törzstőkét zárolják. Addig az időpontig a vállalkozás saját nevében nem is járhat el. Mátyus Ernő: - Ez valóban lényeges probléma, ugyanis amikor a szerződést a felek aláírták, akkor már társadalombiztosítási járulékkötelezettség keletkezik, adóalannyá válik a vállalkozás, és meg kell kezdeni a tevékenység megszervezését. A kezdeti időszak a legnehezebb, hiszen akkor kell a piacot szervezni, állóeszközöket, fogyóeszközöket beszerezni, munkaerőt toborozni, ami gyakran a termelés első időszakában veszteségekkel jár. A kötelezettségeink tehát megjelentek, a jogi személyiség előnyeit pedig egyáltalán nem élvezhettük. Nem használhattunk bélyegzőt, nem köthettünk szerződést, csekkre nem vásárolhattunk stb. Megjegyzem, az APEH és a bank hozzáállása ebben az időszakban rugalmas volt, ők valamelyest át tudtak segíteni a kezdeti nehézségeken. A bejegyzést követően végül simává, gördülékennyé vált az út. Túróczi Imre: - Ebből a szempontból egy átalakulás útján létrejött vállalkozás kedvezőbb helyzetben van. Guba Lászlóné: - A probléma Horváth Attila a pénzügyi kormányzat előtt is ismert, idézem dr. Nagy István pénzügyminiszter-helyettes egyik cikkének részletét: "Hiányzik a pénzügyi intézményi személyi és tárgyi feltétele egy jól összehangolt vállalkozást élénkítő kormányzati politikának. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy miközben valóban számos kedvezménnyel segít a kormányzat a vállalkozásokat, addig ezek többsége a közvélemény előtt nem ismertek." Itt szeretném hangsúlyozni a Vállalkozók Országos Szövetségének szerepét, azt ugyanis mint már mondtam, az adóhatóság nem tudja átvállalni. Támogatni szükséges ezeket a vállalkozásokat, hiszen sok esetben egy jó ötlet a kivitelezés tapasztalatlanságán megbukhat. Gados Gyula: - A VOSZ ezt elvállalja, jogszabályi háttért ad, ingyenes jogi, pénzügyi szolgáltatást nyújt tagjainak. Probléma ugyanakkor, hogy jó lenne, ha azonos játékszabályok vonatkoznának a vállalatokra és hatóságokra. Ha a hatóság késve, elvétve tévesen intézkedik, semmiféle szankciót nem visel. Például egy harminc napon túl kiadott állásfoglalás esetleg hátrányos következményeit nem vállalja. Guba Lászlóné: - Itt közbe kell szólnom. Ugyanis ha az APEH állásfoglalását késve adja ki, esetleg tévesen, akkor annak a vállalkozóra nézve semmilyen jogkövetkezménye nincs. Bírságot a revízió nem szabhat ki. Az adót természetesen meg kell fizetni, hiszen a jogszabály azt előírta. Gados Gyula: - Az APEH esetében ezt az ellenvetést elfogadom, de más ellenőrző szerv esetében tudnék kedvezőtlen példát mondani. Túróczi Imre: - A jogalkotók és végrehajtók között az összhang nem mindig tökéletes, gondoljunk az adónyomtatványok beszerzési nehézségeire. Horváth Attila: - A tapasztalatom nagyon rossz, a gépkocsivezetők szinte naponta sorban állnak a nyomtatványboltok előtt. A "jogszabálydzsungelben" pedig nagyon nehéz eligazodni, minimum jogásznak vagy pénzembernek kell lenni hozzá. A könyvelési rendszer is igen bonyolult. Mátyus Ernő: - A kft. esetében egy lényegesen egyszerűbb nyilvántartási rendszerre lenne szükség. Az ellenőrzést ugyanis jelenleg úgy bonyolítják, mint egy több ezer főt foglalkoztató Mátyus Ernő mamutvállalatnál.Tőlünk is ugyanazokat a szabályzatokat kérik. Néhány termelővel működő társaság az ehhez szükséges improduktív létszámot nem tudja eltartani. Guba Lászlóné: - A számvitel egyszerűsítésével kapcsolatban megjegyzem, hogy ebben a körben a jelenleginél egyszerűbb szabályozás pillanatnyilag nincs. Azt is hangsúlyozom, hogy a nyilvántartás sok esetben a vállalkozó érdekeit is szolgálja. Amennyiben az precíz és előírásszerű, a becslést egész biztos el lehet kerülni. Másrészt az sem közömbös, hogy a gazdálkodó munkája során tisztában van-e azzal, hogy milyen költségei merültek fel, hol tart a jövedelmezőség területén. Ez a rendszer a tisztességes vállalkozás érdekében is született. Túróczi Imre: - A már megalakult és üzemelő vállalkozások esetében a működést mi gátolja még? Horváth Attila: - Nagymértékben megnehezíti munkánkat, hogy csak az adózott eredményből lehet beruházni, fejleszteni. Egy új busz ára jelenlegi vagyonúnknak többszöröse. így mi elhasználódott járművekkel dolgozunk, ami lehetőségeinket jelentősen korlátozza. A külföldi utak szervezését emiatt voltam kénytelen leállítani. Egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy utat szervezzek, és a megfelelő kényelmet, műszaki biztonságot ne nyújtsam. Túróczi Imre: - Az új eszközök beszerzésére a bank tud-e hitelt nyújtani, bonyolítanak-e úgynevezett lízinget? Sándorné dr. Fülöp Magdolna: - Tudunk segíteni, hitelkérelmet kell beadni gazdaságossági számítást mellékelve. Ezt felülvizsgáljuk, ha racionálisnak mutatkozik, folyósítjuk az összeget. Kisvállalkozók esetében a lízingigényeket a Merkantil Bankhoz irányítjuk. Egy új hitelezési formára még szeretném felhívni a figyelmet, ugyanis néhány hónapon belül hozzáférhetővé válik a világbanki hitelkeret. Ennek kamatozása lényegesen kedvezőbb, és a lejárata is. Legmagasabb összege százötvenezer dollár. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek folyósítása a magyar hitelezési gyakorlatnál lényegesen szigorúbb. Éppen ezért csak igazán komoly és jelentősebb múlttal rendelkező vállalkozóknak tudjuk biztosítani. Mátyus Ernő: Szerintem a társadalombiztosítási elvonás Gados Gyula Türóczi Imre mértéke aránytalanul magas. Az első háromnapos táppénz pedig egy fantasztikus ötlet volt a jogalkotó részéről. A dolgozó teljes bére után befizetjük a járulékot, ugyanakkor ha betegállományba kerül, első három nap után nekünk kell fizetni a táppénzét. Túróczi Imre: - Ezek után hogyan áll vajon pillanatnyilag a vállalkozói kedv? Horváth Attila: - Teljesen még nem veszítettem el, most éppen egyik társammal tárgyalunk arról, hogy esetleg a Volán buszait szerződésbe véve menet- rendszerű járatokat indítunk. Mátyus Ernő: - Örülök, hogy Horváth Attila nem veszítette el vállalkozói kedvét. Én a vitaindító cikkben megfogalmazott gondolatokat úgy változtatnám meg, hogy "aki ma Magyarországon vállalkozik, az egy megszállott bolond". Guba Lászlóné: - A jelenlegi szabályozásbeli változások igyekeznek a vállalkozások kedvébe járni. A bevallások nem arról tanúskodtak, hogy csökkent volna a társaságok tevékenysége. Több éve tapasztalom, hogy egy ötlet birtokában sokan vállalkozni kezdenek alapvető ismeretek nélkül. így az összes buktatóba beleeshetnek. Sándorné dr.Fülöp Magdolna: - Pénzintézeti szempontból élénkülést és nagy igényt tapasztalunk. Jelenleg száznyolcvan kisvállalkozó számláját vezetjük. Gados Gyula: «■ A VOSZ a kedvező változásokat kevésnek tartja, ezzel kapcsolatban kiadta téziseit. Ennek fő gondolatai a következők: Olyan adórendszerre volna szükség, amely az élénkítő gazdaságpolitikát alátámasztja. A személyi jövedelemadót egységesen harminc- százalékos kulccsal kellene megállapítani. Az áfa huszonöt százalékos kulcsát tizenhét százalékra szükséges leszállítani, egyidejűleg a 0-kulcsos termékek többségét nyolcszázalékos kulcs alá besorolni. A vállalkozási nyereségadó kulcsának egységesen harminc százalékra történő csökkentését javasoljuk. Időszerű a társadalombiztosítást végérvényesen leválasztani a költségvetésről és a járulék mértékét 27 százalékra, a nyugdíjjárulékot hat százalékra mérsékelni. Azt is kérjük, hogy az indulás első három évében a beruházások költségét azonnal ismerjék el leírha- tónak elismerni. Célszerű volna az induló vállalkozásokat adó- kedvezményben részesíteni. Guba Lászlóné
