Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-10 / 8. szám

2 Néplap 1990. JANUAR 10 A KGST mára a világfejlődéstöl való elszakadást szolgálta Németh Miklós felszólalása -A magyar kormány javaslatai Munkásgyülés a BHG Kunhegyesi Gyárában Szerkezetváltás előtt - bérfejlesztés nélkül „A KGST helyzetét értékelve, mindenekelőtt.végre nyíltan ki kell mondanunk, hogy e szervezet Eu­rópa politikai megosztottságának, különböző tömbökre szakadásá­nak terméke. Egész fejlődését vé­gigkísérték azok a kísérletek, hogy egy, a külvilágtól független, sajá­tos fejlődési törvényeknek aláve­tett és sajátos módszereket alkal­mazó gazdasági szférává váljon,, - húzta alá. A miniszterelnök bírálta a „vé­gig nem gondolt és a konkrét hely­zettel és lehetőségekkel nem szá­moló, úgynevezett egyesített piac létrehozására irányuló elgondolá­sokat, a gigantomániától áthatott határozatok sorát,, , ami végsőso­ron azt eredményezte, hogy a KGST története mindinkább ameg nem valósult döntések történetévé vált. „A világpiactól történő elszaka­dási folyamatot hosszú időn ke­resztül a KGST érdemének tulaj­donították, kiemelve annak mint­egy védőburok-jellegét az úgyne­vezett kedvezőtlen külső hatások­kal szemben. Látnunk kell azon­ban, hogy a KGST-nek éppen ez a sajátossága vezetett műszaki és technológiai téren a tagországok­nak a világfejlődéstől való súlyos elmaradásához, végső soron az egész szervezet működésének vál­ságához,, - hangsúlyozta. A KGST jövőjéről szólva úgy vélekedett, hogy alapvetően meg­változott az európai politikai klí­ma, az elszigetelődési tendenciá­kat a korábban különböző politikai tömbökre tagolódott európai or­szágok közeledésének tendenciája váltotta fel. Mindez elengedhetet­lenné teszi a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködési rendszer teljesen új alapokra he­lyezését. „Meggyőződésünk, a kiút csak egy lehet: a gazdasági nyitás, külö­nösen az európai országok irányá­ban. E nélkül menthetelenül kívül rekedünk az 1992 után gazdasági­lag egységessé váló Európán. A KGST-országoknak belátható időn belül illeszkedniük kell a vi­lággazdasághoz,, - mondta a mi­niszterelnök, kifejtve azt, hogy a javasolt új, piaci típusú együttmű­ködési modellre történő áttérés a KGST-ben csak fokozatos lehet, tekintetbe véve az egyes tagorszá­gok eltérő gazdasági helyzetét, fej­lettségi színvonalát és a belföldi gazdaságirányítási rendszerekben fennálló lényeges különbségeket. Reálisan tehát azzal kell számol­nunk, hogy az említett különbsé­gek miatt nem lehet a gazdasági / folytatás az 1. oldalról ha., hogy az önkormányzati gazdálko­dás valós feltételeit teremtse meg. A tanácsülésen többen is több­ször is hangsúlyozták, egyelőre nem beszélhetnek véglegesített tervekről. Alapvető vonásainak megváltoztatására alaigha lehet számítani, de valamiféle jogos igény figyelembevételére talán még van esély, hiszen a jelenlegi próbaszámítások alapján sok he­lyütt a működés feltételeit sem le­het majd biztosítani. Ilyen előzmények után került sor a harmadik napirendi pontra. Ür- mössy Ildikó elnökhelyettes az ál­tala vezetett megyei előkészítő bi­zottság tájékoztatóját ismertette. A tájékoztató az MSZMP vagyoná­nak felhasználására tett javaslatot tartalmazta, s a minisztertanácsi együttműködés korszerűsítését egyszerre valamennyi KGST-tag - országra kiterjedően megoldani, hanem számolni kell azzal, hogy a gyorsabb előrehaladásra kész tag­országok az együttműködés to­vábbfejlesztését kétoldalú kapcso­lataik keretében, illetve néhány or­szág részvételével biztosítják." A tervkoordinációról szólva el­mondta, hogy a három szinten folytatandó tervkoordinációs munkának nincsenek meg a felté­telei. A vállalati szinten jelentkező kereslet és kínálat közötti állami apparátusi közvetítéseknek a sza­porodása nem javítja, hanem ne­hézkessé teszi az összehangoló- dást,,. Mint hangsúlyozta, az álla­mi kötelezettségvállalás körét te­hát erősen szűkíteni kívánjuk a leg­fontosabb stratégiai termékekre és az olyan nagyobb horderejű külö- negyezményekre, amelyekről az érdekelt országokkal kölcsönösen megállapodunk. A tervkoordináci­ót fokozatosan fel kell számolni, és széles teret kell biztosítani a teljes körű önállósággal rendelkező vál­lalati szféra piaci típusú együttmű­ködésének. A miniszterelnök ezután arra mutatott rá, hogy a KGST-ben megvalósítandó új együttműködé­si mechanizmus nem lehet függet­len az egyes KGST-tagországok belső gazdaságirányítási rend­szerétől, mivel azonban a reform- folyamatok nem minden KGST- tagországban váltak elfogadott irányvonallá és kibontakozásuk üteme is különböző az egyes tag­országokban, ma nincs realitása annak, hogy rövid időn belül egy­séges együttműködési mechaniz­mus jöjjön létre a KGST-ben - fej­tette ki. A jövőben tehát országaink gaz­dasági kapcsolataiban különböző típusú együttműködési modellek egymás mellett létezésére szabad csak gondolni. Végezetül Németh Miklós négy pontból álló javaslatot ismertetett. A magyar kormány javasolja, hogy 1. ) a Végrehajtó Bizottság 1990 első félévében egyetlen kérdésre összpontosítsa tevékenységét, ne­vezetesen az új együttműködési rendszer fő elemeinek kialakításá­ra. Ez azt jelenti, hogy - vélemé­nyünk szerint - a témáról a Végre­hajtó Bizottságnak kell, esetleg több alkalommal, mélyreható esz­mecserét folytatnia; 2. ) a Végrehajtó Bizottság által adott elvi állásfoglalások alapján a Bogomolov akadémikus vezette határozat végrehajtására készült. Az előzmények után - hallva azt, hogy ezek az ingatlanok többsé­gükben a helyi egészségügy, okta­tás, művelődés céljait fogják szol­gálni - már érthetőnek jűnt, hogy az érintett tanácsok nem egyértel­műen örvendeznek az ingat­lanoknak, hiszen több esetben ne­kik kell az amúgy is csökkenő for­rások terhére előteremteniük, ki­gazdálkodniuk az újabb intézmé­nyek működési feltételeit. A téma azonban így is sokakat lázba hozott. Az MSZMP jelenlé­vő képviselője élénken tiltakozott a javaslat ellen. Egyébként mint­egy 70 fölötti ingatlan hasznosítá­sáról készült javaslat. Mint az elő­készítés során, úgy ezúttal is a volt megyei pártbizottság székházának sorsa váltott ki nézetkülönbséget, Ideiglenes Munkacsoport kibőví­tett és magasabb szintre emelt összetételben párhuzamosan to­vább folytassa tevékenységét és folyamatosan dolgozza ki az új együttműködési koncepció konk­rételemeit; 3. ) az új együttműködési rend­szer kidolgozásáig függesszék fel az ágazati komiték és bizottságok munkáját, ami viszont a funkcio­nális jellegű bizottságokat illeti, ezek kapcsolódjanak be az Ideigle­nes Munkacsoport munkájába, a szakterületüknek megfelelő rész­kérdések kimunkálásába; 4. ) a munkákat úgy kell ütemez­ni, hogy 1990 őszén meg lehessen tartani a KGST ülésszakát azzal, hogy ezen az értekezleten a kor­mányfők megfelelő döntéseket hozhassanak a gazdasági együtt­működés gyökeres átalakításáról. Mindemellett Németh Miklós közölte, hogy a magyar fél teljesen egyetért a csehszlovák kormány javaslatával, és szükségesnek tart­ja a KGST-tagság új tartalmának kidolgozását, a KGST Alapokmá- nyak módosítását. Ezt a jogi szak­értők bevonásával, külön munka- csoportban lehetne előkészíteni. *** Nyikolaj Rizskovszovjet minisz­terelnök kedden Szófiában a KGST ülésszakán behatóan bírálta a KGST-t, mint az együttműködés gátját, de kategorikusan kijelentet­te, hogy a szovjet vezetésnek nem változott a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontja. Vagyis a Szovjet­unió továbbra is fenn kíván tartani egy olyan nemzetközi szervezetet, amely a kelet-európai országok köl- csönösen előnyös gazdasági együttműködését szolgálná. Rizskov a KGST gyökeres re­formját sürgette, mondván, hogy vagy fenntartják á KGST eddigi együttműködési mechanizmusát, de akkor le kell állítani a tagorszá­gokban elkezdett reformokat, vagy radikálisan megreformálják a gaz­dasági együttműködés egész rend­szerét. A dilemmára mintegy vá­laszként leszögezte, hogy a Szov­jetunióban mindenestre vagy foly­tatják a reformot, vagy tovább mé­lyül a válság. A szovjet miniszterelnök megfo­galmazása szerint a KGST-tagor- szágokban súlyos a gazdasági hely­zet, egyes országokban már válsá­gos, a politikai változásokat pedig nemcsak a nyugati sajtóban, hanem a KGST-országokban is néha úgy értékelik, mint a szocializmus összeomlását. így három javaslatot továbbítottak a minisztertanácshoz. Sorrendben: egészségügyi, irodaházi, illetve kollégiumi célra való felhasználás felöl kell majd dönteni. A tanácsülésnek fontos momen­tuma volt az az indítvány, amelyet Mohácsi Ottó tanácselnök tett. Miután Szolnok Város Tanácsa kezdeményezte a testvérvárosi kapcsolat felvételét a romániai Nagybányával /Máramaros megye székhelyével/, a megyei tanács el­nöke indítványozta, hogy Jász- Nagykun Szolnok megye is tegyen lépéseket a testvérmegyei kapcso­latok kialakítására Máramarossal. A tanácsülést követően a válasz­tási bizottságok titkárai, tagjai, póttagjai, a tanácselnök előtt letet­ték a hivatali esküt.-Szőke­Tegnap a kora délutáni órákban a BHG Híradástechnikai Vállalat Kunhegyesi Gyárának egyik jóko­ra üzemcsarnokát zsúfolásig meg­töltötték az emberek. Munkásgyű­lésre jöttek össze az ott dolgozók, hogy meghallgassák Kovács Kál­mánt, a nagyvállalat vezér- igazgatóját. Az érdeklődés nem volt véletlen, hisz az embereket élénken foglalkoztatja, hogy a fe­szültségekkel és gondokkal tarkí­tott 1989-es esztendő után milyen elképzelésekkel vághatnak ennek az évnek.. Nos, a vezérigazgató értékelve az elmúlt esztendőt elmondta, hogy a BHG teljesítőképessége ta­valy sem romlott, de nem is hozta a kívánt eredményt. Ezt azzal ma­gyarázta, hogy a vállalat a szovjet export után 540-560 millió forint termelési adót fizet, s mindez az eredményüket nagyban rontja. De ennek ellenére is 170-180 milliós nyereséggel zárták a tavalyi évet. Hozzátette, hogy miután a terme­lés 1989-ben egy pillanatra sem állt le a cégnél, így az év végén - főként a szállítóeszközök hiánya miatt - sok áru bentrekedt, persze Tegnap szolnoki építészek, me­gyei- és városi tanácsi szakem­berek, könyvtárosok és mások a város leendő középület struktúrá­járól folytattak vitától sem mentes, de lényegében nagyon megfontolt, a közeljövő lehetséges horizontjá­ig jutó beszélgetést. A helyi szakemberek találkozó­jának a Verseghy Könyvtár adott helyet, éppen azért, mert a területi funkciókat is ellátó, közgyűjte­ményre hivatott könyvtárnak való­jában nincs hajléka, s a korszerű közkönyvtár hiánya a megyeszék­hely kulturális életének legneural­gikusabb pontja. A megbeszélés ugyan folytatása volt annak, a könyvtár ügyével foglalkozó közéleti fórumnak, amelyet az elmúlt év decemberé­ben tartottak Szolnokon, de előte­rében már nem közvetlenül a köz­könyvtár jelenlegi helyzetét tár­gyaló analízis, hanem a középü­letek - különös tekintettel a párt- és más szervezetek épületeire, a vár­hatóan hamarosan felszabaduló katonai objektumok, stb. - le­gésszerűbb felhasználásának szin­tézise állott. Halász István építész a Magyar Demokrata Fórum szolnoki elnök­sége nevében arra tett javaslatot, hogy a jelenlévők a város igényei­hez igazodóan, távlatokban gon­dolkodva tekintsék át a közcélokra felhasználható ingatlanállományt, s a megoldásra váró feladatokról a lehetséges variációk teljes figye­lembevételével mondjanak véle­ményt. Kifejtette, hogy a városi ta­nácsülés javaslatát, amely a volt MSZMP székház egészségügyi cé­lokra való felhasználását szorgal­mazza, az MDF városi elnöksége elhibázottnak tartja, különös tekin­nemcsak Kunhegyesen, hanem a BHG más gyáraiban is. A januári bevételeiknek viszont már folya­matosaknak kell lenniük. És ha va­lami segíteni tud jelenleg a BHG gondjain, az az egyenletes áruter­melés és kibocsátás, és ebből kö­vetkezően az, hogy egyenletesen árbevételhez juthasson a cég. Ezek után arról beszélt a vezér- igazgató, hogy milyen kilátásaik vannak erre az évre. Bármilyen furcsán is hangzik - az idén le kell lassítani, vissza kell fogni a vállalat fejlődését, - ha úgy tetszik - árbe­vételét, mivel a termelés növelésé­hez szükséges eszközök beszerzé­sére jelenleg nincs elég pénzük. Ez a csökkenés elsősorban a ha­gyományos termékek körében je­lentős, s így komolyan érinti a kun­hegyesi gyár kollektíváját is. Föl­vetődik a kérdés, hogy miért dön­töttek a termelés visszafogása mel­lett? Mint a vezérigazgató elmond­ta, a szocialista export után felszá­mított 24 százalékos büntetőadó arra inspirálja őket, hogy a szovjet exportot visszafogják, s így a ko­rábban tervezett 6,5-7 milliárd fo­rintos termeléssel szemben csak tettel arra is, hogy az épület átala­kítása igen sokba kerülne. Ezt a nézőpontot erősítették meg a jelen­lévő más építészek is, óvatos véle­ményük szerint 50 millió forintnál kisebb összegből az átalakítási nem lehetne végrehajtani. Nem tartják az épületet megfelelőnek a szakemberek kollégiumnak sem, mert zajos, a főútvonal melletti el­helyezkedéséből következően igen rossz levegőjű, belső klímáját az időjárási viszonyok kedvezőtle­nül befolyásolják. Többen megfogalmazták azt a logikus véleményüket, hogy min­den épületet célszerűsége alapján, a lehető legkisebb anyagi ráfordí­tással kell felhasználni. Az optimá­lis megoldásnak az egyszerű köl­tözködést tartják, nem pedig a nagymérvű átalakítást. A távlatokban gondolkodás fel­tételezi, hogy a lehetőségek jóval szélesebb körűek a jelenleginél. Az önkormányzati törvény megje­lenése után például - a most még szép számú - megyei apparátus he­lyére egy, húsz-ötven személyből álló szakértői testület kerül majd, így a jelenlegi megyei tanács épü­letébe minden bizonnyal kényel­mesen elférnek majd aszolnoki vá­rosi önkormányzat vezetői, ügyin­tézői is. Elvileg tehát a jelenlegi szolnoki tanácsháza is olyan épü­let, amelynek más célra történő fel- használásáról - megyei könyv­tár/?), múzeum/?) - gondolkodni lehet. Nem lenne célszerű figyelmen kívül hagyni azt az örvendetes tényt sem, hogy a nemzetközi helyzet kedvező alakulása lehető­vé teszi és feltételezi, hogy a szov­jet katonai alakulatokat kivonják hazánkból. A dolog természeténél 5,4-5,5 milliárdos termelési érték elérését tűzték ki célul. Ez például azt jelenti, hogy a tavaly Kunhe­gyesen a szovjet piacra gyártott 150 ezer vonalkapacitásnak meg­felelő telefonközponttal szemben az idén csak 100 ezret készítenek. Első pillanatban ebből arra is le­hetne következtetni, hogy ott je­lentős munkaerő szabadul fel, hisz ha 30 százalékkal kevesebb árul kell kibocsátani, ahhoz termé­szetszerűleg kevesebb munkaerő szükséges. Nos, ebben az évben - nyugtatta meg a vezérigazgató az embereket - ezen a téren különösebb gond nem lesz, mert a BHG budapesti gyárából minden olyan feladatot átadnak Kunhegyesnek, amit ott meg tudnak csinálni. S elképzelhe­tő az is, hogy a felesleges kapaci­tások lekötésére bérmunkákat vál­lalnak majd. A jövőről szólva a vezérigazgató elmondta, hogy 1991 -ben a kunhe­gyesi gyárat is át kell állítani az elektronizált ATSZK típusú tele­fonközpontok gyártására. Ez óriá­si feladat lesz, amire már az idén fel kell készülni. Ám - mint Ko­vács Kálmán megjegyezte - ha az új típusból a jelenlegi mennyiség­nek a dupláját kéne csinálni, akkor sincs szükség ezer emberre, /ennyi a kunhegyesi gyár jelenlegi létszá­ma/ Ami pedig a jövedelmeket illeti: a vezérigazgató erre az évre sem­miféle bérfejlesztést sem ígért. Ezek után a résztvevők kérdéseket tehettek volna fel a vállalat első számú vezetőjének. Ám hiába biz- tatgatták őket, csendben maradtak. Lehet, hogy kielégítő volt számuk­ra a vezérigazgatói tájékoztató? A krónikás számára mindenesetre úgy tűnt, mintha beletörődtek vol­na helyzetükbe és meglehetősen közömbösen szemlélték volna sa­ját sorsuk további alakulását fogvaeddig még meg nem erősített hírek szerint Szolnokról is hama­rosan hazaköltöznek a szovjet ka­tonák, és jelentős épületegyütte­sekhez jut a város. Optimális eset­ben az egykoron városi kórház cél­jaira szánt tekintélyes épületre is mielőbb számíthat a helyi egész­ségügyi hálózat. A nagy térségekre, szellősen épült laktanyák területi elhelyezé­süknél fogva ideálisak lennének tanintézeteknek, kollégiumoknak, hiszen valamelyest távol esnek a nagy forgalmú útvonalaktól, s mindemellett jó közlekedési adott­ságokkal rendelkeznek. Nem elhanyagolható tényező­ként kerültek szóba a megbeszélé­sen a különböző, eredetileg laká­soknak épült helységekben lévő irodák, vállalati, stb. központok. A volt MSZMP székházban - és más­hol - ezek a most még lakásokat lefoglaló irodák igény szerint he­lyet kaphatnának, és így - becsült adatok szerint - száznál is több la­káshoz juthatna a város. A megbeszélés résztvevői mara­déktalanul egyetértettek abban, hogy az új felhasználásra kerülő épületek véleményezését építész szakemberekre kell bízni. A jelen­lévők közül többen óvták attól a döntésthozókat, hogy nemzeti ér­tékeinket a tűzoltómunka sietségé­ben elkótyavetyéljék; hangsúlyoz­ták a célszerű felhasználási a hosszú távra történő gondoskodás szükségességét. A jelenlévő építé­szek kollégáik nevében is felaján­lották, hogy az egyes épületek fel­mérését, szakmai minősítését - fel­kérés alapján - díjmentesen elvég­zik. Tiszai Lajos • • Ülést tartott a megyei tanács Az arcokról Ítélve a vezérigazgató nem sokkal tette bizakodóbbá a dolgozókat Fotó: Mészáros Távlatokban gondolkodni Eszmecsere a középületek új hasznosításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom