Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

2 Néplap 1990. JANUÁR 11. Veszélyben a választások tisztasága A belügyminiszter pártonkívüli legyen Az SZDP alelnöke a magyar Watergate-ügyről- AZ MDF parlamenti vizsgálatot sürget Minden választópolgár gyűjthet ajánlást a képviselőre Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt vezetői is megtekint­hették a magyar Watergate-ügy kapcsán az SZDSZ-hez és a Fi- desz-hez jutott iratokat. Fischer György, az MSZDP alelnöke az MTI munkatársának elmondta: a szociáldemokratákra vonatkozó iratok java része a párt korábbi megosztottságával foglalkozik, s egyúttal megerősíti azt a gyanút, hogy a belviszályt párton kívülről gerjesztették. Úgy vélte: nem ne­héz kitalálni, hogy ez mely erők­nek állt az érdekében. Fischer György szerint rendkí­vül kétséges az a beállítás, hogy néhány rendőrtiszt túlbuzgó tevé­kenységéről van szó. Szerinte az adatgyűjtésről a feletteseknek is tudniuk kellett, s nyilvánvaló, hogy az információk magasabb be­osztású BM-alkalmazottak kezébe is eljutottak. Az MSZDP alelnöke kifejtette: a nyilvánosságra került tényekből arra következtetnek, hogy a vá­lasztások tisztasága súlyos ve­szélyben forog. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt álláspontja az, hogy a választások tisztasága érdekében a belügyi tárcát és a nemzeti médiákat felügyelő állam­miniszteri pozíciót - olyan személy kapja meg, aki nem volt és most sem tagja egyetlen politikai párt­nak sem. A szociáldemokraták elfogadha­tatlannak tartják, hogy eddig még nem vonták le a személyi konzek­venciákat, s követelik a belügymi­niszter és az Állambiztonsági Szol­gálatot felügyelő miniszterhelyet­tes lemondását. Az SZDP bízik ab­ban, hogy az ügyben lefolytatott vizsgálat valóban pártatlan lesz, és elvezet a fő felelősökig. Az MDF elnöksége mélysége­sen elítéli a törvénytelen megfi­gyeléseket -hangzott el a Fórum tegnapi tájékoztatóján - a lehallga­tásokat, és követeli ellenzéki és független képviselőkből álló parla­menti ad hoc-bizottság kiküldését. Ugyanígy követeli a személyi kon­zekvenciák levonását, valamint az állambiztonsági szervezet külön­választását a Belügyminisztérium­tól. Dobozy Dániel, az MDF jogá­sza közölte: a lehallgatások telje­sen alkotmányellenesek. Csengey Dénes, aki az ügyet „belügyi bot­ránynak,, minősítette, elmondta: az SZDSZ és a Fidesz nagyon kor­rekt módon az MDF három elnök­ségi tagja: Antall József, Kulin Fe­renc és az ő rendelkezésére bocsá­tották a Fórumra vonatkozó anya­gokat. Tegnap ülést tartott az ország- gyűlési képviselők Jász-Nagykun- Szolnok megyei csoportja. Az ülé­sen részt vettek az ellenzéki pártok megyei képviselői. Az Ország- gyűlés következő - előreláthatóan négynapos ülésszaka - január 23- án kezdődik. A döntéseket előké­szítő törvényjavaslatok közül vi­tattak meg néhányat a tegnapi ta­nácskozáson. Több törvényjavaslat is vonat­kozik az állami vagyon védelmére. Ezekről azonban a képviselők nem kaptak írásos anyagot, így csak ab­ból tájékozódhattak, amit a tegnapi ülésen a Pénzügyminisztérium képviseletében Tömpe István el­mondott. Az úgynevezett vagyonvédelmi törvény lényege, hogy állami tulaj­donban lévő vagyon értékesítését csak nyilvános pályázattal vagy ennek megfelelő módszerrel lehet végezni. Az utóbbi időben ugyanis állami tulajdonban lévő vállalatok, gyárak /vagy azok részei/ társasági vagy külföldi tulajdonba kerültek - meglehetősen olcsón. Holott ezek magyar tulajdonban is maradhat­tak volna, vagy maguk a dolgozók válhattak volna tulajdonossá, pél­dául kft. alakításával. Ezek az el­adások gyakorlatilag kontroll nél­kül történtek. A vagyonvédelmi törvény, illetve a létrehozandó Nemzeti Vagyonügynökség azt a célt szolgálja, hogy ezeket az el­adásokat bizonyos keretek közé szorítsa, illetve kontrollt biztosí­tson. A téma vitájában némi tanácsta­lanság érződött, mert a képviselők igazából - írásos anyag híján - nem gondolhatták végig e törvényja­vaslatot. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium képviseletében Mészáros István számolt be a föld­törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslatról. Elmondta, hogy a termőföldek adásvételénél reális forgalmi ár még nem alakult ki. Úgy tervezik, hogy azon ügyletek, amelyek elérik az egymillió forin­tot, engedély nélkül nem köttethet­nek meg. Sziráki András ország- gyűlési képviselő és dr. Mizsei Bé­la, a Független Kisgazdapárt kép­viselője fölvetette, hogy visszaigé­nyelhetik-e - egyéni gazdálkodás céljára - a termelőszövetkezetekbe bevitt földet? Kiderült, hogy a tu­lajdonjogi kérdések tisztázása nem is olyan egyszerű dolog, hiszen 1956 után például 40 ezer család kapta vissza a földjét. Ezután a közigazgatási bírásko­dásról és a hatósági erkölcsi bizo­nyítványról szóló törvényjavaslat­ról tartott bővebb tájékoztatást az igazságügy- és a belügyminisztéri­um jelenlévő képviselője. Dr. Bozsó Péter, a megyei tanács vb-titkára beszámolt az ország- gyűlési képviselők választásának mikéntjéről és fejleményeiről. Elmondta, hogy a választásokat március 25-én tartják. Szolnok megyében nyolc egyéni választó- kerületet alakítottak ki. Ezen kívül a hat párt is választ országgyűlési képviselőt. A jelölteket február 24- ig kell megnevezni. Jelöltre vá­lasztási ajánlást bármelyik párt vagy választópolgár gyűjthet. Ah­hoz, hogy valakit a választókerüle­ti bizottság jelöltként elfogadjon, illetve hitelesítsen; legalább hét­százötven ajánlás kell. Nem lehet ajánlást gyűjteni kórházakban, fegyveres testületeknél és tömeg- közlekedési járműveken. A vá­lasztási kampány december 23-án megkezdődött, de az érdemi küz­delem február 24-én indul, amikor már meglesznek a konkrét képvi­selőjelöltek. A kampány március 23-án 24 óráig tarthat. A képviselő-választással kap­csolatosan felmerült néhány kér­dés, amelyre egyelőre senki nem tudott válaszolni: például az, hogy a megválasztandó képviselők főál­lásúak lesznek-e vagy .továbbra is munka mellett végzik az egyre ne­hezebbé váló parlamenti tevé­kenységet. A katonai főügyész találkozója az SZDSZ és a Fidesz képviselőjével "Elkótyavetyélik az MSZMP jogos tulajdonát" Aktívaértekezletet tartott az új-régi párt A katonai ügyészség teljesen önállóan nyomoz a lehallgatási ügyben, munkája teljesen függet­len a Belügyminisztériumban megalakult külön bizottság tevé­kenységétől. Ezt Kámán József vezérőrnagy, a legfőbb ügyész he­lyettese, katonai főügyész közölte az MTI érdeklődésére. Elmondta azt is, hogy szerdán kezdeménye­zésére találkozott Kis Jánossal, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjével és Fodor Gáborral, a Fidesz választmányának tagjával, akik a feljelentést az elmúlt héten megküldték. Mint mondta, a meg­beszélés célja az volt, hogy tisztáz­zák a vizsgálat során az elmúlt na­pokban felmerült félreértéseket, egyebek közt azt, hogy miért volt szükség a feljelentés kiegészítésé­re, s mi volt annak tartalma. Kámán József hangsúlyozta, hogy a nyomozás részleteiről a megbeszélésen nem esett szó, lé­vén, hogy a vizsgálat szigorúan tit­kos. Csak a nyomozás befejeztével adnak tájékoztatást a részletekről. XXX A megbeszélésről Fodor Gábor, a Fidesz választmányának tagja az MTI munkatársának elmondta: az SZDSZ és a Fidesz képviselője megkérdezte, hogy mikor zároltat­ták az ominózus belügyi iratokat, illetőleg a zárolás kiterjed-e a me­gyei BM-csoportok anyagaira is. A főügyész közölte, hogy pénte­ken a jelentéseket készítő III/III-7- es csoport anyagait zárolták, majd hétfőn sor került a III/III-as osztály iratainak zárolására is. A megyei csoportok anyagainak zárolása azonban gyakorlatilag még nem történt meg. Kámán József kiemel­te: január 5., péntek 13 órától az iratok megsemmisítése bűncselek­mény. Kis János és Fodor Gábor közöl­ték a katonai főügyésszel: nyugta­lanítónak találják a jelenlegi hely­zetet, mert attól tartanak, hogy a BM érintett osztályain nem zárha­tó ki teljes bizonyossággal az irat­megsemmisítés veszélye. Megválasztották az MSZMP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ideiglenes Intéző Bizottság szóvi­vőjét a helyi szervezet január 4-i ülésén, ahol szervezési és a válasz­tásokkal kapcsolatos időszerű kér­désekkel is foglalkoztak. A testület úgy határozott, hogy Tolnai Antal képviseli a pártügyeket a nyilvá­nosság felé. Már új helyén tartotta meg me­gyei aktívaértekezletét az MSZMP Jász-Nagykun-Szolnok megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága a múlt hét végén, mivel elköltözött a HNF székházából a volt KISZ- székházba, a Vörös csillag u. 8-ba. A megbeszélésen jelen voltak a bi­zottság tagjain kívül a városi, köz­ségi intézőbizottságok elnökei, alapszervezetének titkárai és a XIV. MSZMP kongresszus megyei küldöttei. Az összejövetelen szenvedélyes felszólalásokban mondták el a résztvevők, hogy egyes helyeken hogyan kótyavetyélik el az MSZMP tagságának jogos tulajdo­nát, ráadásul úgy, hogy számukra még helyiség sem áll rendelkezés­re egy kibontakozó, állítólagos jogállamban - vélték. Hitet tettek amellett, hogy a párt a múltban elkövetett hibákat nem fogja meg­ismételni, és várják soraikba az ér­telmiséget, mert elvük szerint a szocialista építés magas szintű megvalósítása a szocialista gon­dolkodású értelmiség nélkül el­képzelhetetlen. A résztvevők kinyilvánították, hogy az MSZMP a munkások és valamennyi dolgozó ember pártja, amely az alulról jövő pártépítésben látja erejét. Ismertté vált az MSZMP megyei bizottságának fo­gadóórája is, amely naponta van a Vörös csillag út 8-ban délután 10- 18 óráig. Megszüntették Pekingben a rendkívüli állapotot Li Peng kínai miniszterelnök a pekingi televízióban elhangzott szerda esti beszédében bejelentet­te, hogy a Kínai Népköztársaság államtanácsának döntése értelmé­ben január 11 -tői megszüntetik Pekingben a múlt év május 20-án kihirdetett rendkívüli állapotot. Li Peng a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a köz­ponti kormány nevében közölte, hogy a rendkívüli állapot betöltöt­te hivatását, Kínában szilárd a bel­politikai helyzet. Ennek megfele­lően nincs többé szükség a rendkí­vüli állapot fenntartására a fővá­rosban. Krenz kivált a parlamentből Egon Krenz, az NDK volt párt­ós állami vezetője lemondott az ország parlamentjében viselt man­dátumáról. Az ötvenkét éves poli­tikus kedden Berlinben közzétett nyilatkozatában hangoztatta, hogy az NSZEP-DSZP vezetőségének kérésére válik ki a Népi Kamará­ból. Erich Honecker utódaként Egon Krenz október 18-ikán került az NDK legmagasabb állami- és párt- tisztségébe, a személyét ért ke­mény bírálatok hatására azonban hat hét elteltével kénytelen volt benyújtani lemondását Litvániai tüntetés Több mint tizenötezer tüntető gyűlt össze szerdán a litvániai Vil­nius főterén, hogy egy nappal Mi­hail Gorbacsov látogatása előtt nyomatékot adjon a köztársaság függetlenségi törekvéseinek. ASa- judis, a litván népfront szervezte tömeges megmozdulás főpróbája annak a közel egymillliósra terve­zett „üdvözlő tüntetésnek,, , amellyel az SZKP KB főtitkárát váiják csütörtökön. Mihail Gorbacsov háromnapos­ra tervezett litvániai látogatásán igyekszik latba vetni személyes te­kintélyét a szövetséges köztár­saságban kirobbant függetlenségi mozgalom megfékezésére. A szerdai tüntetés legtöbb jel­szava Litvánia függetlenségi moz­galmának eltökéltségét hirdette: „Litvánia már eldöntötte,, - volt olvasható többek között a táblá­kon. Vilniusban többezren tüntettek a függetlenségért A kopogtatócédulák Az Állami Népességnyilvántar­tó Hivatal január 19. és 25. között személyre szólóan kézbesíti a ko­pogtatócédulákat - a cédulához tartozik az ajánlási szelvény is - a választópolgároknak. Ezt Horváth Ferenc, a hivatal választási irodá­jának vezetője mondta el az MTI kérdésére. Hozzátette: okulva a népszavazás alkalmából egyes he­lyeken történt visszaélésekből, az Állami Népességnyilvántartó Hi­vatal az egész országban magára vállalta a választási értesítők kéz­besítését. Csak abban az esetben dobják be a kopogtatócédulát a levélládába, ha azt előzőleg két alkalommal nem sikerült szemé­lyesen átadni. Az ország mintegy 11 ezer szavazókörében szerző­dést kötöttek, főképpen tanácsi dolgozókkal, akik vállalták a kör­zetükhöz tartozó mintegy 600- 1000 választópolgár kiértesítését. Fontos pontja a velük kötött meg­állapodásnak, hogy akik a kopog­tatócédulákat elviszik az állam­polgárokhoz, azok semmiféle agi- tációt nem fejthetnek ki. Felhívás a téeszek elnökeihez Az ország hús- és tejellátása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A piacgaz­dálkodás követelménye az, hogy minél több áru kerüljön a piacra. Ez pedig úgy oldható meg, hogy beállítjuk a termelésbe azokat is, akik a szocialista szektoron kívül hajlandók termelni. Ezért adják vissza azoknak a kisgazdáknak a földet, akik visszakérik, de minél előbb! Karcagon eddig háromezer katasztrális holdra jelen­tettek be igényt. Nem fogadhatjuk el azokat az ajánlatokat, melyek szerint március végéig a közgyűlés dönt majd ebben a kérdésben. Elfogadhatatlan az is: közgyűlés döntse el, hogy hol akarják kiadni a földet. Üljenek le minél előbb az érdekeltekkel, és tárgyalásos úton rendezzék ezt a kérdést. Már most kijelentjük, ragaszkodunk ahhoz, hogy a tanyán lakó kisgazdák, ha kérik, a tanyájuk mellett kapják meg földjüket. Az idő sürget. A gépek a kisgazdák udvarán készen állanak a munkára. Legké­sőbb február végéig adják ki a földeket számukra, mert fehérjedús takar­mánygabonát akarnak termelni, azt pedig március végéig el kell verni. Amennyiben kérésünket nem teljesítik, az ebből eredő következményekért Önöket terheli a felelősség. Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei értekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom