Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

4 Néplap 1990. JANUÁR 31. A Móri Állami Gazdaság központjában megkezdődtek az üzemi próbák az új szörpüzemben. A mintegy 30 millió forintos beruházással! étrehozott üzemben az NDK-beli töltőgépsorral óránként hatezer félliteres palackot tudnak tölteni "Úgy tereltek be bennünket a kórházba, mint az indiánokat a rezervátumba...” A betegnek a foga, az orvosnak a helyzete fáj VÍZI RENDŐRÖK KETTŐS ÉLETE Télen a parton, nyáron a vízen Dr.Csordás József csoportve­zető főorvos szerint soha olyan jó fogászati ellátás nem volt Szolnokon, mint 1973 és ’83 kö­zött, amikor a városi alapellátás­hoz tartozott a fogászat is. Nem volt és nem is lesz. : Az egyik jön, I a másik megy I Ezt a jó rendszert azonban - Csordás főorvos szavaival élve - szétverték, és az integráció égi­sze alatt a fogászati ellátást a megyei kórházhoz csatolták. A laikusnak nem sokat mon­danak ezek a tények, legföljebb bosszankodik, ha elmegy a ren­delőbe, és aznap - mondjuk -nem tömik be a lyukas fogát, hanem későbbi időpontra hívják vissza. A laikus csak azt látja, hogy az orvos túlterhelt, az asszisztens- nő ideges, a betegek meg egyre többen vannak. Szolnokon évek óta kevés a fogorvos. Miközben már szinte bármelyik község képes "szerez­ni" magának fogorvost; addig a megyeszékhely állandó szakem­berhiánnyal küzd. Hogy is van ez?- Évtizedek óta ugyanabban a cipőben járunk, - véli dr.Csordás József. - Évente jön hozzánk 4-5 fogorvos, és elmegy négy-öt vagy még több.- De miért? Miért nem tudja Szolnok megtartani őket?- Mert nincsenek meg a letele­pedés feltételei. A fogorvosok nem kapnak megfelelő lakást, és a fizetés is alacsony. Orvos-nő­vérszállón lakni nem leányálom, egy-két év is eltelik, mire az or­vos garzonlakáshoz jut. Házas­ságot köt, a gyerek a garzonba születik, nem fémek el, vesze­kednek, elválnak. Fogorvos az egészségügytől utoljára 25 évvel ezelőtt kapott több szobás la­kást, azóta nem. A kezdők bruttó bére 7 ezer 200 forint. Hát ez nem letelepedési feltétel. Meg­mondom őszintén, kevés ilyen hely van az országban, amelyik ilyen előnytelen feltételeket kí­nál. Az egészségügy a lakás- helyzetet nem tudja megoldani, a tanács fjedig nem vagy csak nagyon keveset segít. Úgy van­nak vele: fogorvos volt is lesz is, az egyik jön, a másik elmegy. Még a leadott garzonokat sem tudjuk visszaszerezni, hogy leg­alább abba a lakásba, amelyik­ből kiköltözik a fogorvos, mási­kat költöztethetnénk. Szóval, el kellene dönteni a városnak: fon­tos-e a fogászat vagy nem. Le akarják-e telepíteni a fogorvoso­kat, vagy minden így megy to­vább?- Hogyan? Most hány állás be­töltetlen?- Tizenkilenc körzetet tizen­egy orvos lát el. Hat üres állással rendelkezünk, ketten pedig gye­sen vannak. A helyzet volt ennél rosszabb is, nyáron például nyolc orvos "vitte” a 19 körzetet. Ki marad Z az állami Z rendelőben?- Hogyan?- Úgy, hogy egy férfiorvosé volt hat körzet, a lányoké meg kettő-három.- Ne haragudjon, de el lehet látni tisztességesen két-három- hat körzetet?- Nézze, ha az orvos becsü­letesen dolgozik, adott idő alatt nem tud ellátni több beteget ak­kor se, ha száz körzetet raknak a nyakába. A megoldás tehát az, hogy a beteg többet vár, nem látják el azonnal, hanem vissza­rendelik egy másik időpontra. A váróban sokan vannak, hosszú idő telik el, amíg bejutnak az orvoshoz.- Úgy hallottam, az utóbbi időben nemcsak a rossz feltéte­lek veszélyeztetik az állami ellá­tást, hanem megjelent a konku­rencia is.- Sopronban már alakult egy kft., ahol főállásban dolgoznak a fogorvosok. Egy ilyen lehetőség mindenkit csábít. Ahol jól lehet keresni, ahol jók a munkafeltéte­lek, ahol nem kell könyörögni anyagért és eszközért... Gondol­jon bele, volt olyan eszközünk, amelyet már négy éve kértünk a kórháztól. A papírok útközben valahol elkallódtak. Úgyhogy a múltkor már azt kellett mondani: ha nem kapjuk meg, kénytelenek le­szünk bezárni a rendelőt. Erre pillanatok alatt előteremtették. Hát egy kft.-nél ilyen nincs! Ha Szolnokon is alakul kft., bizto­san "fölszippant" néhány jó fog­orvost, és akkor ki marad az ál­lami rendelőben? Kiment volna falura Dr.Szilágyi Edit azok közé tartozik, akik el akartak menni Szolnokról. Végül mégis ma­radt...- A Vörös Csillag úti rendelő­ben dolgozom, és nagyon jól ér­zem magam, hiszen az volt az álmom, hogy fogorvos lehessek. Másfél éve jöttem Szolnokra. Kezdetben a szüleimnél laktam, de ez nem perspektíva egy fel­nőtt ember számára. Amikor idejöttem, lakást ígértek, aztán telt-múlt az idő, és nem volt la­kás. Akkor kaptam egy fülest, hogy az egyik közeli faluban van állás, lakással, jó fizetéssel. Rá­adásul ott nem kellett volna ügyelnem, és több pénzből gaz­dálkodhattam volna, mint itt. Csábító lehetőség volt. Annak ellenére, hogy egyedül vagyok, mégis kimentem volna. Mond­tam Csordás főorvosnak, mi a szándékom. Ő segített és sike­rült itt, Szolnokon szerezni egy garzont. így maradtam. Más kér­dés viszont, hogy a csoportveze­tő főorvosnak nem az lenne a dolga, hogy térdig lejárja a lábát, hogy lakást szerezzen a fogorvo­sainak.- Hogyan lehet egyszerre több körzetben is gyógyítani?- A betegek kezelése nagyon elhúzódik. Sokszor bejön a páci­ens a rendelőbe, és azt kell mondjam, hogy előjegyzem egy másik időpontra. Sokat kell vár­niuk, mire egyáltalán bejutnak hozzám. Ezért idegesek, türel­metlenek. Csordás főorvosnak van egy elmélete a szolnoki helyzetről:- Ha húsz év alatt csak minden második évben adtak volna egy rendes lakást, azóta már lenne tíz letelepedett fogorvosunk. Nem pedig átutazó nyolc. Ha húsz év alatt... Ha a me­gyeszékhely kétévente egy or­vost itt tudna tartani, az valóban nem lenne rossz arány - az eddigi helyzethez képest. A húsz év alatt azonban nem történt sem­mi, ami a letelepedést segítette volna. Tessék mondani, nem le­hetne végre elkezdeni? Paulina Éva Szolnokon, a Tisza partján álló vízrendészeti rendőrkapitányság épületének környéke a téli hóna­pokban csendes. A Tiszán nincse­nek csónakázók, szörfözők, a til­tott helyen fürdőzőkre sem kell ügyelni. A rendőrség motorcsó­nakjai az épület mögött állnak, gondosan felbakolva, leponyváz- va. Úgy tűnik tehát, hogy ezekben a hónapokban holt szezon van a vízi rendőrségnél.- Mit csinál a vízi rendőrség té­len? - ezt a kérdést tettük fel Szo- kola József őrnagynak, a Tiszai Vízrendészeti Rendőrkapitányság vezetőjének.- Csak látszólag van holt szezon télen a vízrendészetnél - fogadja mosolyogva a számára naivan hangzó kérdést Szokola József. Csónakázók, fürdőzők ilyenkor valóban nincsenek, de a mi felada­taink sokkal összetettebbek és bo­nyolultabbak ennél. Mielőtt a kér­désre válaszolnék, általános teen­dőinkről mondanék néhány mon­datot a teljesség igénye nélkül. Feladatunk a vízi rendészettel és a vízi közlekedéssel kapcsolatos rendőri teendők ellátása. Vagyis ellenőrizzük az úgynevezett vízi KRESZ betartását, a vízi jármű­vek, úszógépek okmányait, felsze­relését, a személyzet engedélyét. Továbbá igyekszünk meggátolni az engedély nélküli vízijármű-ve- zetést, az ittas vezetést. Tevékeny­ségi körünk a halászat, a horgászat szabályainak betartására, a vízvé­delmi, környezetvédelmi előírá­sok megtartásának ellenőrzésére is kiterjed. A vagyonvédelemmel kapcsolatban is vannak teendőink - a vízi járművek lopása, rongálá­sa, a vízparti kempingekben elkö­vetett vagyon elleni bűncselekmé­nyek felderítése. Feladataink sorá­ból csak néhány példát emeltem ki. Ezekből is látható, hogy a téli hó­napokban sem vagyunk munka nélkül.- Tevékenységünk azért kétség­telenül kötődik az évszakokhoz ­Az állampolgárok jelentős része immár képtelen figyelemmel kí­sérni a félszáz párt tevékenységét. Ha akarnának se tudnának eliga­zodni a rengeteg "egyedül idvezí- tő" program között. A politikai szervezetek keltette kisebb-na- gyobb hullámok anélkül oltják ki milliók érdeklődését - és olykor egymást -, hogy felkavarnák a mé­lyebb rétegeket. Alábbhagyott a pluralizmus újabb eljövetelét megelőző eufóri­kus hangulat; a többpártrendszert a munka- és lakóhelyükön, baráti és hivatalos kapcsolataikon ke­resztül - megélhetési gondokkal küszködve - élik meg az emberek. Mi hát a fontosabb: élénk lakóhe­lyi közélet, vagy a pluralizmus? Égyáltalán lehet-e valamilyen sor­rendet felállítani a kettő között? - kérdeztem Böhm Antaltól a szo­ciológiatudomány kandidátusától, akinek több, a helyi társada­lommal és a lakóhelyi közélettel foglalkozó tanulmánya és könyve látott napvilágot.- A kettő elválaszthatatlan egy­mástól. Nem kérdőjelezhető meg a többpártrendszer léte, de helyi kö­zéleti fórumok nélküli pluralizmus csak önmaga árnyéka lehet. Ha a lakosság passzív és távol marad a politikai élettől, akkor az történik, hogy az eddigi egységes hatalmi szerkezetet olyan követi - ma már közhely -, melyben az egypárti diktatúrát többpárti diktatúra vált­ja fel. Ennek elkerülése végett kell a településeken a demokratikus légkör kialakulását segítő közéle­tet teremteni. Jelenleg még nincs önkormányzat, a lakóhely még mindig háttérbe szorított helyzet­ben van. Félő, hogy a demokrati­zálódási folyamat megreked a je­lenlegi szinten, mert a városokban és a falvakban nem teremtődnek meg az állampolgárokat politizá­lásra késztető feltételek.- A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok múlt év novemberében folytatja a rendőrkapitányság ve­zetője. - Késő ősztől tavaszig a vízi rendőrök inkább "szárazföldiek" lesznek, több olyan feladatot lát­nak el, ami nem kimondottan vízi jellegű. A területi rendőri szervek­kel együttműködve például a víz- parti településeken részt veszünk a közrend, közbiztonság védelmé­ben, a közlekedésrendészeti mun­kában. Tehát előfordulhat télen, hogy a személygépkocsit igazolta­tó, vagy az utcán járőrszolgálatot ellátó rendőr éppen a vízi rendőr­ség tagja. Ezekben a hónapokban még gyakrabban járőrözünk a víz­parti kempingekben, üdülőkben, ifjúsági táborokban, hiszen az in­gatlanok feltörése a holt szezon­ban gyakori. Ilyenkor vízen sokkal ritkábban mozgunk, de egy hajónk állandó készültségben van. Ta­vasszal aztán változik a helyzet, ismét "vízre szállunk". A hatókö­rünkbe tartozó Tisza és a Tisza-tó bőven ellát feladatokkal bennün­ket kora tavasztól őszig. Még visszatérve a téli munkánkhoz: a jégen tartózkodás szabályainak betartását is ellenőrizzük. Ezen a területen az idén még kevés dol­gunk akadt, nem volt olyan hosszan tartó a hideg, hogy a Tisza befagyott volna. A javítóműhely­ben ilyenkor szorgos munka fo­lyik, a hajókat felkészítjük a fő idényre. Az elmúlt évi tapasztalatokról is érdeklődtünk Szokola József rend­őr őrnagytól. - A Tisza szeszélyes, gyors folyású, veszélyes a fürdő­zőkre - válaszolja. - Sajnos évek óta nem csökken, sőt inkább emel­kedik a vízbefulladások száma. 1988-ban huszonnégy holttestet fogtunk ki a vízből, tavaly huszon­hetet. Az ok évről évre ugyanaz: felelőtlenség, emberi mulasztás és sok esetben az ittasság. Ha már a vízbefulladásokról beszélünk, a számokhoz egy érdekes tényt is hozzáteszek. Tavaly a huszonhét kifogott holttest esetében húsznál volt halálok a vízbefulladás, közü­megyénkben megtartott regionális tanácskozásán az egyik tsz-elnök a budapesti központok "előretolt helyőrségeinek" nevezte a helyi pártszervezeteket. A pódiumon szorongó szép számú ügyvivő, ve­zető és elnök félretéve az ellenté­teket, egy emberként érvelt a fel­szólaló véleményével szemben.- Én úgy látom, hogy az új pár­tok többsége ugyanolyan bolsevik módon szerveződik, mint annak idején a kommunista párt; politikai és vitakultúrájukban az akkori tra­díciók számos eleme fedezhető fel: a kizárólagosságra törekvés, az ellenfél megsemmisítése "agyag­ba döngölése". Mindezek idege­nek a polgári politikai kultúrától. Szerencsére alulról építkező szer­veződésre is van példa. Felvetődik itt az a kérdés, hogy a megyei pártcsírák képesek-e megmozgatni az állampolgárokat. Tapasztalatom, és más szocioló­giai felvételek szerint nem. Miköz­ben tavaly látványossá vált a poli­tikai mozgás, és gombamód sza­porodtak a pártok, a lakosság kö­zéleti aktivitása romlott. Ponto­sabban: többen fordultak el a poli­tikától, mint 1988-ban. Kiábrán­dultság, visszahúzódás a politika elől, a magánélet felé való mene­külés jellemzi a magyar társadal­mat. Ha becsülni lehet, az emberek kétharmada abszolút érdektelen a pártokkal, változásokkal, refor­mokkal szemben. Ez a csendes többség előbb-utóbb megszólal. Nem mindegy, miként lép fel. "A hallgatag tömeg" aktivizálá­sának kulcsa az élénk lakóhelyi közélet. Egyelőre csak egy szűk értelmiségi réteg politizál, amely még nem képesek a lakosság szé­les tömegeire hatni.- Mivel lehet mérni a helyi tár­sadalmi élet minőségét?- Csak néhány dolgot említenék. Árulkodóak a demográfiai muta­tók. Fontos, hogy találnak-e hely­ben munkát az emberek. Kell-e in­lük tizenegynél öngyilkosságot ál­lapítottak meg a szakértők. Ez a korábbi években nem így volt. Te­hát az öngyilkosságot elkövetni szándékozók egyre gyakrabban választják a vizet - erre nekünk természetesen oda kell figyelni. Kilenc bajbajutott személyt men­tettünk ki a vízből 1989-ben. A szabálysértések száma csökkent - 362-ről 208-ra. Zömük a halászat­tal, horgászattal volt kapcsolatban. Ugyancsak lényeges a csökkenés a helyszíni bírságok számában is. A számok mögött azonban azt is látni kell, hogy az utóbbi időben a rendőrök is bizonytalanabbakká váltak. Tehát nem egyértelműen a helyzet javulásáról van szó. Ta­valy a vadkempingezés teijedésé- vel több dolgunk akadt a környe­zetszennyezéssel, mint a megelő­ző években. Gyakoribbá vált a víz­parton lévő ingatlanok feltörése, a gyümölcsösök megdézsmálása. Az idei nyárra most történik a felkészülés - folytatja Szokola Jó­zsef. Természetesen ellátjuk majd mindazokat a feladatokat, ame­lyek a főszezonban szokásosak ná­lunk. Előzetesen az iskolákban vi- deofilmes oktatásokat szervezünk a vízi balesetek megelőzése érde­kében. A helyi tanácsokkal együtt kijelöljük a fürdőhelyeket, ezt minden szezon előtt el kell végez­ni. Az általános feladatok közül az idén nagy hangsúlyt fektetünk a nem kijelölt fürdőhelyek ellenőr­zésére, a víz- és környezetvéde­lemre, a vízből mentésre, a vízi túrázók segítésére. Végezetül örömmel jelentem be, hogy az idén már a Tisza-tavon járőröző mentőhajónk állandó CB-rádió összeköttetésben lesz a rendőrkapitánysággal, és a kiskö­rei körzeti megbízott irodájával. Rádión keresztül tehát gyorsabban értesíthető és mozgósítható lesz a mentőcsoport. gázniuk? Márpedig ha utazniuk kell, kevesebb idő jut a település közös dolgaira. Sok mindent el­mond az ottlakók életkora is. Közismert a nagyobb vállalatok és mezőgazdasági üzemek erős ha­tása is, ugyanis - finoman fogal­mazva - nem feltétlenül a település belső politikája lesz a meghatáro­zó, hanem az ő gazdasági (szemé­lyes) érdekük. Lényeges, hogy mennyire használja ki a tanácsi vezetés a helyi adottságokat, a település vonzó-e az értelmiség számára? Vannak-e olyan közéleti fóru­mok - a kocsmán kívül -, ahol találkozhatnak az emberek?- Mi mutathatja, hogy javul a lakóhelyi közélet?- Ahol máris változás tapasz­talható, az a környezetvédelem. Egyre több település lakóit izgatja a táj ökológiai állapota. Tiltakoz­nak, kifejezik változtatási szándé­kukat. Ez hallatlanul fontos, mert ez egy sajátos politikai iskola is. Visszautalnék arra az előbbi gondolatra, hogy egyelőre szűk az a kör, mely mintát adhatna. Az "elitet" sok esetben saját személyi tusakodásai kötik le. A maguk ha­talmával vannak elfoglalva - mondhatják kiábrándultán az ál­lampolgárok. Mindemellett igen sok a most szóhoz jutó kétes eg­zisztencia. Nem hagyható figyelmen kívül: a közösségek többségében az el­múlt érában háttérbe szorultak, megszűntek a helyi önálló szerve­ződések. A harmincas években például rengeteg egylet, klub, kör működött, melyek nagyon fontos szerepet játszottak az emberek éle­tében. Nem csak kocsmák és presszók voltak, hanem fogadók és éttermek is... Enélkül az úgynevezett civil társadalom nélkül nincs demok­rácia, nincs modernizáció. Szurmay Zoltán Berki Imre Lakóhelyi közélet A csendes társadalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom