Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-08 / 6. szám
2 Szűnőben a bizonytalanság Néplap. 1990. JANUAR 8. A Minisztertanács közleménye egyesközponti fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről A Minisztertanács az Országgyűlés által jóváhagyott 1990. évi gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján a következő fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről döntött. I. Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya Az MSZP eddigi tevékenységét, az elmúlt év októberében tartott kongresszusa óta megtett útját értékelte szombaton Budapesten a Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya a párt országos központjában. Az októberi kongresszus óta a belpolitikai folyamatok kedvező irányt vettek, békésen ment végbe a Magyar Köztársaság megalapítása, s a sarkalatos törvények megalkotása. A párt újjáalakítását bizonytalanság jellemezte, helyenként válságos belső állapotok közepette kezdődött a szervezés, ezen azonban sikerült változtatni. A testület véleménye szerint a Kelet-Közép-Eu- rópában végbement változások új helyzetet teremtettek az ország és az MSZP számára is. A párt szerveződése tehát másként alakult, mint ahogy azt a kongresszuson elképzelték. A választmány állásSzombaton este a Szobaszínházban ismét darázs fészekbe nyúltak a közéleti fórum /?/ műsor /?/ vezetői Fodor Tamás, a Szolnoki Szigligeti Színház főrendezője és Hortobágyi Zoltán, a "maholnap" főszerkesztője. A kínálatuk a napi aktualitásból született, így reagálni kívántak a magyar Watergate- ügyre, önigazgatási kérdéseket boncolgattak, de szó esett arról is, ki fizeti majd a jövőben a rendőrt? Nos, a Darázsfészek ezúttal csalódást okozott azoknak, akikval amiféle közéleti westemt szerettek volna látni a Szobaszínházban. A meghívottak - dr. Rubos Mihály rendőralezredes, Szolnok városi kapitány és Rózsa Ferenc megbízott Szolnok városi tanácselnök - óvatosan kitértek minden provokáló kérdés elől. Ami arendőrség dolgát illeti érthető a dolog, hiszen még magasabb körökben sem tisztázott, miért kellett az Állambiztonság munkatársainak telefonokat lehallgatni, leveleket felbontani, ráadásul úgy, hogy annak károsultjai rendre az ellenzéki pártok képviselői voltak. Dr. Denke Gergely, a FIDESZ szóvivője azt kérdezte: vajon nincs-e olyan technika a fejlett nyugaton, amely megakadályozná a hírközlő eszközök jogtalan és illetéktelen "kihallgatását"? A kérdésre Vági Gábor, az ELTE tanszékének tanára, az est vendége meglehetősen indignálódva válaszolta: miért pont - mondjuk - a tengerentúlról kérünk ilyen technikát, amikor egy közelmúltban vetített film, a Hoover és a Kenne - dyek tanulsága pontosan az volt, hogy Amerikában is élnek a szeA Magyar Szocialista Párt Jász- Nagykun-Szolnok megyei szervezete egyetért a Kormány elnökének döntésével, hogy haladéktalanul vizsgálják ki az Állambiztonsági Szolgálat tevékenysége ellen az SZDSZ és FIDESZ által benyújtott feljelentést. Visszautasítjuk és rágalomnak minősítjük ugyanakkor a két párt gyanúsítását, mely szerint a Szocialista Pártnak bármilyen köze volna az esetleges törvénysértéshez. Szükségesnek tartjuk rámutatni, hogy a két párt alaptalan gyanúsítása ugyanúgy bűncselekmény, mint az, ami ellen az ő tiltakozásuk irányult. Érthetetlennek tartjuk az ellenünk irányuló gyanúsítást azért is, mert az elmúlt hónapok során bizonyságot szerezhettünk arról, hogy egyes, úgynevezett pontja szerint azonban a helyzetet nem szabad „MSZMP-s tudattal,, értékelni, mert így akár kudarcnak is nevezhető a jelenlegi 50 ezres létszám. Pozsgay Imre a választással összefüggő kérdésekről szólt.ős kormánya legyen az oszágnak. Szerinte az MSZP erkölcsi alapjai semmivel sem gyengébbek, mint bármely más politikai erőé. Végezetül elmondta, hogy az MSZP minden egyéni választókerületben indít saját jelöltet, illetve minden megyében saját listát állít, az országos listára pedig vonzó és megfelelő személyeket jelöl. A KGST jövőjét firtató kérdésre Nyers Rezső a sajtótájékoztatón kifejezte meggyőződését, hogy az együttműködésben új utat kell nyitni, mivel a tervhivatalok koordinációin alapuló együttműködés totális válságban van. mély iségi jogokat sértő eszközökkel. Ez az érv ott a vitában megcá- folatlan maradt.A továbbiakban szó esett az önigaztatás számos problémájáról, így érthető módon nekiszegezték a kérdést Szolnok város megbízott tanácselnökének: miként lehet az, hogy a 27 ezer lakost számláló Széchenyi lakótelepet senki emberfianem képviseli a városi tanács végrehajtó bizottságában? A válasz ez volt: "Nem jellemző". Nos, nem tudtam mit kezdeni ezzel az odavetett megjegyzéssel még azután sem, hogy aludtam a dologra egyet. Egy lakótelepi ember érdekképviseletét méltánytalanság ilyen hevenyészett módon elintézni. A Darázsfészeknek meghívott kültagjai is voltak, így a tiszabői községi irányítás képviselője próbált információt szerezni az elkövetkezendő évek tanácsi gazdálkodásához. Sokkal bölcsebbek nem lettek, hiszen a jelenlévők számára is kérdőjel, hogyan biztosítja majd a kormány a települések számára az önigazgatás és az életben maradás feltételeit? Több mint két órán át tartott a közéleti fórum, melynek tanulságát azzal lehetne összegezni, hogy sürgető igény van az okos és eligazító emberi szóra, és jóllehet az állampolgárok nehezen mozdulnak ki családi otthonuk bástyái mögül, de ha már egyszer résztvevői egy kollektív eszmecserének, akkor csak mondják, mondják a magukét.Talán azért, mert az oly hőn óhajtott, továbbgondolásra késztető új információkhoz mégsem jutottak hozzá. szélsőbaloldali erők a pártok közötti politikai versengést szeretnék gyűlölködéssé és törvénytelen mocskolódássá változtatni. Ezeknek a politikai erőknek azonban semmi közük nincs a Szocialista Párthoz. A megyénkben működő pártok képviselőivel a romániai forradalom megsegítése során a kölcsönös tiszteleten alapuló jó kapcsolat jött létre, amit megmérgezhetnek az ilyen jellegű támadások. A Szocialista Párt tiszteletben tartja a törvényeket és más pártokat, de elvárja, hogy a többi párt is így tegyen, mert a demokratikus választások célja nem egyik vagy másik párt erkölcsi lejáratása, hanem az ország mielőbbi felemelkedése kell legyen. MSZP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Koordinációs Bizottsága 1990. első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő áremelésre kerül sor. Az áremelések a ráfordítások növekedésével, a termelői és fogyasztói ártámogatások csökkentésével, az adózási feltételek változásaival vannak ösz- szefüggésben. Az élelmiszerárak a mezőgazda- sági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségváltozások következtében január 8-án, illetve egyes termékeknél azt követően számottevő mértékben emelkednek. Ez időponttól az élelmiszerek körében csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej, a fehér kenyér, a kifli és a zsemle marad hatósági árformában, ezért ezek kivételével a tájékoztatás a termelők által ajánlott árakra épül, és így egyes kereskedelmi egységeknél eltérő árakkal is találkozhat a vásárló. A húsipari termékek árai átlagosan mintegy 32 százalékkal emelkednek. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben drágulnak a sertés tőkehúsok. így például 1 kg sertéscomb és rövidkaraj ára 170 forintról 250 forintra emelkedik. A baromfiipari termékek átlagosan 26-28 százalékkal drágulnak. A húst tartalmazó konzervek árai is emelkednek. A tej és tejtermékek árai mintegy 42-43 százalékkal emelkednek, így például a maximált árformába tartozó 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej literenkénti ára 12,90 forintról 18,20 forintra emelkedik. A 20 százalékos zsír- tartalmú, 0,2 literes poharas tejföl ára 13 forintról 18,40 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 11,60 forintról 18,90 forintra, az eidami sajt kilogrammonkénti ára 152 forintról 205 forintra változik. A malomipari termékek közül a liszt ára 22 százalékkal, a rizsé 16 százalékkal emelkedik. A sütőipari termékek árai várhatóan mintegy 26 százalékkal növekednek. A maximált árformába tartozó fehér ke-' nyér kilogrammonkénti ára 12 forintról 14,80 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli ára darabonként 1,30 forintról 1,70 forintra változik. A zsír-, zsírszalonna- és étkezé- siszalonna-árak átlagosan 32 százalékkal emelkednek. így például 1 kg sertészsír ára 34 forintról 45 forintra emelkedik. Az étolaj, a margarin és a cukor árváltozását a termelők még nem kezdeményezték. Az élvezeti cikkek közül a fogyasztási adó emelése és a termelői ráfordítások növekedése miatt a cigaretta, a sör és az égetett szeszesitalok kb. 20-22 százalékos drágulásával kell számolni a termelő vállalatok árközlései alapján. A rubel viszonylatból behozott személygépkocsi árak döntően az adó emelése, és kisebb részben az importárak növekedése miatt január 8-án átlagosan mintegy 25 százalékkal emelkednek. így például a Lada 1300-S típusú új ára 255 ezer forint, a Lada-Samara (3 ajtós) ára 285 ezer, a Tabant Limousin 102 ezer, a Wartburg 1,3 Limousin 253 ezer, a Dacia 1300 TX Limousin 217 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha a gépkocsi átvételére szóló értesítés alapján a gépkocsi teljes vételárát január 6-áig bezárólag kifizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. Az üzemanyagok árai is január 8-án emelkednek, a motorbenzineknél 3,50 forinttal, az ólommentes benzinnél 3,00 forinttal és a gázolajnál 4,00 forinttal literenként. A normálbenzin új ára literenként 28 forint, a szuberbenziné 29,50 forint, az extra és az ólommentes benziné 31 forint, a gázolajé 17 forint lesz. A lakosság részére nyújtott közüzemi ivóvíz- és csatorna-szolgáltatás díjai január 8-tól átlagosan 336 százalékkal emelkednek. Ezen belül az ivóvíznél a díjemelés átlagos mértéke 310 százalék, a csatorna-szolgáltatásoké 43 százalék. A jelentős mértékű díjemelést a hosszabb ideje változatlan, és ezért már irreálisan, helyenként pazarlásra ösztönzően alacsony díjak következtében fehalmozódott állami támogatás csökkentése indokolja. így például Budapesten a víz- és csatornadíjak együttesen kbméterenként 2 forintról 10,10 forintra emelkednek. Az országban működő 32 közüzemi ivóvíz- és csatoma-szolgálató vállalat által alkalmazható új díjakról egyidejűleg külön tájékoztatás jelenik meg a helyi lapokban. A vízdíjemelés nemcsak a saját tulajdonú lakásokra, hanem a bérlakásokra is vonakozik. Azokban a bérleményekben, amelyekben a vízfogyasztás mérhető, ott a fizetendő díj az igénybe vett szolgáltatáshoz igazodik. Ha a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, 1990-ben a díjfizetés a bérlemények komfortfokozatának és szobaszámának függvényében differenciált normatívák alapján történik. Az új díjakat február 1-jétől kell megfizetni, erről a területileg illetékes ingatlankezelő vállalatok írásban tájékoztatják a bérlőket. A lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek. Ä komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások lakbére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15 forintról 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konkrét megállapításánál a műszaki állapottól és a településen belüli fekvéstől függően az eddigieknél nagyobb differenciálással élhet. Tekintettel arra, hogy a lakbér megfizetése mindig előre a tárgyhónapban esedékes, ezért az első magasabb összegű díjat már februárban kell fizetni. Február 1-jétől a helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal nőnek, a tarifaemelés Budapesten 55 százalékos, egyes vidéki városokban 43 százalékos, a Volán helyi közlekedésnél 2 százalékos lesz. A 70 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége továbbra is fennmarad. A tanuló és nyugdíjas bérletek változatlanul a teljesárú bérlet egynegyedébe kerülnek majd. A vasúti és a közúi személyszállítási díjak szintén február 1-jén átlagosan 20 százalékkal emelkednek. A munkába járásnál, valamint a tanulók iskolába járásánál a szociálpolitikai kedvezmények mértékei változatlanok maradnak. A tanintézetek által igénybe vett különjárati autóbuszok tarifái ugyancsak febuár 1 -jétől 15 százalékkal emelkednek. A postai szolgáltatások (így például levél, csomag, távirat) díjai január 8-ától átlagosan 22 százalékkal, a távközlési szolgáltatásoké (például telefon, telex) pedig február 1-jétől 11 százalékkal emelkednek. A TV-előfizetés díja február 1 -jétől havi 30 forinttal nő. A szolgáltatások esetében - főként ahol a tarifarendszer is módosul - a lakosság részletesebb tájékoztatásáról a szakmailag illetékes minisztériumok még január hónapban gondoskodnak. II. A fogyasztói árszínvonal növeke- déséből adódó lakossági többletterhek ellentételezése, illetve mérséklése érdekében 1990. január 1-jével a nyugdíjasok, járadékosok, valamint a gyermekes családok teljes körét érintő intézkedésekre kerül sor. 1. Az Országgyűlés december 18 - án jóváhagyta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetését, amely a januárban végrehajtandó intézkedésekre 33 milliárd forintot tartalmaz. Törvényi rendelkezés született arról is, hogy - a fogyasztói árszínvonal-emelkedés tényleges mértékéhez igazodóan - év közben további intézkedéseket kell tenni. A nyugellátásokat, nyugdíjszerű szociális ellátásokat januártól - amint a Minisztertanács 1989. december 21-ei sajtótájékoztatóján már részletesen ismertette - differenciált összegekkel kell emelni. Az emelés a nyugdíjak nagyságát és a nyugdíjba vonulás időpontját figyelembe véve két külön összegből tevődik össze. Minden 6000 forint alatti nyugdíjat, járadékot 550 forinttal, a 600110.000 forint közötti ellátásokat 400 forinttal, a 10.001-20.000 forint közöttieket 300 forinttal, a 20.000 forint feletti nyugdíjakat pedig 200 forinttal kell emelni. Ezen felül a nyugdíjazás éve szerint - függetlenül a nyugdíj nagyságától - az 1975. július 1. előtti nyugdíjazottaknak 500 forint az 1975. július és 1980. december 31. között nyugdíjazottaknak 300 forint, az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyudíjazottaknak 200 forint kiegészítő emelés jár. Ezzel például az 1974-ben megállapított, 1989 decemberében 6000 forintot el nem érő nyugdíj havi 1050 forinttal, az 1984-ben megállapított, 10.000 forintot el nem érő nyugdíj havi 600 forinttal emelkedik. A házastársi pótlék 550 forinttal kerül kiegészítésre, ugyanilyen összegű emelést kapnak házastársuk után azok a 6000 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jövedelempótlékban részesülnek. 1990. január 1-jétől azoknak az özvegyeknek, akik saját jogon is nyugdíjat szereztek, a két nyugdíjat 6000 forintig együttesen folyósítják. (1989-ben ez az összeghatár 3890 forint volt.) Az özvegyi nyugdíjra jogosulttá váltak a gyermekeket nevelő és a nyugdíjas férfiak is. Az intézkedés biztosítja a számított létminimumra (4300 forintra) való nyugdíjkiegészítést nemcsak - az idén tett intézkedésekhez hasonlóan - a 70 éven felüli és az I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok számára, hanem az 1986. január 1. előtt megállapított valamennyi saját jogú, özvegyi, szülői nyugdíjban részesülőnek is. A nyugdíjemeléseket nemcsak az 1990. január 1-jén már nyugdíjban lévők, hanem az 1990. év folyamán nyugdíjba vonulók is megkapják. A családi pótlékot (jövedelempótlékot) gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlékot pedig a nyugdíjak alapemelésének megfelelő összeggel, havi 550 forinttal kell emelni. A gyermekgondozási díj legkisebb összege - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő emeléssel - 4190 forint lesz. Az ellátások emeléséről a folyósító szervek hivatalból - külön kérelem nélkül- intézkednek. Csak az új feltételek szerinti özvegyi nyugdíjak esetében kell az egyéneknek igénylést benyújtaniuk. A január hónapra járó nyugdíjemelés összegét nem a januári nyugdíjjal folyósítják együtt, hanem azt kü- lpn - de még január hónapban - fizetik ki. Februártól azonban már az emelt összegű nyugellátás kerül folyósításra. A január hónapra járó emelt összegű családi pótlékot az érintettek a február havi bérfizetés időpontjában kapják kézhez. A január hónapra járó és februárban kifizetésre kerülő gyermekgondozási segélyhez már az emelt összegű kiegészítés jár. 2. A tanácsi szociális támogatások emelése A nyugdíjemelésekhez kapcsolódóan januártól meghatározott összegekkel emelkednek a tanácsok által megállapított rendszeres szociális ellátások is. A rendszeres szociális segély, a rendszeres szociális segélyben részesülő családtagjának kiegészítő segélye, a központi szociális segély, és az e segélyben részesülő családtagjának kiegészítő ellátása havi 550 forinttal emelkedik. A vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segélye, a hadigondozási pénzellátások egységesen havi 1050 forinttal emelkednek. Ha ezen ellátások közül valamelyiket nyugdíjjal együtt folyósítanak, a két ellátás együttes összegét kell emelni, de az emelés összege ez esetben sem lehet kevesebb havi 1050 forintnál. A rendszeres szociális ellátások emelésével egyidejűleg emelkednek az ellátások megállapításának, illetve folyósításának feltételéül szolgáló kereseti és jövedelem értékhatárok is. A tanácsok az általuk folyósított ellátások emelését külön kérelem nélkül hivatalból intézik. A január hónapra járó emeléseket még nem a januári ellátásokkal együtt, hanem azt követően utólag fizetik ki. A tanácsok által folyósított rendszeres szociális ellátások emelésének többletköltsége a helyi feladatoknál, az egy állandó lakosra jutó normatívába beépítésre kerültek. Ez a normatíva tartalmazza továbbá a tanácsi eseti segélykeretek, a gyámügyi rendszeres és eseti segélykeretek növeléséhez biztosított támogatásokat is. Ezen felül a tanácsi költségvetési keretek tovább növekednek az egyedi szociális támogatásra fordítható összegekkel. így lehetőség van a gyermekintézményi és a szociális étkeztetésben részesülők térítési díjkedvezményeinek további támogatására. A lakbéremelésről, a lakáscélú kedvezményes állami kölcsönök utáni adózásról és a kapcsolódó kompenzációs lépésekről a bevezetést megelőzően részletes tájékoztató jelenik meg. • Darázsfészek - békés darazsakkal-PbLehallgatási ügy Alaptalan a gyanúsítás Megyei MSZP-tiltakozás
