Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám
2 Néplap 1990. FEBRUÁR 15. A jövő történetírása, ha a romániai forradalomról beszél, biztos, hogy együtt említi majd a kirobbanás helyét: Temesvárt, s azt, aki katalizátorként alakította - időnként akaratán kívül is - az eseményeket. A világhírűvé vált konok lelkészt, aki igazi kálvinista makacssággal állt a sarkára a roppant erejű elnyomógépezettel szemben. Mint köztudott, Tőkés László temesvári református lelkész jószolgálati körúton jelenleg is hazánkban tartózkodik. Tegnapi napját Kecskeméten töltötte, ott sikerült vele néhány újságíró társaságában beszélgetnünk. A temesvári tiszteletes- Lelkész úr, van-e reális veszélye annak, hogy Romániában a Ceausescu-rendszer második vonalbéli emberei veszik át az irányítást?- Sajnos nem is á második vonalbéliekről van szó, hisz továbbra is funkcióban vannak a régi rezsim képviselői. Persze áthelyezik, átcsoportosítják őket ide-oda, de ezek az emberek - véleményem szerint - nagyon szívesen kiegyeznek az új rendszerrel, s nem akarják mindenképpen visszahozni a régit, föltéve, ha megtalálják számításukat. Tehát egyensúlyoznak. Leszámítva négy-öt megyét és néhány várost, sajnos ma Romániában úgy néz ki a dolog, mintha nem történt volna semmi. Azok az emberek, ugyanazok a viszonylatok mint régen, és nincsenek olyan hordozói az új világnak, társadalomnak, ami ennek a tehetetlenségi erejét le tudnák győzni. Legalábbis egyelőre.- Ön személy szerint mennyire bízott a forradalom sikerében?- Nézzék, én nemcsak december 17-én hittem Istenben. Másképp nyilván nem is harcolok, hisz az írás szerint a hit a nem látott dolgok valósága és a remélt dolgokról való meggyőződés, így tehát a lehetőség is mindig döntő számomra, magyarán: nemcsak az a fontos ami van, hanem az is, ami lehet. Ebben a szellemben keltem és feküdtem. Nem az volt a kérdés számomra, hogy eljön-e ez az idő, hanem az, hogy milyen áldozatok árán.- Véleménye szerint, a romániai magyarságnak ma milyen segítségre van szüksége?- A határon túl élőknek arra van szükségük, hogy felnézhessenek az anyaországra, az anyanemzetre. Németh László is úgy fogalmazott valamikor a ’30-as években, hogy a legnagyobb tragédia az, hogy nem tudunk úgy felnézni Magyarországra mint a katolikusok Rómára, vagy mint a szászok, a svábok Németországra. Nekünk egy erős Magyarországra van szükségünk, e helyett pedig sok tekintetben demoralizál bennünket az itteni helyzet.- Korábban sokat hallottunk arról, hogy eléggé megosztott a romániai értelmiség. Változott-e valamit a helyzet?- Oldódott az idegenség, hisz az egy mesterséges állapot volt, mert mindenkire jutott egy-egy besúgó, megfigyelő, egész egyszerűen: nem lehetett kommunikálni. Ez megszűnő félben van, vagy legalábbis nem vesszük komolyan, ha még létezik. így las- san-lassan helyreállnak az emberi kapcsolatok is. Magyarországon olyan szellemi potenciál van, ami hajói szerveződne, rendeződne, akkor ez az ország a világelsők között lehetne. Nálunk viszont az a helyzet, vagy legalábbis én úgy érzem, hogy országos méretekben nem eléggé jelentékeny az értelmiség. Egy olyan jellegtelen, mondvacsinált értelmiségi réteg alakult ki, ami végeredményben nem is az.- Ön mint köztudott, a múlt hét végén megszakítva magyarországi körútját, Bukarestbe utazott és találkozott James Baker amerikai külügyminiszterrel. Miről tárgyaltak?- Legfontosabbnak én a találkozás tényét tartom. Tisztában vagyok azzal, hogy nem válók meghatározó erővé az amerikaiak velünk kapcsolatos politikájának kialakításában. Ám Baker külügyminiszter mégis messzemenően szorgalmazta ezt a találkozást, de amit én leginkább hangsúlyoznék: ennek a gesztusérték^ a fontos. Miközben vannak olyan erők, akiknek nem tetszik, hogy egy magyar lelkész ilyen központi szerepet tölt be a romániai eseményekben, mások igyekeznek minimalizálni, elfelejteni, vagy háttérbe szorítani ezt a tényt. így Baker ország-világ előtt rámutatott, hogy - ki ez az ember, aki ezt és ezt tette. Hogy miről beszéltünk? Nos, a lényeg: a romániai magyarok kollektív jogairól, amiről sajnos a második világháború óta mindig elfeledkeztek. Ezt nagyon hangsúlyoznunk kell, tekintettel a világon élő kisebbségek helyzetére. Létre kellene hozni a kisebbségek világszervezetét. Szót váltottunk arról is, hogy természetesen Romániát kell segíteni, ott kell a kibontakozáshoz a nemzetközi támogatás, ám ezen belül külön hangsúlyt tettünk a romániai magyarság kérdésére, mint az általános román demokráciának egyik próbakövére és kulcskérdésére.- Újabban aggasztó hírek érkeznek Romániából. Sokat lehet hallani, hogy a magyarok miatt szenvednek a románok. Mit szól ön ehhez?- Én inkább úgy tenném fel a kérdést: hogy kit képvisel az, aki így beszél? Marosvásárhelyen még a román pártok is elhatárolták magukat attól a bizonyos román értelmiségiek által képviselt szellemtől, amely például ahhoz a híres, zártkörű román nagygyűléshez vezetett. Inkább a nemzeti tudatalattiban lévő sötét, nacionalista, soviniszta eszmék eléggé rejtett erőit képviselték ott a szónokok. Semmiképpen sem lehet általánosítani. Az igaz, hogy jelen van a románság tudatában egy ilyenfajta nacionalizmus, de ezt nem szabad általánosítani. Marosvásárhelyen véleményem szerint ez a gennyes román nacionalizmus fakadt ki. Ott van a góca, a tűzfészke ennek a sovinizmusnak, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy Marosvásárhely csak egy helyszín. Hisz megannyi biztató kezdeményezés van. Megalakult a Román- Magyar Baráti Társaság, sokhelyütt megoldódott az iskolaügy, Kolozsváron román-magyar közös nagygyűlést tartottak. Természetesen szenzációéhségünk, s a rossz iránt való érzékenységünk inkább kiemeli a Marosvásárhelyen történteket és kevésbé veszi figyelembe a szerényebb, vagy általánosabb folyamatokat. Elítélem ami ott történt, de nem kell túlzott és messzemenő következtetéseket levonni ebből. Az is igaz, hogy egy negatív fordulat, visszarendeződés, vagy legalábbis egy megtorpanás aktivizálhatja ezeket az erőket és számarányukon, valamint jelentőségükön felül is fontos szerepet tölthetnek be.- Jelenleg hogy oszlik meg a munkája a politikai és a lelkészi feladatok között?- Én természetesen Temesvárra megyek vissza és Bukarestbe szólítanak néha a kötelességeim. Például a Magyar Demokrata Szövetség - amelynek vezetőségi tagja vagyok - ügyeinek intézése és ehhez hasonló feladatok. Politikai szerepet kimondottan nem vállaltam. Alapító tagja vagyok a Romániai Magyar Keresztények Szövetségének. Ez egy újfajta ökumenikus kezdeményezés, ugyanis a régi mozgalom állami célokat szolgált, protokolláris szintre süllyedt és hamis látszatát akarta kelteni a népek és nemzetiségek egységének. Ez már a múlté. Mi, magyar keresztények, a négy történelmi - katolikus, református, unitárius, lutheránus - egyház képviselőijanuár 24-én megalakítottuk e szövetséget, s ez lényegében egységesen akar fellépni.- Mit szól ahhoz, hogy önt Magyarországon sokan el tudnák képzelni köztársasági elnökként?- Próbálom túltenni magamat magamon. Ugyanis nyilvánvaló számomra, hogy nem én vagyok fontos a magyar népnek, hanem az, amit Isten kegyelméből képviselek, s aminek szimbolikus szereplőjévé válhattam. Csodálatos érzés, hogy a Szilágyságtól a Dunántúlig a magyarok valaki személye körül, valamilyen ügyben össze tudnak fogni, gyűlni és lelkesednek. Ez a legjobb teljesítmények történelmi idejére a reformációra, a népi mozgalmakra, vagy a Kossuth Lajos- féle forradalmi időkre emlékeztet. Ez egy nagyon nagy dolog, s ha meg tudnánk fogni a kínálkozó alkalmat, lehetőséget, s élni is tudnánk vele, akkor ez anyagi erővé válhatna mind Romániában, mind pedig Magyarországon. Ami pedig a konkrét kérdést illeti: nem akarok dilettáns politikussá válni és óvakodom tőle. Mindenkinek annyit és azt kell vállalnia, amihez ért és aminek megfelel. Én szeretnék bizonyos értelemben a politika spiritusza lenni, de nem akarok professzionista politikussá válni, mert akkor egészen mássá kellene lennem, mint aki voltam és aminek köszönhetem azt, ami lettem. Nagy Tibor Fotó: Mészáros János HOGYAN KÉSZÜLNEK A VÁLASZTÁSOKRA? A magánvállalkozásoké a jövő! — vallja a Vállalkozók Pártja A Vállalkozók Pártjának elsődleges célja annak megértetése a lakossággal, hogy az országot jelenlegi helyzetéből csak összehangolt, tudatos, átgondolt, gazdaságot élénkítő, az emberi tevékenységet ösztönző gazdaságpolitikával lehet kimozdítani. Ennek alapvető feltétele a tulajdonviszonyok más alapokra helyezése, a magántulajdon visszaállítása, az emberi alkotó szellem kibontakoztatása, megbecsülése. A kétkezi és szellemi munka társadalmi rangjának visszaállítása, a vállalkozások szabadságának megteremtése. Életszínvonal-növekedés csak akkor következik be, ha a vállalkozások száma ugrásszerűen növekszik. Ezek a vállalkozások képesek lesznek a súlyos munkanélküliséget enyhíteni. A szociális támogatások, a nyugdíjak emelése elképzelhetetlen a vállalkozások többlettermelése által biztosított nemzeti jövedelem növekedése.nélkül. Céljaink elérése érdekében a most következő szabad választások során minél több képviselőt kívánunk bejuttatni a parlamentbe. Ezért a választási kampány során támaszkodunk a vállalkozók és szimpatizánsok aktív tömegeire, akik felismerték érdekeik parlamenti szinten való képviseletének szükségességét és segítenek meggyőzni a választópolgárokat saját jól felfogott gazdasági érdekeik felismeréséről. Nem hiszünk a pufogó frázisokban, elegünk van az egymásra mutogatásból, mi azt vállaljuk, amit már eddig is bebizonyítottunk, hogy állami támogatás nélkül, és kifejezetten vállalkozásellenes politika közepette is fent tudtunk maradni, igaz súlyos anyagi és erkölcsi nehézségek árán. A jövőre nézve reméljük, hogy a választópolgárok minél szélesebb rétege fogja célkitűzéseinket magáévá tenni, így szavazatát a Vállalkozók Pártjának jelöltjeire adja. A választásokra való felkészülést ez év január 16-a után kezdtük el, mivel az I. kongresszusa január 20-án volt. Itt született a döntés, hogy önálló pártként indulunk, egyelőre koalícióra nem gondolunk. Elkészültek tájékoztató szórócéduláink, melyeken bemutatjuk ajánlott jelöltjeinket, a párt programját, célkitűzéseinket. Plakátjaink a közeli napokban jelennek meg. Jelenleg a megyében ez időpontig a nyolc egyéni választó- körzetből hat körzetben van ajánlott jelöltünk, az ajánlószelvények összeszedése folyamatban van. Ebben segítenek kisiparosaink, kiskereskedők, barátaink és szimpatizánsok. Kérjük, amennyiben Önöket felkeresik, fogadják őket bizalommal, ajánlószelvényeiket a Vállalkozók Pártja által javasolt jelöltekre állítsák ki. Képviselőjelöltnek a következő személyeket javasoljuk: az 1. számú választókörzetben Bősze Alajos, jászberényi lakos, kft.- ügy vezető igazgató; a 3. számú választókörzetben Vereb Dér Ferenc szolnoki lakos, vegyészmérnök-vállalkozó; a 4. számúban Pócs Lajos, szintén szolnoki lakos, a KIOSZ megyei titkára, az 5-ösben Fialka György, csé- pai üzemmérnök-vállalkozó; a 6. számúban Sánta Mihály mezőtúri népművelő, kollégiumi tanár; és a 7-esben Túri Ignác középiskolai tanár, törökszentmiklósi lakos. Brit szakértő a magyarromán viszonyról Megyei pénzalap, vallásügyi tanács Egyházi és tanácsi vezetők megbeszélése /Folytatás az 1. oldalróll akár templom tatarozására, akár más egyházi létesítmények gondozására, esetleg - ahogy ez az eszmecserében kívánságként elhangzott - egyházi tevékenység támogatására is. Az államosított egyházi vagyon további sorsának alakításában - visszaadni, kártalanítani - a tanács vezetői hathatós közreműködésükről biztosították az érdekelteket. Az eszmecsere egyházi résztvevői több problémát, megoldandó konkrét feladatot is felvetettek illetve megfogalmaztak. Dr.Laczkó Béla törökszentmiklósi prépost többek között új misézőhelyek kialakításához kért támogatást, másokkal összhangban vázolta az egyházi temetők áldatlan állapotát, és sürgette a fenntartáshoz szükséges anyagi feltételek biztosítását, rendezését - tanácsi segítséggel. Perjési Sándor mezőtúri református főesperes az erősödő életű újvárosi gyülekezet érdekében emelt szót, a körülmények javításáért és a ritka-szép neogótikus templom renoválásához kért támogatást. Gacsári Kiss Sándor kanonok a szolnoki vártemplom környékének városszépészeti rendezésére hívta fel a figyelmet - e történelmi környezet méltó megbecsülését követelve. Üdvözölték az egyházak képviselői azt a változást is miszerint ezentúl nemcsak műemlék jellegű építmények, hanem más egyházi építmény is részesülhet felújítási vagy egyéb célú tanácsi, illetve állami támogatásban. A tanácsi vezetők a kölcsönös bizalom jegyében zajló eszmecserén a problémák megoldásához nyújtandó segítségre határozott ígéretet tettek. A kedden megtartott magyar- román külügyminiszteri megbeszélések kapcsán a kétoldalú viszonyban mutatkozó újabb feszültségeket és ezek levezetésére tett erőfeszítéseket elemzi a The Guardian szerdai számában Jonathan Eyal, a Brit Királyi Fegyveres Erők Egyesített Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A probléma az az ellentmondás, amely minden román egyenlőségének biztosítása és a magyar kisebbség különleges jogállásának megadása között feszül. A román hatóságok a decemberi forradalom után mindkettőt megígérték, de a magyar kisebbség azt gyanítja, hogy ezeket az ígéreteket nem fogják betartani. A továbbiakban a Budapest és Bukarest közötti „zavaró tényezőként,, említi, hogy az új román kormány megerősítette pozíciójában azt a külügyi tisztviselőt, aki a Ceausescu-rezsim idején a magyar-román államközi kapcsolatokkal foglalkozott. Kiemeli, hogy hasonlóképpen visszatetszést kelt a magyar nyelvű közoktatás kérdésében mutatkozó román késlekedés. A magyar-román kettős állampolgárságról hozott budapesti döntés bonyolítja a helyzetet. Aligha lehet bármi is desta- bilizálóbb hatással a román-magyar viszonyra, mint az otthont adó államhoz és egy nemzetiségi csoporthoz való hűség tekintetében támadt zavar. Valószínű, hogy a két ország közötti viszony még hosszú ideig sérülékeny lesz, hiszen az erdélyi magyarok ügye szorosan kapcsolódik mindkét ország belpolitikájához. Semmilyen magyar kormány sem hagyhatja figyelmen kívül ezt kisebbséget, és a május 20-án esedékes választásokra készülő egyetlen román párt sem kockáztathatja meg azt a vádat, hogy lábbal tapossa Románia nemzeti érdekeit. A türelem továbbra is jutalmat érdemlő ritkaság marad Kelet-Európábán,, - vonja le végkövetkeztetését Jonathan Eyal. PÁRTPROGRAM ELSŐ KÉZBŐL A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, dr. Petrasovits Anna Jász-Nagykun-Szolnok megyébe látogat. 1990. február 17-én 15 órakor Szolnokon a városi tanács dísztermében, 18 órakor Törökszentmikló- son a zeneiskola nagytermében tart gyűlést. Szolnokon Iluh István a 4. sz. választókerület; Törökszentmiklóson Mezei Imréné a 7. sz. választókerület ajánlott képviselőjelöltje mutatkozik be. Gyere el! Ismerd meg! Vitassuk meg együtt! * 2504/2* Interjú Tőkés Lászlóval
