Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-10 / 8. szám
2 Néplap 1990. JANUAR 10 A KGST mára a világfejlődéstöl való elszakadást szolgálta Németh Miklós felszólalása -A magyar kormány javaslatai Munkásgyülés a BHG Kunhegyesi Gyárában Szerkezetváltás előtt - bérfejlesztés nélkül „A KGST helyzetét értékelve, mindenekelőtt.végre nyíltan ki kell mondanunk, hogy e szervezet Európa politikai megosztottságának, különböző tömbökre szakadásának terméke. Egész fejlődését végigkísérték azok a kísérletek, hogy egy, a külvilágtól független, sajátos fejlődési törvényeknek alávetett és sajátos módszereket alkalmazó gazdasági szférává váljon,, - húzta alá. A miniszterelnök bírálta a „végig nem gondolt és a konkrét helyzettel és lehetőségekkel nem számoló, úgynevezett egyesített piac létrehozására irányuló elgondolásokat, a gigantomániától áthatott határozatok sorát,, , ami végsősoron azt eredményezte, hogy a KGST története mindinkább ameg nem valósult döntések történetévé vált. „A világpiactól történő elszakadási folyamatot hosszú időn keresztül a KGST érdemének tulajdonították, kiemelve annak mintegy védőburok-jellegét az úgynevezett kedvezőtlen külső hatásokkal szemben. Látnunk kell azonban, hogy a KGST-nek éppen ez a sajátossága vezetett műszaki és technológiai téren a tagországoknak a világfejlődéstől való súlyos elmaradásához, végső soron az egész szervezet működésének válságához,, - hangsúlyozta. A KGST jövőjéről szólva úgy vélekedett, hogy alapvetően megváltozott az európai politikai klíma, az elszigetelődési tendenciákat a korábban különböző politikai tömbökre tagolódott európai országok közeledésének tendenciája váltotta fel. Mindez elengedhetetlenné teszi a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködési rendszer teljesen új alapokra helyezését. „Meggyőződésünk, a kiút csak egy lehet: a gazdasági nyitás, különösen az európai országok irányában. E nélkül menthetelenül kívül rekedünk az 1992 után gazdaságilag egységessé váló Európán. A KGST-országoknak belátható időn belül illeszkedniük kell a világgazdasághoz,, - mondta a miniszterelnök, kifejtve azt, hogy a javasolt új, piaci típusú együttműködési modellre történő áttérés a KGST-ben csak fokozatos lehet, tekintetbe véve az egyes tagországok eltérő gazdasági helyzetét, fejlettségi színvonalát és a belföldi gazdaságirányítási rendszerekben fennálló lényeges különbségeket. Reálisan tehát azzal kell számolnunk, hogy az említett különbségek miatt nem lehet a gazdasági / folytatás az 1. oldalról ha., hogy az önkormányzati gazdálkodás valós feltételeit teremtse meg. A tanácsülésen többen is többször is hangsúlyozták, egyelőre nem beszélhetnek véglegesített tervekről. Alapvető vonásainak megváltoztatására alaigha lehet számítani, de valamiféle jogos igény figyelembevételére talán még van esély, hiszen a jelenlegi próbaszámítások alapján sok helyütt a működés feltételeit sem lehet majd biztosítani. Ilyen előzmények után került sor a harmadik napirendi pontra. Ür- mössy Ildikó elnökhelyettes az általa vezetett megyei előkészítő bizottság tájékoztatóját ismertette. A tájékoztató az MSZMP vagyonának felhasználására tett javaslatot tartalmazta, s a minisztertanácsi együttműködés korszerűsítését egyszerre valamennyi KGST-tag - országra kiterjedően megoldani, hanem számolni kell azzal, hogy a gyorsabb előrehaladásra kész tagországok az együttműködés továbbfejlesztését kétoldalú kapcsolataik keretében, illetve néhány ország részvételével biztosítják." A tervkoordinációról szólva elmondta, hogy a három szinten folytatandó tervkoordinációs munkának nincsenek meg a feltételei. A vállalati szinten jelentkező kereslet és kínálat közötti állami apparátusi közvetítéseknek a szaporodása nem javítja, hanem nehézkessé teszi az összehangoló- dást,,. Mint hangsúlyozta, az állami kötelezettségvállalás körét tehát erősen szűkíteni kívánjuk a legfontosabb stratégiai termékekre és az olyan nagyobb horderejű külö- negyezményekre, amelyekről az érdekelt országokkal kölcsönösen megállapodunk. A tervkoordinációt fokozatosan fel kell számolni, és széles teret kell biztosítani a teljes körű önállósággal rendelkező vállalati szféra piaci típusú együttműködésének. A miniszterelnök ezután arra mutatott rá, hogy a KGST-ben megvalósítandó új együttműködési mechanizmus nem lehet független az egyes KGST-tagországok belső gazdaságirányítási rendszerétől, mivel azonban a reform- folyamatok nem minden KGST- tagországban váltak elfogadott irányvonallá és kibontakozásuk üteme is különböző az egyes tagországokban, ma nincs realitása annak, hogy rövid időn belül egységes együttműködési mechanizmus jöjjön létre a KGST-ben - fejtette ki. A jövőben tehát országaink gazdasági kapcsolataiban különböző típusú együttműködési modellek egymás mellett létezésére szabad csak gondolni. Végezetül Németh Miklós négy pontból álló javaslatot ismertetett. A magyar kormány javasolja, hogy 1. ) a Végrehajtó Bizottság 1990 első félévében egyetlen kérdésre összpontosítsa tevékenységét, nevezetesen az új együttműködési rendszer fő elemeinek kialakítására. Ez azt jelenti, hogy - véleményünk szerint - a témáról a Végrehajtó Bizottságnak kell, esetleg több alkalommal, mélyreható eszmecserét folytatnia; 2. ) a Végrehajtó Bizottság által adott elvi állásfoglalások alapján a Bogomolov akadémikus vezette határozat végrehajtására készült. Az előzmények után - hallva azt, hogy ezek az ingatlanok többségükben a helyi egészségügy, oktatás, művelődés céljait fogják szolgálni - már érthetőnek jűnt, hogy az érintett tanácsok nem egyértelműen örvendeznek az ingatlanoknak, hiszen több esetben nekik kell az amúgy is csökkenő források terhére előteremteniük, kigazdálkodniuk az újabb intézmények működési feltételeit. A téma azonban így is sokakat lázba hozott. Az MSZMP jelenlévő képviselője élénken tiltakozott a javaslat ellen. Egyébként mintegy 70 fölötti ingatlan hasznosításáról készült javaslat. Mint az előkészítés során, úgy ezúttal is a volt megyei pártbizottság székházának sorsa váltott ki nézetkülönbséget, Ideiglenes Munkacsoport kibővített és magasabb szintre emelt összetételben párhuzamosan tovább folytassa tevékenységét és folyamatosan dolgozza ki az új együttműködési koncepció konkrételemeit; 3. ) az új együttműködési rendszer kidolgozásáig függesszék fel az ágazati komiték és bizottságok munkáját, ami viszont a funkcionális jellegű bizottságokat illeti, ezek kapcsolódjanak be az Ideiglenes Munkacsoport munkájába, a szakterületüknek megfelelő részkérdések kimunkálásába; 4. ) a munkákat úgy kell ütemezni, hogy 1990 őszén meg lehessen tartani a KGST ülésszakát azzal, hogy ezen az értekezleten a kormányfők megfelelő döntéseket hozhassanak a gazdasági együttműködés gyökeres átalakításáról. Mindemellett Németh Miklós közölte, hogy a magyar fél teljesen egyetért a csehszlovák kormány javaslatával, és szükségesnek tartja a KGST-tagság új tartalmának kidolgozását, a KGST Alapokmá- nyak módosítását. Ezt a jogi szakértők bevonásával, külön munka- csoportban lehetne előkészíteni. *** Nyikolaj Rizskovszovjet miniszterelnök kedden Szófiában a KGST ülésszakán behatóan bírálta a KGST-t, mint az együttműködés gátját, de kategorikusan kijelentette, hogy a szovjet vezetésnek nem változott a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontja. Vagyis a Szovjetunió továbbra is fenn kíván tartani egy olyan nemzetközi szervezetet, amely a kelet-európai országok köl- csönösen előnyös gazdasági együttműködését szolgálná. Rizskov a KGST gyökeres reformját sürgette, mondván, hogy vagy fenntartják á KGST eddigi együttműködési mechanizmusát, de akkor le kell állítani a tagországokban elkezdett reformokat, vagy radikálisan megreformálják a gazdasági együttműködés egész rendszerét. A dilemmára mintegy válaszként leszögezte, hogy a Szovjetunióban mindenestre vagy folytatják a reformot, vagy tovább mélyül a válság. A szovjet miniszterelnök megfogalmazása szerint a KGST-tagor- szágokban súlyos a gazdasági helyzet, egyes országokban már válságos, a politikai változásokat pedig nemcsak a nyugati sajtóban, hanem a KGST-országokban is néha úgy értékelik, mint a szocializmus összeomlását. így három javaslatot továbbítottak a minisztertanácshoz. Sorrendben: egészségügyi, irodaházi, illetve kollégiumi célra való felhasználás felöl kell majd dönteni. A tanácsülésnek fontos momentuma volt az az indítvány, amelyet Mohácsi Ottó tanácselnök tett. Miután Szolnok Város Tanácsa kezdeményezte a testvérvárosi kapcsolat felvételét a romániai Nagybányával /Máramaros megye székhelyével/, a megyei tanács elnöke indítványozta, hogy Jász- Nagykun Szolnok megye is tegyen lépéseket a testvérmegyei kapcsolatok kialakítására Máramarossal. A tanácsülést követően a választási bizottságok titkárai, tagjai, póttagjai, a tanácselnök előtt letették a hivatali esküt.-SzőkeTegnap a kora délutáni órákban a BHG Híradástechnikai Vállalat Kunhegyesi Gyárának egyik jókora üzemcsarnokát zsúfolásig megtöltötték az emberek. Munkásgyűlésre jöttek össze az ott dolgozók, hogy meghallgassák Kovács Kálmánt, a nagyvállalat vezér- igazgatóját. Az érdeklődés nem volt véletlen, hisz az embereket élénken foglalkoztatja, hogy a feszültségekkel és gondokkal tarkított 1989-es esztendő után milyen elképzelésekkel vághatnak ennek az évnek.. Nos, a vezérigazgató értékelve az elmúlt esztendőt elmondta, hogy a BHG teljesítőképessége tavaly sem romlott, de nem is hozta a kívánt eredményt. Ezt azzal magyarázta, hogy a vállalat a szovjet export után 540-560 millió forint termelési adót fizet, s mindez az eredményüket nagyban rontja. De ennek ellenére is 170-180 milliós nyereséggel zárták a tavalyi évet. Hozzátette, hogy miután a termelés 1989-ben egy pillanatra sem állt le a cégnél, így az év végén - főként a szállítóeszközök hiánya miatt - sok áru bentrekedt, persze Tegnap szolnoki építészek, megyei- és városi tanácsi szakemberek, könyvtárosok és mások a város leendő középület struktúrájáról folytattak vitától sem mentes, de lényegében nagyon megfontolt, a közeljövő lehetséges horizontjáig jutó beszélgetést. A helyi szakemberek találkozójának a Verseghy Könyvtár adott helyet, éppen azért, mert a területi funkciókat is ellátó, közgyűjteményre hivatott könyvtárnak valójában nincs hajléka, s a korszerű közkönyvtár hiánya a megyeszékhely kulturális életének legneuralgikusabb pontja. A megbeszélés ugyan folytatása volt annak, a könyvtár ügyével foglalkozó közéleti fórumnak, amelyet az elmúlt év decemberében tartottak Szolnokon, de előterében már nem közvetlenül a közkönyvtár jelenlegi helyzetét tárgyaló analízis, hanem a középületek - különös tekintettel a párt- és más szervezetek épületeire, a várhatóan hamarosan felszabaduló katonai objektumok, stb. - legésszerűbb felhasználásának szintézise állott. Halász István építész a Magyar Demokrata Fórum szolnoki elnöksége nevében arra tett javaslatot, hogy a jelenlévők a város igényeihez igazodóan, távlatokban gondolkodva tekintsék át a közcélokra felhasználható ingatlanállományt, s a megoldásra váró feladatokról a lehetséges variációk teljes figyelembevételével mondjanak véleményt. Kifejtette, hogy a városi tanácsülés javaslatát, amely a volt MSZMP székház egészségügyi célokra való felhasználását szorgalmazza, az MDF városi elnöksége elhibázottnak tartja, különös tekinnemcsak Kunhegyesen, hanem a BHG más gyáraiban is. A januári bevételeiknek viszont már folyamatosaknak kell lenniük. És ha valami segíteni tud jelenleg a BHG gondjain, az az egyenletes árutermelés és kibocsátás, és ebből következően az, hogy egyenletesen árbevételhez juthasson a cég. Ezek után arról beszélt a vezér- igazgató, hogy milyen kilátásaik vannak erre az évre. Bármilyen furcsán is hangzik - az idén le kell lassítani, vissza kell fogni a vállalat fejlődését, - ha úgy tetszik - árbevételét, mivel a termelés növeléséhez szükséges eszközök beszerzésére jelenleg nincs elég pénzük. Ez a csökkenés elsősorban a hagyományos termékek körében jelentős, s így komolyan érinti a kunhegyesi gyár kollektíváját is. Fölvetődik a kérdés, hogy miért döntöttek a termelés visszafogása mellett? Mint a vezérigazgató elmondta, a szocialista export után felszámított 24 százalékos büntetőadó arra inspirálja őket, hogy a szovjet exportot visszafogják, s így a korábban tervezett 6,5-7 milliárd forintos termeléssel szemben csak tettel arra is, hogy az épület átalakítása igen sokba kerülne. Ezt a nézőpontot erősítették meg a jelenlévő más építészek is, óvatos véleményük szerint 50 millió forintnál kisebb összegből az átalakítási nem lehetne végrehajtani. Nem tartják az épületet megfelelőnek a szakemberek kollégiumnak sem, mert zajos, a főútvonal melletti elhelyezkedéséből következően igen rossz levegőjű, belső klímáját az időjárási viszonyok kedvezőtlenül befolyásolják. Többen megfogalmazták azt a logikus véleményüket, hogy minden épületet célszerűsége alapján, a lehető legkisebb anyagi ráfordítással kell felhasználni. Az optimális megoldásnak az egyszerű költözködést tartják, nem pedig a nagymérvű átalakítást. A távlatokban gondolkodás feltételezi, hogy a lehetőségek jóval szélesebb körűek a jelenleginél. Az önkormányzati törvény megjelenése után például - a most még szép számú - megyei apparátus helyére egy, húsz-ötven személyből álló szakértői testület kerül majd, így a jelenlegi megyei tanács épületébe minden bizonnyal kényelmesen elférnek majd aszolnoki városi önkormányzat vezetői, ügyintézői is. Elvileg tehát a jelenlegi szolnoki tanácsháza is olyan épület, amelynek más célra történő fel- használásáról - megyei könyvtár/?), múzeum/?) - gondolkodni lehet. Nem lenne célszerű figyelmen kívül hagyni azt az örvendetes tényt sem, hogy a nemzetközi helyzet kedvező alakulása lehetővé teszi és feltételezi, hogy a szovjet katonai alakulatokat kivonják hazánkból. A dolog természeténél 5,4-5,5 milliárdos termelési érték elérését tűzték ki célul. Ez például azt jelenti, hogy a tavaly Kunhegyesen a szovjet piacra gyártott 150 ezer vonalkapacitásnak megfelelő telefonközponttal szemben az idén csak 100 ezret készítenek. Első pillanatban ebből arra is lehetne következtetni, hogy ott jelentős munkaerő szabadul fel, hisz ha 30 százalékkal kevesebb árul kell kibocsátani, ahhoz természetszerűleg kevesebb munkaerő szükséges. Nos, ebben az évben - nyugtatta meg a vezérigazgató az embereket - ezen a téren különösebb gond nem lesz, mert a BHG budapesti gyárából minden olyan feladatot átadnak Kunhegyesnek, amit ott meg tudnak csinálni. S elképzelhető az is, hogy a felesleges kapacitások lekötésére bérmunkákat vállalnak majd. A jövőről szólva a vezérigazgató elmondta, hogy 1991 -ben a kunhegyesi gyárat is át kell állítani az elektronizált ATSZK típusú telefonközpontok gyártására. Ez óriási feladat lesz, amire már az idén fel kell készülni. Ám - mint Kovács Kálmán megjegyezte - ha az új típusból a jelenlegi mennyiségnek a dupláját kéne csinálni, akkor sincs szükség ezer emberre, /ennyi a kunhegyesi gyár jelenlegi létszáma/ Ami pedig a jövedelmeket illeti: a vezérigazgató erre az évre semmiféle bérfejlesztést sem ígért. Ezek után a résztvevők kérdéseket tehettek volna fel a vállalat első számú vezetőjének. Ám hiába biz- tatgatták őket, csendben maradtak. Lehet, hogy kielégítő volt számukra a vezérigazgatói tájékoztató? A krónikás számára mindenesetre úgy tűnt, mintha beletörődtek volna helyzetükbe és meglehetősen közömbösen szemlélték volna saját sorsuk további alakulását fogvaeddig még meg nem erősített hírek szerint Szolnokról is hamarosan hazaköltöznek a szovjet katonák, és jelentős épületegyüttesekhez jut a város. Optimális esetben az egykoron városi kórház céljaira szánt tekintélyes épületre is mielőbb számíthat a helyi egészségügyi hálózat. A nagy térségekre, szellősen épült laktanyák területi elhelyezésüknél fogva ideálisak lennének tanintézeteknek, kollégiumoknak, hiszen valamelyest távol esnek a nagy forgalmú útvonalaktól, s mindemellett jó közlekedési adottságokkal rendelkeznek. Nem elhanyagolható tényezőként kerültek szóba a megbeszélésen a különböző, eredetileg lakásoknak épült helységekben lévő irodák, vállalati, stb. központok. A volt MSZMP székházban - és máshol - ezek a most még lakásokat lefoglaló irodák igény szerint helyet kaphatnának, és így - becsült adatok szerint - száznál is több lakáshoz juthatna a város. A megbeszélés résztvevői maradéktalanul egyetértettek abban, hogy az új felhasználásra kerülő épületek véleményezését építész szakemberekre kell bízni. A jelenlévők közül többen óvták attól a döntésthozókat, hogy nemzeti értékeinket a tűzoltómunka sietségében elkótyavetyéljék; hangsúlyozták a célszerű felhasználási a hosszú távra történő gondoskodás szükségességét. A jelenlévő építészek kollégáik nevében is felajánlották, hogy az egyes épületek felmérését, szakmai minősítését - felkérés alapján - díjmentesen elvégzik. Tiszai Lajos • • Ülést tartott a megyei tanács Az arcokról Ítélve a vezérigazgató nem sokkal tette bizakodóbbá a dolgozókat Fotó: Mészáros Távlatokban gondolkodni Eszmecsere a középületek új hasznosításáról
