Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

1990. FEBRUAR 19. Néplap 3 Március végére kell elké­szülnie a tiszafüredi új tele­fonközpont épületének, mely­nek a Vegyépszer a kivitele­zője. A telefonközpont, amint felvételünkön már most is lát­ható, tetszetős színfoltja lesz a városnak.-Mészáros­A mérleg pozitív, a terv még "ceruzás” Nyáron már tartós tejet is gyártanak Jászapátin Zárszámadás után a Velemi téeszben Az általános gyakorlat szerint a téeszek év eleji, zárszámadó küldöttgyűlései az előző gazda­sági évről készült mérleg és egy­ben az új esztendei tervek meg­tárgyalásának fórumai voltak ed­dig. Jászapátin, a Velemi téesz­ben a tavalyi mérleget jóvá is hagyták a küldöttek a múlt hét végén, az 1990-re készülő gaz­dálkodási terv azonban még úgy­mond "ceruzás" állapotban van, újabb márciusi küldöttgyűlés té­mája kell hogy legyen a véglege­sítése. Több sertés a háztájiból A számadás és a tervezés kö­zött támadt időbeni szakadék oka az a közgazdasági környezetben hovatovább már idültté váló bi­zonytalanság, információhiány, ami szinte lehetetlenné teszi a gazdálkodók hosszabb távon va­ló gondolkodását. Nehéz az ága­zatoknak úgy feladatokat szabni, és azok mellé költség- és jöve­delmezőségi tervet készíteni, hogy közben egyik hónapról a másikra változnak - drágulnak természetesen - a termeléshez szükséges ipari eredetű anyagok, eszközök árai. Megnehezíti a tervkészítést az is, hogy a feldol­gozó üzemek többsége sem haj­landó - piaci ismeretek hiányá­ban - a korábbi évekhez hasonló­an éves szerződést kötni, legfel­jebb negyedéveset. Ami a zárszámadást illeti: a vezetőség arról számolhatott be a küldötteknek, hogy a tízezer­nyolcszáz hektár jászapáti és jásziványi területen évek óta tar­tósan jó színvonalon gazdálkodó nyolcszázhatvan tagú kollektíva, sportnyelven szólva tavaly is "hozta magát". A tervezettnél 37 százalékkal nagyobb, 52 millió forintot meghaladó nyereséget produkált a közös gazdaság. Le­hetett volna több is - állítják a téesz szakvezetői - csak hát mi­közben a termelést jelentősen növelve a tervezettnél 13 száza­lékkal több árbevéltelt sikerült elérniük, ugyanolyan mértékben meghaladták az előirányzottat - a már említett drágulások miatt - a termelési ráfordítások is. Nemcsak a közös tevékenysé­get folytató ágazatok tervtúltel­jesítése járult hozzá az 52 milliós nyereséghez, kiemelkedő volt a háztáji ágazat teljesítménye is. Az előző évinél ezerrel több, ösz- szesen 8 és félezer hízott sertést vásároltak fel a kisüzemekből, aminek a forgalma meghaladta a 60 millió forintot. A jövedelme­ző gazdálkodás lehetővé tette, hogy évközben, amolyan előre­hozott zárszámadásként bérpót­lék címén húszmillió forintot, most a zárszámadáskor 10 száza­lékos nyereségrészesedést fizes­senek a tagoknak. így az 1988. évihez képest csaknem 22 száza­lékos volt tavaly a keresetnöve­kedés a Velemi téeszben, s az egy tagra jutó közösből szárma­zó jövedelem meghaladta a 132 ezer forintot. Tárolóból feldolgozó A zárszámadási beszámoló ki­emelte a növénytermesztők 33 százalékos tervtúlteljesítését, és a szarvasmarha-ágazatban bekö­vetkezett pozitív változásokat. Az utóbbiak az ezer tejelő tehe­net tartó szaktelepen végrehaj­tott korszerűsítéseknek köszön­hetők. Száműzték a telepről a marhakötelet, a jászlakat: mély­almos, kötetlen tartástechnológi­át vezettek be. Nem a fejőmester megy most már a tehenekhez, ha­nem azokat hajtják a korszerű fejőházba. Az eredmény: egy év alatt hatszáz literrel nőtt az egy tehénre jutó fejési átlag, ami te­lepi szinten most már meghalad­ja a hatezer-száz litert. A tervezett, 5,8 millió literes 1989. évi termelési tervet végül is 12 százalékkal sikerült túltel­jesíteniük a tehenészeknek. A korszerűsített telep biológiai po­tenciálja, műszaki-technikai fel­tételei alapján azonban az ágaza­ti szakvezetés a hétezer literes átlagot is "kinézi" a tehénállo­mányból. Ez a termelési volu­men, valamint az első osztályú minőségű tej most már elfogad­ható aránya arra késztette a kö­zös gazdaságot, hogy lehetősé­get teremtsen a tej feldolgozott formában, tehát jobb haszonnal történő értékesítésére. Saját pénzeszközökben nem bővel­kedvén tőkés társakat kerestek egy tartós tejet gyártó üzem épí­téséhez. Találtak is: az Industria Rt.-vel és az Investor Kereskede­lemfejlesztési és Befektetési Rt.- vel megalakították a Jászapáti Tartóstej Kft.-t, amelynek alap­tőkéjéből 53 százalékban része­sedik a Velemi téesz. Száznyolcmilliós értéket fog képviselni a tejfeldolgozó, ame­lyet a jelenleg még előtárolási célt szolgáló tejházból alakíta­nak ki. Azt ugyanis, a telepkor­szerűsítés során előrelátóan úgy építették meg, hogy kis átalakí­tás után elhelyezhető legyen benne a svéd technológia, az Al- fa-Laval tartóstej-gyártó és a PKL típusú dobozoló gépsor. A technika már "úton van" Svédor­szágból Jászapáti felé, a tervek szerint a nyári kánikulai időszak­ra a turistaszezon kezdetére már termelni fog az üzem. A tehén tőgyétől a tartósságot kilencven napig biztosító doboz lezárásáig teljesen zárt rendszerben történő tejfeldolgozás révén elérhető többletjövedelemből a kft. szak­embereinek számítása szerint 3- 4 év alatt megtérül majd a beru­házás. Bővítik a választékot A "tejfronton" ismerős szak­emberek nyilván fölkapják a fe­jüket mondván, hogy van már egy tejüzem Jászapátin, most rá­telepszik egy másik? Nos, a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek - köztük a Velemi - alkotta Jásztej Közös Vállalat és az új kft. nem fogják zavarni egymás köreit. Sőt, a piac beindulásáig a Jásztej szállítójárműveivel, a Jásztej ter­mékeivel együtt jut el a tartós tej a Jásztej kereskedelmi partnere­ihez. Hogy a piaci kilátások mi­lyenek? Magyarországon a je­lenlegi éves tejforgalomnak még mindössze 0,4 százalékát teszi ki a tartós tej aránya, míg a nyugati országokban a 70 százalékot is eléri. A Tartóstej Kft. értékesíté­si pozíciói szempontjából bizta­tó, hogy a svéd berendezés alkal­mas literes, fél- és negyedliteres dobozok megtöltésére, valamint ízesített tejtermékek, tejalap­anyagú ivólevek gyártására is. A Jásztej és a Tartóstej Kft. egészséges konkurenciája tehát a választékbővítés révén minden bizonnyal a fogyasztók javát szolgálja majd. T.F. A Magyar Néppárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének választási programja A Magyar Néppárt az ország minden egyes társadalmi rétegének, csoportjának az érdekeit és értékeit képviseli. A Magyar Néppárt a vidéki Magyarország pártja. A vidéki Magyarországot ismét érdemes lakóhellyé akarja tenni, a másodosztályúvá süllyesztett falvak és a vergődő kisvárosok történelmi jogainak, funkcióinak visszaállításáért száll síkra. A Magyar Néppárt a bérből és fizetésből élők, az egyre jobban kiszolgáltatott nyugdíjasok és a jövőjüket kereső fiatalok pártja. A Magyar Néppárt legfontosabb célja, hogy minden egyes állam­polgár szabad, önálló állampolgár lehessen, a gazdaságban, a poli­tikában és a kultúrában. A Magyar Néppárt termé­szetes utódja a politikailag és jo­gilag fel nem oszlatott Nemzeti Parasztpártnak és az 1956-os Pe­tőfi Pártnak. Pártunk a népi, nemzeti gondolatok harcosaként vállalja egykori vezetőinek Bibó Istvánnak, Erdei Ferencnek, Illyés Gyulának, Németh Lász­lónak, Szabó Zoltánnak, Veress Péternek és másoknak, rangos elődeinek szellemi örökségét, és küzd eszméik társadalmi valóra váltásáért. A Magyar Néppárt várja mind­azokat, akik elfogadják és támo­gatják a népi gondolat alapján megfogalmazott programját, füg­getlenül attól, hogy mi a foglalko­zásuk, faluban vagy városban él­nek. Ez a párt hívja mindazokat, akik nemcsak gazdasági és állam- polgári szabadságban gondolkod­nak, hanem keresik a saját magyar utat, a reális, elérhető jövőt. A Magyar Néppárt megyében működő szervezetei abból indul­nak ki, hogy a család után a telepü­lés az a közösségi hely, amelyhez az állampolgárok személyesen kö­tődnek, és a lakóhelyi környezeten át a néphez, a nemzethez, a hazá­hoz kapcsolódnak. A nemzet szá­mára minden település fontos, füg­getlenül nagyságától, szerepköré­nek különbségétől, azonos figyel­met érdemel. Megyénk településhálózata, ter­mészeti környezete, gazdaság- földrajzi és közgazdasági adottsá­gát kihasználva, minden közigaz­gatási egység alkalmassá tehető ar­ra, hogy állampolgárai számára anyagi, társadalmi biztonságot, vonzó, egészséges, kulturált élőhe­lyet adjon. Minden községben legyen isko­la, színvonalas közoktatás, minden korosztálynak művelődési, szóra­kozási lehetőség, egészségügyi alapellátás. Nem lehet annál fonto­sabb feladat, mint a községek alap­vető kommunális, közlekedési, hírközlési és kereskedelmi igénye­inek joggal elvárható mértékű ki­elégítése. A család intézménye kapjon újra társadalmi rangot, an­nak anyagi, erkölcsi, emberszere- tetet megtestesítő, összetartó ereje, szolgálja nemzeti érdekeinket. Szervezeteink tevőleges részesei akarnak lenni az önkormányzati törvény megalkotásának és végre­hajtásának. Az önkormányzás jo­gát az állampolgárok közvetlenül (népszavazás), illetve a képviselő­testületekbe választottak útján gyakorolják. Az önkormányzatok rendelkezzenek a helyi igazgatási ügyekben, a közoktatás, az egész­ségügy, a művelődés, a közbizton­ság intézményeinek szervezésében és fenntartásában. Saját jogukon lehessenek tulajdonosok. A köz­ponti hatalmat képviselő megye- rendszer helyébe a települések képviseleti megyerendszerét he­lyezzük. A tulajdonreform jelentős része kapcsolódjon az önkormányzati rendszerhez. Az állami tulajdonból a tulajdonosok államát kell megte­remtenünk. A vállalatokban lévő nemzeti vagyon nagyobb hányadát közsé­gi, városi tulajdonba, illetve köz- alapítványokba indokolt adni. A közösségi tulajdon biztosítja majd az önkormányzati szervek bevételi forrásait. Az állami, illetve lakos­sági tulajdonú vállalatok dolgozó­inak érdekeltségét dolgozói rész­vényekkel és más úton biztosítani szükséges. Alapvetően fontosnak tartjuk a magánvállalkozás, a tár­sulás, a gazdasági verseny szabad­ságát és biztonságát, továbbá a kül­földi működő tőkének a magyar gazdaságba való szerves bekap­csolását. A mezőgazdasági tulajdonvi­szonyok átalakítását - kerettörvény alapján - az önkormányzati szer­vek helyben oldhatják meg. A ter­melőszövetkezetek tagjainak tulaj­donában lévő földeket fel kell sza­badítani, és tulajdonosa rendelkez­zen vele, ahogy jónak látja. Az úgynevezett megváltott földek ma­radjanak közösségi tulajdonban, és a tágabb helyi közösséget is szol­gálják. Hasonló megoldásokat lehet al­kalmazni az ipari szövetkezeteknél is. Az AFESZ-ek tulajdona decent­ralizáltan közvetlenebbül szolgálja egy-egy településen élő kisebb kö­zösség való felvásárlási és keres­kedelmi ellátási érdekeit. A politi­kai intézményrendszer átalakítása ne szorítsa háttérbe a gazdaság át­alakítását, ne terelje el a figyelmet a nemzeti jövedelem-termelés el­sődlegességéről. A megyében - az energiaterme­lés-szolgáltatás és a szervetlen vegyipar kivételével - tovább kell folytatni a nagy iparvállalatok de­centralizálását. A gyarmati sorban lévő gyáregységetek, ipartele­peknek meg kell adni az őket meg­illető rangot, az önkormányzati kö­zösségi tulajdonformában önálló vállalatokká szervezendők. Az iparban is támogatni kell a magán, kis- és középvállalatok kialakulá­sát és működését. A központi elvo­nások számottevő csökkentésével, a vállalkozást bénító bürokratikus jogi, gazdaságirányítási módsze­rek radikális megváltoztatásával - a társadalom érdekében - hagyjuk őket élni, fejlődni, terebélyesedni. A Magyar Néppárt a történelmi realitás talaján kiindulási alapként elfogadja a mezőgazdaság jelenle­gi üzemi szervezeti formáit. Az ál­lami gazdaságoknak a közvetlen állami célfeladatokat kell elsősor­ban ellátniuk. A többi területet és vagyont közösségi fennhatóság alatt önálló részlegek, vállalkozá­sok, bérletek keretében lesz cél­szerű működtetni. A szövetkeze­tek és a szövetkezeti törekvések a mezőgazdaság szervezettségének gerincét alkotják. Fokozatosan fel kell számolni a felülről szervezett és irányított sztálini "artyel" el­lentmondásait, a szervezeti sablo­nosságot és túlméretezettséget. A szövetkezetek megtartása és újak szerveződése valóságosan az ön­kéntességen, a változatosságon és a tagság tulajdonosi jogain alapul­jon. A hazai és nemzetközi tapasz­talatok alapján bebizonyosodott, hogy a magán kis- és középüzemi mezőgazdasági termelés verseny- képes lehet, a megfelelő politikai és gazdasági környezetben kész befogadni a legkorszerűbb terme­lési eljárásokat. A kis- és közép­üzem alapvető érdeke viszont a szövetkezeti védettség. Javítani kell állampolgáraink létbiztonságát, meg kell állítani az életszínvonal csökkenését. A vállalatvezetők a munkás- elbocsájtás helyett a meglévő ter­melőeszközökre új, jövedelmező tevékenységet szervezzenek, a dolgozóik termelő, értékalkotó te­vékenységéhez folyamatosan biz­tosítsák a feltételeket. Fel kell tárnunk és be kell temet­nünk azokat a csatornákat, ame­lyeken pazarlással felesleges köl­tekezések, hanyag kezelés miatt a szorgalmas kezekkel előállított ér­ték jelentős része elcsorog. Pártunk minden lehetséges esz­közzel támogatja az infláció elleni intézkedéseket, és a nyilvánosság erejével is fellép az indokolatlan áremelések megakadályozásáért. Összefogunk minden olyan mozgalommal, amelyik ajelenlegi magyar életmód pozitív irányú változtatásán dolgozik. Az egész­séges kulturált életmód is kíméli a családi költségvetést. A népnek felelős parlamentet és kormányt! A társadalomban egyetlen esz­me se kerekedhessen felül. Ne le­gyen joga senkinek sem az elnyo­máshoz. A népi, nemzeti gondo­latnak legyen helye ebben a hazá­ban, együtt élve más haladó esz­mékkel. Újságunk: Szabad Szó Címünk: Magyar Néppárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Koordinációs Bizottság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 23. (Agromen) Újszerű csomagoló- és töl­tőgépet állított üzembe a No- votoys Csomagoló és Játék- készítő magyar-svájci ve­gyesvállalat. Az olasz gyárt­mányú llniflll TR 86 folyé­kony termékkiszerelő auto­mata zárt technológiája miatt steril munkavégzést biztosít /MTI fotó: Hámor Szabolcs/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom