Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

1990. FEBRUÁR 22. Néplap 3 Tegnap Szolnokon a Beloian­nisz u. 4. szám alatt az Ideál Ke­reskedelmi Vállalat megnyitotta a Gabi Gyermekruha szaküzle­tét. Amint Pálmai László igazga­tó elmondta, a közvélemény sze­rint legalább tíz esztendőt késtek a megnyitással, hiszen a legif­jabb korosztály öltöztetése évti­zedes gond a megyében. Mindenesetre ma - amikor a bé­biruhák, cipők ára a többszörö­sére emelkedett - választékban végre nincs hiány. A bolt hatmil­lió forintos árukészlettel várta a vásárlókat, s ez a kínálat az üzlet dolgozói szerint soha nem fog e nívó alá csökkenni. Fotó: Nagy Zsolt n 111 *"* Forradalom a közgazdaságtan oktatásában Soros-képzés Szolnokon is A napokban járt Szolnokon dr. Kovács Sándor, az MKKE Soros­képzésért felelős dékánja. Látoga­tása szorosan kapcsolódik a köz- gazdasági képzés mind formai, mind tartalmi kérdéseinek meg­újulásához. Ez utóbbit nyugodtan lehet forradalminak is nevezni, bár kétségkívül csendes forradalomról van szó. Szolnok ebben meghatá­rozó lehet, hiszen lassan két köz- gazdasági főiskola is lesz a város­ban, amelyhez két közgazdasági jellegű középiskola is csatlakozik. Vidéki nehézségek A Soros-képzéshez szorosan kapcsolódik az egyetemi és főisko­lai oktatás összekapcsolása. Ennek igénye igen régen felmerült, de ah­hoz, hogy ez realitássá válhasson, a társadalomban lezajlott közis­mert változások is szükségesek voltak. Az érdekelt intézmények, így a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola is, már 1988 nyarán megállapodtak a képzés feltételei­ben. Azóta az oktatás korszerűsíté­se előrehaladt, amely szükségessé tette a korábban rögzített feltételek módosítását, a hallgatók tájékoz­tatását. Tulajdonképpen ez történt meg Kovács Sándor látogatása kapcsán. Az összekapcsolódás két irányú. Egyrészt az egyetemi hall­gatók mehetnek át a főiskolákra, különböző feltételek teljesítése esetén, másrészt a főiskolák hall­gatói mehetnek át a Közgazdaság- tudományi Egyetem Gazdálkodási Karára, szintén meghatározott fel­tételek teljesítése esetén. Mindez azt is jelenti, hogy a képzésben célszerű egyeztetni, ami elsősor­ban az MKKE tematikájához való igazodást jelent. Mindez sok kérdést vet fel, így megoldása is idő kérdése. Buda­pesten "áthallgatással" meg lehet sok problémát oldani. Szolnokon már ez nem járható út. Az igazo­dást nehezíti az is, hogy habár az integráció fontos szempont, de a főiskolák és az egyetem feladata mégiscsak más. Az egyetem kény­telen az egyetemi diploma igényei­hez igazítani az alapképzést, míg a főiskolák feladata továbbra is az üzemgazdászképzés. így nem is javasolható, hogy az egyetemi te­matikát a főiskolák átvegyék, de ha átveszik, a főiskoláknak ezért fele­lősséget kell vállalniuk. Az egye­temen az azonosság alapján az ilyen vizsgákat elfogadják. Aki nem veszi át az alapképzést, annak is célszerű korszerűsíteni, hiszen a közgazdaságtan oktatása csak új alapokon képzelhető el. Marx helyett Samuelson Az új alapok, értelmezésünkben új tartalmat jelentenek. A közgaz­dasági képzés az elmúlt negyven évben alapvetően Marxra, főbb műveire, Leninre, stb. támaszko­dott. Magyarul: eddig marxista in­díttatású volt annak előnyeivel, hátrányaival együtt. Ez utóbbiak egyre szaporodtak, egyre kevésbé volt alkalmas a való világ megér­tésére. Mindezen közben a polgári közgazdaságtan hatalmas eredmé­nyeket ért el, amelyet a Nobel-dí- jak sora is jelez. A gyakorlat igé­nye is egyre inkább követelte a képzés megújítását. Az első lépé­seket a Közgazdasági Egyetem tet­te meg. A korábbi megközelítések­kel gyökeresen ők is csak a leg­utóbbi időben, éppen a Soros-kép­zés kapcsán változtattak. Ez azt is jelenti, hogy a közgazdasági elmé­let korábban megtanult tételeit az ilyen kurzusban résztvevők nyu­godtan elfelejtehetik. Marx he­lyett, nagyon leegyszerűsítve ma Samuelson és művei állnak az ok­tatás középpontjában. Ez azt is je­lenti, hogy például a különböző jelzőkkel ellátott politikai gazda­ságtanok helyett, ma a hallgatók mikro- és makroökonómiát, össze­hasonlító közgazdaságtant tanul­nak. De, az előzőek szellemében további tárgyak belső tartalma is megváltozott. A fentiek komoly feladatok elé állítják az oktatásban résztvevő ta­nárokat is. A legtöbb főiskola szá­mára talán ez okozza a legnagyobb nehézséget. A hagyományos poli­tikai gazdaságiam képzés szinte csak hátrány számukra, hiszen fel­adatuk a felejtés is. és akkor még nem beszéltünk a nem szakos főis­kolák tanárairól és a középiskolá­kéról. Hátrány a pégé Ez utóbbiak felelőssége különö­sen nagy, hiszen hallgatóikat eset­legesen felvételire kell felkészíte­ni. Ha valaki pedig nem megy fő­iskolára, egyetemre, akkor sem mindegy, hogy elfelejtendő vagy felhasználandó tananyagot ismer meg. Ismereteink szerint a minisz­térium levélben tájékoztatta a kö­zépiskolákat, amelyben szabad­ságot adtak számukra a tananyag, de az érettségi tételek összeállítá­sában is. Az igazgatókon, illetve a tanárokon múlik, hogy élnek-e ez­zel a szabadsággal, vagy továbbra is "holt tőkével" látják el diákjai­kat. Füle István Gáz van, csak a dolgozó kevés /folytatás az 1. oldalról / A közel 100 emberrel már ke­vesebb probléma nélkül meg le­hetne oldani az öt megye 164 cseretelepére való szállítást, amelyből Kecskeméten találha­tó a legnagyobb bázis, ide szál­lítják a napi 12 és félezer palack legtöbbjét. A gázzal tehát sok a gond, bi­zonyítja ezt, hogy nagyon sokan nem csak főzésre és melegítésre használják, hogy lopják a palac­kot a telepről, s hogy sok a ma­nipuláció vele. A túlkapások el­kerülésére a palackokat már nem is vásárolják vissza a bázistele­peken, hanem csak a szajoli üzemben utalják ki a vételárat, amely jelenleg egy 11 kilogram­mos palack esetében 2910 forint. Persze az üzemben nem az ef­fajta mellékhatásokkal törődnek leginkább, hanem a termelés zökkenőmentességét igyekez­nek megoldani. Ettől vezérelve még az idén megépül az az üzemrész, ahol a palackok nyo­máspróbáját végzik. A 10 év utá­ni 5 évenkénti felülvizsgálatokat eddig ugyanis Horton végezték el, és évente 100-150 ezer palac­kot kellett emiatt elszállítani. Apropó, szállítás, a Volánnal kö­tött szerződés, miszerint a közle­kedésiek 11 forintért szállítják darabját a palackoknak, az idő lejár, s az üzem megpróbálja pá­lyázat útján - olcsóbban - szállí- tatni "termékét". Nem kevés pénz forog kockán, ha belegon­dolunk, hogy 3,5 millió palack fuvarozását végzi a Volán éven­te. Amit már megoldottak az az, hogy a szelepek javítását hely­ben végzik, amely tetemes idő és költségkieséstől kíméli meg az üzemet, hiszen 60 ezer szelep ja­vításáról van szó. Egyébként a szelepsérülések elkerülésére idén fokozatosan védőkosárral látják el a 11 kilogrammos palac­kokat is, sőt jövőre új konstruk­ciójú szelepek kerülnek forga­lomba. Jelentős változás lesz tapasz­talható április 15-től a turista­gázpalackok töltésében is. Ez­zel eddig az volt a gond, hogy csak itt, a szajoli üzemben lehe­tett a nem magyar gyártmányú gázpalackokat megtöltetni. A jelzett időponttól ezután október 15-éig az abádszalóki, a szolnoki és a szajoli cseretelepen is elvég­zik a gáztöltést. Az említett erőfeszítések is azt mutatják, hogy Szajolban komo­lyan veszik munkájukat a dolgo­zók, bár azt továbbra sem ígérhe­tik, hogy a hideg beálltával min­denki sorbanállás nélkül juthat gázpalackhoz. Ehhez ugyanis a lakosság'egy részének becsü­letes partnernek kellene lennie, nem pedig felhalmozó felhasz­nálónak. Tóth András A Független Kisgazdapárt programja i. Programunkat meghatározza az, hogy a Független Kisgazda- párt a keresztény értékrend alap­ján áll, a kereszténydemokrácia eszmeiségével közösséget vál­lalva. Nem vagyunk osztály vagy rétegpárt, hanem mint pol­gári középpárt az egész nemzet gazdasági, társadalmi és szociá­lis gondjait vállaljuk fel. II. Történelmi hagyományaink­hoz hűen elsősorban a magyar vidék, a magyar falu, a paraszt­ság és mindezzel együtt a ma­gyar mezőgazdaság felemelése, társadalmi és gazdasági felvirá­goztatása a célunk. Tenni kíván­juk ezt azzal a szent meggyőző­déssel, hogy egész létünk jóra- fordulását csak a nemzet alapjait és gyökereit jelentő paraszti ré­teg felemelésével, cselekvőké­pes politikai és gazdasági hely­zetbe hozásával tudjuk elérni. A bolsevik diktatúra tudatosan, tel­jes könyörtelenséggel zúzta szét a magyar parasztság hagyomá­nyos gazdasági lehetőségeit, év­századok alatt kialakult keresz­tény életformáját, kultúráját, mert tudta azt, hogy ezzel az egész nemzetet egy idegen ideo­lógia,egy idegen nagyhatalom bilincseibe verheti. A tudatosan tervezett és végrehajtott prog­ram a beszolgáltatás gyötrelmei­vel, a kuláküldözés rémtetteivel, az erőszakos kolhozosítással el­érte társadalmi célját, a nemzet gerincét jelentő paraszti társa­dalmat szétzúzta, tagjait ottho­naiból, földjeiről elüldözte, nagyüzemi cseléddé vagy városi proletárrá süllyesztette le. III. Az 1947-es földtulajdonjog deklarálását alapvető követel­ménynek tartjuk. Ennek a tulaj­donjognak az elismerése vissza­adja a parasztságunk hitét, meg­teremti legfontosabb termőesz­közünk a föld reális piaci értékét, módot és lehetőséget ad a de­mokratikus, egészséges szövet­kezeti szerveződésre, mind a ter­melés, mind a feldolgozás, érté­kesítés területén. Az 1947-es földtulajdonjog az egyetlen legi­tim földtulajdonjog. Eddigre fe­jeződött be földosztás, a későb­biekben végrehajtott földelvéte­lek, tagosítások, erőszakos kényszer szövetkezetek létrejöt­te mint.jogos állapot sosem volt elfogadott. A nevetséges meg­váltási árak nem kölcsönös jogos szerződések alapján jöttek létre, hanem egyoldalú kényszer volt, ezért az a tulajdonjogot nem szünteti meg. IV. Gyakran éri vád a Független Kisgazdapártot, hogy a nagyüze­meket szét akarja verni. Ezt a leghatározottabban visszautasít­juk. Az 1947-es tulajdonjog elis­merésével a parasztságnak a joga lesz a döntés. A reális demokra­tikus szövetkezeteket, ahol a földtulajdonosok önkéntes szö­vetkezése alkotja a közöséget, támogatjuk. A tulajdonjog birto­kában a termelőszövetkezeti pa­raszt nem kiszolgáltatott alkal­mazottja lesz a tsz-vezetőknek, hanem a tsz- vezetők lesznek a felszabadított tulajdonnal ren­delkező gazdák alkalmazottjai. V. Döntő fontosságú az adó- és elvonási rendszer felül­vizsgálata. Célunk a föld értéké­nek megfelelő (aranykorona sze­rinti) földadó bevezetése, és egy­ben a mezőgazdasági terméke­ket sújtó többsíkú adórendszer felszámolása. Jogszabályi bizto­sítékok szükségesek a távlati biztonságos gazdálkodás garan­tálásához, ez vonatkozik a gaz­dasági élet egész területére. A jelenlegi szipolyozó adórend­szer helyett, csak a három adó­nem megtartásával (általános forgalmi adó, személyi jövede­lemadó, vállalkozási nyereség­adó), a gazdasági műszaki fej­lesztést serkentő adórendszert kell bevezetni. VI. A társadalombiztosítás tűrhe­tetlen mértékét a kötelező bizto­sítás szintjén jelentősen csök­kenteni kell. Ugyanakkor a biz­tosítási rendszer bővítésével az önkéntes biztosítások ellenszol­gáltatásait kell mind mennyisé­gében, mind minőségében nö­velni. A biztosító társaságok döntő módon beleszólhassanak az egészségügyi ellátás szerve­zésébe és finanszírozásába. A nyugdíjrendszer biztosítsa a mindenkori társadalmi minimu­mot, az infláció reális figyelem- bevételével és szerény mértékű tartalék biztosításával. Ellenté­telként a maximális nyugdíj sem lehet ennek háromszoros értéké­nél nagyobb. Semmiféle indok ne szolgálhasson alapul kivéte­lezésre. VII. A gazdasági élet egész verti­kumában fel kell számolni a mo­nopóliumokat. Különös tekintet­tel az élelmiszer-alapanyagok forgalmazásában, a feldolgozó ágazatban. A lehető legrövi­debbre zárandó a kapcsolat a ter­melők és a fogyasztók között. A termelők önkéntes értékesítési és feldolgozói szövetkezetei tud­ják csak kiszorítani a piacról az árfelhajtó hatású önérdekeltségű kereskedelmi, felvásárlási szer­vezeteket. VIII. A Független Kisgazdapárt szervezésében megkezdődött a hagyományos "Hangya" szövet­kezetek újbóli létrehozása. Ez a mozgalom kívánja megoldani közösen a termelők és a fogyasz­tók piaci érdekvédelmét. A mo­nopóliumokkal lefedezett gaz­dasági élet két fő károsultja a termelő és a fogyasztó. A mono­póliumok túlfizetett állásait a pártállam kedvezményezett, ju­talmazott kiszolgálói lepték el és tartják ma is a kezükben, ezeken a területeken a legerősebb az "ej­tőernyős" invázió. IX. Az államilag támogatott, vesz­teséges vállalatokat, vállalkozá­sokat fel kell számolni. Az új vállalkozások akár állami, kö­zösségi vagy magán indíttatású- ak teljes esélyegyenlőséggel in­duljanak. Nem tűrhető el, politi­kai vagy ideológiai alapon sem­miféle központi létszám és ér­tékkorlátozás. Ezt szabályozza a piac. Az állam kizárólagosan az irá­nyító funkcióból eredő területe­ken fejtsen ki beruházási és fej­lesztési tevékenységet. Támo­gassa adókedvezménnyel, köl­csönlehetőséggel a munkahely­teremtő, műszaki fejlesztést cél­zó export-növekedést eredmé­nyező fejlesztéseket és beruhá­zásokat. X. Itt kell szólni a reprivalizálási folyamatokról. A mezőgazda­ságban az 1947. évi földtulaj­donjog deklarálása vethet gátat egy olyan folyamatnak, hogy a földek jogtalan kiárusítása meg­történjen. Pénzügyi, gazdasági nehézségekkel küzdő tsz-ek már is megkezdték a használatukban lévő területek jogtalan kiárusítá­sát. Ismételten figyelmeztetjük mind az eladó, mind a vevő felet a jogtalanság várható következ­ményére. Az állami vállalatoknál és vál­lalkozásoknál tapasztalható a vezetők körében a korlátokat nem ismerő, mohó önjutalma­zás, premizálás. Ilymódon a volt pártállam káderei birtokába ke­rülnek azoknak az anyagi eszkö­zöknek, melyek segítségével rö­videsen fő részvénytulajdonosai lehetnek üzemeiknek. A szaba­don szerveződő vállalati mun­kástanácsok vethetnek csak gá- . tat ennek a vagyonátjátszási fo­lyamatnak. A reprivatizáció el­sőszámú részesei a vállalatok munkásai, alkalmazottai legye­nek, a munkástanácsok által meghatározott arányban. A rész­vényekhez kedvező kölcsön, il­letve megelőlegezés segítségé­veljussanak hozzá. XI. A Független Kisgazdapárt programjának sarkalatos pontja akülgazdaság átszervezése. Tűr­hetetlen és azonnal beszünteten­dő az a folyamat, ami a számunk­ra leszűkült nyugati piacon, ne­hezen elnyert devizaeredményt, KGST kényszerszerződések alapján, előnytelen rubel reláció­jú beruházásokra, szovjet érde­keltségű termelési ágazatok tá­mogatására fordítja. Az élő nem zetközi gazdasági szerződések, teljes nyilvánosság mellett, fe- lülvizsgálandók a magyar érde­kek figyelembevételével. (Bős- Nagymaros az első lépés.) XII. Nagyon jól tudjuk, hogy ilyen átfogó nagyléptékű programot csak úgy lehet végrehajtni, ha a magyar nép tudatában, hozzáál­lásában a teljes egyetértés és se­gítő szándék megjelenik. Sajnos az elmúlt 40 év diktatúrája leg­nagyobb kárt népünk lelkiségé­ben, nemzeti tudatában, erköl- csiségében tette. Pusztuló nem­zetté váltunk, népességünk lét­száma évente 40-60 ezerrel csökken. Ha így marad 20 év múlva lakosságunk közel 2/3 ré­sze lesz nyugdíjas. Világvi­szonylatban első helyen állunk az öngyilkosságok, az alkoholiz­mus, szív- és érrendszeri beteg­ségek stb. területén. Fiataljain­kat megkérdezve kinyilvánítja jelentős része, hogy felnőtt életét nem a hazájában, hanem vala­melyik nyugati jóléti államban szeretné leélni. Mind ezt tudva és látva csak azt mondhatjuk, hogy nincs más út, mint vissza­térni az 1000 éves keresztény er­kölcsökhöz, hithez, tudathoz. A Független Kisgazdapárt ezek fi­gyelembevételével állította össze azt a programcsomagot, amely a keresztény egyházakkal szoros együttműködésben kí­vánja megvalósítani ifjúsági és oktatási programját. Alapállá­sunk az, hogy szabadítsuk fel az oktatásügyet a felülről irányított marxista indítékú merev szabá­lyozástól. Jól képzett pedagógu­saink teljes lelkiismereti szabad­sággal tanítsák, neveljék ifjúsá­gunkat. Kapják vissza a keresz­tény egyházak jogaikat a nemzet nevelésére, oktatására. Kapják vissza az ehhez szükséges anya­giakat és eszközrendszert. Alap­vető állampolgári joga legyen a szülőnek gyermeke világnézeti nevelésének eldöntése. Csak egy új demokratikus, európai lelkü­letű, keresztény erkölcsi alapo­kon álló nép lesz képes megvívni a következő történelmi időszak nemzetmentő harcait. Posta Zsolt a Független Kisgazdapárt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szóvivője a 3. sz. választókörzet képviselőjelöltje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom