Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-30 / 25. szám
1990. JANUAR 30. Néplap Németh Miklós az Európa Tanács parlamenti gyűlésén A megosztott Európa helyett egy új épül Hatvanezres tömegtüntetés a Parlament előtt / folytatás az 1. oldalról / országait és politikai áramlatait reprezentáló képviselők kérdéseire, amelyek a magyar belső élet, gazdaság és külpolitika legkülönbözőbb témáira vonatkozNémeth Miklós miniszterelnök hétfőn délután felszólalt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Elmondotta:- Felszámolóban van kontinensünk keleti és nyugati felének több évtizedes mesterséges szembeállítását eredményező hidegháború. A kelet-európai változások Magyarországon az elsők között vették kezdetüket. Magyarországon bontották le elsőként a vasfüggönyt, itt kezdődött el a pártállam monolit struktúrájának felszámolása. A mintegy kétéves dinamikus és békés demokratikus átalakulási folyamatban az egymástól is különböző pártprogramok ellenére nemzeti konszenzus van a tekintetben, hogy az egyetemes emberi jogok maradéktalan érvényesülésére épülő, többpártrendszerű, alkotmányos jogállam, parlamenti demokrácia kiépítése és zavartalan működése a cél. A gazdaságot illetően is többségi vélemény alakult ki az eltérő indíttatású politikai erők között arról, hogy fontos nemzeti érdek egy szociális piacgazdaság megteremtése Magyarországon. E két kérdésben kialakult nemzeti konszenzus képezi a békés átmenet egyik legfontosabb fundamentumát, és egyben garanciáját is, függetlenül attól, hogy a márciusi parlamenti választásokra való felkészülésben időnként felizzanak a szenvedélyek, kiéleződik a pártok közötti küzdelem,,. A miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a magyar politikai pártok demonstrálni fogják a nemzet iránti felelősségüket és politikai érettségüket, biztosítják - a választások eredményétől függetlenül - a demokratikus átmenet békés folytatódását. A magyar nép tisztában van azzal, hogy a feladatokat alapvetően az országnak saját erejére támaszkodva kell megoldani, a konkrét történelmi helyzet csak lehetőséget kínál. A magyar nép történetében évszázadokon át éltető gondolat volt Európához tartozni. Példák sokaságát lehetne sorolni, hogy amikor Magyarországon a nemzeti fejlődés elakadt, a gondolkodók mindig az Európához való tartozás fontosságára irányították a nemzet figyelmét. A magyar nép - és talán ez Közép-Európa minden népére, országára elmondható - tisztában van azzal, hogy Európa, a világ nélkül nincs nemzeti haladás - hangoztatta Németh Miklós.- Úgy akarunk az új európai értékrendhez tartozni, hogy megszüntetünk mindenféle ellenségeskedést más népekkel, népcsoportokkal, kisebbségekkel szemben - mondotta. - Nekünk magyaroknak olyan tanulság ez, amit történelmi tapasztalataink tettek maradandóvá tudatunkban. Ezután így folytatta:- A közvetlen szomszédságunkban történő változások természetesen nem maradnak hatás tak,s a Magyaroszágon kibontakozott átalakulás iránti egyöntetű rokonszenvről tanúskodtak. Szinte lélegzetvételnyi szünet sem adódott, fél hatkor ugyanis nemzetközi sajtóértekezlet keznélkül ránk sem, mint ahogy nagy valószínűséggel feltételezhető: újra írják az össz-európai folyamatok egészének forgató- könyvét. Az új helyzet minden érdekelt fél számára megkerül- hetetlenné teszi, hogy újragondolják eddigi integrációs koncepcióikat. Kötelességünk feltenni magunknak újból és újból a kérdést: felkészültünk-e igazából arra, hogy gyakorlatilag a végéhez ért egy történelmi korszak Európában? Hogy a megosztott Európa helyét kontinensünkön egy új belső struktúra veszi át, ahol maradnak is törésvonalak, de azok bizonyára máshol húzódnak majd meg, mint az eddigiek? S hogy ennek az új európai belső struktúrának a külső kapcsolatrendszere is óhatalanul megváltozik? Akarunk-e, illetve tudunk-e valójában egységes Európában gondolkodni, vagy pedig fantáziánkat változatlanul bekényszerítjük az eddigi történelmi fejlődés korlátái közé, vagy éppen a mai érdekütközések mikrobarázdáiba? S hogyan vagyunk felkészülve a lehetséges új konfliktusokra, amelyek az emberi kapcsolatok szorosabbá válásából, vagy az erő- és érdekviszonyok átrendezéséből fakadnak? Megvannak-e, vagy meglesz- nek-e azok az európai intézmények, amelyek a konfliktusokat kezelni tudják, lesz-e ezeknek az intézményeknek kellő súlyuk, hogy integrálni tudják a nemzeti indíttatású törekvéseket, és kezelni legyenek képesek a gazdasági, politikai, etnikai vagy bármilyen más köntösben jelentkező nacionalizmust? A kihívás komplex - távolról sem csupán kereskedelmi vagy vámproblémát jelent. S a kelet-európai országok - jóllehet egyelőre atomizált módon egy sajátos verseny- futás közepette - egységesen sürgető impulzusokat adnak egy egész kontinens számára. És ráadásul egy történelmi időszakban, amikor a kontinens nyugati országai maguk is intenzíven kedődött az Európa-palota konferenciatermében. A miniszterelnök és kísérete programjában ezután a stras- bourgi városházán teendő látogatás szerepelt. Itt Catherine resik egy minőségileg új európai együttműködés lehetőségeit és formáit.- A Magyar Köztársaság kormányának tevékenységét a független szuverén Magyarország teljes körű megteremtése hatja át. Külpolitikánk - geopolitikai helyzetünknél, történelmi hagyományainknál fogva - Euró- pa-központú, ugyanakkor az emberi civilizáció egyetemes értékeit és normáit is tiszteletben tartja.- A demokratikus átalakítási folyamat megvalósításához belső stabilitásunk megőrzéséhez nyugodt, kiszámítható nemzetközi környezetre van szükségünk Európában, de tágabb értelemben is. Lehetőségeinkhez képest az előbbiek tartós kialakításához kívánunk hozzájárulni külpolitikai - tágabban értelmezve - külkapcsolati gyakorlatunkkal. Ezzel összefüggésben szükségesnek tartom itt is megismételni: egy korábbi, ma már végérvényesen meghaladott időszak sajátjának tekinthető a magyar külpolitika ideológiai kötöttségek által determinált alakítása. Ezen elvi álláspontunk fejeződik ki abban is, hogy társadalmi berendezkedéstől, szövetségesi hovatartozástól függetlenül következetesen síkraszálunk az emberi jogok, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartásáért.- A Magyar Köztásaság perspektivikus célja egy katonai tömbök, külföldön állomásozó csapatok nélküli, békében és biztonságban élő, eyüttműködő Európa megteremtése. A továbbiakban Németh Miklós kifejette:- Múlt év júniusa óta Magyar- ország - a Szovjetunióval és Lengyelországgal együtt - különleges meghívottként részt vehet a közgyűlés plenáris és bizottsági üésein. Attól a határozott szándékunktól vezetve hogy elmélyítsük sokoldalú kötődésünket Éurópához, hogy erőnkhöz mérten hozzájáruljunk az európai Trautmann polgármester rendezett fogadást. A magyar miniszterelnököt és kíséretét szállító különgép 19.30 órakor emelkedett a magasba az entzheimi repülőtérről. egység kialakításához, múlt év őszén elhatároztuk, hogy kérjük csatlakozásunkat az Európa Tanácshoz. Szeretném remélni, hogy az országunkban megvalósult, illetve megvalósuló történelmi változások, továbbá Magyarország és az Európa Tanács közötti mind szélesebb körű kapcsolatok kellő alapul szolgálnak ahhoz, hogy a közgyűlés és a miniszteri bizottság kedvezően foglaljon állást csatlakozási kérlemünkről, aminek eredményeként Magyaroszág még az idén az Európa Tanács tagjává válhat. A miniszterelnök bejelentette Magyarország csatlakozási szándékát a Helyi Önkormányzat Európai Chartájához, valamint a területi köztestületek és hatáságok határokon átnyúló együttműködéséről kötött európai egyezményhez. Magyarország kész megfigyelői minőségben szakértői szinten bekapcsolódni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának előkészítő munkálataiba.- Alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy Magyar- ország szervesen integrálódjék Európába. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európai Közösségekhez fűződő kapcsolatainknak. Elismeréssel adózunk a 24 fejlett országnak, s ezen belül az Európai Közösség tagjainak mindazokért az erőfeszítéseiért, amelyeket azért tesznek, hogy segítsék Magyarországot a reformfolyamatok ki- teljesítésében.- Élő és bővülő kapcsolataink vannak az Európa Parlamenttel, a tizenkét tagország közös parlamenti szervével. Az Európai Közösség politikai együttműködése keretében rendszeressé váltak politikai konzultációink. Szeretnénk továbblépni az Európai Közösségéhez való közeledésünkben, remélve, hogy a nem távoli jövőben Magyarország különleges társult viszonyt alakíthat ki az Európai Közösséggel, ami elősegíthetné európai integrálódásunkat. Fontosnak tartjuk, hogy intézményes kapcsolatokat létesítsünk az EFTA- val. Erre irányuló javaslatainkat a múlt év második felében átadtuk, s ennek nyomán rövidesen megbeszélések kezdődnek Magyarország és az EFTA szakértői között.- Európa második világháborút követő történelmének egy szakasza lezárulóban van. Magyarország a körvonalazódó új időszakbein világosan és félreérthetetlenül Európához való tartozásának minden oldalú erősítését helyezi törekvései középpontjába. Ennek szerves részét képezi azon szilárd elhatározásunk, hogy az Európa Tanáccsal kapcsolatainkat sokoldalúan fejlesszük - mondotta befejezésül Németh Miklós. ./folytatás az 1. oldalról / Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szólt az egy- begyűltekhezBeszédét egyetértése jeléül a tömeg többször is tapssal szakította meg. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy az ország lakossága hosszú ideje tartó, egyre mélyülő és elhúzódó gazdasági, politikai és társadalmi válságban él. Az elszegényedés rohamosan terjed, s a munkavállalók részéről hiába a görcsös akarás, életszínvonaluk romlását ma már túlmunkával sem tudják megállítani, viszont egyre többük egészségét rongálja a túlhajszoltság. Ugyanakkor a másik oldalon olyan kirívó gazdagodás, vagyonosodás tapasztalható, ami a társadalom igazságérzetét sérti. A szakszevezeteknek joguk van a tiltakozáshoz, mert a kormány sorozatosan figyelmen kívül hagyja javaslataikat, nem mutat készséget az érdemi tárgyalásokra - folytatta. A szak- szervezetek követeléseit a kormány túlzónak, teljesíthetetlen- nek tartja. Emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeteket többfelől is támadják, mondván: bérköveteléseikkel az inflációt gerjesztik. Hazánkban alapvetően nem a bérek emelése az oka az inflációnak - mondta -, hanem sokkal inkább a még mindig pazarló költségvetés és államigazgatás, a kapkodás. A reálbérek csökkennek. Az állam jóformán mindenhonnan kivonul, mindent a piac törvé„Le a kommunizmussal! „ - kiabálta vasárnap a tömeg Temes- várott, ahol mintegy háromezren tüntettek a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa ellen az újonnan alakult ellenzéki pártok felhívására. A temesvári jelszavak részben az ellenzék központi, bukaresti követeléseit visszhangozták: például azt, hogy a pártokat vegyék be a kormányba, és hogy a - jelenleg minden közhatalmi funkciót birtokló - front is csak a pártok egyikeként vegyen majd részt a választásokon. A temesvári tüntetésen elhangzottak sajátos gazdasági követelések is. A mezőgazdaság fellendítése érdekében nyújtsanak kedvezményes kormánykölcsönt, valamint ./ folytatás az 1. oldalról / segítségével új élelmiszerbolttal gyarapodikUgyancsak a megyei tanács valamint az Állami Fejlesztési Intézet támogatásával szolgáltatóműhelyt építenek, ahol újabb munkalehetőségeket teremtenek. Az oktatásban lényeges változás lesz, hogy szeptembertől újabb óvodai és iskolai napközis csoportokat alakíthatnak ki. Ennek köszönhetően nyei szerint kíván működtetni, csak éppen a béreket nem. Nem igaz, hogy csak leépíteni, felszámolni, megszüntetni lehet, és nem lehet hasznos, a nemzet- gazdaság gondjait is segítő munkahelyteremtő megoldásokat is találni - hangsúlyozta a vasasok elnöke. A bérből és fizetésből é- lők széles tömegei számára az a lehetőség nem adott, hogy vállalkozásokba kezdjenek, társuljanak, mert nemhogy tőkéjük nincs, de mindennapos megélhetési gondokkal küzdenek. Mindeközben pedig a vállalatoknál zajlik a tulajdonváltás, a privatizáció, amelyből a dolgozók ugyancsak kirekesztődtek, s amelyek jobbára csak egy szűk menedzserréteg céljait szolgálják. Az előzetes programtól eltérően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban többször is tárgyalt a kormányzat képviselőivel a szakszervezetek követeléseiről, de azok nem találtak meghallgatásra. Nagy taps fogadta azt a kijelentését: a kormánynak, az ország más felelős szervezeteinek igenis szembe kell néznie a szakszervezetek törekvéseivel, s rövid'időn belül megállapodásokhoz, egyezségekhez vezető tárgyalásokat kell kezdenie a munkavállalók képviselőivel. Ez elkerülhetetlen, ha nem kívánják az országot végeláthatatlan sztrájkokba sodorni, ami egyébként a munkavállalóknak sem érdeke. osszanak földet a parasztoknak legalább öthektáros parcellákban - szorgalmazták egyebek közt. Az is felvetődött, hogy az állami iparvállalatokat, a hadiipar, az energiatermelés és a szállítás-közlekedés kivételével, alakítsák át részvénytársasággá. Tőkés László vasárnap bejelentette: ő lesz hétfőn az egyház jelöltje Temes megyében az ideiglenes közhatalmi testület létrehozását célzó választásokon. Tőkés támogatásáról biztosította a Nemzeti Megmentési Front Tanácsát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a front - szemben az ellenzéki pártokkal - jelenleg az egyetlen olyan politikai tényező az országban, amely képes a hatalom megszervezésére. az óvodában külön foglalkozhatnak az iskolaéretlen kisgyerekekkel, míg az általános iskolában többet tehetnek a lemaradott tanulók felzárkóztatásáért. Az év második felétől pedig növelhetik a szociális étkeztetésben résztvevők számát, s a tervek szerint valamennyi ténylegesen rászoruló idős embernek házhoz viszik naponta a meleg ételt. Magyarországon a parlamenti demokrácia kiépítése a cél A miniszterelnök Strasbourg! beszéde Anders Bjorck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke üdvözli Németh Miklós miniszterelnököt (MTI Telefotó) Románia Tőkés László támogatja a Frontot Gyorssegély utáni folytatás
