Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

2 Néplap 1990. FEBRUÁR 22. A szabadon választott kormány gazdaságátalakító politikája számíthat a támogatásra / folytatás azl. oldalról / A külügyminiszter-helyettes mindenekelőtt azt tudakolta az ál­lamminisztertől, hogy a magyar belpolitikai versengést mennyiben irányítják ideológiai megfontolá­sok, illetve mennyiben motiválja a pragmatikus megközelítés. Pozs- gay Imre véleménye szerint Ma­gyarországon egyre halványul a politika ideologikus szemléletű megközelítése, s mindinkább a pragmatikus irányzatok nyernek teret. Magyar üzleti tapasztalatok Eagleburger érdeklődött arról is, tapasztalhatók-e szélsőséges meg­nyilvánulások a magyar belpoliti­kában. Pozsgay Imre megnyugtató válasszal szolgált: vannak ugyan szélsőséges megnyilvánulások, de nincsenek szervezett szélsőséges erők. Ennek megakadályozására egyébként a magyar demokrácia már számos jogi garanciát épített ki. Magyarország a szabad válasz­tásokra készülődve most mindenekelőtt azt várja az Egye­sült Államoktól, hogy támogató magatartásával segítse a változá­sokhoz oly szükséges stabilitás megőrzését. A gazdaságban ez azt jelenti, hogy az amerikai kormány­zat bizalomkeltő nyilatkozataival bátorítsa a tőkebefektetőket ma­gyarországi beruházásokra. A külügyminiszter-helyettes egyetértett a tőkebefektetések fon­tosságával, egyben úgy vélte, hogy a kelet-európai térségben Magyar- ország ezekhez igen kedvező felté­telekkel rendelkezik, hiszen meg­vannak az üzleti élethez nélkülöz­hetetlen tapasztalatai, illetve jelen van a beruházásokhoz szükséges „emberi tényező,,. Az államminiszterrel folytatott megbeszélés után Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes ült tárgyalóasztalhoz Lawrence Eag- leburgerrel és kíséretével. (A kül­döttség egyes tagjai előzőleg ke- rekasztal-beszélgetést folytattak magyar üzletemberekkel, vállal­kozókkal, illetve a VOSZ vezetői­vel.) Néhány perc elteltével - a lá­togatás protokolláris rendjét némi­leg „felborítva,, - Németh Miklós kormányfő is csatlakozott a ma­gyar tárgyalóküldöttséghez. A mi­niszterelnök a szót átvéve annak a véleményének adott hangot, hogy az amerikai küldöttség fontos tör­ténelmi időszakban látogatott Ma­gyarországra. Mint mondta, „eze- révente egyszer van egy országnak lehetősége arra, hogy saját képére formálja jövőjét,,. E történelmi le­hetőségben az Egyesült Államok­nak, a Szovjetuniónak, illetve ket­tejük javuló kapcsolatainak is je­lentős része van. Németh Miklós úgy értékelte, hogy a magyarországi reformfo­lyamat visszafordíthatatlan; nin­csenek számottevő erők, amelyek szembeszállnának a piacgazdaság kiépítésével, a politikai, gazdasági reformokkal. A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Ma­gyarország volt az, amely az el­múlt években pionír szerepet vál­lalt, kitapintva az elérhető reform- határt. Ezzel a többi környező or­szágnak is teret nyitott a változá­sokhoz. Az amerikai küldöttség érdeklő­désére Németh Miklós annak a vé­leményének adott hangot, hogy a leendő magyar kormány folytatja a gazdaság liberalizálásának politi­káját, szabad utat enged a magán- vállalkozásoknak, ösztönzi a kis- és középvállalatok tevékenységét, folytatja a költségvetési reformot, a deregulációs programot, az okta­tás, a kulturális élet átalakítását. Németh Miklós hangoztatta azt is: kormánya képes lesz elvezetni Magyarországot a szabad, békés választásokig. Lawrence Eagleburger üdvözöl­te a magyarországi változásokat és hangsúlyozta: az amerikaiak bíz­nak benne, hogy a kormány képes lesz „levezényelni,, azokat. Az Egyesült Államok is úgy látja, hogy a változások immár vissza- fordíthatatlanok. Tudják azonban, hogy az átalakulás még sok fájdal­mas lépéssel fog együtt járni. Ezek csillapításához segítséget kíván­nak nyújtani, s erre ösztönzik nyu­gat-európai partnereiket, illetve Ja­pánt is. Visszafordít- hatatlanok a változások Medgyessy Péter a kormányfő elemzését annyival egészítette ki, hogy Magyarországon már meg­történt a rendszerváltás. A kor­mány előtt most az a kettős feladat áll, hogy fenntartsa az ország mű­ködőképességét, s a választások után megalakuló kormányra olyan állapotokat hagyjon örökül, ame­lyek nem lehetetlenítik el annak munkáját. A gőzerővel folyó vá­lasztási harcban számos ellenzéki szervezet irreális követelésekkel áll elő. Az a paradox helyzet ala­kult ki, hogy ezek teljesítése könnyebbé tenné a jelenlegi kor­mány tevékenységét, s látszólag a békés átmenetet is szolgálnák, ám a választások után az új kormány nyakába szakadna minden elha­lasztott probléma. Ami Magyarország várható kül­gazdasági irányultságát illeti, Medgyessy Péter hangoztatta: ha­zánk a jövőben is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszik, s ebben különösen fon­tos szerepet tulajdonít az Egyesült Államoknak. A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban az a cél vezérli hazánkat, hogy korszerű alapokra helyezze a kontaktuso­kat. így például megfontolandó a konvertibilis elszámolás bevezeté­se, s nem kevésbé fontos, hogy Magyarország felszámolja némely gazdasági területen kialakult füg­gőségét a Szovjetunióval fenntar­tott kapcsolatokban. Lawrence Eagleburger a délelőt­ti órákban megbeszéléseket folyta­tott Békési László pénzügy- miniszterrel is. A tárgyaláson jelen volt John Robson, az USA pénz­ügyminiszterének első helyettese, és Michael Boskin, Bush elnök gazdasági főtanácsadója. Pénzügyi tárgyalások A megbeszélés során az ameri­kai küldöttség tájékozódott a ma­gyar gazdaság helyzetéről, a ma­gánvállalkozások szerepéről, a pri­vatizációs folyamatról. Békési László részletesen tájékoztatta az amerikai vendégeket a Nemzetkö­zi Valutaalappal folytatott tárgya­lássorozat jelenlegi szakaszáról, a magyar költségvetés törekvései­ről. Lawrence Eagleburger hangsú­lyozta, hogy Magyarország csak abban az esetben számíthat az Egyesült Államok és a 24-ek részé­ről nagyobb támogatásra, ha a ma­gyar kormány következetesen megvalósítja azokat a gazdaságpo­litikai elképzeléseket, amelyeket az Országgyűlés decemberi ülésszakán elfogadott. Horn Gyula külügyminiszter délben munkaebéden látta vendé­gül Lawrence Eagleburgert és kí­séretének tagjait a Gundel Étte­remben. Az ebéddel egybekötött megbeszélésen a magyar külügyek irányítója és az amerikai diplomá­cia második embere véleményt cserélt a kelet-európai régióban le­zajlott változásokról, megvitatta a német újraegyesítés kérdését. Eag- leburger tájékozódott Magyaror­szág és a környező államok kap­csolatairól, mindenekelőtt a ma­gyar-román viszony alakulásáról is. Az amerikai küldöttség pénz­ügyi szakértői délután tárgyaláso­kat folytattak Tarafás Imrével, a Magyar Nemzeti Bank első elnök­helyettesével. A megbeszéléseken áttekintet­ték a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, finanszírozásának lehe­tőségeit. Az SZDSZ -nél és az MDF-nél Lawrence Eagleburger délután népes szakértői kísérettel látoga­tást tett a Szabad Demokraták Szö­vetsége Ráday utcai irodájában. Az egyórás megbeszélésen első­sorban gazdasági, külpolitikai kér­déseket tekintettek át. Lawrence S. Eagleburger emellett élénken ér­deklődött a választások tisztaságá­val és a televíziós tájékoztatás sza­badságával kapcsolatos kérdések­ről. A Szabad Demokraták az ame­rikai külpolitika perspektíváiról tettek fel kérdéseket a külügymi­niszter első helyettesének. Lawrence Eagleburger és John Robson délután a Magyar Demok­rata Fórum Bem téri székházában tett látogatást. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón az amerikai fél tájékozódott az MDF politikai terveiről és az Egyesült Államokkal szembeni politikai és gazdasági várakozásairól. Az ame­rikai külügyminiszter első helyet­tese megerősítette, hogy szabadon választott demokratikus kormány jelentős amerikai segítségre szá­míthat, beleértve a kis- és közép- vállalkozásokhoz nyújtott támoga­tást is. A támogatás egyik termé­szetes feltétele az emberi és ki­sebbségi jogok tiszteletben tartása, az egész közép-kelet-európai tér­ség vonatkozásában, beleértve Ro­mániát is. (MTI) Horn Gyula és Eagleburger többek között hazánk és a környező államok kapcsolatáról cserélt eszmét Családi pótlék alanyi jogon Újabb gyógyszer ár emelés pótlék jár a 16 évesnél fiata­labb gyermekek után, függetle­nül attól, hogy iskolai tanul­mányaikat ezen életkor betöltése előtt befejezték, és esetleg már önállóan keresnek. Családi pót­lék az után a gyermek után is jár, aki tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos. Á'testület ezután a gyógyszer­árak támogatásának változásáról hallgatott meg tájékoztatót. Ma- tejka Zsuzsa gyógyszerügyi mi­niszteri biztos elmondta, hogy várhatóan 1990. április 2-ától 474 gyógyszer ára növekszik, 355-é pedig csökken. Ennek el­lensúlyozására a szív- és érrend­szerre ható korszerű gyógysze­rek, a reumatológiában használa­tos készítmények, a gyermek- gyógyászatban alkalmazott me­dicinák, a tőkés importból szár­mazó gyógyszerek és a korszerű antibiotikumok támogatási mér­tékét az eddigi 90 százalékról 95 százalékra növelik. Bővül azon vény nélkül kapható gyógysze­rek köre is, amelyek receptre fel­írva 80 százalékos támogatást él­veznek. Matejka Zsuzsa hangoztatta: az áremelkedésekhez a Szociális és Egészségügyi Minisztérium­nak és a társadalombiztosításnak nincs semmi köze. A gyógysze­riparral folytatott áralkuk nyo­mán a társadalombiztosításnak annyit sikerült elérnie, hogy a be­tegek többletkiadása összeségé­ben a 10 százalékos átlagot ne haladja meg. A megegyezés el­maradása esetén - változatlan tá­mogatási szint mellett - a térítési díjak 69 százalékkal emelkedné­nek. A miniszteri biztos közölte: nem új gyógyszerrendelet szüle­tik, a gyógyszerek ára és támoga­tása változik. Szólt arról, hogy a minisztérium kezdeményezi a belügyminisztériumi dolgozók részére kitöltött vények titkossá­gának megszüntetését, illetve azt, hogy az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet ka­tonák, illetve hozzátartozóik szá­mára a társadalombiztosítás ne nyújtson támogatást a vények után, ha azt szovjet orvosok állít­ják ki. Ez utóbbi megjegyzés több képviselő számára az újdonság erejével hatott, s megfogalmaz­ták: a társadalombiztosítási tá­mogatást a szovjet állampolgá­rok részére egyáltalán nem tart­ják indokoltnak, hiszen tudomá­suk szerint nem fizetnek társada­lombiztosítási járulékot. A fel­szólaló képviselők a gyógyszer- áremeléssel nem értettek egyet, ezen a véleményen volt a SZOT Koordinációs Tanácsának kép­viselője is, aki a térítési díjak vál­tozatlanul hagyását javasolta. A testület - magát nem érezve ille­tékesnek - végül is nem foglalt állást, csupán tudomásul vette a tájékoztatót. Az előzetes hírek szerint a ten- gizi beruházást megtekintő füg­getlen vizsgáló bizottság is szá­mot adott volna a mostani ülésen tapasztalatairól. A beszámoló el­maradt, mert a bizottság vezető­je, Papp Elemér Zala megyei képviselő külföldön tartózko­dott. A jelentést egy hét múlva, a parlamenti ülésszak egyik szü­netében hallgatja meg a testület . (MTI) Az egyház és a megyei sajtó Kapcsolat a helyi sajátosságoknak megfelelően Országos konzultáció az egri érsek részvételével Mi lehet a tömegtájékoztatás szerepe a jövő építésében? - tette föl a kérdést szerdán dr.Seregély István egri érsek azon az orszá­gos konzultáción, amelyet a He­ves megyei Népújság szervezett a megyei lapok képviselői részé­re. A választ úgy fogalmazta meg, hogy két olyan erkölcsi ér­ték játszik szerepet a tömegtájé­koztatásban, amely a keresztény erkölcshöz tartozik: az igazmon­dás és a titoktartás. Gyakorlat út­ján fejlődik ki az a kényszer - fűzte hozzá - amit a keresztények erénynek neveznek, s ami az em­bert igazmondóvá teszi. A titok­tartás pedig az emberi méltóság része. Kiindulásként elméleti kérdé­sekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy felfogásuk szerint mi egy fejlődő világban élünk, úton a beteljesedés felé. A tökéletesség az előmenetelre való hajlandó­ságban és képességben van. Sze­rinte ebben a világban nem a tö­kéletlenséget, hanem a tökéletes­ségre való törekvést kell hangsú­lyozni. Negyven éven keresztül nem volt lehetősége az egyház­nak saját elvei, útmutatásai sze­rint formálni a magyar társadal­mat, ezért fontos feladat az isme­retek terjesztése -mondotta. An­nak a nézetének adott hangot, hogy egy emberöltő kell ahhoz, hogy az egyház olyan korosz­tályt tudjon felmutatni, amely számottevően befolyásolja a ma­gyar társadalmat. Külön kitért a sajtó szerepére, kiemelve, hogy az emberek boldogulását, társa­dalmi kibontakozását, az embe­riség jövőjének építését kell szolgálnia, ha az igazmondásban meg tudja tartani a mértéket és a határt. A tájékoztatót követő beszél­getés során több elméleti és gya­korlati kérdés is szóba került. A jelenlévő újságírók olyan prob­lémákra kerestek választ, ame­lyek napi munkájukhoz hozzá­tartoznak. Általános volt a véle­mény, hogy mindenhol a helyi sajátosságnak megfelelően kell kialakítani a kapcsolatot a kü­lönböző egyházakkal, úgyhogy mindenkinek lehetősége legyen markánsan képviselni a saját ér­tékeit, s egyben tisztelni a másik felfogását. A Heves megyei Népújság fölajánlotta azt a lehe­tőséget, hogy egyházi jellegű írásokat továbbít a többi szer­kesztőség számára, így gazdagít­va ezt a kibontakozó kapcsolat- rendszert. Végül a résztvevők megállapodtak hogy a későbbi­ekben egy másik megyeszékhe­lyen folytatódik az elkezdett esz­mecsere. G.L. MDF-tiltakozás Termelőszövetkezetből kft.? Horváth Balázs, az MDF veszprémi szervezetének elnöke szerdán arról tájékoztatta az MTI és a Rádió munkatársait, hogy nyolc Veszp­rém megyei termelőszövetkezet adott be bejegyzési kérelmet a veszp­rémi cégbírósághoz. Ezek a termelőszövetkezetek korlátolt felelősségű társaságot, részvénytársaságot hoznak létre, ahová apportként földet visznek be, ezzel kizárják annak lehetőségét, hogy a földre vágyó parasztember visszakapja jogos tulajdonát. Az MDF Veszprém megyei szervezete tiltakozik az ilyen kalózakciók ellen. (MTI) Kevés jut a város fejlesztésére A Néplap sajtószolgálata Meghívó Tisztelettel meghívjuk 1990. február 22-én 18 órára a Tiszaőrsi Művelődési Ház­ba Tiszaőrsi nyilvánossági fórum rendezvényére. A rendezvényen lehetősé­get biztosítunk a pártok kép­viselőinek, országgyűlési képviselőjelölteknek, vala­mint a község állami és gaz­dasági vezetőinek, hogy la­kosságunk előtt ismertessék programjukat, elképzelései­ket, terveiket az ország, de elsősorban községünk fejlő­dése érdekében. Ugyancsak lehetőséget biztosítunk lakossági kérdé­sek felvetésére, melyek helyi és országos körbe tartoznak. A szervező bizottság / folytatás az 1. oldalról / vállalt négymillió forintot. Az előirányzott harminc tanácsi la­kás tervezése sem lehetséges. Az irányzatok között nem szerepel a szúnyogirtás sem, mert 800 ezer forintba kerülne. Mivel üdülőte­rületről van szó, gondot okoz ez majd a nyáron. A feladatok sorolása tehát nagy figyelmet igényelt. Ezért javasolta az SZDSZ, hogy ha­lasszák el a költségvetés tárgya­lását, de a városi tanács nem ér­tett egyet a gondolattal. Mindenekelőtt a szűkös anya­gi lehetőség késztette a városi tanácsot - meg az, hogy a magán­tervek elbírálása Szolnokon tör­ténik -, arra, hqgy a Borsod Me­gyei Tanács Tervező Vállalatá­val, valamint az egyik NSZK- beli tervező céggel korlátolt fe­lelősségű társaságot alapítson. Erre a legutóbbi tanácsülés adott megbízatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom