Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
4 Néplap 1990. JANUÁR 31. A Móri Állami Gazdaság központjában megkezdődtek az üzemi próbák az új szörpüzemben. A mintegy 30 millió forintos beruházással! étrehozott üzemben az NDK-beli töltőgépsorral óránként hatezer félliteres palackot tudnak tölteni "Úgy tereltek be bennünket a kórházba, mint az indiánokat a rezervátumba...” A betegnek a foga, az orvosnak a helyzete fáj VÍZI RENDŐRÖK KETTŐS ÉLETE Télen a parton, nyáron a vízen Dr.Csordás József csoportvezető főorvos szerint soha olyan jó fogászati ellátás nem volt Szolnokon, mint 1973 és ’83 között, amikor a városi alapellátáshoz tartozott a fogászat is. Nem volt és nem is lesz. : Az egyik jön, I a másik megy I Ezt a jó rendszert azonban - Csordás főorvos szavaival élve - szétverték, és az integráció égisze alatt a fogászati ellátást a megyei kórházhoz csatolták. A laikusnak nem sokat mondanak ezek a tények, legföljebb bosszankodik, ha elmegy a rendelőbe, és aznap - mondjuk -nem tömik be a lyukas fogát, hanem későbbi időpontra hívják vissza. A laikus csak azt látja, hogy az orvos túlterhelt, az asszisztens- nő ideges, a betegek meg egyre többen vannak. Szolnokon évek óta kevés a fogorvos. Miközben már szinte bármelyik község képes "szerezni" magának fogorvost; addig a megyeszékhely állandó szakemberhiánnyal küzd. Hogy is van ez?- Évtizedek óta ugyanabban a cipőben járunk, - véli dr.Csordás József. - Évente jön hozzánk 4-5 fogorvos, és elmegy négy-öt vagy még több.- De miért? Miért nem tudja Szolnok megtartani őket?- Mert nincsenek meg a letelepedés feltételei. A fogorvosok nem kapnak megfelelő lakást, és a fizetés is alacsony. Orvos-nővérszállón lakni nem leányálom, egy-két év is eltelik, mire az orvos garzonlakáshoz jut. Házasságot köt, a gyerek a garzonba születik, nem fémek el, veszekednek, elválnak. Fogorvos az egészségügytől utoljára 25 évvel ezelőtt kapott több szobás lakást, azóta nem. A kezdők bruttó bére 7 ezer 200 forint. Hát ez nem letelepedési feltétel. Megmondom őszintén, kevés ilyen hely van az országban, amelyik ilyen előnytelen feltételeket kínál. Az egészségügy a lakás- helyzetet nem tudja megoldani, a tanács fjedig nem vagy csak nagyon keveset segít. Úgy vannak vele: fogorvos volt is lesz is, az egyik jön, a másik elmegy. Még a leadott garzonokat sem tudjuk visszaszerezni, hogy legalább abba a lakásba, amelyikből kiköltözik a fogorvos, másikat költöztethetnénk. Szóval, el kellene dönteni a városnak: fontos-e a fogászat vagy nem. Le akarják-e telepíteni a fogorvosokat, vagy minden így megy tovább?- Hogyan? Most hány állás betöltetlen?- Tizenkilenc körzetet tizenegy orvos lát el. Hat üres állással rendelkezünk, ketten pedig gyesen vannak. A helyzet volt ennél rosszabb is, nyáron például nyolc orvos "vitte” a 19 körzetet. Ki marad Z az állami Z rendelőben?- Hogyan?- Úgy, hogy egy férfiorvosé volt hat körzet, a lányoké meg kettő-három.- Ne haragudjon, de el lehet látni tisztességesen két-három- hat körzetet?- Nézze, ha az orvos becsületesen dolgozik, adott idő alatt nem tud ellátni több beteget akkor se, ha száz körzetet raknak a nyakába. A megoldás tehát az, hogy a beteg többet vár, nem látják el azonnal, hanem visszarendelik egy másik időpontra. A váróban sokan vannak, hosszú idő telik el, amíg bejutnak az orvoshoz.- Úgy hallottam, az utóbbi időben nemcsak a rossz feltételek veszélyeztetik az állami ellátást, hanem megjelent a konkurencia is.- Sopronban már alakult egy kft., ahol főállásban dolgoznak a fogorvosok. Egy ilyen lehetőség mindenkit csábít. Ahol jól lehet keresni, ahol jók a munkafeltételek, ahol nem kell könyörögni anyagért és eszközért... Gondoljon bele, volt olyan eszközünk, amelyet már négy éve kértünk a kórháztól. A papírok útközben valahol elkallódtak. Úgyhogy a múltkor már azt kellett mondani: ha nem kapjuk meg, kénytelenek leszünk bezárni a rendelőt. Erre pillanatok alatt előteremtették. Hát egy kft.-nél ilyen nincs! Ha Szolnokon is alakul kft., biztosan "fölszippant" néhány jó fogorvost, és akkor ki marad az állami rendelőben? Kiment volna falura Dr.Szilágyi Edit azok közé tartozik, akik el akartak menni Szolnokról. Végül mégis maradt...- A Vörös Csillag úti rendelőben dolgozom, és nagyon jól érzem magam, hiszen az volt az álmom, hogy fogorvos lehessek. Másfél éve jöttem Szolnokra. Kezdetben a szüleimnél laktam, de ez nem perspektíva egy felnőtt ember számára. Amikor idejöttem, lakást ígértek, aztán telt-múlt az idő, és nem volt lakás. Akkor kaptam egy fülest, hogy az egyik közeli faluban van állás, lakással, jó fizetéssel. Ráadásul ott nem kellett volna ügyelnem, és több pénzből gazdálkodhattam volna, mint itt. Csábító lehetőség volt. Annak ellenére, hogy egyedül vagyok, mégis kimentem volna. Mondtam Csordás főorvosnak, mi a szándékom. Ő segített és sikerült itt, Szolnokon szerezni egy garzont. így maradtam. Más kérdés viszont, hogy a csoportvezető főorvosnak nem az lenne a dolga, hogy térdig lejárja a lábát, hogy lakást szerezzen a fogorvosainak.- Hogyan lehet egyszerre több körzetben is gyógyítani?- A betegek kezelése nagyon elhúzódik. Sokszor bejön a páciens a rendelőbe, és azt kell mondjam, hogy előjegyzem egy másik időpontra. Sokat kell várniuk, mire egyáltalán bejutnak hozzám. Ezért idegesek, türelmetlenek. Csordás főorvosnak van egy elmélete a szolnoki helyzetről:- Ha húsz év alatt csak minden második évben adtak volna egy rendes lakást, azóta már lenne tíz letelepedett fogorvosunk. Nem pedig átutazó nyolc. Ha húsz év alatt... Ha a megyeszékhely kétévente egy orvost itt tudna tartani, az valóban nem lenne rossz arány - az eddigi helyzethez képest. A húsz év alatt azonban nem történt semmi, ami a letelepedést segítette volna. Tessék mondani, nem lehetne végre elkezdeni? Paulina Éva Szolnokon, a Tisza partján álló vízrendészeti rendőrkapitányság épületének környéke a téli hónapokban csendes. A Tiszán nincsenek csónakázók, szörfözők, a tiltott helyen fürdőzőkre sem kell ügyelni. A rendőrség motorcsónakjai az épület mögött állnak, gondosan felbakolva, leponyváz- va. Úgy tűnik tehát, hogy ezekben a hónapokban holt szezon van a vízi rendőrségnél.- Mit csinál a vízi rendőrség télen? - ezt a kérdést tettük fel Szo- kola József őrnagynak, a Tiszai Vízrendészeti Rendőrkapitányság vezetőjének.- Csak látszólag van holt szezon télen a vízrendészetnél - fogadja mosolyogva a számára naivan hangzó kérdést Szokola József. Csónakázók, fürdőzők ilyenkor valóban nincsenek, de a mi feladataink sokkal összetettebbek és bonyolultabbak ennél. Mielőtt a kérdésre válaszolnék, általános teendőinkről mondanék néhány mondatot a teljesség igénye nélkül. Feladatunk a vízi rendészettel és a vízi közlekedéssel kapcsolatos rendőri teendők ellátása. Vagyis ellenőrizzük az úgynevezett vízi KRESZ betartását, a vízi járművek, úszógépek okmányait, felszerelését, a személyzet engedélyét. Továbbá igyekszünk meggátolni az engedély nélküli vízijármű-ve- zetést, az ittas vezetést. Tevékenységi körünk a halászat, a horgászat szabályainak betartására, a vízvédelmi, környezetvédelmi előírások megtartásának ellenőrzésére is kiterjed. A vagyonvédelemmel kapcsolatban is vannak teendőink - a vízi járművek lopása, rongálása, a vízparti kempingekben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények felderítése. Feladataink sorából csak néhány példát emeltem ki. Ezekből is látható, hogy a téli hónapokban sem vagyunk munka nélkül.- Tevékenységünk azért kétségtelenül kötődik az évszakokhoz Az állampolgárok jelentős része immár képtelen figyelemmel kísérni a félszáz párt tevékenységét. Ha akarnának se tudnának eligazodni a rengeteg "egyedül idvezí- tő" program között. A politikai szervezetek keltette kisebb-na- gyobb hullámok anélkül oltják ki milliók érdeklődését - és olykor egymást -, hogy felkavarnák a mélyebb rétegeket. Alábbhagyott a pluralizmus újabb eljövetelét megelőző eufórikus hangulat; a többpártrendszert a munka- és lakóhelyükön, baráti és hivatalos kapcsolataikon keresztül - megélhetési gondokkal küszködve - élik meg az emberek. Mi hát a fontosabb: élénk lakóhelyi közélet, vagy a pluralizmus? Égyáltalán lehet-e valamilyen sorrendet felállítani a kettő között? - kérdeztem Böhm Antaltól a szociológiatudomány kandidátusától, akinek több, a helyi társadalommal és a lakóhelyi közélettel foglalkozó tanulmánya és könyve látott napvilágot.- A kettő elválaszthatatlan egymástól. Nem kérdőjelezhető meg a többpártrendszer léte, de helyi közéleti fórumok nélküli pluralizmus csak önmaga árnyéka lehet. Ha a lakosság passzív és távol marad a politikai élettől, akkor az történik, hogy az eddigi egységes hatalmi szerkezetet olyan követi - ma már közhely -, melyben az egypárti diktatúrát többpárti diktatúra váltja fel. Ennek elkerülése végett kell a településeken a demokratikus légkör kialakulását segítő közéletet teremteni. Jelenleg még nincs önkormányzat, a lakóhely még mindig háttérbe szorított helyzetben van. Félő, hogy a demokratizálódási folyamat megreked a jelenlegi szinten, mert a városokban és a falvakban nem teremtődnek meg az állampolgárokat politizálásra késztető feltételek.- A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok múlt év novemberében folytatja a rendőrkapitányság vezetője. - Késő ősztől tavaszig a vízi rendőrök inkább "szárazföldiek" lesznek, több olyan feladatot látnak el, ami nem kimondottan vízi jellegű. A területi rendőri szervekkel együttműködve például a víz- parti településeken részt veszünk a közrend, közbiztonság védelmében, a közlekedésrendészeti munkában. Tehát előfordulhat télen, hogy a személygépkocsit igazoltató, vagy az utcán járőrszolgálatot ellátó rendőr éppen a vízi rendőrség tagja. Ezekben a hónapokban még gyakrabban járőrözünk a vízparti kempingekben, üdülőkben, ifjúsági táborokban, hiszen az ingatlanok feltörése a holt szezonban gyakori. Ilyenkor vízen sokkal ritkábban mozgunk, de egy hajónk állandó készültségben van. Tavasszal aztán változik a helyzet, ismét "vízre szállunk". A hatókörünkbe tartozó Tisza és a Tisza-tó bőven ellát feladatokkal bennünket kora tavasztól őszig. Még visszatérve a téli munkánkhoz: a jégen tartózkodás szabályainak betartását is ellenőrizzük. Ezen a területen az idén még kevés dolgunk akadt, nem volt olyan hosszan tartó a hideg, hogy a Tisza befagyott volna. A javítóműhelyben ilyenkor szorgos munka folyik, a hajókat felkészítjük a fő idényre. Az elmúlt évi tapasztalatokról is érdeklődtünk Szokola József rendőr őrnagytól. - A Tisza szeszélyes, gyors folyású, veszélyes a fürdőzőkre - válaszolja. - Sajnos évek óta nem csökken, sőt inkább emelkedik a vízbefulladások száma. 1988-ban huszonnégy holttestet fogtunk ki a vízből, tavaly huszonhetet. Az ok évről évre ugyanaz: felelőtlenség, emberi mulasztás és sok esetben az ittasság. Ha már a vízbefulladásokról beszélünk, a számokhoz egy érdekes tényt is hozzáteszek. Tavaly a huszonhét kifogott holttest esetében húsznál volt halálok a vízbefulladás, közümegyénkben megtartott regionális tanácskozásán az egyik tsz-elnök a budapesti központok "előretolt helyőrségeinek" nevezte a helyi pártszervezeteket. A pódiumon szorongó szép számú ügyvivő, vezető és elnök félretéve az ellentéteket, egy emberként érvelt a felszólaló véleményével szemben.- Én úgy látom, hogy az új pártok többsége ugyanolyan bolsevik módon szerveződik, mint annak idején a kommunista párt; politikai és vitakultúrájukban az akkori tradíciók számos eleme fedezhető fel: a kizárólagosságra törekvés, az ellenfél megsemmisítése "agyagba döngölése". Mindezek idegenek a polgári politikai kultúrától. Szerencsére alulról építkező szerveződésre is van példa. Felvetődik itt az a kérdés, hogy a megyei pártcsírák képesek-e megmozgatni az állampolgárokat. Tapasztalatom, és más szociológiai felvételek szerint nem. Miközben tavaly látványossá vált a politikai mozgás, és gombamód szaporodtak a pártok, a lakosság közéleti aktivitása romlott. Pontosabban: többen fordultak el a politikától, mint 1988-ban. Kiábrándultság, visszahúzódás a politika elől, a magánélet felé való menekülés jellemzi a magyar társadalmat. Ha becsülni lehet, az emberek kétharmada abszolút érdektelen a pártokkal, változásokkal, reformokkal szemben. Ez a csendes többség előbb-utóbb megszólal. Nem mindegy, miként lép fel. "A hallgatag tömeg" aktivizálásának kulcsa az élénk lakóhelyi közélet. Egyelőre csak egy szűk értelmiségi réteg politizál, amely még nem képesek a lakosság széles tömegeire hatni.- Mivel lehet mérni a helyi társadalmi élet minőségét?- Csak néhány dolgot említenék. Árulkodóak a demográfiai mutatók. Fontos, hogy találnak-e helyben munkát az emberek. Kell-e inlük tizenegynél öngyilkosságot állapítottak meg a szakértők. Ez a korábbi években nem így volt. Tehát az öngyilkosságot elkövetni szándékozók egyre gyakrabban választják a vizet - erre nekünk természetesen oda kell figyelni. Kilenc bajbajutott személyt mentettünk ki a vízből 1989-ben. A szabálysértések száma csökkent - 362-ről 208-ra. Zömük a halászattal, horgászattal volt kapcsolatban. Ugyancsak lényeges a csökkenés a helyszíni bírságok számában is. A számok mögött azonban azt is látni kell, hogy az utóbbi időben a rendőrök is bizonytalanabbakká váltak. Tehát nem egyértelműen a helyzet javulásáról van szó. Tavaly a vadkempingezés teijedésé- vel több dolgunk akadt a környezetszennyezéssel, mint a megelőző években. Gyakoribbá vált a vízparton lévő ingatlanok feltörése, a gyümölcsösök megdézsmálása. Az idei nyárra most történik a felkészülés - folytatja Szokola József. Természetesen ellátjuk majd mindazokat a feladatokat, amelyek a főszezonban szokásosak nálunk. Előzetesen az iskolákban vi- deofilmes oktatásokat szervezünk a vízi balesetek megelőzése érdekében. A helyi tanácsokkal együtt kijelöljük a fürdőhelyeket, ezt minden szezon előtt el kell végezni. Az általános feladatok közül az idén nagy hangsúlyt fektetünk a nem kijelölt fürdőhelyek ellenőrzésére, a víz- és környezetvédelemre, a vízből mentésre, a vízi túrázók segítésére. Végezetül örömmel jelentem be, hogy az idén már a Tisza-tavon járőröző mentőhajónk állandó CB-rádió összeköttetésben lesz a rendőrkapitánysággal, és a kiskörei körzeti megbízott irodájával. Rádión keresztül tehát gyorsabban értesíthető és mozgósítható lesz a mentőcsoport. gázniuk? Márpedig ha utazniuk kell, kevesebb idő jut a település közös dolgaira. Sok mindent elmond az ottlakók életkora is. Közismert a nagyobb vállalatok és mezőgazdasági üzemek erős hatása is, ugyanis - finoman fogalmazva - nem feltétlenül a település belső politikája lesz a meghatározó, hanem az ő gazdasági (személyes) érdekük. Lényeges, hogy mennyire használja ki a tanácsi vezetés a helyi adottságokat, a település vonzó-e az értelmiség számára? Vannak-e olyan közéleti fórumok - a kocsmán kívül -, ahol találkozhatnak az emberek?- Mi mutathatja, hogy javul a lakóhelyi közélet?- Ahol máris változás tapasztalható, az a környezetvédelem. Egyre több település lakóit izgatja a táj ökológiai állapota. Tiltakoznak, kifejezik változtatási szándékukat. Ez hallatlanul fontos, mert ez egy sajátos politikai iskola is. Visszautalnék arra az előbbi gondolatra, hogy egyelőre szűk az a kör, mely mintát adhatna. Az "elitet" sok esetben saját személyi tusakodásai kötik le. A maguk hatalmával vannak elfoglalva - mondhatják kiábrándultán az állampolgárok. Mindemellett igen sok a most szóhoz jutó kétes egzisztencia. Nem hagyható figyelmen kívül: a közösségek többségében az elmúlt érában háttérbe szorultak, megszűntek a helyi önálló szerveződések. A harmincas években például rengeteg egylet, klub, kör működött, melyek nagyon fontos szerepet játszottak az emberek életében. Nem csak kocsmák és presszók voltak, hanem fogadók és éttermek is... Enélkül az úgynevezett civil társadalom nélkül nincs demokrácia, nincs modernizáció. Szurmay Zoltán Berki Imre Lakóhelyi közélet A csendes társadalom
