Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

1990. JANUÁR 8. Néplap. 3 Növekszik a hús termelői felvásárlói ára is, így a kisebb húsüzemek egyre nehezebb helyzetbe kerünek, mert egy idő után már nem tudják kigazdálkodni a különbözetet. Ezért azt vagy a vásárlókra hárítják, vagy becsukják a boltot! Jelenleg a jászberényi Kossuth Tsz húsüzeme is a szövetkezet sertésállományával gazdálkodik, csupán az itt nevelt jószágok feldolgozására vállalkozik, mivel a felvásárlási ár bizonytalan. Egyébként erre a hónapra több mint 500 sertés feldolgozását tervezték az üzemben. Tarpai___________________________________________________________________________ Golfok, Kadettek is várhatók További áremelésre kell számítani Sajtótájékoztató a MERKUR-nál A január 8-án esedékes új gép­kocsiárakról, az árváltozások mér­tékéről, valamint az idén beérkező személygépkocsik mennyiségé­ről, összetételéről tartottak sajtótá­jékoztatót vasárnap a MERKUR vezetői. Hellner Károly vezérigazgató elmondotta: igaz ugyan, hogy az új - átlagosan 25 százalékkal ma­gasabb - árak január 8-ától érvé­nyesek, de csak január 15-étől kezdik árusítani felemelt áron a személygépkocsikat. A MER­KUR valamennyi fővárosi és vi­déki telepe ugyanis egy héten ke­resztül leltározás miatt zárva tart. Mindössze azok vehetik át - éspe­dig régi áron - az autójukat, akik a teljes vételárat a letéti számlát ve­zető pénzintézeteknél, az OTP- nél, a takarékszövetkezeteknél, a Magyar Hitel Bank Rt.-nél és a Takarékszövetkezeti Bank Rt.-nél 1990. január 6-ig befizették. Ki­szolgálásra elsősorban azok szá- míthátnak, akik Wartburg sze­mélygépkocsira várnak. AMERKURnem tartotta vissza az autókat - hangsúlyozta a vezér- igazgató -, hiszen szombaton és vasárnap is nyitva tartottak, s az évközi, hétköznapi átlagnál, a 400 személygépkocsinál lényegesen többet adtak át. Az áremelés mértéke átlagosan 25 százalék, ezen belül legkevésbé a Trabant személygépkocsik ára emelkedik - 91 ezer forintról 102 ezer forintra - a legjobban az 1500- as Ladáké, 240 ezerről 310 ezer forintra illetve a Polski Fiat ára 120 ezer forintról 160 ezerre. Lé­nyegében azok járnak a legrosz- szabbul, akiknek erre a típusra ko­rábbi befizetésük volt, mert ebben az évben a szerződésben lekötött 8000 helyett, mindössze négyezer darabotszállítottalengyel partner. Ebben az évben valamivel több mint 130 ezer szocialista ország­ból érkező személygépkocsira számít aMERKUR, s mintegy 100 ezerre már meg is kötötték a szer­ződést. 31 ezer Ladára, 26 ezer Daciára, 14 ezer Wartburgra és 21 ezer kétütemű Trabantra már biz­tosan számítani lehet. Tárgyalnak arról is, hogy a 26 ezer Dacián felül Oltóit típusú autókat is vásá­rolnak Romániából. Annak érdekében, hogy a jövő­ben ne kerüljön sor az ideihez és a tavalyihoz hasonló torlódásra - hi­szen áremelkedésre sajnos a to­vábbiakban is számítani lehet -, s a beérkezések meglehetősen bi­zonytalanok, a MERKUR leállí­totta az előjegyzéseket, mindössze 10 típusra, kétféle Ladára, kétféle Volgára, Trabantra, Wartburgra és Daciára fogadnak el előleget. A tájékoztatón szó esett arról is, milyen nyugati típusú személy- gépkocsira lehet számítani az idén a MERKUR forgalmazásában. A cég arra számít, hogy az első fél­évben 200 Volkswagen Golf, 300 Opel Kadett érkezik, s ezen kívül Marutik is, ám itt a mennyiség bi­zonytalan, mert a magyar ellenté­telekben nehezen egyeznek meg a partnerek. (MTI) Számítógép a baromfikeltetőben A megvalósulásig hét hónap telt el Japán 500 millió dollár hitelt ad Magyarországnak Japán 500 millió dollár szabad felhasználású hitelt nyújt Magyar- orszának az Export-Import Ban­kon keresztül. Ugyanilyen össze­gű hitelt biztosít Lengyelország­nak is. A tokiói kormány erről szó­ló döntését az összes vezető japán napilap közölte szombaton. A hitelnyújtást hivatalosan Kai- fu Tosiki miniszterelnök jelenti majd be jövő hétfőn kezdődő eu­rópai útja során. A Jomiuri Sim- bun szerint ez az összeg csupán része a két országot érintő japán segélyprogramnak. A három éven keresztül folyamatosan lehívható hitel célja a lap szerint az, hogy '.ámogassák a magyar reformokat, amelyek alegelőrehaladottabbak a aiacgazdaságra való átállást meg­célzó kelet-európai reform- országok között. A kormánynak ez a lépése felte- aetően ösztönző hatással lesz a ja- oán magánválallatok beruházásai- a és magyarországi exportjuk fo­tózására. A Baromfikeltető és Termelő Termelőszövetkezeti Közös Válla­lat 1983-ban nagyszabású techno­lógiai fejlesztést hajtott végre. Kor­szerű belga keltető- és bújtatógépe­ket vásárolt, amelyekkel hat-hét hónap alatt másfél millió liba kel- tethetőki.A beruházás eredményes lett. A meglévő épület felújításával pedig az ott dolgozók munkakörül­ményei is jelentősen javultak. A vállalat tavaly májusban el­nyerte a Világbank víziszámyasok tenyésztésének fejlesztésére kiírt hitelpályázatát. Ugyanaz a belga cég nyerte meg a tendert, amelytől korábban is vásárolták a megbízha­tónak bizonyult technikát. A rekonstrukció során 16 előkel­tető és 3 bújtatógépet szereztek be. A gépek egy új épületben kaptak helyet, amelynek műszaki átadása már az elmúlt esztendő decembe­rében megtörtént. Jelenleg az utó­munkálatokat végzik. Várhatóan január végén, február elején kezdi meg működését az új üzemrész. A beruházás 42 millió forintba ke­rült. Sikerült olyan korszerű tech­nikát meghonosítani a vállalatnál, amely minden baromfi keltetésére alkalmas. Egy számítógépes rend­szer kiépítésével a technológiai fá­zisok folyamatosan ellenőrizhe­tők. A korábban vásárolt gépeket is átszerelik a belga cég szakem­berei, és bekapcsolják a számító- gépes hálózatba. L.Z. Sevillai Világkiállítás Ötletpályázat a magyar pavilonra Magyarország a spanyol kormány meghívására 1992-ben részt vesz a Sevillai Világkiállításon. Ennek előkészítésére a magyar kiállítás kor­mánybiztosa, Beck Tamás kereskedelmi miniszter ötletpályázatot hirdet a magyar nemzeti pavilon és a kiállítás tartalmi és építészeti kialakítását szolgáló koncepció kidolgozására. A kormánybiztos megbízására a Hun- gexpo bonyolítja le a pályázatot, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium és a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai támogatásával. Előző lapszámunkból is ki­tűnt, hogy napjainkban az embe­rek az adórendszert tekintik az első számú közellenségnek. Sok rendelkezést nem ismernek, sok­kal nem értenek egyet, s ebből adódóan nem rokonszenveznek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendelkezéseket fogana­tosító embereivel. Intézkedései­ket sok esetben méltánytalannak tartják, őket pedig nem egy eset­ben túlbuzgónak. Van olyan em­ber is, aki azt hangoztatja: azért ilyen túlbuzgók a revizorok, mert az általuk beszedett plusz adó arányában növekszik prémi­umuk. Mennyiben jogos ez a közhangulat? - erre és az adó­zással összefüggő egyéb kérdé­sekre keresve a választ beszél­gettünk Harangozó Károllyal, az APEH megyei igazgatójával. N _________________________/- Bevezetőül hadd kérdezzem meg: Önnek - magánemberként - mi a véleménye az adórendszer­ről?- Van egy általánosan elfogadott és nagyon frappáns minősítése az adózásnak, mégpedig az, hogy jó adórendszer nincs, csak elviselhe­tő. A miénket röviden úgy lehet jellemezni: még nem tökéletes. Köztudott, hogy 1988 január else­jével egy korszerű adórendszer lé­pett életbe, ami feltételezett sok olyan központi intézkedést, ami nélkül az adórendszer csak részben tudja betölteni funkcióit. Gondo­lok például a bérreformra, a piac- gazdaság kiszélesítésére és így to­vább. Tehát az adórendszerhez kapcsolódó központi intézkedések ezideig inkább csak folyamatban vannak, részben valósultak meg. Ezért az adórendszer igen sok zök­kenővel működik. A pénzügyi kormányzat is hang­súlyozza, hogy számos tennivaló van az adórendszer továbbfejlesz­tésében. Erre történtek is lépések. Több esetben sikerei hangzottak el javaslatok a törvények módosítá­sára. Egyértelmű, hogy az adóreform továbbfejlesztésére kidolgozott program a megvalósítás kezdeti szakaszában van. És a fő célt: az az egységes közteherviselést és a va­lós jövedelmek adóztatását még nem értük el. Ahhoz pedig, hogy az adóterhelést mérsékelni lehes­sen, közismert, hogy milyen ered­ményeket kellene elérni a gazda­ságban. Az eddigi módosításokkal nem értük el azt, hogy az adóterhe­lés csökkenjen és még mindig szá­mos szociálpolitikai cél terheli az adórendszert.- Mennyire mindenható az APEH? Az adófelügyelőség dönté­sének megváltoztatása érdekében milyen lehetősége van az adó­alanynak?- Az APEH szervezetére vonat­kozó kormányzati döntés az adófe­lügyelőség jogi helyzetét is meg­határozta. Eszerint a magánszemé­lyek és a magánvállalkozók első fokú adóhatósága. A jogkörébe tartozó adóellenőrzés számos üt­közési lehetősége rejt magában. Vannak olyan magánvállalkozók, akiknél adóellenőr igen ritkán for­dult meg. Az új szervezet kialakí­tása után törekedtünk ezeknek a régen, vagy soha nem vizsgált partnereknek az ellenőrzésére, öt évre visszamenőleg is - az elévülé­si határidőt betartva - végzünk vizsgálatokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy változott az adó­zás rendszere. Korábban nem öna­dóztatás volt, hanem kivetéses rendszer, ami lényegében azt je­lenti, hogy egy adatszolgáltatás után vetették ki az adót, vagy az átalány alapján fizették azt. Adóel­lenőrzést akkor is kilátásba helye­zett a hatóság. Intenzívebbé vált tehát most az adóhatóság munkája, s ennek kö­vetkeztében meglehetősen nagy összegű adóhiányok is felszínre kerültek. így például 1989-ben 66 millió forint adóhiány mellett kö­Adócsaló vagy áldozat? II. zel 600 ezer forint adótöbbletet is feltártak. Az adóalanynak a ható­ság által készített jegyzőkönyv át­tanulmányozása után lehetősége van ama, hogy észrevételt tegyen. Amikor pedig megkapja az első fokú határozatot, és úgy érzi, hogy jogsértés történt -, fellebbezhet. Nem titok, hogy meglehetősen nagy a fellebbezések száma. A 366 első fokú határozatból nyolc- vanhetetmegfellebbeztek. Másod­fokon - az igazgatóságnál - 1989- ben az első fokú döntések egyhar- madát változtattuk meg a fellebbe­zők javára. A fellebbezést az első fokú határozatot hozó felügyelő­ség értékeli, hozzáírja a maga vé­leményét, s amennyiben szüksé­gesnek látja, kiegészítő vizsgálatot is tart. Ezt az anyagot tanul­mányozza át a másodfokú eljárás során a megyei igazgatóság egyik dolgozója, aki teljesen független az első fokú hatóságtól. Ezek után az osztályvezető, vagy az igazgató dönt. Amennyiben kéri az ügyfél, személyesen is meghallgatjuk. Számtalan esetben történt így. Aki a másodfokú eljárást is sérelmezi, bírósághoz fordulhat. 1989-ben ti­zennyolc esetben fordultak bíró­sághoz, és mindössze egy esetben változtattak az államigazgatási döntésen. Korábban csak a kivetés jogalapja tekintetében lehetett ezt tenni, de az adó öszegét érintően nem. Most már viszont az összeg- szerűség tekintetében is lehet bíró­sághoz fordulni. Emellett van még egy lehetőség: a felülvizsgálati ké­relem, amikor a másodfokú dön­tést nem fogadja el valaki. Ezt a kérelmet az APEH elnökéhez kell felterjeszteni. Tavaly 36 esetben éltek ilyen kérelemmel. Ezáltal há­rom esetben módosult az alsófokú döntés.- Közszájon forog az, hogy a re­vizorok azért olyan túlbuzgók, mert prémiumuk az általuk feltárt adóhátralékkal arányosan növek­szik...- Az adóigazgatási szervezet dolgozóinak bérezése az állami­gazgatási dolgozók bérezésére vo­natkozó szabályok szerint történik. Az adóigazgatóság területén is ha­gyománya van annak, hogy külön érdekeltséget biztosítanak a pótló­lag megállapított és megfizetett adót illetően. A tanácsoknál évti­zedek óta megvan ez, és eredmé­nye egyértelmű. A mi szerveze­tünk - a tanácsi adók, a TB járulék pótlólagos megfizettetéséhez, vagy a bírósági végrehajtásból származó bevételekhez hasonlóan - is érvényesíti ezt az ösztönző rendszert. Ez egyáltalán nem jelen­ti azt, hogy kirívó jövedelmet biz­tosít, hiszen az adóellenőr nem személyre vonatkozó jövedelmet "termel" magának. Közös érde­keltség van. A jutalom forrása va­lóban a pótlólag megfizetett adó, de annak csak egy kis töredéke. Az így kapott összeg nem haladja meg azt, amit vállalatoknál ilyen felké­szültséggel és eredménnyel dolgo­zó szakemberek jutalomként, pré­miumként kapnak. Ez a rendszer nem ösztönzi tehát túlbuzgóságra a revizorokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy dolgozóink ki vannak téve külön­böző rágalmaknak és megveszte­getési kísérleteknek is. Megtörtént például, hogy egyik dolgozónkat kilátásba helyezett "szívességéért, figyelmességéért” huszonötezer forint értékű telefonkötvénnyel ajándékozta meg egy magánvállal­kozó és kérte, hogy több százezer forintos adóhiányának "rendezésé­nél" legyen a segítségére. Termé­szetesen nem kapott segítséget, rendőrségi ügy lett az esetből. A korrumpálások lehetőségének el­kerüléséhez is szükséges, hogy az adóellenőrök anyagilag megtalál­ják számításaikat.- Hallani lehet azt is, hogy nem megfelelő képzettségű emberek in­tézik az adóügyeket. Van-e káder­hiányuk, ami egy ilyen új szerve­zetnél természetesnek tűnik?- A megyei igazgatóságon csak felsőfokú végzettségű emberek dolgozhatnak. Előképzettségük, gyakorlati tapasztalatuk révén "ke­lendőek” máshol is. Számtalan példát említhetnék arra, hogy fele­lős pozíciókra szívesen hívják őket. Persze, nem csak emiatt van­nak kádergondjaink. A megyei igazgatóságénál sokkal kedvezőt­lenebb a felügyelőség helyzete. Ott megfelelő szakvizsgák letételéhez kötik az alkalmazást és most, ami­kor arevizori állományt körülbelül a duplájára fejlesztjük, számítot­tunk arra, hogy a tanácsok azokat a szakembereket, akik eddig náluk dolgoztak, átadják nekünk. Sajnos, ez nem következett be, ezért kö­zépfokú végzettségű és államigaz­gatási gyakorlattal nem rendelkező embereket kellett felvennünk és kiképzésüket biztosítani. Külön­böző tanfolyamokon ugyan diffe­renciáltan elsajátították a szakis­mereteket, de még kevés az ellen­őrzési gyakorlatuk. Elképzelhető tehát, hogy nem egészen megfelelő módon mozognak ellenőrzésük során, s szakmai megítélésük sem mindig kellően precíz és alapos. Esetleg tárgyalási stílusuk sem fe­lel meg a követelményeknek. Te- hátigen komoly gondjaink is van­nak. S azt hiszem, természetes az, hogy mindig akad néhány olyan ember, aki nem felel meg a köve­telményeknek.- Közeleg az adóbevallás idősza­ka. Mit tanácsol az adóalanyok­nak?- Nagyon jól teszik azok, akik a tavalyi jó tapasztalatokat alkal­mazzák az idén is. Feltétlenül kívá­natos, hogy a magánvállalkozók precízebben végezzék az adóbe­vallást, mert tavaly a vármái több gond volt velük. A tanácsok között nagyon fontos az, hogy ügyfeleink idejében keressék meg azokat az intézményeket - tanácsokat, taka­rékpénztárakat stb. -, amelyek ki­adják az adókedvezményre jogosí­tó igazolásokat, mert ezek hiánya tavaly is számos gondot okozott az adóhatóságnak és az adóalanyok­nak. Jó lenne egy kis szemléletvál­tás is, annak megértése, hogy nem felesleges rossz az adóbevallás, hanem állampolgári kötelesség. Mi készségesen partnereink ren­delkezésére állunk információk­kal, szakmai kérdések megoldásá­hoz való segítségnyújtással. Ke­ressék a kapcsolatot velünk. Meg­felelő propagandával ismertetni fogjuk, hogy mikor és hol lesznek eligazító megbeszélések, ügyfél- szolgálatok. Szeretnénk, ha élné­nek a lehetőségekkel, hiszen közös a célunk: nem a mindenáron való büntetés, hanem az adómorál javí­tása. A bevezetőben említett két ügy még folyamatban van, ezért azok részleteire nem kívánok rea­gálni, - bár több felvetésükkel nem lehet azonosulni. Az ügyek lezárá­sa után - figyelemmel a törvényben^ előírt adótitok követelményeire is - készségesen válaszolok. Simon Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom