Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
1990. JANUAR 11. Néplap 3 Úttörőházból munkásőrbázis, bázisból... Pályázat a kunhegyesi A tagok csalódása tanulság a téesz vezetőinek is Tiszaföldváron vörös létesítmény hasznosítására A hatvanas évek elején, pontosan 1961-ben nagy munka kezdődött Kunhegyesen a vasút mellett, a hajdani lóger helyén. Az egykoron szérűként használt területen ásós, lapátos emberek jelentek meg azzal a céllal, hogy úttörőházat húzzanak fel a község diákjai''' nak, fiataljainak. Nemes volt a cél, de kissé túlméretezett, hiszen az épületkolosszus elsősorban társadalmi munkában készült volna, sőt még a téglákat is ily módon égették az állomással átelleni téglagyárban. Hétvégekre egy előzetes ütemezés szerint a cégek, intézmények, vállalatok dolgozókat, brigádokat küldtek a helyszínre, de a tehetősebb munkahelyek gépeket már elkészült létesítmény kétmilliót ért. Az is kiderült, hogy végleges befejezésére nem ennyi, hanem a duplájánál is több kellene. Az új járás viszont nem áldozott a félig kész épületre, a község pedig képtelen volt a hiányzó milliókat e- lőteremteni, hiszen akkoriban Kunhegyes éves fejlesztése pár százezer forint körül volt. Egy szó mint száz, néhány év roskadozás, romlás után végre fedél került a falakra, befejeződtek a félbemaradt munkák. A körülkerített, időközben fürdővel, stranddal is rendelkező épületegyüttes egészen a múlt év végéig munkásőrbázisként szolgált. Tavaly az Országgyűlés döntése Felvételünkön az úttörőhöz készült, volt munkásőrbázis főépülete látható Fotó: M J. / is biztosítottak. így szombat délutánonként, vasárnaponként pezsgő munka folyt, amelyet három szakember irányított. 1964 végére már az épület emeleti része is állt. Létrehozásában szó szerint kétkezi munkát végzett a község apraja- nagyja, hiszen még az általános iskolák negyedikesei is hordták, adogatták a téglát. Igen ám, de 1965 tavaszán megszűnt a kunhegyesi járás, és vele együtt a további munkálkodás, noha az akkori felmérések szerint a értelmében - amelyet a népszavazás is megerősített - feloszlatták a munkásőrséget, így a bázis üresen maradt. A városi tanács természetesen igényét jelezte a létesítményre, amely további hasznosítása érdekében több lehetőség is felmerült. Az ottani pártok képviselői, meg a pedagógusok például szívesen látnák a hajdani bázist középiskolai kollégiumnak. Annál inkább, mivel a helyi gimnázium és híradástechnikai szakközépiskola körzete nemcsak több településre, hanem megyére is kiterjed, így a felvetteket a nagy távolság miatt kivétel nélkül lenne hol elhelyezni. Mindezen kívül azt is javasolták, hogy lehetne a létesítményből például szociális otthon, esetleg üdülőféleség. A hasznosítást bonyolítja, hogy a bázissal udvarlábas a gyógyhatású, meleg vizes strand, amely minden csábereje ellenére alapos ráfizetést jelent a kezelőnek, azaz a tanácsnak. Erre a célra hovatovább olyannyira nincs pénz, hogy lassanként a szintentartásra sem futja. Időközben tisztázódott, hogy a bázis december elsejétől a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozik. Az érintett főhatóság miniszteri biztost nevezett ki az efféle létesítmények hasznosítására. Ez a szakember a napokban felkereste Kunhegyest, a bázist, majd találkozott a település vezetőivel. A nem minden vita nélküli tanácskozás eredményeképpen kompromisszumos megoldás született. A létesítmény majd a városi tanács kezelésébe kerül, és a további hasznosítás érdekében pályázatot írnak ki. (zt ismertetik bélés külföldön egyaránt.) A tervek szerint a pályázatot a Pénzügyminisztérium állítja össze, és a bázis a továbbiakban meleg vizes üdülőként szolgálna. Természetesen a fürdővel együtt. Azt is tisztázták, hogy a haszonból a helyi tanács 60 százalékban részesülne. Marad azonban még egy nyitott kérdés: hol kapnak végül helyet majd a középiskolás kollégisták? Ha máshol nem, itt is lenne nekik szállás. Ugyanakkor további tárgyalások folynak a városközpontban lévő két olyan épületről, amely tanácsi kezelésbe kerülve szintén alkalmas lehetne egy elkövetké- zendő, de már állandó jellegű középiskolai kollégium kialakítására. D.Sz.M. Ferrari az Agrokertől /folytatás a 1. oldalról /1A föld- tulajdonnal és a földhasználattal kapcsolatos törvény és rendeletek várhatóan módosításra kerülnek, ezzel elhárulnak a farmergazdaságok kialakulásának fő akadályai. A vállalat felkészülve a tulajdon- viszonyok átrendeződésére, olyan erő- és munkagépek beszerzésére törekszik, amelyek hatékonyan üzemeltethetők a kisgazdaságokban.A magyar mezőgazdaságban ma még nem találhatók olyan univerzális 30-40 lóerő teljesítményű erőgépek és hozzájuk kapcsolható munkagépek, amelyek lehetővé teszik a kisüzemi táblák gazdaságos művelését. Előrehaladott tárgyalások folynak olasz Ferrari típusú traktorok és munkagépek behozataláról. Ismerve a nagymúltú cég kiváló minőségű sportkocsijait, valószínű, hogy a mezőgazdasági gépei is magas műszaki színvonalat képviselnek. Az Agroker vezetői szerint elérhető áron lehet majd megvásárolni ezeket a gépeket. L.Z. Születésnapra Az ember a hóeleji fieztésnap előtt előveszi csekklapjait, összead, szoroz, - kiszámol, miközben arról dünnyög, magát számolja ki - pedig többnyire pontosan tudja, hogy mennyi az annyi. Amennyivel aztán - lehetőleg fizetésnapon, mert huncut a forint, hamar elgurul manapság - elballag a takarékba. Mivel szinte minden magyar családban így van ez, a takarékpénztárban hó elején az ember ritkán fog ki csendes, tolongástól, tülekedéstől mentes napot. És ezért az ember rendszerint morog a bajsza alatt. Hogy, hiába, no, itt ráérnek a tisztviselők, meg a rossz munkához is sok idő kell. Azért az ember mégis körbenéz a nagy bank csarnokában. Ha a tolongás, várakozás nem idegesíti, még arra is hajlandó, hogy elismerje, nincs manapság hazánkban olyan munkahely, ahol az ügyfél szeme láttára, szinte nyitott térben dolgoznak a tisztviselők. Következésképp az ember ilyenkor jóindulattal azt is elismeri, itt aztán nem lehet lazsálni. Pedig! Az átlagember nem is tudja, hogy cseppet se növekvő létszám mellett tavaly csak ebben a megyében 177 millió forinttal több hosszúlejáratú hitelt adtak ki egy félév alatt, mint előtte. Hogy a különféle rövidlejáratú hitelek értéke félév alatt 50 millióval nőtt. Hogy: mindez megemelt, sőt, változó kamatok mellett történhet, s az ember épp pár napja olvasta az újságban fogát szivogatva: "Az új típusú változó kamattal folyósított hosszúlejáratú lakáskölcsönök kamata 1990-ben megint új lesz, 24,5 százalék. A fogyasztási hitelek kamata pedig február elsejétől 28 százalékra emelkedik". Hiába, sóhajt az ember, ha szidja is közben a pénzügyi kormányzatot - tudja, az ótépé erről mit se tehet, éppúgy, mint hentes a hús áráról... Hát ilyen hangulatban jött el a születésnap. A magyar takarékpénztári mozgalom első születésnapja: 1840. január 11-én 423 alapító létrehozta az első magyar takarékpénztárat, a Hazai első takarékpénztár Pest vármegye pártfogása alatt elnevezéssel. Első úttörő alapítója a polihisztor - író, jogász, parlamenti küldött, közgazda - Fáy András volt. Tőle, alapításától számítja eredetét a mostani utód, az immár negyven esztendős "gyerek”, az Országos Takarékpénztár, s őt tekintik elődjüknek a falvak, kisvárosok bankjai, a takarékszövetkezetek is. Nem igazi születésnap ez, hiába kerek és szép. Százötven esztendő távolából még Fáy András bölcs gondolatai is kétkedve lelnek befogadásra. "A takarékpénztárak, mint a tenger az apró folyókat, felfogják a szorgalomnak megtakargatott fillérjeit..." A születésnapot ülőt köszönteni illik. S vele, velük a bankosokkal reménykedni: eljön még az idő, megérjük tán, hogy szorgalmunk forintjait felfoghatják a takarékpénztárak. Hogy addig életünk, mindennapjaink legfőbb segítői? Természetes. S hiába fizetjük meg az "árát”, a jó kívánság ma nem maradhat el! Gazdagabb jövőt az OTP-nek, a takarékszövetkezeteknek - véle, általa a miénk is az lehet! Nélküle még 1990-ben is aligha... (SJ) posztó a vöröshagyma Volt, akinek a ráfordításai se térültek meg Panasz nyomában jártunk Tisza- földváron, a téeszben, és szót váltottunk más termelőkkel is, hogy a tagok közül sokakat érintő problémáról bővebben tájékozódhassunk. A szerkesztőségben járt társaikhoz hasonlóan az általunk felkeresett szövetkezetiek is ragaszkodtak hozzá: ne hozzuk nyilvánosságra nevüket, beosztásukat. A kérésüket tiszteletben tartva korántsem találomra választottuk ki egyikőjüket - a neve maradjon csak Gy.-né -, hanem azért, mert tőle ismertük meg legrészeleteseb- ben a háztáji hagymatermés átvételével kapcsolatos sérelmeket. A boltban miért ötször annyit?- Egy éve ilyenkor, mint minden esztendőben - kezdte a fiatalasz- szony -, nyilatkozniuk kellett a tagoknak, hogy milyen árunövényt kívánnak termelni az intenzív háztáji területen. Minden munkahelyen ismertették a feltételeket: a választható növények körét, az ezer négyzetméteren elérhető árbevételt, a tagok és a szövetkezet kötelezettségeit. A hagyma esetében úgy szólt a tájékoztatás, hogy kilogrammonként 3 forint 50 fillérért veszi át tőlünk a szövetkezet a termést. Levonva természetesen az árbevételből a művelési és egyéb költségeket. Ezer négyzetméterenként 11 ezer forintos árbevétel reményében igényeltünk tavaly januárban hagymaterületet, ezzel szemben decemberben kiderült, hogy van olyan tag nem egy, akinek a ráfordításait sem fedezte a hagyma ára. Adódott ez abból - mint hallottuk többüktől -, hogy az átadott termés értékesíthető részéért nem mindért kapták meg az ígért 3.50- es árat.- Igen, egyrészt az okozott csalódást, mi több, felháborodást a tagok között, hogy az év eleji megállapodásban csak egyféle, azaz a 3.50-es ár szerepelt. Az elszámoláskor viszont kinek-kinek különböző arányban másodosztályú áruért is fizettek. Kilónként csak egy forint 40 fillért. Arról nem is beszélve, hogy minimum 25 százalékát, de sokunk esetében 30-40 százalékát a leadott hagymának értéktelennek minősítették a rákóczifal- vai feldolgozóban. Ezért aztán dolgozhattunk fél éven át a háztájiban ! Az átvételi átlagár a 2.50-et se érte el. Közben a tiszaföldvári boltokban kilónként 12 forintnál olcsóbb hagymát nem tudnak vásárolni a háziasszonyok! Éréskor tikkadt, szedéskor ázott A panaszáradat persze nem ennyiből állt, de néhány, a tagok által sorolt sérelem kiderül a Lenin Tsz termelési elnökhelyettesével, dr. Császár Szilveszterrel folytatott beszélgetésükből is.- Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy valaki tudja: nincs olyan szántóföldi, kertészeti növény, ami csakis kiváló minőségű termést ad. Önök mégiscsak egyféle árral biztatták egy éve ilyenkor a háztájiban vöröshagyma termesztésére vállalkozó tagjaikat.- Valóban így történt, sajnáljuk. A Ramexa Kft-vel kötött szerződésünkben kétféle ár szerepelt, a tagoknak ajánlott 3.50-es az első osztályú áruért, és J,40-es a másodosztályúért. így a minősítés után valóban csalódás érte a tagjaink többségét. Sem nekik, sem a téesznek nem szolgál a mentségére a pontatlan megállapodás közreadása, illetve annak aláírása, mert valóban nem létezik dömpingáru esetében csak egyfajta és csakis jó minőség.- Ha már a minőségnél tartunk: a panaszosok szerint az értéktelennek minősített áru nagy arányát szállítási szervezetlenség is okozta, amiről a tagok nem tehetnek. Arról például, hogy - elmondásuk szerint - hetekig vesztegelt a határban a rendre felszedett hagyma.- A Ramexa által jelzett átvételi időszak előtt idejében felszedettük a tagokkal a közös értékesítésű hagymát. A 130 hektár nagy részén már renden száradt a termés, amikor jött egy hetes, vagy talán tíznapos esős időszak. A táblákra rá se tudtunk menni, nemhogy a hagymát járművekre rakni, elszállítani. Mire újra megszáradt, természetesen sokat vesztett a minőségéből, különösen a felszedéskor sérült hagyma. Persze nemcsak ez okozta, hogy a Ramexánál a 350 tonna hagymánk megközelítőleg 30 százalékát jogosan értéktelennek minősítették. Országosan mostoha volt tavaly az időjárás a hagymára. A nagymérvű pero- noszpóra fertőzés és a július végi, augusztus eleji szárazság miatt sok volt a termésben az apró, szabványon aluli méret. A Lenin Tsz elnöke, Fekécs Mátyás is elismeri: A háztájiban "hagymázó" 650 téesztag valóban nem hibáztatható a hónapok múltával csalódást okozó pontatlan szerződés, a szállítási szervezetlenségek miatt. Nem tehetnek arról sem, hiszen nem ők rendelték "föntről", hogy tíz napig ázott, utána másik tíz napig száradt és közben csírázásnak indult a renden a termés. Ez utóbbival kapcsolatban azonban más véleménye is van az elnöknek:- A tagjaink, az alkalmazottaink legalább úgy tudják, mint az agrár- szakemberek, hogy kockázat nélkül nincs mezőgazdasági termelés. Senkinek sem volt kötelező hagymát termelnie a háztáji területén. Ki-ki igényelhetett volna - mint tették is sokan - paprika vagy csemegekukorica területet is. Vagy például megválthatta volna, ezt is tették sokan. Főleg a jószágtartók, holdanként 25 mázsa májusi morzsolt kukoricával, vagy annak az árával. Abban nincs semmi kockázat, mert azt akkor is megkapja a tag, ha harmad- vagy féltermést takarítanak be a közösben. Ezentúl helyben minősítenek, fizetnek- Maradjunk azért annyiban, hogy nem mindegy mennyi pénzt visz haza valaki a munkája után év végén. Annyit-e, amennyire számított, vagy csak fele, vagy esetleg harmadannyit. Az elmúlt évi, vitathatatlanul zűrös hagymaátvétel és kifizetés szolgált-e valamiféle tanulsággal a téesz vezetőinek?- Azzal mindenképpen, hogy a téesz és a termelő kötelezettségeit és jogait, az értékesítési és a fizetési feltételeket egyaránt pontosabban, világosabban, ha úgy tetszik számonkérhetőbben rögzítő megállapodás-tervezetet fogadtatunk el idén a háztáji bizottsággal. A hagymát, miután 1990-re még egyetlen felvásárló szervezet sem tudott árajánlatot tenni, kihagyjuk a háztáji növények közül. Nagyobb területen vállalkozhatnak a tagjaink fűszer- és pritaminpapri- ka, hibrid- és csemegekukorica, paradicsom és uborka termesztésére. Az értékesítési rendszerünkön is változtatunk úgy, hogy az jobban szolgálja a tagok érdekeit. Idén a háztájiban termelt árut közvetlenül az átvétel után, itt a téeszben minősítjük és azonnal kifizetjük érte a minőség szerint megállapított árat a tagoknak. Ők így hamarabb hozzájutnak a kiegészítő jövedelmükhöz amiért megdolgoztak, és nem érinti őket az előtárolá- si, szállítási veszteség. Már kaptunk is ajánlatot olyan felvásárló cégtől, amelyik hajlandó a tábla szélén átvevőhelyet kialakítani, ahol naponta fizet és ahonnan naponta elszállítja a termést. T.F. Ev elején a múzeumban Angliában is használják Anyagvizsgáló berendezések Kiújszállásról Angliában is dolgoznak azokkal a műszerekkel, amelyeket a kisújszállási AVIG kisszövetkezetben gyártanak. Ezeket a termékeket a textilipari laboratóriumokban használják, azt vizsgálják velük, hogy a gyártandó kelmék alapanyagának, összetételének megfe- lelő-e a minősége. Az 52 dolgozót foglalkoztató szövetkezetben 18-20 millió forintos árbevételre tesznek szert évente, s a nyereségen több saját fejlesztést és kutatást finanszírozhatnak. Legújabb szerkezetük egy sodorat- vizsgáló műszer, amelynek már elkészült a prototípusa, s a berendezést az év folyamán több kiállításon kívánják propagálni. A tavalyi év "mérleg serpenyőjében" ott van még jónéhány említésre méltó kiadvány is, mint például a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján rendezett jubileumi tudományos ülés előadásainak gyűjteménye, A Jászság földrajzi nevei, vagy az ELTE régészeti tanszékével közösen készült A Tisza-vidék kulturális és kronológiai kapcsolatai a Balkánnal és az Égeikummal a ne- olitikum, rézkor időszakában. Végül egy sikeres tudományos ülésnek is házigazdája volt - más szervekkel együtt - a múzeum. Az idei debreceni nemzetközi finnugor konferencia előfórumaként országos finnugor tanácskozást rendeztek Szolnokon, amelyen külföldi vendégek, s neves hazai szakemberek is előadást tartottak.- Mindent egybevetve a körülmények ellenére sem rossz évet zárt a múzeum. De, vajon milyen lesz az idei esztendő?- Teljes bizonytalanságban é- lünk. Fogalmunk sincs róla, hogy mennyi pénzzel gazdálkodhatunk, s majd mire futja. így csak terveink, elképzeléseink vannak egyelőre, biztosnak csak azt mondhatom, hogy január 22-én megnyílik a kilencvenesztendős Gecse Árpád gyűjteményes kiállítása a Szolnoki Galériában.- S ha minden igaz, év végére elkészül a múzeumépület felújítása, bővítése.- A tervek szerint legalábbis. Az ugyanis most már biztosnak látszik, hogy az előirányzott pénz valószínűleg nem lesz elég. Annál is inkább, mert "menet közben" újabb problémák merülnek fel, nemrégiben derült ki például, hogy a gyermekkönyvtár teteje életveszélyessé vált. Mindez persze már egy másik beszélgetés témája lehetne! Tál Gizell
