Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

NSZK: MODROW-LÁTOGATÁS A kormányfő elégedetlen, a sajtó elégedett az eredménnyel NSZK-beli munkalátogatásá­nak befejező napján Hans Mod- row keletnémet miniszterelnök szerdán felkereste Tyll Neckert, a Német Iparszövetség országos elnökét. Később programja Wolfgang Rollerhez, a Német Bankok Országos Szövetségé­nek elnökéhez és Klaus Mur- mannhoz, a Német Munkaadók Szövetségének elnökéhez szólí­totta, majd pedig ebédre Theo Waigel pénzügyminiszterhez, a bajor CSU elnökéhez, és tisztel­gő látogatásra Rita Süssmuth asszonyhoz, a parlament elnök­nőjéhez. A keletnémet miniszterelnök és kíséretének tagjai keddi meg­beszéléseik eredményéről elége­detlenül nyilatkoztak. Maga Modrow, noha Kohllal közös nemzetközi sajtóértekezletén még jónak és építő szelleműnek ítélte a kancellárral folytatott tár­gyalásait, egy tévényilatkozatá­ban zavarónak tartotta, hogy nem kapott elegendő tájékoz­tatást a Bonn által előterjesz­tett ajánlat, a valutaunió részle­teiről. A delegáció némely tagjai, így az ellenzéki Rainer Eppelmann és Gerd Poppe tárca nélküli mi­niszterek sértve érezték magukat azáltal, hogy országuknak a „gazdag testvér,, nem ajánlott fel több támogatást. A sajtó túlnyomó többsége azonban másként látta a látoga­tást. A Westdeutsche Allgemei­ne Zeitung vezércikke - más lap­véleményekkel egybehangzóan - kiemeli azt a tényt, hogy a kelet­német vendég már csak egy jó hónapig igazgatja a dolgokat ál­lamában, márpedig maradandó értékű egyezségeket nyilvánva­lóan majd csak a szabadon meg­választott Népi Kamara létrejöt­te, illetve a kormány megalaku­lása után lehet megkötni. A tartós együttműködést is azután lehet megpecsételni. A Frankfurter Allgemeine Ze­itung vezérkommentárban he­lyesli, hogy Kohl nem állított ki kitöltetlen csekket 10-15 milli­árd márkás, úgynevezett szolida­ritási hozzájárulásként az NDK javára, Modrow-ék kérésének megfelelően. A Stuttgarter Zeitung vezér­cikke szerint a német egység kul­csa, amelyet Kohl legutóbb Moszkvából hozott haza, Mod­row látogatásának napján nem Bonnban volt, hanem az Atlanti­óceán túlsó partján, Ottawában: a második világháborúban győz­tes hatalmak ismét a német kér­dés felé fordultak. A temesvári tiszteletes A Néplap interjúja Tőkés Lászlóval Tőkés László, a hazánkban tartózkodó temesvári lelkész a tegna­pi lapunk utolsó oldalán megjelent hírrel ellentétben nem szakítot­ta meg magyarországi jószolgálati körútját. Kedden itt tartózko­dott Berekfürdőn, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem sike­rült interjút készítenünk vele. Szerdán Kecskemétre látogatott, ahol találkozott a különböző pártok helyi képviselőivel, majd pe­dig este a városi református templomban istentiszteletet tartott. Munkatársaink Kecskeméten találkoztak Tőkés Lászlóval. A vele készített interjúnk lapunk 2. oldalán olvasható. Július elsejétől taxizni csak tanfolyammal Több hivatal helyett — egy Megyei pénzalap, vallásügyi tanács Egyházi és tanácsi vezetők megbeszélése Az egyházak és felekezetek vezető képviselői a megyei tanács vb-termében A megyében működő egyhá­zaknak fontos és sajátos szere­pük van a mostani békés átmenet időszakában - ez volt a vezér- gondolata annak a tegnapi meg­beszélésnek, amelyen Mohácsi Ottó megyei tanácselnök tájé­koztatta a meghívottakat - a kü­lönböző egyházak és feleke­zetek vezető képviselőit - a ta­nács gazdálkodásáról, a tanácsi munkáról, hangsúlyozván azt a felelősséget, amely a stabilitás biztosítása érdekében most reá­juk hárul.Az egyházak növekvő szerepének nemzetközi oldalát világította meg dr.Keresztes Szilárd görög katolikus püspök (a görög katolikus hívőknek is van misézőhelyük Szolnokon), hangsúlyozván Vatikán és ha­zánk között a diplomáciai kap­csolat helyreállításának jelentő­ségét. Szó esett a kialakult s ed­digiekben gyümölcsöző együtt­működésről - melyet meg is kö­szönt a tanács elnöke a meghí­vottaknak - és arról is, milyen új szervezeti formát ölthetne a továbbiakban ez a kapcsolat az egyház és az állam viszonyában bekövetkezett vál­tozásoknak megfelelően. A ja­vaslat: vallásügyi tanács, mely az egyházak felekezetek érdek­kifejezési megyei fórumaként működhetne a jövőben. Az el­képzelést üdvözölte Farkas Má­tyás jászberényi apátplébános, s teljes mértékben egyetértettek az elhangzott javaslattal az egy­házak és felekezetek jelen lévő képviselői. Elismeréssel szóltak a mintegy 5 milliós megyei pén­zalapról is, amelyből ha szűkö­sen is, de legégetőbb esetekben mégiscsak juthat némi segítség /Folytatás a 2. oldalon/ Az "öreg" katonák régi szokása, hogy a leszerelés idő­pontjától visszaszámlálva naponta levágnak egy centimé­tert az e célra beszerzett mérőszalagból. Nos, mára az utolsó darabka is elfogyott a szalagból. Az "öregek" levetik az "angyalbőrt", újra civil ruhát öltenek - és irány a szabad élet! A leszerelés öröme semmi mással nem pótolható, de vajon felhőtlen-e a hirtelen civillé váltak boldogsága? Erre válaszol a "Ma leszerelnek" című írá­sunk az 5. oldalon. Minőségi változás a Szovjetunióban Hívják össze február 27-re a Népi Küldöttek Kongresszusá­nak rendkívüli ülését, s ezen vi­tassák meg az államelnöki tiszt­ség létrehozásával összefüggő kérdéseket - javasolta Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettese az LT szer­dán megnyílt 3. ülésszaka részt­vevőinek, a LT Elnöksége nevé­ben előterjesztve a napirendre vonatkozó javaslatot. Rövid megnyitójában Mihail Gorbacsov a társadalmat foglal­koztató aggodalmakról beszélt, A múlt heti KB-ülés nyomán foglalkozott a politikai pluraliz­mus, a társadalom demokratiz­musa elmélyítésével, javasolva, hogy tűzzék napirendre az alkot­mány 6. cikkelyének kérdését.- A Legfelsőbb Tanács 3. ülésszakának jelentősége túlnő a szokásos parlamenti ülésszako­kén. A napirendre javasolt tör­vénytervezetek elfogadása mi­nőségi változásokat hoz a társa­dalom életében - jelehtette ki Mi­hail Gorbacsov az LT 3. üléssza­kát megnyitva.- Az országban nő az elégedet­lenség - hangoztatta a szovjet ve­zető. - A törvényhozásban fokoz­ni kell a felelősségtudatot, az ak­tivitást. A társadalom fejlődése olyan határhoz érkezett, amely­nél mindenekelőtt a gazdaságban gyors és határozott lépésekre van szükség. 1990 első másfél hó­napja nem csökkentette az or­szágban az aggodalmakat - mondta a helyzet jellemzéséül.- A gondokra csak az egész gazdasági mechanizmus radiká­lis reformja lehet a megoldás, re­form útján kell ösztönözni a ter­melékenységet, a kezdeménye­zőkészséget. Ezért várja a társa­dalom a mostani ülésszaktól olyan fontos törvények elfogadá­sát, mint például a tulajdonról vagy a földről szóló. A politikai rendszer működé­sének gyökeres megváltozására vonatkozó igényekről szólva Gorbacsov közölte, hogy az SZKP KB javasolja az alkot­mány 6. cikkelyének - ez rögzíti a párt vezető szerepét - felül­vizsgálatát. Az év elejétől több hivatal összevonásából létrejött a Me­gyei Közlekedési Igazgatóság. Hogy mi a teendője, s a kilincse­lő állampolgár számára jelent-e valami könnyebbséget a Mártí­rok út 45. szám alatt székelő in­tézmény létesítése, erről kérdez­tük vezetőjét, Kádár Györgyöt.- A Megyei Közlekedési Igaz­gatóság a Közlekedési Felügye­let, a vizsgabizottság, az Autó- közlekedési Tanintézet és a me­gyei tanács közlekedési osz­tályának gépjárműhatósági tevé­kenységét egyesíti. A mi dol­gunk lesz a gépjárművek átalakí­tásának engedélyeztetése, az üzemanyag-fogyasztás normájá­nak ellenőrzése, és a túlfogyasz­tásból eredő bírság kiszabása is, mivel tennivalóink közé is tarto­zik a környezet védelme a gép­járművektől.- Önöknek a vízen is lesznek teendőik.- Igen, a kis géphajók, sportcé­lú hajók vezetőinek a vizsgázta­tását, valamint a motorcsónakok időszakos műszaki vizsgáztatá­sát mi végezzük. Ugyancsak hozzánk kell fordulnia annak is, /Folytatás a 3. oldalon/ NEM CSENDESEDETT A VIHAR a jászberényi kórházban, ahol nagy vitát váltott ki egy igazgatói döntés. E témában újabb levelek, észrevételek ér­keztek, melyeket "Lesz-e béke a jászberényi kórházban?" címmel," A szerkesztőség postájából" rovatunkban olvashat­nak az érdeklődők. A szabadság dalát hozták el a temesváriak Aligha véletlen, hogy a te­mesvári operatársulat Verdi Nabuccójával érkezett Szol­nokra - néhány héttel azután, hogy Románia népe megszaba­dult a zsarnokságtól. Verdi ope­rája ugyanis a szabad­ságeszmény zenei kifejezése­ként aratta sikerét; s ahol fel­csendül, ma is a szabadság utá­ni vágyat kelti és erősíti. A Na- bucco kedden este a Szigligeti Színházat megtöltő közönséget is meghódította - a temesváriak érzelemgazdag, magával raga­dó előadásában, főszerepben a kórussal. Az előadás egyik fé­nyes pillanata is hozzájuk kötő­dik, a rabszolgák dalának elé- neklését követően kitört a szűn­ni nem akaró taps, s meg is kel­lett ismételniök a dalt. Felvéte­lünkön az előadás kezdőjelene­te a kórussal. /Fotó: Mészáros János/

Next

/
Oldalképek
Tartalom