Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

1990. FEBRUÁR 22. Néplap 5 A tudomány világa Tanulmányi alapítvány az évforduló emlékére Örvendezzünk tehát, ifjak és idősek, mert részünkre különle­ges ajándék, hogy egyik taná­runk és példaképünk szüle­tésének 100. évfordulóját ünne­pelhetjük! Megkapóan élénk színekkel, gazdag szemelvényanyaggal tár­ta elénk a görög-római kor, a kö­zép- és az újkor Filozófusainak, valamint pedagógusainak szel­lemi örökségét csakúgy, mint Bolyai Farkas matematikájának vagy Bolyai János geometriájá­nak értékeit. Ma már tudjuk, hogy mit jelent a kort megjelení­tő pedagógia művészete. Ki volt hát e varázslatos tanári személyiség? Tanay Antal filozófia-peda- gógia-matematika-fizika szakos tanárt néhány évtizeddel ezelőtt országszerte ismerték és szeret­ték. A fiatalabb nemzedékek kedvéért azonban számot kell adnunk nagy ívű életpályájáról és pedagógusi örökségéről. 1890. február 26-án született Rohoncon /Vas vármegye/, vas­utascsalád első gyermekeként. Tízen voltak testvérek, s közülük heten á pedagóguspályát válasz­tották. Elemi és középfokú isko­láit Muraszerdahelyen, a tanító­képzőt pedig Csáktornyán vé­gezte kitűnő eredménnyel, s mindvégig kétnyelvű és nemze­tiségű közegben. Ezek a közös­ségek kiváló iskolái voltak az anyanyelvi és az idegennyelvi kultúrának, valamint a nemzeti­ségi együttélés követelményei­nek. Nyolc féléven át a Budai Pae- dagogium és a Budapesti Tudo­Gaudeamus igiturl mányegyetem matematika-fizi­ka szakán, majd négy féléven át a Tanítóképzőintézeti Tanárok Apponyi Kollégiuma filozófia­pedagógia szakán tanult. 1914- ben végzett kitűnő eredménnyel. Tanári működését Stubnyafür- dőn /Túróc vármegye/, az Álla­mi Tanítóképző Intézetben kezdte meg, tehát ismét nemze­tiségi térségben. Itt tanított 1919 januárjáig, amikor a csehszlovák főhatóságok megszüntették az* intézet magyar tagozatát, és a magyar anyanyelvű tanárokat el­bocsátották. Tanay Antal és sok tanítványa Jászberényben talált otthonra. Jobb helyet nem is választhattak volna, mert itt az Állami Tanító­képző Intézet első tanévét öt ne­gyedévvel korábban, 1917. ok­tóber 11-én nyitották meg kevés növendékkel és tanárral, rendkí­vül szűkös anyagi és környezeti feltételek mellett. így e fiatal, 28 éves, kitűnően felkészült tanár nagy nyeresége volt az intézet­nek, ahová hamarosan megkapta tanári kinevezését. Részére ez volt az a terra labo- rata, a termékeny föld, amelyik minden idejét, alkotóerejét és ki­vételes tehetségét lekötötte. Ám­bátor életeleme volt a szókraté- szi vitatkozás, kicsinyes pártos- kodásra, öncélú szócsatákra egy szót sem vesztegetett, de európai színvonalon politizált pedagó­giai gyakorlatával és egész élet­művével. A neveléstudomány köréből a test- és élettan, a lélek­tan és logika, a nevelés- és taní­tástan, a neveléstörténelem, az iskolaszervezettan, valamint a nevelési és tanítási gyakorlat cí­mű tárgyak bőséges alkalmat nyújtottak arra, hogy elkötele­zett tanítókat neveljen. Ha szük­ség volt rá, vállalta a matematika tanítását is, mert Platon nyomán vallotta, hogy a matematika az első tudomány, amellyel minden más tudomány összefügg. Egyébként a Bolyaiak is így gon­dolkodtak. Ennek az összefüg­gésnek a fényében válik világos­sá, hogy tanítási óráinak és isme­retterjesztő szabad előadásainak anyagát természetes egyszerű­ség, kristálytiszta logikai menet, megoldásra érdemes kérdésfel­tevés, s ezt követően rendkívül világos és elegáns feladatmegol­dás jellemezte. Életművének ez a legértékesebb öröksége. Húszéves jászberényi műkö­dése végén Budapestre helyez­ték át. Előbb a Kiss János altá­bornagy utcai, majd a Csalogány utcai'és az Ady Endre úti tanító­képző intézetekben tanított. 1950-56 között az Oktatásügyi Minisztérium Tanítóképző Inté­zet Főosztályán főelőadói minő­ségben dolgozott, az ország taní­tóképzőinek általános tanul­mányi felügyelője volt. Több­ször járt külföldön tapasz­talatcserén. Negyvenkét évi szolgálat után, 1956 júniusában ment nyugdíjba, 1961. február 28-án hunyt el. Felesége, Galanda Margit a közelmúltban százezer forint tanulmányi alapítványi tő­két helyezett el a jászberényi Ta- nítóképző Főiskola javára, acen- tenáris évforduló emlékére. Dr.Kiss József Visszatekintő /31./ Gyorstávíró Pollák Antalnak /1865-1943/ kereskedelmi végzettsége volt, s Szentesen gabonakereskedést nyitott, amikor amatőr módon el­kezdett foglalkozni a villa­mossággal, mint a távolbalátás eszközével. Ha­mar rájött arra, hogy az általa ki­gondolt technika inkább egy telje­sen új alapokon nyugvó távíróbe­rendezés létesíté­sére lenne alkal­mas. 1897-től már ebben az irányban folytatta kísérleteit az Egyesült Villa­mossági Rt labora­tóriumában, ahol Virág József /1870-1901/ gé­pészmérnök személyében kiváló szakértőre talált, és vele együtt kísérletezték ki a betűíró gyors­távíró eszméjét. Készülékük egy írógépszerű perforálóból állott, ami a betűket kisebb-nagyobb lyukak formájá­ban papírra vetette, majd ezt be­fűzték az adóberendezésbe, me­lyen a papírszalagot egy forgó henger tolta előre és fémkefe nyomott rá. Amikor a fémkefe a lyukakon keresztül a fémhenger­rel érintkezésbejutott, a villamos áramkör zárult, és az elektromos jelet a vezetéken át az adókészü­lékhez továbbította. A jelek beér­kezése után egy tükrös készülék az egyenletes sebességgel forgó fényérzékeny szalagon nemcsak a pontjeleket rögzítette, hanem folyóírással a betűket is kiírta, sőt a szalagot mindjárt előhívta, rög­zítette és szárította. A feltalálók óriási sikerrel mu­tatták be készüléküket 1899 má­jusában; a Magyar Mérnök és Építész Egylet ülésén óránként 40 ezer szót továbbítottak! Ez­után Budapest és Temesvár kö­zött, majd Budapest és Berlin kö­zött próbálták ki, s ez utóbbi al­kalommal a kísérlet a rendes te­lefonvonal továbbításával történt úgy, hogy az órára átszámított Pollák Antal teljesítmény meghaladta a 70 ezer szót. Virág József 31 éves korában, fiatalon elhunyt, és 1901-től Pol­lák egyedül folytatta a munkát. Európaszerte ámulatot keltett az óránként 40 ezer szavas teljesít­mény, több országban helyezték üzembe a Pollák-Virág gyorstáv­írót, de tulajdonképpen nem tud­tak vele mit kezdeni, amikor a legpergőbb beszédű ember sem tud óránként 4-5 ezer szónál töb­bet kiejteni. Bevezetését csak Franciaországban határozták el, de az I. világháború kitörése ezt is megakadályozta. Pollák Antal 1934-ben megjelent önéletrajzá­ban így írt: "A gyorstávíró túl korán született, még nincs szük­ség ilyen nagy teljesítőképessé­gű készülékre." 1935-ben bekö­vetkezett halála miatt még azt sem érhette meg, hogy rendszere - amelyet mint említettük először a távolbalátás céljára kívánt al­kalmazni - az új, elektronikus számológépek kialakulását segí­tette elő, melyeknél ugyanolyan perforálási rendszert alkalmaz­tak mint a gyorstávírónál. Kováts Andor A gyorstávíró perforált szalagja: a készülék az egyes betűknek megfelelő lyukcsoportok alá folyóírásban is odanyomtatta a betűket. A Polák-Virág gyorstávíró vevőkészüléke Az AIDS ellen Remény van rá, hogy az AIDS- vírussal fertőzött egyének megme­nekülhetnek a betegségtől, ha he­tente kétszer különleges antites­tekkel oltják be őket. Egy újfajta kezelés, ami ha biztonságosnak és hatásosnak bizonyul, meggátol­hatja azt is, hogy fertőzött asz- szonyból a vírus megszületendő gyermekébe jusson. Az új technika az AIDS-et oko­zó vírus és az emberi sejtek meg­támadása előtt hozzá kötődő fehér­je kapcsolatát használja ki. Ez a CD4-nek nevezett fehérje az im­munrendszer sejtjeinek, mint pél­dául a T-segítő nyiroksejtek és az úgynevezett mikrofágok felszíni membránjain található. Az Egye­sült Államokban a genetikailag megváltoztatott CD4-gyel folyta­tott kísérletek már olyannyira elő­rehaladott stádiumban vannak, hogy nemsokára az AIDS-et oko­zó HIV-vírussal fertőzött betege­ken is kipróbálhatják. Az elv az, hogy a fehérje "felszippantja" a ví­rust, mielőtt az megfertőzné a sej­teket. Sajnos a szervezet nagyon gyorsan lebontja az oldható CD4- et, és egy antitesthez köti. S mivel az antitestek hosszú élettartamúak, a szervezetnek több időre van szüksége a hibrid molekula lebon­tására. A kutatók számítása szerint heti két injekcióval elérhétő a vér megfelelő antitest-koncentrációja. A hibrid antitestet kifejlesztő csoport tagjai a Genetisch /kalifor­niai biotechnológiai vállalat/, a bethesdai Nemzeti Rákkutató Inté­zet és a bostoni Harvard Orvostu­dományi Egyetem tudósai. A ku­tatók szerint azzal, hogy meggá­tolják a vírus és a CD4-et hordozó sejt kapcsolatát, megakadályozha- tóvá válik a HIV-fertőzöttség AIDS-betegséggé történő kifejlő­dése. A hibrid antitest valószínű­leg indukálja az immunrendszer többi tagját is a HÍV elleni küzde­lemre. Egy másik érdekes probléma is felvetődik, mivel a szokásosan használt antitest átjut a terhes méh placentáján. Ha a hibrid antitestek is átjutnak a méhlepényen, fennáll az a lehetőség, hogy a fertőzött terhes asszonyról nem jut át a vírus a megszületendő gyermekre. A kutatóknak azonban kiterjedt vizs­gálatokat kell még végezniük a ke­zelés biztonságosságának megha­tározása érdekében, mielőtt az or­vosok a szert terhes nőkön kipró­bálnák. A Genetech azonban még nem kapott engedélyt az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Mi­nisztériumtól arra, hogy a hibrid antitesteket HIV-val fertőzött em­bereken kipróbálhassa. Az oldható CD4 bizton­ságosságát vizsgáló tesztek azon­ban biztató kezdeti eredmények­kel kecsegtetnek. A kísérletben részt vevő embereken nem tapasz­taltak káros mellékhatásokat. Bár a gyógyszerek első kipróbálásánál komoly gondokat okoznak a mel­lékhatások, a CD4-nek ez idáig nincsenek ilyen káros hatásai. Bár világszerte számtalan kísér­let folyik az AIDS-kérdés megol­dására, eddig még nincs átütő eredmény. E tényt igazolja az a különös emlékmű, amelyet az amerikai fővárosban állítottak az AIDS-betegségben elhunyt több mint 12 ezer embernek. A Names Project nevű szervezet anyagi tá­mogatásával pannókat készítettek az elhunytak fényképeivel és ne­veivel. A Fehér Ház /háttérben középen/ közelében épült AIDS-emlékmű "Érdekességek az ásványvilágból" A gazdag és a szegény testvérek /Terméselemek/ - Első forduló Az ásványvilág ide tartozó fajtái természetes önálló elemek. Ez azt jelenti, hogy egy kémiai elemből épül fel az ás vány faj, benne néhány százalékban lehet zárványként más elem vagy ve- gyület. Ezek az ásványok fémes és nem fémes elemek. Közöttük találhatjuk meg az ásványvilág hírességeit is, mint a termésréz, a termésarany, a termésezüst és a higany a fémes elemek közül, a gyémánt és a grafit a nem fé­mes elemek csoportjából. Közü­lük a termésfémek jelentős sze­repet játszottak az emberi törté­nelemben, gondoljanak csak a réz- és a bronzkorra. A termés­arany és az -ezüst, valamint a gyémánt szintén az emberi törté­nelem óta ismert, akkor is és az­óta is vagyontárgy, értékmérő szerepe van. Néhány érdekes tulajdonság­gal szeretném bemutatni ezeket az ásványokat. A termésfémek alakja igen ér­dekes. Ritka náluk a síklapokkal határolt forma, más néven kris­tály, megjelenése, gyakori - és ez a szebb - az ágas-bogas alak, de került már elő toll, huzal, haj és mohaszerű képződmény is. A megmunkálásuk könnyen megy, egyszerű szerszámok segítségé­vel, kalapáccsal hidegen alakít­hatók, nyújthatók, emiatt válhat­tak az ember első fémeszközei­vé. Egyetlen szemléletes példa megmunkálhatóságra: 1 gramm aranyból 2000 méter hosszú hu­zal kalapálható, vagy az arany- füst ugyancsak aranyból készí­tett, hajszálnál vékonyabb aranylemez. Híresek a történelem nagy aranylázai. Biztosan ismerik Jack London írásaiból az alasz­kai aranylázat, de nagy hírük volt és nagyon sok embert von­zottak a kaliforniai, az ausztrá­liai, a dél-afrikai aranylelőhe­lyek is. Ezek a lelőhelyek má­sodlagos aranyat adtak a bá­nyászatnak, és sokkal nagyobb százalékot képviseltek az arany­termelésben, mint az elsődleges bányahelyek. A másodlagos le­lőhelyeken patakok, folyók által összehordott, összemosott ara­nyat, a mosóaranyat mosták, az elsődleges lelőhelyeken az ere­deti kialakulás helyéről kellett bányászni a teléraranyat. Áz ásványok sokszor első le­lőhelyükről kapják nevüket. A termésréz görög eredeti neve Küprosz. Ez a név Ciprus sziget nevéből származik, mert az első nagyobb rézmennyiséget onnan bányászták az ókori népek. Az idegen név fordítása szerint a ter­mésrezet ciprusi ércnek nevez­hetnénk. A higanyt leginkább a lázmé­rőkből és a fogászatból ismerhe­tik. Az utóbbi esetben érdekes tulajdonságát használják ki, mégpedig azt, hogy képes egyes fémeket feloldani, velük amal- gámot alkotni. Főleg ezüstamal- gámot használnak a fogászatban. Előfordulása is érdekes. Az egyik igen régóta művelt bányá­ban, a spanyolországi Amaldén környékén a fejtés helyén sok­szor tonnányi mennyiségek Öm­lőnek ki a bányavágatokba. így aztán csak össze kellett lapátolni vödrökbe a higanyt. Nagyobb mennyiségben a cinnabarit nevű higany-szulfidból nyerik ki re­dukálással. Itt kell megemlíteni, hogy amíg az ásványokat a föld­kéreg szilárd anyagainak nevez­zük, addig az egyetlen kivétel a folyékony higany. Ä gyémánt keménységét már az ősi időkben is jóí ismerték. Akkor is, azóta is a legkemé­nyebb ásvány: Neve is ebből a tulajdonságából származik: ada- mas = legyőzhetetlen görögül, ugyanezt jelenti a német eredetű diamant is. Ebből származik ma­gyar neve. Úgy hitték, hogy ez a tulajdonsága varázserőknek kö­szönhető, ezért talizmánként használták, viselőjének sebezhe- tetlenséget biztosított. Sokáig csak tökéletesen kifejlődött kris­tályait viselték ékszerként, de miután kidolgozták a gyémánt­csiszolás technikáját egyre diva­tosabb lett, mert csiszolva cso­dálatos tulajdonságát mutatta, a színszóródást a brillanciát. A legszebb színszóródást a briliáns csiszolású kövek mutatják. A leghíresebb gyémántok ne­véhez mindig vér és erőszak kapcsolódik. A gyémántokat so­kan és sokféleképpen szerették volna megszerezni, ez általában a tulajdonos erőszakos halálával sikerült is. Több ilyen gyémánt­ról tud a történelem, ilyenek a Koh-i-Noor, a Régens vagy a Hoppe. Á gyémánt a Föld legkemé­nyebb természetes anyaga, a szintén elemi szénből álló grafit- a gyémánt testvére - pedig az egyik legpuhább ásvány. Ez az egyik leggyakrabban használt ásványunk. Először megőrlik, majd tisztítva és iszapolva ceru­záink betétjét képezi. Mivel igen magas hőmérsékleten ég csak, ezért olvasztótégelynek is hasz­nálják. Puhasága miatt még mo­torhengerek súrlódáscsökkentő kenőanyaga is. • KÉRDÉSEK: 1. / Melyik településünk visel­te a középkorban az "aranygom­bos" melléknevet és miért? 2. / Mekkora hőmérsékletnél lehetne azt mondani, hogy az összes ásványfaj, beleértve a hi­ganyt is, szilárd halmazállapo­tú? 3. / Melyik volt az eddigi leg­nagyobb gyémánt, hány, karátos volt és mi történt vele? írd le az első öt gyémánt nevét és töme­gét nagyság szerinti sorrendben! 4. / Miért különböző a két ele­mi szén keménysége? Magya­rázd meg! Ajánlott könyvek: Ásványok- Búvár Zs.ebkönyvek, Színes Ásványvilág, Évmilliók emlé­kei, A gyémánt története, Ás­ványtan n. Az első forduló beküldési ha­tárideje: március 16. A helyes válaszokat a harmadik forduló­ban közöljük. Csernóczki László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom