Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

4 Néplap 1990. FEBRUAR 1. IA szerkesztőség postájából 1 A kunmadarasiak előbbre jutásáért A demokratikus átalakulás időszakát éli az ország. A váro­sok és falvak a képviselőválasz­tásra készülnek, abban a hitben, hogy békében, tisztességesen, valóban a többség akaratának megfelelő küzdelemben dől el, hogy kik lesznek a nemzet, a nép ügyének szolgálói. Kunmadaras a 8-as számú vá­lasztókerületbe tartozik. Azt mondják róla: a "mérleg nyelve". Utalva ezzel a földrajzi fekvésé­re, elsődlegesen Tiszafüred és Karcag közötti elhelyezkedésé­re. Jó lenne, ha más tekintetben is a középpontban állna. Eddig településünket csak az 1946-os zsidóverésről, a szovjet katonai bázisról, s a bűnözési statisztiká­ról ismerték. Értékeiről keve­sebb volt a hír. Nevezetesen: többségében dolgos, becsületes emberek lakják, és az évek óta csökkenő életszínvonal ellenére egyre nagyobb mértékben vállal­koztak - önkéntes pénzbeli fel­ajánlással - gázvezeték-hálózat bővítésére, szilárd burkolatú út építésére, a kereskedelmi ellátás javítását célzó részjegyek jegy­zésére. Sajnos a mai helyzetből már nem tudnak többet nyújtani körülményeik jobbítására. Meg­győződésünk, hogy az itt lakók megbűnhődték már a múltat, a többséget érintően méltánytala­nul ránk ragasztott bélyeget, a hátrányos megkülönböztetést. Ezért a jövőben többet várunk az állam településeket fenntartó tá­mogatásából. Szeretnénk elérni, hogy öt éven belül a település városi rangot kapjon; a rövide­sen felszámolásra kerülő szovjet katonai objektum helyére a pol­gári lakosság érdekeinek megfe­lelő, a foglakoztatási gondokat enyhítő, az ellátást, a szolgálta­tásokat javító űzőnek, intézmé­nyek, egységek kerüljenek. Folytatni kell a termelő és nem termelő infrastruktúra fejleszté­sét, a meglévő lakások vezetékes földgázzal való ellátását; a szi­lárd burkolatú utak legalább 80 százalékos arányát érjük el. Az iskolás korú gyerekek helyhez kötésének feltételeit középiskola létesítésével, a képzéssel össze­függő munkahelyteremtéssel, állami lakásépítéssel segtítsük elő. Az önkormányzat által fel­ügyelt rendőrségre, olyan őrsre van szükségünk, mely garancia az itt élők nyugalmának, bizton­ságának megteremtésére. Igényeink a mai viszonyok között teljesíthetetlennek tűn­hetnek, megfogalmazásuk még­is most időszerű. Nem halogat- hathatjuk tovább a tennivalókat, hiszen az idő nagy úr, és a lépés- hátrány az eddig is minimális né­pességmegtartó erőt nullára re­dukálhatja. Elképzeléseink fel­vázolásával az a szándékunk, hogy segítsük a jelölteket prog­ramjaik összeállításában. Ter­mészetesen azok mellé állunk, akik töveink megvalósítását fel­vállalják. Marek György vb-titkár Választási etika A választási kampány megindulásával sorra érkeznek hoz­zánk az előkészületek tisztaságával kapcsolatos észrevételek. Ezúton kérjük olvasóinkat, hogy a képviselőválasztások mene­tében felmerült kérdéseiket, egy-egy esemény lebonyolításá­nak etikáját érintő megjegyzéseiket, közvetlenül a megyei vá­lasztási etikai bizottsághoz juttassák el. /Székhelyük a HNF címén: 5ooo Szolnok, Ság vári krt.19. Telefon: 43-155./ Szokesztőségünk megállapodott a különböző pártok veze­tőivel abban, hogy az etikai bizottság információit közöljük. A hozzájuk küldött, választási szabálytalanságról, etikai vétség­ről szóló levelek, bejelentések kivizsgálásáról, az ügyben ho­zott döntésről is tájékoztatjuk olvasóinkat. Nyílt levél Jászberény tanácselnökének Kedves Búzás Sándor Úr! A szervezetünk és a városi ta­nács között kezdetben kialakult konstruktív együttműködést saj­nálatos módon az utóbbi időben több olyan esemény is zavarja, amely nem a mi magatartásunkra vezethető vissza. Tagságunk ne­vében ezúton kívánom tájékoz­tatni azokról a gondokról, ame­lyek a jövőre nézve megnehezí­tik a politikus kontaktus fenntar­tását. 1./ Az elmúlt év őszén a tanács által létrehozott társadalmi bi­zottság megállapodásra jutott a korábbi MSZMP-ingatlanok to­vábbi hasznosításáról. Nem emeltünk kifogást az ellen, hogy a Táncsics Mihály úti székház kezelői joga változatlanul a jog­utód MSZP-t illesse meg, vala­mint tudomásul vettük, hogy az ingóságok értékesítéséből befo­lyó összeggel az új párt szabadon rendelkezzen. Jóllehet, törvényi előírás, valamint az ezt megerő­sítő népszavazás eredménye kö­telezővé teszi a pártvagyon el­számolását, amire nem került sor. Tudomásunk szerint a bizott­ság állásfoglalását a tanácstestü­let nem tárgyalta meg, sőt az még lakossági vitára sem bocsájtatott. 4. / Engedélyt kértünk, hogy pártunk bemutatására, valamint programjaink publikálására egy esztétikailag sem kifogásolható hirdetőtáblát állíthassunk fel. írásban ugyan nem kaptuk még meg az elutasítást, de az illetékes városi építész szóban már közöl­te, hogy városképi szempontból kérelmünk nem teljesíthető. Ért­hető lenne ez, ha eddig gondot fordítottak volna a város arcula­tának megőrzésére, és nem csú­fítaná a központot az egymás mellé ragasztgatott, különböző építészeti stílust képviselő "mo­dem" házak sokasága, ha nem találkoznánk lépten-nyomon olyan hirdetőoszlopokkal és hir­detőtáblákkal, mint például a központi ABC előtt, vagy a csa­ládsegítő központ bejáratánál. 5. / A végrehajtó bizottság ha­tározatával úgy rendelkezett, hogy a II. világháború elesettjei­nek közadakozásból emlékmű­vet kell állítani. Természetesen a gondolatot támogatjuk, de a módszer morálisan mindenkép­pen kifogásolható. Az a testület rendelkezett így, amely koráb­ban a lakosság véleményének ki­kérése nélkül - egyéb hasznos célokra is fordítható közpénzek felhasználásával - állíttatta fel a Lenin-szobrot. A műalkotás té­májától eltekintve sem illeszke­dik a környezetbe, azt a város lakói mindig is ellenszenvvel szemlélték. Javasoljuk, hogy a tanács próbálja meg értékesíteni a szobrot - esetleg külföldön - és az ebből befolyt összeget hasz­nálja fel a világháborús emlékmű megalkotásához. A városi tanács testületének határozata módosította a Lehel vezér téren álló szovjet hősi em­lékmű feliratát. Meglátásunk szerint ez csak félmegoldás, mert az emlékmű helye a szovjet ka­tonai temetőben lenne. Dr.Kis Zoltán, az SZDSZ Jászberényi Szervezete nevében Elfogadhatatlan a kamatadó A gyerekek után járó pótlékot is beszámították Mély felháborodást keltett a lakosság körében az OTP által kiadott kamatadó, ami nem az esedékes törlesztés évi kamatára, hanem a havi törlesztésre vonat­kozik. Nem is az elnevezéssel van gond, hanem azzal az eljá­rással, hogy ebbe a családi pótlé­kot, árvaellátást, gyermektartási díjat is belevették, holott az a gyermekeket illeti. Hogy jön ah­hoz az állam, hogy ezt az össze­get is megadóztassa? így akarja ösztönözni a fiatalokat a gyerek- nevelésre? Non elég, hogy drasztikus ár­emeléseket kell elviselnünk, így is büntetik azokat, akik otthont teremtettek családjuk számára? Felháborító, hogy az állam a csa­ládi pótlék egy részét - az átgon­A sors kegyetlensége Megdöbbenve jutott tudomá­sunkra, hogy a Kossuth út 58. szám alatti épületben - melyet tartalékhelyiségnek nyilvánítot­tunk - az MSZMP működik. Kérjük, szíveskedjen tájékoz­tatást adni arról, hogy a városban működő társadalmi szervezetek, pártok milyen helyiségekkel és telefonvonalakkal rendelkeznek, valamint hogy azok után a térí­tést miből és hogyan fizetik! A sokszor hangsúlyozott esélyegyenlőséget - amit a vá­lasztójogi törvény is deklarál - pártunkkal szemben nem sike­rült biztosítani. 2. / A népszavazás előtt is és most az országgyűlési képvise­lő-választásokra készülve, egya­ránt tapasztalható, hogy a lebo­nyolításhoz létrehívott bizottsá­gokba megalapozott személyi ja­vaslatokat nincs módunk tenni. Rendszerint egy vagy két napon belül kell választ adnunk szemé­lyi ügyekben, akár kifogás, akár pedig más javaslat vonatkozásá­ban. 3. / A tanács testületi üléseit, valamint az egyéb bizottsági ülé­seket továbbra is munkaidőben tartják, melyen képviselőink csak szabadságuk terhére vehet­nek részt. Apósom a felszabadulás kez­detétől gépkocsivezető volt a nyugdíját megelőző napokig. Hóban, fagyban, kánikulában, váltott műszakban - hol éjjel, hol nappal - dolgozott fáradhatatla­nul, becsületesen. Leírni is sok, hogy maga mögött tudott egy­millió-ötszázezer kilométert. Nagyon várta a megérdemelt pihenést, a januárban esedékes nyugdíjba vonulást Az utóbbi hónapokban többször panaszko­dott a szívére. Levertnek, fáradt­nak érezte magát. Kérte is a fő­nökét, hogy a nyugdíját megelő­ző napokra engedje el szabad­ságra. Sajnos nem lehetett, mert a rendelkezés nem teszi lehető­vé. /Neki nem járt a nyugdíj előtti, úgynevezett "sétáló idő"./ Emlékezete óta nem volt beteg­A tárgyalóteremből D Ittas vezetésért súlyos pénzbüntetés Egyébként azt mondják, hogy a harmincéves abonyi Kiss Mátyás nem rossz ember. Üzletvezető-he­lyettesként dolgozik, nős, van egy aranyos apróságuk, és saját gépko­csival rendelkezik. Sőt A, B, C, D, E, meg F kategóriájú vezetői enge­délyekkel is. Baj eddig mindig az utóbbiakból adódott. Kiss Mátyás ugyanis szereti ve­zetni a bömbölő, rohanó országúti benzincsodákat. Ez még nem szá­mítana törvénybe ütköző cseleke­detnek, az azonban már igen, hogy olykor pityókás állapotban is a vo­lán mögé ül. Ezért azután már ko­rábban is adódott néhány közúti kellemetlensége, amelyek követ­keztében nemcsak a vezetéstől til­tották el, hanem párezer forintos bírságot is ki kellett fizetnie. Fo- gadkozott: ez az utolsó, nincs erre semmi szükség, ezer jobb helyre is kell a forint, mint az efféle számlák kiegyenlítésére. Egy darabig tartotta a szavát, az­után hogyan, hogyan nem, a koráb­bi hiba mégis újra bekövetkezett. Tavaly október 11-én a késő éjsza­kai órákban is úgy ült a kormány mögé az autójába, hogy szaknyel­ven fogalmazva közepesen ittas­nak bizonyult Mégpedig Szolnok belterületén, a 4-es főútvonalon, ahol meg kellett fújnia a szondát. A szerkezet alaposan elszínező- dött, és kiderült, a "pilóta" nem éppen szmjózanon iparkodott ha­zafelé. Kiss Mátyást első fokon a Szol­noki Városi Bíróság ittas járműve­zetés vétsége miatt 9 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, melyet nem fizetés esetén száz napi fogházra kell átváltani. Másodfokon a me­gyei bíróság a bírság összegét - mivel a vádlott ellen már korábban is volt hasonló eljárás -11 ezer 300 forintra növelte, amely százhar­minc nap elzárással egyenlíthető lü. Ráadásul a közúti járműveze­téstől is eltiltották két évre. Eme tényen Kiss Mátyás őszinte meg­bánása sem változtat már semmit, hiszen az ítélet jogerős. De az igaz, más helyre is kifizethette volna ezt all ezer 300 forintot, amit a veze­tés előtti aznapi poharazgatása okozott. Ennyit ez a néhány pohár nedű semmiképpen nem ér meg. D.SZ.M. dolatlan intézkedésekkel - visz- szaveszi. Azok, akik felelőtlenül elfo­gadták a törvényt, nem a nép kö­zött élnek, jól fizetett önberek lehetnek, bizonyára soha nem volt OTP-kölcsönük, nem isme­rik az óriási kamattal járó nehéz­ségeket. A kamatadó felülvizsgálatára van szükség - az említett társada­lombiztosítási ellátások - mint csökkentő tényezők figyelembe­vételével. /Olvasónk Szűrös Má­tyáshoz, az ideiglenes köztár­sasági elnökhöz címzett levelé­nek másolatát juttatta el hoz­zánk, ebből közöltünk. A szerk./ Szunyoghné Schauer Mária Örményes tt éhe a Szónak, / éhe a Szépnek hajt titeket" állományban. Most azonban arra kényszerült, hogy felkeresse a körzeti orvost, mert mind rosz- szabbá vált a közérzete. Az EKG-vizsgálat különösebb bajt nem mutatott ki, így az orvos nem vette táppénzes állomány­ba. Gyógyszereket írt fel, ame­lyeket ijesztő mellékhatásuk mi­att nem mert szedni, hiszen gép­kocsit kellett vezetnie. Megpró­bálta gyógyszer nélkül ledolgoz­ni a nyugdíjig hátra lévő pár na­pot Január 24-én, éjfél után, köte­lességét teljesítve, amikor a Szolnoki Nyomda előtt Néplap­ra várakozott a szolgálati kocsi­ban, meghalt. Nem bírta tovább a szíve... Páll Imre Szolnok A nevelés szolgálat Az állami gondozott, lelki sárült gyermekek nevelése még inkább az. Sokan ta­pasztalhatták, hogy az intézmény­ben élő gyermekek kinyújtják kar­jukat a közéjük lépő idegen felé, érezni lehet kereső mozdulataikat szemükből kiolvasható a sóvárgás. Szívszorító. Mi, akik közöttük élünk, kézen fogjuk őket és igyek­szünk bennük reményt kelteni. Pedagógiai munkánk alapkövetel­ménye, hogy a lehetőségekhez mérten pótoljuk a családot; megte­remtsük számukra a gondozáshoz szükséges javakat laegyensúlyo­zott környezetben gyarapítsuk tu­dásukat. Hinni kell a gyermekek nevelhetőségében, s bízni ben­nünk, hiszen ők is a jóra, a szépre éhesek. A családi nevelés számukra csak utópia, hiszen a tizenöt-húsz fős gyermekközösségek nem mint nagy családok funkcionálnak, ha­nem mint vegyes korosztályú, nemre való tekintettel homogén csoportok. Az épület sem családi házra emlékeztet hanem kollégi­umra. A huzatos, hosszú folyosók, a szűk szobák, a lépcsőrengeteg az itt élők számára nehezen kiismer­hető labirintus. Máig sem értem, hogy a tervet elfogadó "illetékes hatóság" miért nem kérte ki a szak­ember véleményét? A pavilon­rendszer kialakítása, a családi há­zak építése és fenntartása - nem battonyai luxuslakásokra gondo­lok - sokkal gazdaságosabb lett volna. Az életre való felkészítés­hez tartozik, hogy az ifjú érdeklő­dését értelmes, hasznos munkára irányítsuk. Ehhez nélkülözhetet­len a nevelő és a gyermek együtt- munk álkodás a, a felnőtt szemé­lyes példaadása. A nevelőotthon­ban is vannak tehetséges, kiváló adottságokkal rendelkező neve­lők, akik sokat tettek és tesznek azért, hogy a gyermekekben rejlő értékek örömet szerző tevékeny­kedésben is megnyilvánuljanak. Régóta igényeljük és kérjük a kisállattenyésztés, a kézműves műhely létrehozását Isten malmai lassan őrölnek. A háttérgazdálko­dás indulása is hosszú éveket vett igénybe. Ellenérv, hogy nincs, aki ezeket a munkálatokat elvállalná. Talán nyugdíjas mezőgazdasági munkás vagy szakoktató alkalma­A magányosok Te meg én klubjában, a szolnoki MMIK-ban Jól sikerült pótszilvesztert tartottak a hét végén. A rendezvényre - lapunk hírrovatából értesülve - a környező településekről Is érkeztek egyedülállók. Amint képünkön látszik, kellemes környezetben és hangulatban töltötték az estét. /Fotó: Korényl/ zása megoldaná ebbéli gondjain­kat. Az intézmény fenntartási költ­sége horribilis, legalább ezt is mér­sékelni tudnánk. Nem beszélve ar­ról, hogy az általános iskolából vagy a szakmunkásképző intézet­ből lemorzsolódók számára elfog­laltságot, munkát adhatnánk. A nevelőotthoni munka "team" munkát feltételez, mert ott a leg­eredményesebb, ahol összeszo­kott, egységes nevelési elveket valló, egységes nevelési módsze­reket alkalmazó felnőttek dolgoz­nak együtt. Ha a csoport nevelői között nincs összhang, az olyan, mint a rossz házasság, s a megrom­lott "házastársi" viták kereszttüzé­ben minden más fontosabb, mint a gyerek. Aki a nevelőotthoni mun­kát hivatásának tekinti, rendelkez­nie kell alapvető pszichológiai, gyógypedagógiai ismeretekkel is. Égetően szükség lenne pszicholó­gusra, pszichopedagogusokra, akik orvossal, logopédussal, a ve­zetéssel karöltve és az egyház se­gítségével megoldanák a súlyosan sérült gyermekek terápiáját. A jelenleginél ideálisabb lenne tíz-tizenkét fős csoportot kialakíta­ni, ezt azonban az ifjúmunkások jelenléte nem teszi lehetővé. Az ő helyzetük, problémájuk más jelle­gű,. számukra az önálló otthon megteremtéséhez kellene már se­gítséget nyújtani, a Gyermekvá­rostól különálló ifjúmunkás lakré­szek kialakításával. Mindegy, hogy keresztény hit, emberbaráti szeretet vagy egyszerűen csak ösz­tönös nevelői empátia az, ami erőt ad, s meggyőz bennünket arról, hogy munkánk nem hiábavaló, de ehhez, a gyermekvédelemben érintett intézmények nevelőinek kölcsönös összefogására is szük­ség van. Raskóné Déri Erzsébet nevelő Gyermekváros Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné Olvasóink figyelmébe Hozzászólás cikkeinkhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom