Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

4 Néplap 1990. FEBRUÁR 22. A szerkesztőség postájából Tiltakozás a zöldterület beépítése ellen Tudomásunkra jutott, hogy a Szolnoki Városi Tanács műszaki osztályának rendezési tervében szerepel a Kassai úti és a Szántó körúti házak előtt lévő terület be­építése. Hal- és lángossütőt, au­tóalkatrész-boltot, italozót, buti­kot akarnak itt nyitni. Tiltakozunk, hogy a lakóépü­leteinkhez tartozó zöldterületet ilyen célra elvegyék, az általunk kialakított virágos, bokros kerte­ket megsemmisítsék. Indokaink között első helyen említjük, hogy a közelünkben két általános iskola van! A Szántó körútba csatlakozó Kassai út forgalma olyan nagy, hogy a levegőmér­gezés veszélyessé vált az itt élők­re. Az üzletsor létesítésével meg­növekedett kocsipark tovább szennyezné a környezetet, káro­sítaná egészségünket. Figyelmen kívül hagyták, hogy az itt élőknek 5-lo perc járás a városközpont, a vásár­csarnok? Javasoljuk, hogy az ide tervezett üzleteket a déli iparte­lephez tartozó lakóépületek kö­zelében helyezzék el, hiszen az ott élőknek - a távolság miatt - erre szükségük lenne. Nekünk pedig a lépcsőházainkhoz vezető járdára van szükségünk, gyere­keink számára pedig mozgástér­re, játszótérre, parkra - benne pi­henőpadokkal, hogy fiatalok és idősek egyaránt szabadban le­hessenek. * Az otthon nyugalmához, az emberi élethez szükséges pihe­nési és egyéb feltételek megte­remtését kérjük. Bízunk a ta­nácstagok, az illetékesek meg­fontolt, helyes döntésében, az egészségünkre károsan ható in­tézkedési terv visszavonásában. Kétszázkilencvenöt aláírás * * * /Az északi városrész beépítési tervjavaslatát február 26-án tár­gyalja a Szolnok Városi Tanács V.B. Döntésük előtt minden bi­zonnyal mérlegelik, messzeme­nően figyelembe veszik az ott lakók érdekeit. A tanácsülés után e témára visszatérünk. A szerk./ A díj marad, a víz tisztább lesz Tiszta vizet a pohárba címmel közöltük e rovatunkban /n. 19./ a karcagiak tiltakozó levelét, melyben megindokolták, miért nem hajlandók önként fizetni a felemelt vízdíjat. Észrevételükre Kovács Géza, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat műszaki igazga­tóhelyettese válaszolt. Többek között a következőket írta. Kormányzati döntés alapján emelték a vízdíjat, az áremelésre nem volt befolyásuk. Vállala­tuknak ebből nem származik többletbevétele, ugyanakkor a vízfogyasztásban visszaesés várható - ahogyan erről a február 2-i Néplapban tájékoztatták a fo­gyasztókat. A karcagi víz minőségére vo­natkozó kijelentés, - "még min­dig ugyanazt a vizet isszuk" - nem felel meg a valóságnak, s ezt vizsgálati eredmények bizo­nyítják. Az 1980-as évek elején kezd­ték meg a víz arzéntartalmának mérését, s kiderült, hogy a karca­gi kutak vize határérték feletti arzént mutatott. /A határérték 0,05 mg/1./ Dönteni kellett, hogy az üzemelő kutak vizét arzén­mentesítik, vagy új arzénmentes vízbázisokat tárnak fel. Ebben az időben nem volt kiforrott arzén­mentesítési technológia, s a víz mennyiségileg sem volt elegen­dő a városban. Hidrogeológiai szakvélemény, valamint a kuta­tófúrás kedvező eredménye alapján döntöttek: Berekfürdő térségében új, nagy hozamú ku­takat kell létesíteni. A megyei tanács, a karcagi tanács és válla­latuk 49 millió forintot biztosí­tott a beruházáshoz, melyből megépült 8520 méter távveze­ték, s elkészült 5 új, mélyfúrású kút. A karcag-nagyvénkerti víz­műtelepen folyamatban van a 2x600 köbméteres térszinti táro­ló építése. A város átlagos vízigénye az elmúlt években napi 4800 köb­méter volt. Tapasztalataik alap­ján a nyári csúcsfogyasztás elér­heti a napi 7500 köbmétert, ám a fejlesztések eredményeként - határérték alatti arzéntartalmú vízből - maximum 6500 köbmé­tert tudnak naponta szolgáltami. Továbbra is rendszeresen vizs­gálják a kutak és a hálózati víz arzéntartalmát. Legutóbbi, feb­ruár 15-i mérésük szerint a háló­zati víz 0,021 mg/1 arzéntartalmú volt, mely jóval alatta van a 0,05 mg/l-es határértéknek. Tekintve, hogy a Minisztertanács 30 millió forintot hagyott jóvá a vízbázis további bővítésére, ezzel hosz- szabb időre, csúcsidőszakban is el tudják érni, hogy határérték alatt legyen a víz arzéntartalma. Várhatóan a II. negyedévben működésbe lép az úgynevezett "Récsei"-féle technológiai eljá­rás kísérleti üzeme, és a sikeres kísérleteket követően lehet majd szó az arzénmentesítési techno­lógia gyakorlati alkalmazásáról. Tisza-parti tájak - egy fiatal festő szemével Február 7-én, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum kiállításra invitálta a közönséget. Vladár László, a helyi gimnázium tehetséges rajztanára mutatkozott be festményeivel. A kiállítást Körmendi Lajos író nyi­totta meg. A mai zaklatott világban békés életre, és a szépre vágyódunk vala­mennyien. E kiállításon egy kicsit megpihenhetett az ember, és a mű­vészet szépségével töltődhetett fel. Már a meghívóból megtudtuk a festőről, hogy alkotásaival - önálló kiállításon - 1982 óta találkozhat a közönség. Amikor a belépő te­kintete körbe jár a kis alakú, mint­egy húsz olajfestményen - mielőtt képtől képig haladna -, már kira­gyognak a napfelkelték, s nap­nyugták vörös-narancs, sárga ég­bolttá, két oldalt világos, finom tör­zsű fűzfák és barna, rőtvörös lombkoronáikkal idézik a Tisza partját. A meghívón így vall a fes­tő: Egyre nagyobb az igény a szép megfogalmazása iránt. - Való igaz, ma a szavak hatását meghaladja a képeké. Azokét is, amelyekkel a tv-ből naponta órákon át bombáz­nak bennünket, és megmutatnak mindent - nem bízva semmit az alkotó képzeletre. Ezek inkább fel­izgatnak - nem úgy, mint a gondo­latot, érzelmeket közvetítő művé­szi képek, amelyek felüdítenek. Kívánják, hogy a fiatal festőta­nár képzelete tovább szárnyaljon, és újabb birodalmakat hódítson meg; képeivel szerezzen városa közönségének/akik máris büszkék rá/ még sok örömet. Nagy János Tiszafüred A megye és az ország népe dönt Kedves Petrasovits Anna! A megyei lap nevében senki nem kér Tőled elnézést azért, hogy az érkezésedről a sajtó /fi­zetett hirdetés útján/ értesítse Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosait? Helyette az MSZP kü­lönböző színezetű, tartalmában a mi eszmevilágunkból merített cikkei jelentek meg. Sokan vannak velünk, hidd el, csak félnek még az emberek, él­nek a beidegződések, az utolsó 40 év félelmei. Egyik este megállított valaki és azt mondta: tudom ki ön, és félve átadta az ajánlási szel­vényt. Valóban mindent tudott, ki vagyok én, melyik pártot kép­viselem, rendben ki volt töltve az ajánlási lap. De láttam, hogy akar még valamit. Egy kis idő múlva megszólalt: úgy elha­gyom a várost, a megyét, mint ősszel a vándormadarak, ha újra ők győznek. Higgye el, szorí­tunk magáért. Mondja, muszáj itt semmivé válnunk, éhbérért dolgozi, és hónap közepén szá­molgatni, hogy a gyerekeknek jut-e tejre, kenyérre még? Nem akarok olyan helyen élni tovább, ahol mostanáig azt mondták, tied minden, s most kiderült, hogy mindez hazugság volt! Mihez kezdjünk mondja meg, ott, ahol nyugdíjas szüleim, anyám és apám neveli, pénzeli a két uno­kát? Mit kezdjek, kihez fordul­jak én itt, ahol a tudás helyett a kapcsolatok, a pártosság hatá­rozta meg azt is, hogy mennyi az órabérem, és ezért lassan elérem az éhhalált? Nem akarom végig­nézni azt, hogy álarcokba bújva, második vonalba előre törve, kö­zel 60 pártba szétspriccelve ho­gyan osztják fel egymás között újra az országot! Kiben higgyek ott, ahol percenként változtatják a törvényt és magyarázzák a tör­vénytelenségek sorát? Kell ne­kem, hogy kiröhögjenek, mert megint mást akarok: továbbta­nulni és hinni önben, mert úgy érzem, hogy az önök pártjának programja csak az egyedüli irányadó Európa országútja felé. Nem akarok bohóckodni és asszisztálni, amikor azért imád­kozom esténként, hogy ne essen a hó, mert akkor nekem és a gye­rekeknek is jó még a nyári cipő az elképesztő árú téli csizmák helyett. Hát tudja meg, én nem asszisztálok tovább a régi rend­szer vezetésének, mert vége az életem eddigi korszakának! Hogy mit csinálok, ha mégis ők maradnak? Kimegyek Nyugatra, bármit vállalok, mert az sem lesz olyan megalázó, mint itthon ma­gyarnak maradni. Ott legalább munkám után tudják majd, hogy ki vagyok, mert akin ott látszik az igyekezet, emberszámba ve­szik, és nem éhbért adnak neki. - Hirtelen megállt gondolataiban, és nagyon mély sóhajtás után folytatta: Mondja, ön miért jött vissza a megyébe, miért szállt be ebbe a pankrációba? Hiszi még azt, hogy itt, a "vármegyében" lesz változás? Én egy Széchenyi-idézettel kezdtem válaszom, ami így szól: "Hon iránti hűség okozza az em­beri nem legszebb tetteit és ez fogja egyedül, ha valami a vilá­gon, nemzetünket az el süllye­désiül megmenteni." Én nem hiszek már semmi ma­nipulált választási prognózis­ban, itt a megye és az ország népe fog dönteni. Higgye el„ márciusig ráébred mindenki, hogy el kell menni szavazni a változásra, hogy a visszatérők soha többé ne menjenek el a vá­rosból, a megyéből, az ország­ból, mert csak akkor lesz hit, tu­dás, erő az újrakezdésre. "Tőlünk függ minden, csak akarjuk!" - s én azt látom az em­berek szemében, amit a ’48-as reformerek láttak: "bánatot s re­ményt". Én mégis hiszem azt, hogy kik hatalmat szereznek, nem a párt- vagy kormányérdek alá rendelik a haza javát, hanem fordítva lesz minden, ami eddig volt. A haza felvirágoztatásalesz az egyetlen cél az egymásra mu- togtatás, az acsarkodás helyett. Tisztelettel a 6-os választókörzet SZDP- jelöltje Dr.Bujdosó László Túrkeve A "Rózsabokorban" maradt a menü ára Nyugdíjastársaim nevében tiszteletemet és köszönetemet szeretném kifejezni a karcagi Rózsabokor étterem vezetőjé­nek, aki az élelmiszerárak eme­lése ellenére is /humánumból/ 32 forintért adja a nyugdíjasok szá­mára a komplett menüt. Az irán­tunk érzett embersége, nemes gesztusa követendő példa lehet­ne a megye többi városaiban. Szeretnénk, ha máshol élő nyug­díjastársainkon hasonlóképp se­gítenének. Szabó Sándor Karcag Barátságot kötnének A romániai Nagybányáról ér­kezett hozzánk e néhány soros levél: "Mivel Nagybánya és Szolnok között testvérvárosi kapcsolat alakult ki, mi is szeret­nénk barátságot kötni szolnoki vagy a megyében élő családok­kal. Megunkról cinnyit, hogy a középkorosztályhoz tartozunk, ettől függetlenül idősebb embe­rekkel is szívesen lépünk kap­csolatba. Címünk közlésével kérjük a szerkesztőség közremű­ködését. - Kádár Ferenc B-dul Decebal 6/3 - 48oo Baia Maré /Nagybánya/, Románia." Köszönet a pénztárosnak Buszbérletet vásároltunk feb­ruár 9-én a szolnoki vasútállo­másnál lévő Volán-jegypénztár­ban. Tévedésből - saját hibánk­ból - 500 forinttal többet fizet­tünk, amit csak később vettünk észre. Kétségbeesve, nem sok re­ménnyel visszamentünk az iro­dába, s elmondtuk a pénztáros­nak a problémánkat. Azt ajánlot­ta, menjünk vissza másnap, mert ha a zárásnál többletként jelent­kezik az összeg, visszaadja. Ezúton is köszönetét mondunk a jegypénztáros hölgynek, akitől másnap visszakaptuk az össze­get. További munkájához jó egészséget kívánunk, családi életében pedig sok boldogságot. Deák István és neje Szolnok A tárgyalóteremből A rablók harisnyákat húztak a fejükre Szomorú történetünk szereplői valamennyien jászapátiak. A har­mincnégy éves Oláh Ferenc, a nála három esztendővel idősebb Oláh László testvérek, míg a tizenkilenc esztendős ifj. Oláh László az utób­bi fia. Nem kimondottan hófehér bárányok ők, hiszen hárman már összesen kilenc alkalommal kerül­ték bíróság elé, majd kisebb-na- gyobb ideig a rácsok mögé. Úgy tűnik, korábbi elítéltetéseik hatás­talannak bizonyultak, hiszen ti­zedszer is semmibe vették az em­beri tisztesség írott és íratlan tör­vényeit. Igaz, most olyan tételű büntetéseket kaptak, amelyek re­mélhetőleg elveszik kedvüket minden további hasonló ismétlés­től. Az eset tavaly január 20-án tör­tént: a három rokon jobb híján a jászapáti Lomboskert vendéglő­ben olajozta a torkát. Úgy tűnik, nem volt elég az ott eltüntetett szesz, mivel még további tíz üveg sört is vásároltak, amelyeket Oláh László lakásán testvériesen benya- kaltak. Ekkor a házigazdának zse­niális ötlete támadt.- Lesz lóvé, rá se rántsatok! Is­merek valakit, akinek a bőre alatt is százasok lapulnak. Megyünk, oszt megszerezzük - közölte halál­komoly meggyőződéssel, amit a többiek rögtön készpénznek vet­tek. Olyannyira, hogy legott hoz­zákezdtek a lebonyolítás szervezé­séhez: a házigazda behozott két pár munkavédelmi kesztyűt, egy jókora csavarhúzót, álarcnak pe­dig női harisnyákat daraboltak szét. Lassan éjfélre hajlott az idő, amikor a kerítésen át az egyedül élő nő udvarára beugrottak. A leg­fiatalabb Oláh, a tizenkilenc éves László kifeszítette a bejárati ajtót, és a díszes rablótrió máris a száza­sok után kutatott. A zajra meg a zörejekre felébredt a háziasszony, de befogták a száját, majd pofo­nokkal ki akarták tőle kény­szeríteni megspórolt forintjait. Le­rántották a földre, a szájába ron­gyokat tömtek, a kezeit, illetve a lábait összekötözték. Feltúrták az ágyakat, kihajigáltak mindent a szekrényből, és iá is akadtak nem egészen hatszáz forintra. A pénzen megosztoztak, és a hátul összekö­tözött kezű asszonyt magára hagy­va távoztak. A szerencsétlenre csak reggel találtak rá, és az orvosi jelentés szerint ha egy órát késik a segítség, az áldozat kihűl és meg­hal. így a szörnyű kalandot ideg­összeroppanással, mellcsont- és szegycsonttöréssel vészelte át, amelyek negyvenkét, illetve öt­venhat nap alatt gyógyultak. Mindez nem volt elég a rablóknak, akik közül letartóztatása után Oláh Ferenc levelet juttatott el a rablás legfiatalabb résztvevőjéhez, amelyben azt tanácsolta: az egé­szet kenjék rá a testvére élettársá­ra. Ügyüket első fokon a Jászberé­nyi Városi Bíróság dr. Gondos Im­re tanácsa tárgyalta, ahol Oláh Fe­renc esetében súlyosbító tényként értékelték, hogy többszörös visz- szaeső, aki ráadásul kiszabadulása után rövid időn belül újabb súlyos bűncselekményt követett el, míg enyhítő körülménynek számított családos állapota, kiskorú gyer­meke. Mindezek figyelembevéte­lével a bíróság Oláh Ferencet cso­portosan elkövetett rablás és sú­lyos testi sértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt nyolc­évi fegyházra ítélte, aki feltételes szabadságra nem bocsátható. Testvére, Oláh László hét év fegy­házbüntetést kapott, míg ifjabb Oláh László halmazati büntetésül négy és fél évig lesz valamelyik fegyház lakója. A megyei bíróság dr. Dobos Jó­zsef tanácsa az ítéleteket részben megváltoztatta, mivel Oláh Ferenc és ifjú Oláh László bűntettét külö­nös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette, továbbá bűnösségü­ket társtettesi minőségben elköve­tett személyi szabadság megsérté­sének a bűntettében is megállapí­totta. Egyúttal döntés született ar­ról is, hogy a másodrendű vádlott, a harminchét éves Oláh László sem bocsátható feltételes szabad­ságra. Az ítéletek jogerősek. D.Sz.M. A Tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium és Óvónő Szakközépis­kola végzős diákjai hét végén - a martfűi művelődési központban - rendezték szalagavató báljukat. Felvételünkön az óvónőjelöl­tek nyitó táncát örökítettük meg. /Fotó: N.Zs/ Hozzászólás cikkeinkhez Hasznosak voltak a gazdakörök A Néplap február 8-án közölte, hogy Gazdaköri ismeretek címmel elméleti felkészítést szervez Jász- szentandráson a helyi MSZP; az előadássorozathoz segítséget nyújt az Agrárszövetség és a ter­melőszövetkezet. Örülünk a kez­deményezésnek, hasznosnak tart­juk, hiszen az állattenyésztésről, a szőlő- és gyümölcstermesztésről, . növényvédelemről tájékoztatnak a szakemberek. De ne felejtsük el, hogy ma már kevésbé beszélhe­tünk gazdákról, mert akik azok voltak, mezőgazdasági bérmunká­sok lettek. S addig nem lesz igazi növénytermesztés, állattenyész­tés, szőlészet, mig hosszú távon kilátástalan a termelés. Ha valaki szőlőt telepít, 5 év szükséges a ter­mőre forduláshoz. Ehhez tehát hosszú lejáratú, kamatmentes köl­csönre lenne szükség; a jószágtar­tás az igen magas takarmányár mi­att vált kedvezőtlenné, és olykor az értékesítés is bizonytalan. Olcsóbb termelés akkor várható, ha a pa­rasztság tulajdonosa lesz a föld­nek, ha szabadon választhatja meg, milyen formában kíván dol­gozni. S vissza kellene állítani a gazdaköröket, melyeken igen hasznos, szakmai ismeretterjesztő előadásokat hallgathattunk. /A Független Kisgazda Párt jászberé­nyi szervezetétől érkezett levelet rövidítve adtuk közre./ Szerkesztői üzenet "Aranyosi", Szolnok: leveleit megkaptuk, és az abban foglalta­kat figyelemre méltónak tartjuk. Sajnáljuk, hogy a kézjegye lema­radt. Kérjük, hogy nevét és címét mielőbb közölje velünk. Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom